Déli Hírlap, 1973. május (5. évfolyam, 101-126. szám)

1973-05-16 / 113. szám

Leninvárosi művelődési hetek A leninvárosi művelődési hetek összetett tematikájú, változatos programú rendez­vénysorozatát az idén május­ban hatodik alkalommal ren­dezik meg. A három kiállí­tás közül a Pataki János festőművész képeiből nyílt bemutató, május 22-ig tekint­hető meg. Ezen a héten vá­sárlással egybekötött üveg- és kerámiakiállítás lesz, má­jus végén pedig a II. orszá­gos vegyipari fotókiállítást rendezik meg Leninváros- ban. A művelődési hetek prog­ramjának része a III. gyer­mekvédelmi hét rendezvény- sorozata is. Ennek kereté­ben előadások hangzanak el az állami oktatás továbbfej­lesztéséről, arról, hogy mi az iskolák szerepe a társadalmi életre nevelésben, és hogyan támogathatják az üzemek szocialista brigádjai az álla­mi gondozott gyerekeket. A programot gyermekrajz-ki- állítás és a Hahó, Öcsi című magyar film vetítése egészí­ti ki. Ez alkalomból adják át a fiataloknak első személyi igazolványukat is. Öreg kapu (Ágotha Tibor felvétele) Az osztrák parlamenti delegáció Miskolcon (Folytatás az 1. oldalról) Délután az osztrák dele­gáció Varga Gáborné kísére­tében a Diósgyőri Gépgyár­ba látogatott, ahol Gácsi Miklós vezérigazgató, Há­mori Sándor műszaki vezér­igazgató-helyettes, Murányi Gyula kereskedelmi vezér­igazgató-helyettes fogadták a vendégeket. A gyár helyze­téről Gácsi Miklós vezér- igazgató adott tájékoztatást. Beszámolt a DIGÉP fő gyártmányairól, a vállalati szolgáltatásokról, a törzsgár- datagság megbecsüléséről, az ifjúsági törvény helyi végre­hajtásáról, a kollektív szer­ződésről, beszélt a vállalati üdültetési és étkeztetési rend­szerről, a vezetők sebesvízi továbbképzéséről. Különösen nagy érdeklő­déssel hallgatták a vendégek a DIGÉP-nek a különböző osztrák cégekhez fűződő kapcsolatairól szóló beszá­molót. A vezérigazgató ki­tért arra, hogy ezek a kap­csolatok régi keletűek, s egyre javulnak, bővülnek. Csak vasúti kerékpárból mintegy 1,2 millió schilling értékűt exportált az elmúlt három évben Ausztriába a DIGÉP. A Steier—Puch cég­nek 2500 darab forgattyús tengelyt szállítottak — mint­egy ötvenezer dollár érték­ben —, de ez csak kezdeti szállításnak tekinthető. Jó kapcsolatokat alakított ki a vállalat több más céggel is. Jelenleg is tárgyalások folynak arról, hogy a DIGÉP nemzetközi hírű Diesel-tar­goncáiba Steier-motorokat építsenek be. Szólt a vezér- igazgató az importkapcsola­tokról is, s a vendégek kö­rében általános meglepetést keltett, amikor megemlítet­te, hogy a DIGÉP importjá­nak 50—55 százalékát oszt­rák cégektől szerzi be, s en­nek éves értéke meg­haladja a 3 millió schillin- get. A tájékoztatót követően a vendégek megtekintették a vállalat egyes üzemeit, majd az azt követő baráti találko­zón több, a vállalattal kap­csolatos kérdést tettek fel a DIGÉP vezetőinek. A hasznosnak és eredmé­nyesnek ítélt látogatást An­ton Benya meleg szavakkal köszönte meg, majd az oszt­rák parlamenti delegáció, Varga Gáborné kíséretében Egerbe utazott. NY. I. Ózd közműveiről Ülést tart ma délután 2 órakor Özdon az Építőipari Tudományos Egyesület városi csoportja. Az ÖKO tervező- irodájának tanácstermében Pásztor Ferenc, a Borsod me­gyei Vízművek ózdi kiren­deltségének vezetője a vá­ros közműfejlesztéséről tart előadást. Á DH városfejlesztési fóruma: Vasasok művelődési háza A Marx téren Nyitás: 197©. május 1. A napokban örömmel olvastam, hogy végre felépül a mis­kolci vasasok új, vasgyári művelődési központja. Minket, a város lakóit azonban érdekelne az is, hogy hol kap helyet, és milyen lesz az új létesítmény — írja Magyar Andrásáé olvasónk. Féldeci-auíomala Űj, olasz automata gép­sort állítottak üzembe a Kis- várdai Szeszipari Vállalat miskolci likőrgyárában. Az automatán óránként 3500 fél- decis, illetve 3 centes pa­lackot töltenek meg rum­mal, cseresznyepálinkával. A diósgyőri vasasok csak­nem húsz éve megfogalma­zott kérése válik valóra ez­zel az építkezéssel, melynek előkészítésén féltő gonddal bábáskodtak városunk veze­tői. A vasasotthon építésének ügyét támogatta az MSZMP Központi Bizottsága és a Szakszervezetek Országos Ta­nácsa, megvalósításából pe­dig a városrész két nagyüze­mén — a Lenin Kohászati Műveken és a DIGÉP-en — kívül jelentős részt vállalt a városi tanács, a vasasszak­szervezet és a Szakszerveze­tek Borsod megyei Tanácsa is. A három intézmény és a két gyár vezetői idén janu­árban állapodtak meg abban, hogy az építkezést — a vá­rosi tanács irányításával — még ebben az évben meg­kezdik. A városi tanács húsz­millió forinttal járul hozzá az építkezés költségeihez és gondoskodik az építkezés te­rületén levő ingatlanok ki- ] sajátításáról, illetve szanálá­sáról is. A több mint 60 millió fo­rint költséggel épülő műve­lődési központ a tervek sze­rint a Marx tér északi oldalán, a Szamos és a Maros utca által határolt területen kap helyet. Az épület északi oldala egybeesik majd a főúttal párhuzamos Bíró utca nyom­vonalával. A jelenleg zsák­utcában végződő Bíró utcát ugyanis a későbbiek során meghosszabbítják, s ezen az új útvonalon biztosítják majd az épület hátsó kiszol­gálását. A három emelet magassá­gú, nagyjából 50x50 méteres épület sajátosan egyesíti ma­gában egy sokoldalúan hasz­nálható művelődési intézmény funkcióit. Színházi előadások, beathangversenyek és külön­böző kongresszusi, illetve sportrendezvények lebonyolí­tására alkalmas nagytermé­ben körszínházszerű aréna­színpadot és több mint 500 nézőt befogadó kétoldali, lej­Most érdemes vásárolni... Június 30-ig a Pannónia molorkerókpáfc 2 DB BUKÓSISAKOT AJÁNDÉKBA adunk Miskolcon és a megye területén leyő bolijainx-an. BORSOD! IPARCIKK KISKERESKEDELMI VÁLLALAT tős nézőteret alakítottak ki a tervezők. A nagyterem sa­játos belső kiképzése azon­ban nemcsak a különböző jellegű rendezvények lebo­nyolítását teszi lehetővé, ha. nem a süllyeszthető zeneka­ri árok és az átrendezhető nézőtér segítségével időnként a színpadot és a nézőtér egyik részét „meg­cserélhetik” majd. Ezzel a megszokottnál köz­vetlenebb kapcsolat alakít­ható Iá az előadók és a né­zők között. A nagytermen kívül az épület földszinti részében kapnak helyet az öltözők, mosdók, a büfé, a ruhatár és a társalgó. A nagyterem kö­rül elhelyezkedő emeleti rész­ben egymástól jól elválaszt­ható helyiségeket alakítottak ki a szakkörök, klubok szá­mára. Az emeleti rész egyes helyiségei rendeltetésüknek megfelelően elkülönülnek ugyan egymástól, az emelet nagy része azonban — össze­hajtható falak segítségével — egységes térré alakítható. Eltolható üvegfalak alkotják az épület emeleti homlokza­tának nagy részét is. Az utób­biak segítségével könnyen összekapcsolhatják majd a Marx téri főbejárat feletti 12 méter széles tetőteraszt az épület keleti és nyugati ol­dalán levő erkélyekkel. A művelődési ház belső techni­kai felszereltsége — a kor­látozott anyagi lehetőségek ellenére — a legkorszerűbb akusztikai és színpadtechni­kai követelményeket is kielé­gíti. Az építkezés területének kisajátítási terve már készül az ÉSZAKTERV-nél. Előre­láthatólag ez év őszén kezdik meg a területen levő lakóházak bontását, s a jövő év elején már mun­kához láthatnak az építők is. Az új vasas művelődési köz­pontot 1976. május 1-én sze­retnék megnyitni a város­rész szórakozni és művelődni vágyó lakói előtt. L. P. Bár szekrényből iratszekrény? Véleményeit a „repi” csökkeniéséről Tegnap jelent meg a la­pokban a pénzügyminiszter­nek a reprezentáció csök­kentéséről szóló rendelete. Bizonyára sokan — elsősor­ban azok, akik általában ki­maradtak a közpénzen folyó eszem-iszomból — felkapják a fejüket, s csodálkozva kér­dezhetik; hál már addig ju­tottunk, hogy az egyre na­gyobb önállóságot élvező üzemek, szövetkezetek, in­tézmények reprezentációs költségeinek fékentartására miniszteri szigor szükséges? Ok nélkül ne Eladd ne citáljunk most statisztikát e korántsem szükséges költségek nagysá­gáról. Rossz példát eleget is­merhet a közlemény, a jót pedig — tudniillik azt, hogy a kávéra, italra, ajándékra szánt közpénzt csak módjá­val, kerettúllépés nélkül használják fel — mindnyá­jan természetesnek vesz- szük. Természetes is, hogy akit jó sorsa hivatallal (értsd: reprezentációs keret­tel járó beosztással) áld meg, az él ugyan ezzel a lehető­séggel. de nem él vissza ve­le. Balgaság lenne persze úgy értelmezni a június elsején életbe lépő miniszteri ren­deletet. hogy attól kezdve az igazgatói bárszekrényeket iratszekrénnyé kell alakítani. Nem a kedves vendégnek (ügyfélnek, üzletfélnek) ki­járó szerény vendéglátásról, ajándékozásról kell lemon­dani, de igerns szakítani kell a szüntelenül palackot nyi- togató, a közpénz-prédái ásra csak alkalmat kereső, súlyos ezreseket elmuzsikáló dinom- dánommal. A rendelet ki­mondja: a célszerűség legyen a meghatározó az irodahelyi­ségek berendezésekor épp­úgy, mint a reprezentáláskor. Mértéket tartani Tóth József, a Miskolci Afész elnöke is egyetért a tegnap nyilvánosságra hozott rondpl — Ez abból fakad, hogy ellene vagyok a kórós ren­dezvényszervezésnek, s szá­momra a reprezentációs ital alkoholmentes. Ügy hiszem, hogy az érintettek többsége a rendelet nélkül is tudna mértéket tartani, de hát a rossz példák nagyon riasz­tóak ... Egyébként a mi I-es kategóriájú szövetkezetünk hamincezer forintos repre­zentációs költsége kevesebb az ugyanilyen nagyságú ál­lami vállalaténál. S alig hi­szem, hogy bennünket szem­rehányás érhetne azért, mert az évenként egyszeri küldött- gyűlés — tiszteletdíjat nem kapó — tagjait ebéden lát­juk vendégül. Ezt mi nem tekintjük reprezentációnak. Közpénz ez is A Lenin Kohászati Művek protokollosztályának vezető­je, Králik János nem titkol­ja, hogy bizonyára lesznek majd olyanok, akik a fogu­kat szívják, ha a fehér asz- . tálról hiányozni fognak a jól megszokott „kellékek”. — A vendéglátás költsége nyugaton adócsökkentő té­nyező. nálunk viszont — a viszontlátogatáskor — a vái_ lalatra igyekeznek hárítani az értékesítés szempontjából szükségesnek kikiáltott, s a magyaros vendéglátást rep- lezentáló kiadásokat Vé­leményem szerint nem sza­bad általánosítani, mert én bizony nem sajnálom tény­leges üzletfeleinktől a jó gaz­da gondosságával (de a min­denkori gazdasszonv előrelá­tó beosztásával) porciózott reprezentációt De csak azért, mert külföldi, nálunk senki se számítcon ..ebédjegyre”. A rendelet éppen az ilyen ok nélküli költekezést sz^et- né megelőzni, s arra ösztö­nözni a közpénz könnyelmű kezelőit, hogy a sajátjukhoz hasonló mértéktartással nyi- tosassák a vállalat pénztár­cáját. (brackój

Next

/
Oldalképek
Tartalom