Déli Hírlap, 1973. május (5. évfolyam, 101-126. szám)

1973-05-14 / 111. szám

A * «• ff JOVÖ városa ★ A futurológus „álma” a jövő városáról. (A Galaktika című folyóiratból.) Ahouv a Hálálok elképzelik Napjaink divatos kér­dése: milyen lesz a jövő városa? íme a kérdésre néhány válasz fiatalok­tól: A Földes Ferenc Gimnázi­um III. A osztályának egyik diákja kritikával kezdi: „A városok mai építésmódja nem tetszetős. Példa rá a Győri kapui lakótelep sorhá­zainak egyhangúsága. A lép­csőházak sötét, sivár képe, a lakások kicsisége. Húsz-har­minc év múlva nem így kép­zelek el egy modern város­részt. Okosabb, jobb megol­dás kell. Olyasféle, mintami­lyennel a Szovjetunióban már kísérleteznek is. Olvas­tam, hogy ott az egyik köz­társaságban úgy építettek fel az erdőben egy egész várost, hogy csak az épületek és az utak helyéről vágták ki a fá­kat. A város lakóit így nem veszélyezteti az egészségre ártalmas por, hanem kint él­nek a természetben, nyugod­tan. A jövő városa legyen változatos, de nyugalmat su­gárzó .. Közlekedés a föld alatt ..Eltűnnek az alacsony épü­letek, helyükön óriási bér há­zak emelkednek majd” — írta le elképzelését egy má­sik diák. „A lakótelepek és az üzemek nagy távolságra lesznek egymástól, több kilo­méteres zöldövezet szűri meg a levegőt minden ártalmas portól.” És természetesen a jókora távolságok áthidalá­sára ultramodern közlekedé­si rendszer szolgál. „Általá­nos lesz a földalatti vasút, a föld feiszínéről kitiltják az autókat. A városon belül a közlekedést mozgójárdákkal oldják meg, amelyeket atom­energia hajt. Divatossá vá­lik a helikopter is, ezek szá­mára a házak lapos tetején alakítják ki a parkírozó he­lyet. Minden más gépjármű a föld alatt parkirozik majd. A városba érkező már a ha­talmas autósztrádáról fut be a földalatti úthálózatra, amely sugarasan vezet a centrum felé.” Variálható bátorok „Rengeteg lesz az uszoda, a sporttelep, a tornaterem, •• Önmagát megsemmisítő csomagolóanyag A közönséges polietilén és más anyagokból készülő el­használt csomagolóanyag normális körülmények között hozzájárul a környezet szeny- nyeződéséhez. A svéd Aaker- lund és Rauding cég labo­ratóriumaiban új eljárást dolgoztak ki: bizonyos vegyi anyagokat adnak a polietilén hártyához. Ennek következ­tében a hártya egy idő múl­va törékeny lesz, s az eső és • szél hatására porrá válik. A KIRAKAT ELŐTT „Lehet, hogy ott is én vagyok?” Az érzelmi nevetés is fontos A mai család Ortutay Zsuzsa, a Magyar Vöröskereszt főtitkárhelyet­tese egyik legalaposabb szak­értője a családnak, mint a társalalom sejtjének. Leg­utóbb e témáról Miskolcon és Székesfehérváron tartott előadást: hogyan is látja ő társadalmunkban ma a csa­lád helyzetét? , Otthon és demokrácia — Az emberi élet bázisa, legőszintébb és legjelentő­sebb közössége a család. Tár­sadalmi szerepét azonban az utóbbi időben többször két­ségbevonták. A család sze­repe napjainkban kétségtele­nül módosult. A nagy csalá­dok felbomlottak, a több ge­nerációs család megszűnt lé­tezni. Ebből fakad, hogy a mai családok belső légköre már demokratikusabb. A há­zastársak „összekötője” első­sorban az önként vállalt ér­zelmi és értelmi alap, de ez lényegesen törékenyebb ka­pocs, mint a hajdanvolt ér­dekházasságok köteléke. S ezért mindkét félnek jobban kell óvnia. Kevesebb — bár nem je­lentéktelenebb — a család funkciója. Zsugorodott a ház­tartás, megszűnt a családon belüli termelés. A dolgozó házaspár már nehezen tudja ellátni betegeit, s kevesebbet tud törődni öregeivel. Éppen ezért kell fejleszteni állami­lag és társadalmilag a csa­ládot támogató intézménye­ket. Csak a siker? A mai családnak is alap­vető és nélkülözhetetlen tár­sadalmi funkciója a követke­ző generációk nevelése. Csak­hogy mai felnőtt társadal­munk sincs felkészítve a csa­lád életre, a családi nevelés­re. Eddig elsősorban arra törekedtünk, hogy kialakít­suk az eszményi termelő, dolgozó ember típusát. Első­sorban a gyermekek értelmi képességeit fejlesztettük, s közben elmaradt az érzelmi kultúrájuk gazdagítása. A mai ifjúságának ezért inkább a siker a fontos, a boldog­ság — mellékes. S mindez azért mert korábban elfeled­tük: nemcsak a hivatásra, az életpályára, hanem a családi életre is fel kell készíteni a majdan felnőtté váló gyer­mekeket, ifjakat. Nem ma­radhat ösztönös a családi ne­velés. Napjainkban már a tudat- formálás fontos tényezőjévé vált a családi életre való fel­készítés, amelynél figyelem­be kell venni: átmeneti hely­zet van a családi életben. Erre utal a válások magas száma, a nem megfelelő szín­vonalú családtervezés, de az is, hogy aggasztóan terjed a különböző korosztályokban a lenségeket pedig csak komp­magányosság. Ezeket a je- lex módon lehet megszüntet­ni : egészségügyi, gazdasági, társadalmi úton, a szemléleti változások segítségével. Ki kell terjeszteni a családter­vezés propagandáját, s a nő­védelmet már gyermekkor­ban el kell kezdeni. Meg kell barátkoznunk a szexuális fel­világosítás gondolatával, s megbirkózni a feladatával is. „Kényes téma” Az ifjúság szexuális neve­lése már több mint tíz éve társadalmi feladatként je­lentkezik. Ám tíz év múltán is be kell vallanunk: a sze­xuális nevelés módszere és tartalma még ma sem meg­határozott, holott a gyermek egész személyiség-nevelésé­nek szerves részének kellene lennie. Korábban — de több­nyire még ma is — e témá­val kapcsolatban a szülők zárkózottak, a pedagógusok zavartak voltak. S nehéz úgy nevelni, hogy a gyermek ér­zi a felnőtt társadalom bi­zonytalanságát, útkeresését. Holott erről a „kényes”, té­máról is lehet tisztán és ter­mészetesen beszélni. Ha — a gyermek egj’éni problémáira folyamatosan adjuk meg a vá­laszt. A nevelés eredményé­nek alapvető biztosítéka ez utóbbi. DR. TUZA KLÁRA ahova a napi négyórás mun­kaidő után járunk, mert a munkaidőt többnyire az automaták, a tervezőaszta­lok és kísérleti laboratóriu­mok lombikjai mellett tölt­jük el.” „Sokkal kényelmesebben fo­gunk élni. mint most. Laká­sunk tágasabb lesz, mint a most épülők. Szobáinkból el­tűnnek a szekrénysorok, mert á belső építészet is fejlődik majd, s a szekrényeket a fal­ba süllyesztik. Magas székek, asztalok, a mennyezetről csüngő csillárok sem lesznek. Ülő és fekvő bútorainkat tet­szés szerint variálhatjuk, mert műanyaghabból készül­nek, vagy éppen felfújhatok lesznek, amelyeket bármikor összehajthatunk.” Robüíncvelők A gyermekeknek külön bi­rodalmuk lesz a jövő váro­sában a diákok elképzelése szerint. Hatéves korukig az otthon „védelme” alatt áll­nának, ahol „robotneveíők minisztériumi program alap­ján gondoskodnának az alap­vető ismeretek elsajátításá­ról”, majd — miután a visel­kedést, az írást, olvasást és számolást megtanulták —, egy oktatási bázisra kerül­nének, ahol mindenki azt ta­nulhatja, amihez kedve van. De kötelező lenne az illem­tan, a középfokú matemati­ka, a számítógép-programo­zás, az űrkutatás alapjainak tana és az anatómia. Majd 20 éves korban a választott tantárgyakból kellene vizs­gát tenni az oktatási bázison. 1. E. (Affótha Tibor felvétele) „Férfias” pálya? Mérnökjelölt — miniszoknyában Emlékszem, apa szó nélkül vette tudomásul, hogy egyet­len leánygyermeke gépész­mérnök szeretne lenni. Mi­ért? Vagy ez természetes? Nevetséges? Nyári üzemi gyakorlat, tik­kasztó hőség a műhelycsar­nokban. Mindenki dolgozik. Zaj, terhet emelő daruk, 10— 15 .méter hosszú esztergák, óriási vastömbök — úgy érez­tem, elvesztem. Valahogy si­került kibotorkálinoim a gép­re negeteg közül. Odakint hu­nyorogtam az erős napfény­től. Az irodaépület felé bak­tattam, amikor elkerült egy targonca. Vezetője visszakiál- tott: ha mindig ilyen rövid ruhában fog járni, akkor kérjen veszélyességi pótlékei. Néhány nap múlva az ebédlőben mellém ült két munkás. Pár mondat után munkájukra terelődött a szó. A műhelybe menet egyikük megkérdezte, miatt választot­tam ezt a pályát — és gon­dosan manikűrözött kezemre nézett. A tekintetében vala­mi ilyesmi lehetett: nők és a gépek ... nevetséges. Talán el kellett volna mondanom, hányszor segítettem apának a kocsit bütykölni. Mi értelme lett volna? Különben sem nagy dolog. Sokan t eladják... Degas és Matisse kecses, láncoló nőalakjai, Botticelli Vénuszai. A nagy nyomású tartályok fenekeit víz alatti robbantással „alakítják”. Úgy tudom, az eljárás ötlete és annak kidolgozója nő. V há­zasság, a fakanál, a gyetek mellett még erre is futotta. Bár itt az egyetemen ke­vés nő foglalkozik tudomá­nyos munkával, de azt a ke­veset megbecsült, jó szakem­bernek tartják. A végzett mérnöknők többsége azonban nem szívesen „megy le” a munkahelyekbe, azaz nem szívesen vesz részt a terme­lés közvetlen irányításában. Kisebb lenne a szakmai tu­dásuk? Nem merném állíta­ni. Kevésbé jó vezetők ? Ósdi felfogás — beszélni sem ér­demes róla —, mely azt ál­lítja, hogy rátermett vezető, elismert szakember csak, azért nem tudja maradékta­lanul betölteni pozícióját, mert munkája úgymond „férfias”. Azért használtam idézőjelet, mert a szellemi munka soha nem volt és nem is lesz férfiak kiváltságai Legfeljebb nein éltek, nem élnek „vele” a nők. Vállalni Ml! Elég gyakran beszélgetünk erről itt a miskolci egyete­men. Sokan mondják: a me­lósok nem „díjazzák” a női mérnökök munkáját. Mit kuktáikodik ott a gépek kö­zött egy nő? Evvel — sajnos — elég gyakran szembe kell nézni. Illetve kellene, ha ezt minden nő merné vállalni. Ha valaki azért fog lenéz­ni, mert nem tudok hegesz­teni — kinevetem. Ha vi­szont nem tudom majd meg­mondani, hogy milyen elekt­ródát használjon és hogyan állítsa be a gép hegesztési paramétereit, vagy nem tu­dok sublerrel mérni — nyu­godtan kinevethet. A nők gyakorlati, szakmai munkájával kapcsolatos elő­ítéleteket csak „férfias” hoz­záértéssel lehet legyőzni. Ds emellett hozzánk kell, hogy tartozzon a manikűr, a fod­rász, a fakanál és a gyerek is. Hiszen nők vagyunk. (fekete) Híres sorstársaik­hoz, Napóleonhoz, Charlie Chapliuhez és Marilyn Monroe- hoz hasonlóan hiába harcolnak „a jobb­kezesek világa” el­len, akár az automa­ták pénzbedobó nyí­lásáról, akár a tele­fonfülke hallgatójá­ról, akár a vendég­lői asztalon levő késről van sző — az egészen bizonyosan jobboldalt van és a balkezesektől szinte akrobatikus mutatvá­nyokat követel. Vannak azonban kivételek. A Medi­zin Heute című or­vosi lap beszámolója szerint bizonyos ipa­ri tevékenységek sza­mara kifejezetten ke­resik a balkezeseket, nem csupán a var­rógép felépítése ra­juk szabott, hanem az írógépen is balol­dalt találhatók a leg­gyakrabban hasznait betűk. Egyes sport­ágakban — például a teniszben vagy a vívásban — a bal­kezesség nem lebe­csülendő előnyt je­lent a jobbkezes el­lenféllel szemben. Ha egy balkezest arra kényszerítenek, hogy agyának irá­nyító tendenciája el­lenére a jobb kezét használja írásra, ak­kor a legújabb ku­tatások szerint oe- szédgátoltdág, tehái dadogás jöhet tétre es egyúttal kedvező helyzet mindenfajta lelki és testi zavar számára. Az orvosok tehát a következőt tanácsolják: „Mielőtt a gyermeket jobb kezének használatára kényszerítenénk. kérjük ki szakpszi­chológus tanácsát. A szülők és tanárok aligha követnek el hibát, ha a balkeze« gyermeket ebben a tekintetben szabad­jára engedik.” Hátrány-e a balkezesség?

Next

/
Oldalképek
Tartalom