Déli Hírlap, 1973. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1973-06-02 / 128. szám

Fegyvertől a toliig LA RÍSZ A Az avatatlan, aki tegnap látta városunk főutcáján sé­tálni, nem gondolhatta, hogy hőssel találkozott. A piros­pozsgás. erőteljes Larisza Polnyickaja a megjelenésé­ben olyan, mint a mi asszo­nyaink jó néhány a; legin­kább a javakorabeli paraszt­asszonyok típusához hasonlít. Persze, tiltakozna a „hős"’ epiteton ellen, mert szerény, mint népe gyermekeinek túl­nyomó többsége; helytállásá­ról annyit mondott csak, hogy nem tett többet, mint amennyit a Szovjetunió min­den becsületes állampolgára a fasizmus elleni élethalál­harcban cselekedett. Mi azonban más mértékkel mérünk. Akkori önmagunk­hoz hasonlítjuk az abban az időben húszéves Lariszát, s máris példaképpé magaszto­sul bennünk, akiiént magaso­dik fölénk. Partizánok rádiósa Megtehette volna, hogy ta­nítónő édesanyja és agronó- mus édesaDja mellett, immár nyugodt körülmények közt várja a háború végét, hiszen a fasiszta német és magyar csapatokat már a Kárpátokig űzte a szovjet hadsereg. Ám úgy érezte: neki is harcolnia kell a háború mielőbbi befe­jezéséért, a hazájának annyi szenvedést okozó fasizmus megsemmisítéséért. Beállt hát a partizánok közé. s mint rádiós teljesített szolgálatot az igaz hazafiak soraiban. Amiről a honvédelmi szö­vetség megyei vezetősége vendégeként csaknem három órán át emlékezett, az a ha­zánkat. közelebbről a sző­kébb pátriánkat felszabadító hs’-<'ok történetének egyik le°:l"ámaibb fejezete. A Szőnyi Márton által ve­zetett öt szovjet és nvolc ma­gyar partizánból álló csoport egyetlen nőtagjaként 1944. augusztus 8-án az elsők kö- \zött ugrott ki ejtőernyővel a Kijevből indított kétmotoros repülőgépből a Bükk felett, s társaival együtt a Golotka- vdlgyben ért földet. Amíg beszélt, megeleve­nedtek a percek, órák, napok, hetek, amelyek emberfeletti erőt, elszánást, hitet követel­tek tőle. Semmi pátosz nem volt előadásmódjában, s még­is: ünnepélyesség glóriázita a szavait — a pátosz maga a tett volt, amelyet társaival végbevitt. írtak már regényt, kisre­gényt, elbeszélést a Szőnyi- csoport küzdelmeiről, hősies­ségéről, de mindegyik kiegé­szítésre szorul jó néhány adalékkal: mindazzal, ami az egyik leghitelesebb forrásból. Larisza Polnyickajának a legapróbb részleteket is fel­táró emlékeiből meríthető. Az emlékekből, amelyek őrzik a képsorozatot: a kör­nyék csendőrei vérebekkel üldözik őket; aztán német, majd egy vonatnyi magyar yg Polnyickaja, eaykori harcostársával, Báli Ferenccel (bal­oldalt a tolmácsnő). (Királybíró György felvétele) katona leni el a búvóhelyü­kül szolgáló erdős területet övező utakat: szétszakad a csoport: Larisza egv-két tár­sával a vaksötét éj leple alatt kúszik a mészköves sziklá­kon: nincs ivóvíz, szomjúság gvötri. harmatot iszik: géo- pisztolysorozat kelepel; az ellenség gyűrűjéből vele együtt négyen átvergődnek Szlovákiába, ahol nem sok­kal korábban felkelés tört ki, s immár a fasiszták ellen harcoló szlovák katonák se­gítségével rátalálnak egy má­sik partizáncsooorta; a veze­tőik megbeszélést tartanak eev házban, amelynek pincé­jében az ott tárolt lőszer fel­robban. sokan meghalnak, s a húszéves leányka lesz az egység parancsnoka:' aztán Kalinin nevét viselő újabb partizáncsoport érkezik re­pülőgépen. ‘hozzájuk csatla­koznak ... Egykori harcostársaknál Larisza Palnyiokaja 1945 februárjában tért vissza ha­zájába, akkor még nem tud­va, hogy Szőnyi Márton és két társa tűzharcban hősi ha­lált halt, a hat másik ma­gyar partizánt pedig a fa­siszták elfogták, s közülük négyet kivégeztek, kettőt pe­dig embertelen kínzás után sok-sok évi fegvházra ítél­tek. Komszomol-tisztségvi- selő. majd pártmunkás lett. s 15 esztendeje Poltava megyé­ben az egyik újság szerkesz­tője. Üjságíró-küldöttseg tagja­ként az elmúlt napokban — életében először — a Bala­ton mellett üdült, s felvette a kapcsolatot a még két élő egvkori harcostárssal, a mis­kolci Báli Ferenc nyugállo­mányú alezredessel és a Sal­gótarjánban élő Molnár Ist­vánnal. így került tegnap városunkba, s lett az MHSZ vezetőségének a vendége. Ma Budapesten, a Magyar Újság­írók Országos Szövetsége fo­gadást ad a tiszteletére — az immár nagymama Lariszá- nak. aki ezután úgy él a szí­vünkben. mint a húszéves kis rádióslány. Aki értünk tette kockára fiatal életét. TARJÁN ISTVÁN A népi ellenőrzés vizsgálja Felnőtt dolgozók kép zese Huszonöt Borsod megyei vállalatot — közte hét mis­kolcit — kerestek fel a né­pi ellenőrök, hogy tájéko­zódjanak a felnőtt dolgozók képzéséről és továbbképzé­séről. Megvizsgálták, össz­hangban ádl-e a továbbkép­zés a vállalati tervekben szereplő termelési feladatok­kal. s mennyiben ad lehe­tőséget a dolgozók képzett­sége a munkaerő szükség szerinti átcsoportosítására. Lényeges szempontja lesz .az ellenőrzésnek, hogv mi­lyen arányú a nők részvé­tele a továbbképzésben. Fe­leletet keresnek a NEB munkatársai arra a kérdés­re is. hpgv megfelelő-e az együttműködés a vállalatok gazdasági és politikai veze­tői között, a továbbképzési feladatok kidolgozásában, az oktatási módszerek megha­tározásában. Olcsó kötöttáruk kiállítása Június 10 és 16 között ol­csó kötöttáruk kiállítását rendezi meg a MTESZ mis­kolci székházában (Szemere u. 4.) a RÖVIKÖT és a Bor­sodi Ruházati Kiskereskedel­mi Vállalat. Többek között bemutatják s a helyszínen árusítják azokat az ölesó kö­töttáru-cikkeket is, amelyek árát — a kormány intézke­dése révén — leszállították. Kristály vadászok Zemplénben Izgalmasnak ígérkező gyűj- tőexpedícióra készül a Ko­márom megyei művelődési központ Természettudományi Stúdiójának kutatógárdája. A Zempléni-hegység északi ré­szét keresik fel, ahol a múlt nyáron több féldrágakő-lelő­helyre bukkantak. Mint az expedíció vezetője, dr. Vájná György elmondotta, ezúttal az opál- és jáspisfajtákon kí­vül egy különleges kristály- félére vadásznak, ugyanis en­nek lelőhelyét tavaly csak sebtében kutatták át. A remélt zsákmány egy színpompás hegvi kristály, illetve kvarcmódosulat, ami meglehetősen rejtett életet él, s ezért nem könnyű ráta­lálni. A gyémántosan csillogó kristálycsoportok a hajdani Zempléni vulkánvilág hagya­tékai. Az akkori hévforrások által elkovásított vulkáni tu­fák ökölnyi üregeiben, magas hőfokon születtek a látvá­nyos kristályhalmazok, s kö­zöttük nem egy kapitális példány is akad. A kristály vadásza ton kívül azokra a sok millió éve le­zajlott geokémiai, földtani folyamatokra is kiváncsiak a kutatók, amelyek létrehozták a hegység sokszínű ásvá­nyait. A gyűjtő-felderítő út re­ménybeli anyagának legszebb darabjai az Állami Földtani Intézet és a Komárom me­gyei művelődési központ kristálymúzeumának gyűjte­ményét gazdagítják majd. Kispolgári szemlélet és életmód így látják a DIGÉP dolgozói Hétfőtől szakszervezeti taggyűléseken vitatják meg a gépgyári dolgozók a kispol­gári szemlélet és életmód jelenlegi hatását, formáit, valamint az ezek elleni harc feladatait. A kispolgári né­zetek és magatartásformák, illetve a döigozók erről al­kotott véleményének meg­ismerése céljából, a válallat szakszervezeti bizottsága széles körű felmérést vég­zett,- amelynek során ezer dolgozóhoz juttattak el kér­dőíveket. A megkérdezettek 99.2 százaléka mondott vé­leményt. Az anyagi elismerés A megkérdezettek általá­ban jónak tartják a DIGÉP eszközrendszerét, ám a gya­korlati megvallósitást már sokan bírálják. Sokak sze­rint a DIGÉP bér- és pré­miumrendszere elavult, nem tart lépést a fogyasztási és iparcikkek áremelkedése miatti kiadásokkal. Kitűnik a válaszakból az is, hogy sokan az egyén anyagi el­ismerésének növelését a. vállalati és a közérdek elé helyezik. Ugyanakkor sokan az anyagi elismerés igényét összetévesztik az anyagias­sággal. Az erkölcsi elisme­rés szükségessége mellett a megkérdezettek' több mint fele elsődlegesnek az anyagi elismerést tartja. A dolgo­zók egyharmada az anyagi és erkölcsi megbecsülés összhangjának megteremté­sét sürgeti. Rámutat a ta­nulmány arra is, hogy so­kan még ma sem értik: a bér- és egyéb jellegű jutta­tások növelésének alapja a nyereségtöbblet, annak pe­dig a jobb minőségű, kellő mennyiségű, jól szervezett, a munkafegyelem állandó szilárdításával végzett mun­ka a forrása. hlítélik az ügyeskedőket A válaszok, a kitöltött kérdőívek azt tanúsítják, hogy a gépgyáriak döntő többsége kielégítőnek tartja a vezetők és beosztottak vi­szonyát. Nem ilyen egyön­tetű vélemény alakult ki az idősebb és a fiatalabb ge­neráció kapcsolatát illetően. Az idősebbek egy része a fiatalokat túlzott anyagias­ság vádjával illeti, s ezzel hozza összefüggésbe gyakori munkahelyváltoztatásukat. A válaszadók nagy része fontosnak ítéli meg a szo­cialista brigádmozgalom je­lentőségét, ám alig 20 szá­zalékuk ismeri a brigád- mozgalom igazi célkitűzése­it. Kitűnik a válaszokból az is, hogy a gépgyári dolgozók elítélik az ügyeskedőket, a túlzott anyagiasságot, sür­getik ezek felszámolását. Érdemes felfigyelni arra a véleményre is, hogy a fel­mérésben szereplők szirnt több vezető visszaél beosz­tásával. A megkérdezettek 82 százaléka úgy nyilatko­zott, hogy személyes isme­retség vagy összeköttetés Az idegenforgalom számára is érték Borsod gyógyfürdőinek ■ ■a rrm jovoje / . tel. A Válasz ma meg több­Nem kevesebb, mint hét­millió forintot költöttek az utóbbi időben a mezőkövesdi gyógyfürdő — népszerű ne­vén: a Zsóri — fejlesztésére. Üj bejáratot építettek, el­készült a fodrászpavilon, a kerítést 600 méterrel, a csa­tornahálózatot pedig 300 mé­terrel hosszabbították meg. Késik a válasz Ám új városunk lokálpat­riótái és az idegenforgalmi szakemberek szerint a kitűnő vizű fürdő még mindig nem kan annyi anyagi támogatást, mint amennyire szüksége lenne ahhoz, hogy híréhez méltó kényelmet tudjon nyúj­tani vendégeinek. Mert-ven­dég évről évre több van, be­leértve a külföldről érkező­ket is. Csakhogy aki több napot akar itt tölteni, annak csúcsidényben igen nehéz szállást szerezni. Ezért sür­getik annak a pályázatnak az elbírálását, melyet egy T. osz­tályú kemping megépítésére nyújtottak be a mezőköves­diek. A helyi hozzájárulás jelentős, hiszen közművesí­tett területet biztosítanak, sőt a tanács kivitelezőről is gon­doskodik. A válasz késik, de nem késnek az érdeklődő le­velek. Iskolák és egyéb szer­vek küldenének csoportokat a Zsóri-fürdőbe és persze azért is, hogy megismerked­jenek a matyó népmű vészét­nélkül nehezen intézi el ügyeit. Bírálat és visszavágás A válaszok alap.jan a megkérdezettek 45 százalé­ka nincs tisztában a szocia­lista erkölcs normáival. El­gondolkoztató az is, hogy a nyílt bírálatot a megkérde­zetteknek csak 35 százaléka tartja eredményesnek. A dolgozókban burkolt félelem él az esetleges bírálatokat követő „finom visszavágá­soktól”. Az életszínvonal alakulá­sával kapcsolatos kérdések­re válaszolva sokan bírál­ták a miskolci és peremke­rületi piacok drágaságát. Általános vélemény volt, hogy egyes emberek és ré­tegek életszínvonala túlzot­tan magas, nem mindig áll arányban a társadalomért végzett munkával. * A X. kongresszus és a KB. 1972. novemberi hatá­rozata által a kispolgári nézetek ellen meghirdetett harc szellemében végzett felmérésbői kitűnik, hogy a hétfőn kezdődő szakszerve­zeti taggyűléseken lesz mi­ről vitatkozniuk a gépgyári szervezett dolgozóknak. Hi­szen e viták során nyilván felszínre kerül az is, hogyan jelentkezik a kispolgári szemlélet és életmód hatása, az ellene indított harc- mi Íven formákat ölt, s elég­gé - éredménves-e egyes konkrét munkaterületeken. NY. I nyíre elutasító, hiszen a ke­vés szállodai szoba már most is le van kötve az egész üdü­lési szezonra. Bogácson is... S ha már Mezőkövesdről s e szép táj idegenforgalmi ér­tékeinek a hasznosításáról beszélünk, érdemes megemlí­teni, hogy az Észak-magyar­országi Intéző Bizottság ke­belében mezőkövesdi tájegy­ségi albizottság alakult. Áz intéző bizottság legutóbbi ülésén már az albizottság előterjesztése alapján foglal­koztak a fürdőfejlesztéssel. és más, nem kevésbé fontos ide­genforgalmi, természetvé­delmi feladatokkal. .A Matyóföld legközelebbi számában jelenik meg dr. Saár Andor tanulmánya a szomolyai kaptárkövekről. E természeti kincsek láthatóvá tétele, s jó megközelítése ér­dekében már tárgyaltak az illetékes erdészet vezetőivel. Ugyancsak a Matyóföldben jelenik meg Répánszky Zoi- tán dolgozata, melyben Me­zőkövesd és környékének ter­mészetvédelmi, környezetvé­delmi problémáiról ír. Kevesen tudják, hogy Bo­gácson is hőfürdőt létesíte­nek. Az Országos Idegenfor­galmi Tanács 200 ezer forin­tos támogatásával építik az új öltözőket, s a-két, egyen­ként 15x15 méteres meden­cét. A munkálatok befejezés­hez közelednek. Megkezdték a fürdő mellett a járási út­törőtábor építését is. * E rövid szemle is bizo­nyítja talán, hogy Borsod idegenforgalmában egyre na­gyobb szerepet játszhat Ma- 'tyóföld. Számos jel mutat arra, hogy az új város ve­zetői. lelkes társadalmi mun­kásai minden fórumot fel­használva, minden ajtón ko­pogtatva előbb-utóbb ki is harcolják a fejlesztésekhez szükséges támogatást; meg­ingatják azt az alapvetően téves nézetet, mely szerint Miskolc közvetlen környéke és a Bükk néhány exponált tája játszhat csak szerepet a belső és a külföldi turizmus fejlesztésében. (békés) Vendégségben a csokoládégvárban A Szerencsi Csokoládégyár diósgyőri gyáregységének Martos Flóra szocialista bri­gádja régóta patronálja a Hámán Kató szociális ott­hon lakóit. Nemrégiben láto­gattak el az otthonba, most pedig ők hívták meg az idős embereket, akiknek tíztagú csoportja fél napon át is­merkedett a diósgyőri csoko­ládéfigurák gyártásával. A patronáló szocialista brigád tagjai meg is vendégelték őket.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom