Déli Hírlap, 1973. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1973-06-19 / 142. szám

Víztároló vagy víztározó? Szerkesztőségünk mindig örömmel fogadja a lap olvasóinak észre­vételeit. Az elismerő szavakat szerényen megköszönjük; úgyszintén a tanácsokat, sőt a szemrehányásokat is, hiszen — nem lévén téved­hetetlenek — okulásunkra szolgálnak. Külön is örülünk azoknak a — többnyire levélben érkező — meg­jegyzéseknek, amelyek anyanyelvűnk tisztaságát védelmezik. A csúnya, magyartalan beszéd meglehetősen eluralkodott — lapunk is foglal­kozott már e sajnálatos ténnyel —, s éppen ideje, hogy minél többen vegyük védelmünkbe a szép magyar szót. Ezúttal azonban — gúnyorossága ellenére is tiszteletben tartva jó­szándékát! — vitatkoznunk kell azzal az olvasónkkal, aki — takarván kilétét — Magyar Helyesírás „aláírással” látta el levelét. Olvasónk a lap egyik cikkében használt „víztározó” kifejezés miatt háborgott. „S mivel ezt már több esetben is így' írták, felvilágosítom a cikk író­ját, ha már ön —- vagyis a szerkesztő — nem vette ezt észre. A tőszó tárol és nem tároZ, amit illene tudni minden újságírónak. Amennyi­ben mégis kételkedne az általam állítottak hitelességében, lapozza fel a Helyesírási Tanácsadó Szótár 705. oldalát és nyomban meg fog győződni állításom hitelességéről.” Dehogyis kételkedünk! Mi is tudtuk és tudjuk, hogy valamit tá­rolni. nem pedig tározni szokás. Általában igen. Például gyümölcsöt a hűtőházban, kukoricát a góréban, esővizet a hordóban és így to­vább. Csakhogy semmi sem állandó, minden változik. A nyelv is. Különösen a tudományos-technikai forradalom szül manapság új szavakat, új kifejezéseket, vagy ad tágabb értelmet a réginek. Így történhetett ez a tárolás esetében is. Ha azt mondom: víztároló — helyesen mondom. Helyes azonban a víztározó kifejezés is.. A víz mennyiségének és a „tartály” nagyságának növekedését érzékelteti, a víz tárolásának különbségét jelzi a korábbi móddal szemben. A bel­víz visszatartását szokás nevezni víztározás néven. Ha azonban olvasónkat ez a magyarázat nem elégíti ki. szíves­kedjék fellapozni a Műszaki Lexikon (Akadémiai Kiadó, Budapest 1970.) 240. oldalát, ahol a belvízvisszatartás címszó után ez olvasható: „ . . . a belvíz egy részének természetes v. mesterséges tározók­ban való időszakos t á r o z á s a.” A víztározó tehát nem a DH specialitása. S ha mégis magyar­talan volna, mossuk kezünket!... Végül szabad legyen felhívni Magyar Helyesírás olvasónk figyelmét egy apróságra. A levél gépe­lése közben valószínűleg célt tévesztett a billentyűn, s azért került egyik sorába a kifelyezés szó. Magyarosabb a — kifejezés. :lső a világon Környezetvédelmi térkép Újpestről jfc Ez az emelőlapos targonca négy mázsát mozgat meg. Kezelése könnyű és egyszerű. (Vadas Zsuzsa felvétele) A kereskedelem „felfedezte’’a kereket Többet géppel, mint erővel A világ első környezet­védelmi térképe készül Bu­dapesten Domokos György- né dr. Holub Mária egye­temi docens javaslata alap­ján és az általa kidolgozott módszerrel. Az 1:2000 méretarányú, tehát igen részletes, a ter­vezésnél is felhasználható térkép a levegő szennyező forrásait tünteti fel. Ábrá­zolják rajta egyebek közt háztömbönként a háztartási fűtés okozta szennyezést, az ipari létesítmények által ki­bocsátott szennyezőket, a terület alapvető meteoroló­giai viszonyait, az épületek magasságát — amelyeknek ismerete nélkül a levegő áramlása nem számítható ki — a kémények magasságát, az utcák poros vagy por­mentes burkolását, a beépí­tett, a beépítetlen és a zöld­területek arányát, végül a gépkocsiforgalom méreteit. Ilyen részletes, a környezet- védelem számára pontos út­baigazítást adó térkép eddig sehol a világon nem készült még. Szó van arról, hogy ha a térkép beváltja a hozzá fű­zött reményeket, ugyanígy feltérképezik a főváros egész területét. Előbb azonban a Hústorony A mozambiki hústorony megtisztelő címet Alberto Cumha 42 éves férfi nyerte el, akinek súlya 252 kiló. Cumbának gyönyörű, és — bármennyire hihetetlen — nagyon féltékeny felesége van, aki eddig hat gyermek­kel ajándékozta meg férjét. Az orvosok alapos vizsgá­latnak vetették alá a tekin­télyes súlyú férfit, és a kö­vetkező megállapításra ju­tottak: „Minden szerve tö­kéletesen működik, lényegé­ben egy csodás elefánttal állunk szemben.” Cumba halkereskedését egy speciális acélszéken ül­ve irányítja. Házának kapu­ját másfél méter szélesre kellett bővítenie, hogy be­férjen. Amikor sétál, 25 mé­terenként meg kell állnia; egyrészt azért, hogy tüdejét ismét megtöltse oxigénnel, másrészt pedig azért, mert a testéhez képest vékony bokája hamar megfájdul. Pécsi Erőmű környékén ké­szítenek térképet a levegő tisztaságáról. Ezeket a térképeket nem­csak a hagyományos lég­szennyezésmérő műszerek adataira aLapozzák, hanem azokra az ismereteikre is, amelyeket légi fényképezés útján különleges filmanyag­ra rögzített felvételek „kö­zölnek” a növényzet kloro- filtartalmának csökkenésé­ről, pontosan mutatva így a levegő szennyeződésének ki­terjedését. Megtették a kezdeménye­ző lépéseket az egész or­szágra vonatkozóan vala­mennyi környezeti ártalom — a levegő és a víz szennye­zése, a zaj- és fényártalom stb. — forrásainak részletes féltérképezésére is. Egynapi tej Az idei árváltozás után átmenetileg csőikként a vá­ros tejfogyasztása. De most már ismét a régihez ha­sonló, sőt annál nagyobb megrendeléseket adnak fel a boltok. Miskolcon naponta 80 ezer liter tejet fogyasz­tanak. Permetezés a gyümölcsösben Megkezdték a lisztharmat elleni permetezést a Nagy­miskolci Állami Gazdaság gyümölcsöseiben. A követ­kező napokban nagyteljesít­ményű növényvédő gépek segítségével 430 holdon vég­zik el a körte és almás­kertek permetezését. Télen kollégium, nyáron szálloda Az idei nyáron is meg­nyitotta kapuit az Express Utazási Iroda Napsugár szállodája, a csaknem négy­száz személyes leánykollé­giumban. A Palóczi utcai épületben a nvflás óta, jú­nius 10-től másfélezren kér­tek szállást, köztük finn, francia turisták is. Egymillió pisztrángivadék Evente egymillió piszt- rángivadékot telepítenek ki Észak-magyarország folyó­vizeibe. A Borsod megyei Erdő és Fafeldolgozó Gaz­daság garadnai telepéről, fő­ként a Bükk hegység sebesvi­zű patakjaiba, forrásaiba rak­nak ki kéthónapos apró hala­kat. Az ivadékok körülbelül két év múlva érik el a „vá­gósúlyt”. Addig azonban szá­muk mintegy negyedére fo­gyatkozik a sokéves tapasz­talatok szerint. Nem ritka, hogy a nagyobb halak, meg­eszik a velük egyidős, de kisebb társaikat. Az egyik fővárosi kereske­delmi vállalat telepére teher­autó érkezett, s meghozta a régen várt, emelővillás tar­goncát. Az emberek örültek, hiszen így az újjal együtt két olyan kisgépük lesz, amely végképp száműzi a nehéz' és veszélyes hórukk­munkát. Igen ám, de hogyan vegyék le a gépkocsiról? Va­laki kitalálta, hogy a már meglevő targonca segítségé­vel emeljék le az újat. Sen­ki sem ellenkezett, holott tudniuk kellett, hogy bár­mely emelőszerkezet csak sa­ját súlyának feléig terhelhe­tő. A gépek felborultak, s egy embert halálra zúztak. A kereskedelmi balesetek egyharmada az árumozgatás közben történik. Az elmúlt évek fekete krónikájának egyik legfurcsább esete is arra figyelmeztet, hogy a vi­gyázatlanság és a biztonsági előírások semmibevétele sú­lyos következményekkel jár. — Aggasztó a munkavéde­lem helyzete — mondotta Dobos Béla, a KPVDSZ-köz- pont munkavédelmi felelőse azon a tegnapi tanácskozáson, amelyen a kereskedelmi szak­emberek a korszerű áruszál­lítás és a biztonságos mun­kavégzés kérdéseit vitatták meg. A két dolog szorosan összefügg. Jó példa erre, hogy a konténer-program megvalósításában élen járó borsodi kereskedelemben nemcsak a nehéz fizikai mun­ka csökkent, hanem mérsék­lődött a balesetek száma is. Némi túlzással azt mond­hatjuk, hogy a kereskedelem csak jó tíz éve fedezte fel a kereket. Azelőtt ugyanis, — mint ma is nagyon sok helyen — a raktáron és bol­ton belül kizárólag emberi erő mozgatta a súlyos ládá­kat, rekeszeket. Ma már tu­catnyi okos, praktikus gép áll rendelkezésre. De nem pusztán az elhatározáson mú­lik. pénzkérdés is, hogy a különböző termékek keréken teszik-e meg a termelőtől a fogyasztóig vezető hosszú utat. A legsürgősebb feladat az ételszállítás átszervezése. Ma még, legtöbb helyen tíz- húszliteres, hatalmas faze­kakba rakják az üzemi kony­ha főztjét, s kézben viszik, tolják a gépkocsiig, így ke­rül aztán az étkezdébe. Az ilyen, hagyományos eszkö­zökkel lebonyolított akció nem veszélytelen. Aligha vé­letlen, hogy három év alatt ötről húsz százalékra emel­kedett a vendéglátóiparban a forrázásos balesetek száma. Bevásárlókocsi — háziasszonyoknak A tegnapi rendezvénynek otthont adó SZMT-székház- ban — a Műszaki Árut Ér­tékesítő Vállalat -jóvoltából — kiállították a jelenleg kap­ható áruszállító és anyag- mozgató kisgépeket. A pén­tekig nyitva tartó bemutatón helyet kaptak a raktári szál­lító- és emelőberendezések, valamint — a háziasszonyt a bolti cipekedéstől kímélő — bevásárlókocsik. A kiállításon, s ezt már kedvcsinálóként írjuk le, más érdekességek is láthatók. Van például fejre szerelhető hegesztő pajzs, zajártalom- csökentő füldugó, tűzpirosra lakkozott gumikerekű talics­ka, cola hűtő- és tárolószek­rény és — a vegyszerekkel, mérgező anyagokkal poros munkahelyen dolgozók szá­mára gyors segítséget jelen­tő — szemöblítő palack. A MÜÁRT Vállalat által for­galmazott áruk sztárja azon­ban az a tetszetős, kerekeken gördülő hússütő készülék, amely automatikusan forgat­ja a faszénparázs fölött sülő pecsenyét. (brackó) Mit szól hozzá, hogy... ... milyen ügyes kis fűtőberendezést szerkesztettek az igen tisztelt szakem­berek valamelyik budapesti lakóházba? — Azokra a zajos masináikra gondol, melyekkel a tévé foglalkozott vasárnap este? — Azokra bizony. Hát nem elké­pesztő? — Mi nem elképesztő? — Természetesen az. hogy már 1969- ben szóvá tette a téve — a lakók pa­nasza nyomán —, hogy elviselhetetlenül zúgnak a fűtőberendezések, mégis idáig alig történt valami. — Történni éppen történt. Néhány lakó — mint hallottuk — az idegössze­omlás határáig jutott. — Az illetékesek viszont, úgy láttam, nagyon nyugodtak. Mi több: derűsek. Mosolyogva mondogatták, hogy bizony még vannak hibák, de ... r— Tudja, mit nem érték én ebben az egészben ? — Mit? — Azt, hogy ezek a berendezések tu­lajdonképpen egy francia fűtőberende­zés adaptációi. Más szóval: lekoppintot­ták a külföldi gyártmányt. Ahhoz pedig már nem kell nagy ész, hogy egy jól működő masina hasonmását elkészítse valaki. — Ezek szerint azt nem érti, miért merik szakembernek nevezni magukat azok, akik még a kopírozásra is alkal­matlanok? — Egyrészt. Másrészt pedig azt nem értem, miért hiszik el nekik, hogy ők szakemberek. Mert a bizalom óriási volt. Olyan óriási, hogy tulajdonképpen ki sem próbálták alaposan a fűtőberen­dezéseket, mielőtt felszerelték a lakó­épületben. — Talán úgy gondolták, hogy ráér­nek kipróbálni azután. Kísérleti ala­nyok nélkül nem igazi a kísérlet. — A lakók ezek szerint kísérleti ala­nyok. Szép. Es még fizetnek is ezért a kétes dicsőségért. — Naná, hogy fizetnek. Ha ugyanis nem fizetnek, nem zúg a készülék, de meleget sem csinál. Még mindig jobb zajban melegedni, mint csendben meg­fagyni. — Egyik sem vonzó alternatíva. Csak az vigasztalhatná a lakókat, hogyha ott lakna valamelyik tervező, kivitelező vagy akár engedélyező illetékes. — Nem ejtették őket a fejük lágyára. De most, hogy ezt emlegeti, eszembe jut valami. A riporternő megkérdezte az egyik illetékest, hogy ö szereti-e a csendet. Emlékszik, mit válaszolt? — Persze. Valami olyat, hogy igen, ő szereti a csendet, és szerzett is magá­nak olyan otthont, melyben megtalálja. — A megkínzott idegzetű lakók ugyan miért nem szereztek? — Mert ők nem illetékesek. — Teljesen belelovaljuk magunkat a mérgelődésbe. A másokért való mérge- lődésbe. Mondja, miért háborgunk mi gyakran olyan hibák miatt is, melyek­ből személy szerint semmi kárunk nem származik? — Mert nem vagyunk illetékesek. S mert ilyenek vagyunk, nem is leszünk azok. Legalábbis nem leszünk olyan illetékesek, akik csendes, szép otthon­ban éldegélve, mosolyogva beszélnek mások bajáról. — Az általuk előidézett bajokról!!! — Mit ordít? Mindjárt beszakad a dobhártyám. — Költözzön nyugodalmasabb helyre, ha nem tetszik. — Na látja, ugyanezt mondták nem­régiben az illetékesek is, amikor szeré­nyen megemlítettem, hogy itt, a Győri kapuban, az út szélére telepített sáv­házban egymás szavát sem hallja az ember, amikor eldübörög előttünk egy autóbusz vagy villamos. — És nem költözött el? — Nem. — Miért? — Mert az a szép csendes, kertes ház, melyet kinéztem magamnak, momentán foglalt. Egy illetékes lakik benne. BÉKÉS DEZSŐ Könnyebb — biztonságosabb

Next

/
Oldalképek
Tartalom