Déli Hírlap, 1973. május (5. évfolyam, 101-126. szám)
1973-05-15 / 112. szám
Hely az idei gabonának A Borsod megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat az idén újabb raktárakat létesít. Elkészült Vámos- újfálun a 480 vagon befogadóképességű raktár. Ezt részben a Borsodnádasdi Lemezgyár által gyártott elemekből építették. A megyében több- helyütt deszkatámfalas szükségtárolót. is felállítanak, ezek további hatszáz vagon termény tárolását teszik lehetővé. A leégett István-malmi helyett megkezdődött egy kétezer vagonos siló építése. Jelenleg a földmunkákat, a betonozást és a zsaluzást végzik az építők. A kalászosokból összesen 16 ezer vagon terményre számítanak. A termés elhelyezésében segítenek a mezőgazdasági üzemek is. A megye területén összesen mintegy 1100 vagonnal bővül a gabonatárolók befogadóképessége : nem lesznek tárolási gondjaink az idén. Ki nyer ma? Játék és szemét a károsban 6n is vettem. Te is vettél. Ö is vett. Ára négy forint, a reménység óriási. Én se nyertem, te sem nyertél, de ő nyert. Borítékos sorsjegy. Játék... Én sem. te sem. de van. aki nyert. Játék és szerencse kell hozzá. Jó boríték. Ki nyer ma? Nem tudom. Ha tudnám, nem lenne játék. Hazamenet veszek majd sorsjegyet. Nem a játékkal vitatkozom. Május van, A tavaszi szél a népdal szerint vizet áraszt, de mi lesz a tengernyi sorsjegyborítékkal? A szél bizony borítékokat és „Nem nyert” cédulákat sodor. Már-már azokon az utcákon is, ahol sohasem árultak sorsjegyet. Játék és szemét a városban? A játéknak örülünk, de gondolom. hogy van annyi haszon ezen a játékon (különben a sorsjegy nem gépkocsikon közlekedne, hanem csak gyalog), hogy kitelne belőle a folyamatos takarítás is. Tartozom az igazságnak annyival, hogy szemétkosár mindenütt van az árus mellett. Mi játékosok is hibásak vagyunk hát. de mentségünkül szolgáljon, hogy nyertes sorsjeggyel senki sem szemetel. Javaslom tehát: vagy nyerjünk valamennyien, vagy legalább a piac környékén gondoskodjunk a rendszeres, folyamatos takarításról. . (bortho) Nem aranybánya! Precíz levélírók vagyunk A közeljövőben ismét sor kerül az irányítószámok használatával kapcsolatos ellenőrzésekre. A jelenlegi tapasztalatok szerint minden várakozást felülmúlnak az eredmények. Kiderült, hogy precíz levélírók vagyunk, hiszen a hazánkban feladott levelek 91,6 százalékán szerepel az irányítószám is. Borsodban ez az arány még ennél is magasabb. Pisztrángot telepítettek Hámori-tóba Tegnap megkezdték a sebesvizű , borsodi patakok pisztrángivadékkal történő benépesítését. ' Ä Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság Ómassa mellett levő ivadéknevelő telepéről az elkövetkező napokban több mint félmillió sebes- és szivárvá- nyos pisztrángot helyeznek ki. Szikrázva-ragyogva folyik a megolvadt acél az öntőüstbe. (Strohmayer László felv.) Fogynak a kisiparosok Egymillió tonnánál is több kellene Mennyi acélt csapolnak Ózdon? A rossznyelvek szerint a magánkisiparosok két dolgot nem szeretnek: ha valaki a jövedelmük után érdeklődik, s ha maszeknak nevezik őket. Tiszteletben tartva az aranykezű mesterek érzékenységét, ezúttal kizárólag a közérdeklődésre számot tartó „harmadik szektor” gondjairól lesz szó. Pontosabban arról, milyen és mekkora feladat hárul a kisiparosokra a lakosság javító-szolgáltató igényének kielégítéséből. Vannak még fehér foltok Borsodban minden második televíziót, rádiót, cipőt, rossz zárat a kisiparosok javítanak meg. Az is tény, hogy az elmylt fél év alatt 182-vel csökkent az iparosok száma, mert. 458-an adtak vissza és 276-an kértek iparengedélyt. A csökkenés feltűnően nagy, s a KIOSZ megyei titkárának. Csatári Ernőnek a véleménye szerint aggasztó is. Az ok-keresés meghaladja, e Cikk kereteit, általánosságban azonban annyit el lehet- mondani, hogy legtöbben a megélhetési gondok miatt adják vissza az iparengedélyt. Ez a megállapítás különösnek tűnhet a „maszekolást” aranybányának tartó közvélemény előtt. Jelenleg pontosan 4694 iparengedélyt tartanak nyilván Borsodban, s kívánatos lenne. ha ez a szám nem csökkenne. Sőt! Jó néhány lakatos. asztalos, női és férfiszabó, fodrász, cipész, villanyszerelő, kőműves, szobafestő iparosra lenne még szükség ahhoz, hogy aprófalvas . megyénkben eltűnjenek az ellátatlanság fehér foltjai. Itbelv, OTP-hitelre A borsodi lakosság ipari javítási és személyi jellegű szolgáltatásának hatvan százaléka a kisiparosokra hárul. Az elmúlt esztendőben 220 millió Ft értékű munkát végeztek, s az összeg abszolút értékénél is többet mond az. hogy ez a 220 millió forint jórészt cipősarkalásból, hajvágásból. csip-csupnak tűnő javításból adódott. A kisiparosokat természetesen nemcsak a KIOSZ támogatja. Azok a községi tanácsok, ahol a szolgáltató ipart a ..maszekműhely” jelenti, igyekeznek megtartani, segíteni a mestereket. Az tizletbővítéshez, gépvásárláshoz kölcsönt nyújt az OTP (tavaly több mint 2,5 millió forintot vettek fel a borsodi iparosok), s az adózásnál bizonyos kedvezményt élveznek a csak szolgáltató jellegű munkát végzők. Az idén egyébként már a kisiparosokból alakult közösség állapítja meg a fizetendő adót. s a teljes összeg — a várakozással ellentétben — nem csökkent, hanem nőtt. Javítás ház#n belül Érdekes, hogy ugrásszerűen emelkedik a kisipart mellékállásban űzők száma. Több mint 1300-an a nyolcórás műszak után ragadnak gyalút, csavarhúzót, reszelőt. Az „anyavállalatok” többsége nem nézi jó szemmel, ha munkásai szabad idejükben hivatalosan maszekol- nak, mondván, hogy kifárasztják magukat, s a mellékest tekintik a főállásnak .. Persze érvet, ellenérvet könnyű találni, az azonban tény, hogy a mezőgazdasági üzemek tagjai is kapnak háztájit... A magánkisiparosok munkájára a jelenlegi viszonyok között szükség van, részint az állami ipar kiegészítőjeként. részint pedig a lakosság speciális kívánságainak teljesítésére. (Gondoljunk csak a gyorsan változó divatra. Az „ortopéd” cipő jó része a kis műhelyekből kerül ki.) Nem lenne haszontalan dolog komolyan fontolóra venni a KIOSZ megyei titkárának régen dédelgetett elképzelését sem, mely szerint a bérházak alagsorában. pincéjében javító-szolgáltató műhelyeket lehetne kialakítani, ahol egy. a házban lakó szakmunkás esetenként legálisan is elvállalhatná a kisebb-nagyobb munkákat. Az tudná csak értékelni igazán az ilyen azonnali szolgáltatást, aki napokig szaladgált szerelő után. ha csöpögött a csap, ha letört a kilincs, vagy éppen — mert sokan ehhez sem értenek — kiégett a biztosíték. (brockó) A telepítést a Hámori-tóban kezdték, s folytatják az aggteleki barlangvidéken levő Ménes patakban. Az idén a korábbinál nagyobb számban helyeznek ki ivadékokat a Zempléni-hegyvidék kristály- tiszta zuhatagos vízfolyásaiba, így többek közöctt a Bózs- vába, a kőkapui vadászház melletti hegyi tavakba. Ezt a vidéket ugyanis a vadá- • szat mellett a pisztránghor- gászat „hazájává” akarják fejleszteni az elkövetkező években. Költözik az áruház Miután már három jelentős ABC-áruháza van a Győri kapui lakótelepnek, a Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat barakkáruházát átköltöztetik a József Attila utcába, az AKÖV-te- lep elé. A város másik barakkáruháza a diósgyőri városközpontban havonta másfél millió forintos forgalmat bonyolít le. (Tudósítónktól) Műszaki-gazdasági konferencián értékelték, a közelmúltban az ózdi kohászat ez évi munkáját. A tervezett 21 miliő forinttal szemben a mérleg szerinti vállalati nyereség 25,6 millió forint lett az első negyedév munkája alapján. Az úgynevezett export-kinnlevőségekkel és az el nem számolt állami visszatérítéssel korrigált nyereség összege 115 millió forintot tesz ki. A hazai acéltermelés fokozása évek óta számottevő népgazdasági érdek hazánkban. A belföldi piacon a kereslet olyan mértékben növekszik, hogy annak kielégítéséhez nem elegendő kohászati vállalataink tervteljesítése; jelentős acélmennyiségre van szükség terven felül, elsősorban hengereltacélból, az ellátás javításához. A kormány gazdasági szervei az ózdi kohászoktól és hengerészektől azt kérik, hogy legalább 30 ezer tonnával teljesítsék túl az egymillió tonnás, 1973. évi acéltermelési tervüket. Az év eleji elképzelések szerint legfeljebb 10—12 ezer tonnás túlteljesítésre van lehetőség Ózdon. A műszaki-gazdasági konferencián Csépányi Sándor, az ÖKÜ vezérigazgatója elmondta, hogy ezzel maguk az ózdi acélgyártók sem lehetnek elégedettek, és felkérte az acélgyártás fokozásában érdekelt szakembereket: mindenáron teremtsék meg a nagyobb mértékű tervtúlteljesítés műszaki-gazdasági feltételeit. Az Ózdi Kohászati Üzemek vezetőinek igyekezete több szempontból is indokolt. A vállalat termékeinek mintegy húsz százalékát a tőkés piacon értékesítik. Ez a húsz százalék különösen fontos gazdasági tényező az ÓKÜ- ben, hiszen a vállalati nyereségnek csaknem 80 százalékát jelenti. A másik, nem kevésbé fontos szempont, hogy a valutaválságot, s az acéltermékek áringadozását követően, több év után most ismét emelkedik az acél ára a világpiacon. Ezt a kedvező értékesítési lehetőséget igyekeznek kihasználni Ózdon a terv túlteljesítésével. A csaknem 130 éves ózdi kohászat termékeinek versenyképessége a világpiacon vetekszik a legkorszerűbb kohászati vállalatokéval. Természetes, hogy az üzletkötés feltételei nemzetközi viszonylatban azért kedvezőek, mert a megnövekedett árat fizetik a megrendelők akkor is, ha a tőkés államokban esetleg ismét pénzügyi válságra, vagy az acélárak csökkenésére kerülne sor. MAGYAR TIBOR Mit szól hozzá, hogy... ... Trixi Schubanak. a sokszoros osztrák műkorcsolyázó olimpiát es világbajnoknak jo néhány kilót le kellett fogynia, mielőtt felléphetett az amerikai jégrevüben? — Ahogy vissza tudok ró emlékezni a tévéközvetítésekből, volt neki mit leadnia. De miért érdekes ez? — Azért barótocskám. mert nálunk nem mindig követelik meg a karcsú termetet és főleg a mozgékonyságot. — A filmgyárban, vagy a színhazaknál? — A vállalatoknál. — Úgy látom, megviselte egy kicsit a frontátvonulás. A vállalatoknál nem kell piruettet csinálni, miért követelnék hát meg az ideális kondíciót, a mozgékonyságot ? — Én nem kesét imíMua^oíni gondolok. — Hanem? — A szellem mozgékonyságára, barátom. Azt tapasztalom, hogy számos fontos beosztásban szellemileg ktcstt elnehezedett emberek ücsörögnek. — Ellent kell mondanom. Én ugyanis azt tapasztalom, hogy ha az anyagi érdekekről van szó, akkor akár tripla ugrásra is képes egyik-másik gazdasági vezető. Olyan fáradhatatlanul rója a köröket, ami még egy karcsúsított Trixinek is becsületére válna. — Beszél, beszél, de nem sok értelme van annak, amit mond. — Úgy látom, maga nem ért a gazdasági műkorcsolyázáshoz. Mondok én mindjárt példát, jó sikamlósát. — Feszülten figyelem. — Az egyik építőipari vállalat következetesen távoli megyékből szerezte be azt az anyagot, amit telephelyétől legfeljebb két-három kilométer távolságban, tehat helyben gyártanak. — Csak azért, mert szereti a sok mozgást, s edzésben akart maradni? — Csak azért, mert szereti a sok hasznot. — De hiszen a szállítás pénzbe kerül! — Bizony pénzbe. De nem az építő- vatlalatnak, hanem az építtetőnek. A kivitelezők szépen felszámolnak mindent. Drágább anyag: nagyobb termelési érték: nagyobb termelési érték: több nyereség. Arról nem is beszélve, hogy az egy főre eső termelési érték fontos mutató. Ha ma#as. akkor piros pontot kap a vállalat. Sok piros pontért pedig egyes vezetőknek prémium jár. — Ezek szerint rosszul értékelnek a bírák. — Amikor Trixi Schuba „biztonsági” köreit magasra értékelték, akkor, gondolom. ugyanígy csodálkozott. — Más példája nincs? — De van. Csak ez egy kicsit bonyolult. — Majd koncentrálok. — Fantasztikus mozgékonyságról tettek tanúbizonyságot egyes községgazdálkodási vállalatok is. Amikor közölték velük, hogy a lakáskarbantartásra, felújításra kiutalt összegből nem képezhetnek nyereséget, alvállalkozókkal végeztették el ezt a munkát, ók maguk viszont olyan munkát bíztak építőrészlegükre, mely után már elkönyvelhettek nyereséget. — És ezért is magas pontszámot kaptak? — Ahogy mondja. — Ezek szerint tényleg nem kell szellemi kondíciót fogyasztani, ha jó pont, azaz jó nyereség a tét. De van azért egy kis bökkenő. Ki fizeti ki eme vállalatok sikamlós attrakcióit? — Mi, barátocskám. — Akkor meg úgyis mindegy. Számítsa hozzá a sok fizetnivalóhoz még ezt a két fröccsöt is. És ürítsük ■poharunkat az immár szép, karcsú Trixi kisasszonyra! BÉKÉS DEZSŐ
