Déli Hírlap, 1973. május (5. évfolyam, 101-126. szám)
1973-05-12 / 110. szám
tyeiibädn Május 15-én gyermek- és ifjúságvédelmi értekezletet tartanak Miskolcon. A városi tanács által rendezendő tanácskozáson a gyermekkori bűnözés okairól, a megelőzési lehetőségekről és az utógondozási munka eddigi eredményeiről lesz szó. Számítóoép és anyagmozgatás A Neumann János Számítógéptudományi Társaság konferenciáján, Aggteleken tegnap Az anyagmozgatási rendszerek számítógépes tervezése és szervezése címmel dr. Lévai Imre tanszékvezető egyetemi tanár és Gár- dos György, a Gépipari Technológiai Intézet igazgatóhelyettese tartott előadást. Délután az együttes ülésen, a konferencia munkájának értékelése után dr. Tarján Rezső, a Számítógéptudományi Társaság országos elnöke zárta be a kétnapos rendezvényt. (A.gotha Tibor felvétele) Készül a kenyértészta Érdekházasság? A Népszabadság a közelmúltban tanulságos írást közölt Házasság start előtt címmel. A riporter diploma előtt álló vagy a diplomát éppenhogy megszerzett fiatalokat szólaltatott meg, akik a „hirtelen jött” házasságtól igyekeznek megszabadulni, vagy már fel is bontották azt. A szerző szomorú statisztikával bizonyít: Magyarországon ezer lakosra 2.2 válás jut, s a nemzetközi váláslistán — az USA után — a másodiic helyen állunk. A végkövetkeztetés: a válóperesek között feltűnően sok a friss diplomás; ugyanakkor a lapok házassághirdetési rovataiban minden ötödik diplomás, aki ilyen úton keres élettársat. A minap az egyik miskolci oktatási intézményben is — hivatkozva az említett cikkre — szóba került a téma. Sajnos, helyi tapasztalatokkal mintegy igazolandó: itt is hasonló a helyzet, gyakori a start előtti házasság, ritkán sikerül s a rossz indulás két ember egész életére kihatással lehet. Még szerencse, ha időközben egy — az ártatlan harmadik — nem vallja kárát, mert vagy nem születik meg, vagy megmenti' az „árvaságtól” — ha van! — a nagyszülő. Természetesen rossz tanácsadók lennénk, ha mindebből olyan „tanulság-elméletet” tákolnánk össze, amely arra intené a fiatalokat, hogy várjanak a házassággal, tegyenek úgy, mint annak idején a dédszülők — akkor volt ez divat: ; járjanak néhány évig jegyben, s azután kössenek frigyet. Nem tehetjük ezt egyrészt azért, mert így is elég szűkös — a fejlődés ellenére is — a népszaporulat, másrészt azért sem, mivel a mai generáció vitathatatlanul korábban éretté' válik, mint eleink. Ennek okai eléggé ismertek. Végül azért sem tehetjük, mert a megállapítás nem az egész ifjúságra vonatkozik, hanem csak egy részére. Mivel azonban az ifjúság e rétegében általánosítható jelenséggel találkozunk, nem árt — még ha tömör és kissé kíméletlenül hangzó is — a polémia, ami lehet éppenséggel konzekvencia is. Szükség vara ráfuk Újjászervezik a társadalmi bíróságokat Nagyüzemek, vállalatok dolgozói sok helyütt emlékeznek még rá, hogy tíz, tizenkét évvel ezelőtt nem volt ritka esemény a társadalmi bíróságok működése. Sajnos, több helyütt indokolatlanul is nagy port felverve kerültek ügyeik szűkebb-tágabb kollektívák elé. Nemegyszer személyi ellentétekből ková- csolódott, mondvacsinált ügyekben, vagy olyan anyagi természetű vitákban asz- szisztált népes hallgatóság, amelyek akaratlanul az „ülésezés az ülésezésért” érzést keltették. Azután — éppen a torzulásokat elkerülendő — ritkábban hívták össze a társadalmi bíróságokat; sokan úgy tudják, hogy meg is szűntek, mert nem váltak be, nincs rájuk szükség. A mai gyakorlathoz C igazodva c Jogalkotók és szakszervezeti tisztségviselők ezekben a hetekben vizsgálatokat, elemzéseket végeznek: valóban túlnőtte-e a társadalmi fejlődés azt a bizonyos, 1956- ban született intézkedést, amely azután 1962-ben törvényerejű rendeletben is kimondta a társadalmi bíróságok kötelező megalakítását a száznál több dolgozót foglalkoztató üzemekben. Az Igazságügyi Minisztérium szakembereinek véleménye szerint ezt a törvényt s a társadalmi bíróságok korábbi yríLTJSOs (A ixouac tuírtkatúrájoj működési elveit bizonyos fokig valóban időszerűtlenné tették az elmúlt esztendők. A jogszabály elavult, újat kell alkotni, amely a mechanikus kötöttségek helyett modern elvekkel, a mai üzemi gyakorlathoz igazodva ad hatáskört és feladatokat. Nem arról van tehát szó, hogy a társadalmi bíróságok teljesen megszűnjenek. Differenciális. az ügyek helyes kiválasztása és a társadalmi igény figyelembevétele szükséges a működésükhöz; ott és akkor kell tevékenyked- niök, amikor a munkájuk nem „formális”, hanem nevelő, hatású, eredményes lehet. Száz és száz esetről tudnak az üzemi kollektívák, amikor egy-egy dolgozó évekig nem fizet az elvált feleségnek, a gyerekeknek tartásdíjat; vagy amikor ivócimborákkal szórja el valaki évszám a fizetését, veszélyeztetve a gyerekei ellátását, nevelését. Előfordulnak olyan károkozások, felelőtlenségek, amelyek kis körben keltenek megbotránkozást; más esetben a szocialista együttélés elemi normáit kezeli sem- mibevevően a kolléga. És sorolhatnánk sok hasonló példát, amelyek foglalkoztatják a szakszervezeti bíróságokat. a vállalatvezetést, próbálnak is tenni ellenük, de a figyelmeztetés nem használ. Az ilyen esetek igényelnék, sőt megkövetelnék, hogy üljön össze a társadalmi bíróság, s a kollektíva fegyelmező erejével tegyen valamit a negatív életvitel, szemlélet ellen. Jövőre: új jogszabáT A SZOT illetékesei most dolgoznak azokon a javaslatokon, amelyek — az igazságügyi tárcával történő egyeztetés után — alapját jelenthetik a társadalmi bíróságok működését szabályozó korszerű törvénynek. Véleményük szerint a következő ügyekben kívánatos hatáskört biztosítani a társadalmi bíróságoknak: a kollektívát ■*-, érintő, a szocialista együttélés szabályait sértő magatartás; fegyelmi vétség, mulasztás; munkaviszonnyal összefüggő szaoalysérlésekja dolgozók között felmerült becsületsértés, rágalmazás, könnyű testi sértés; esetleg vitás anyagi ügyek. Megfontolást igényel, vajon ne legyen-e módja a vállalat vezetőségének is eljárást kezdeményezni? Felmerült az is, hogy szabad kezet kellene adni a társadalmi bíróságoknak fihh&S? liógV magul: is indíthassanak eljárást. (Tudni kell, hogy eddig csak felszólításra, megbízásból járhattak el. (Igen érdekes és demokratikus javaslat ezeken kívül, hogy a dolgozók közvetlenül is kezdeményezhessenek szükség esetén eljárást, a szakszervezeti bizottságnak biztosított jogkörben. Az új szabályozás, a társadalmi bíróságok élethez közelítő megszervezése nem azért történik, hogy most eggyel több bírósági fórum működjék. Korszerű, s a gazdasági. társadalmi következményekhez jobban igazodó társadalmi bíróságok megszervezése a cél. A hosszabb ideig tartó jogi, szakszervezeti egyeztetések után várhatóan a jövő év elején megszületik az új jogszabály. VÁRKONYI MARGIT Tanácskozás a gyümölcsösben A Miskolcon működő Bu- day József, Kocsis Pál és Mathiász János mezőgazda- sági szakköri tagok, valamint a kerttársulások tagjai és kertészkedők részére az Ady Endre Művelődési Ház növényvédelmi megbeszélést tart 1973. május 17-én, csütörtökön délután 3 órai kezdettel Diósgyőrben, Varga András előhegyi szőlőjében és gyümölcsösében. Az értekezleten a Borsod megyei Növényvédő Állomás és az Agroker, valamint az afész szakemberek adnak tanácsokat az érdeklődőknek. Gyülekezés a kiliáni Uránia csillagvizsgáló alatti fűszer- és csemegebolt előtt. Tájékoztatják a kisiparosokat A KIOSZ járási-városi csoportja rendszeresen tájékoztatja a kisiparosokat a legújabb rendeletekről. Tegnap este a Beloiannisz utcában taggyűlésen kerültek szóba a kisiparosokat érintő rendelkezések, többek között azok, amelyek a szolgáltatásokkal kapcsolatosak. A már jelzett beszélgetés során valaki így sommázott: többnyire érdekházasságokról van szó. E diploma-házasságok mögött bizonyos anyagi előnyök rejlenek: kollégiumi köny- nyítések, szociális juttatások és így tovább. Anélkül, hogy vitatnám e tapasztalat adta megállapítás helyénvalóságát, megkockáztatom, hogy bővítsem a — ténylegesen csak nehezen, de statisztikailag könnyen bizonyítható — feltételezést. Ha azt mondom, hogy — most mindegy, diploma előtti vagy utáni — érdekházasságról van szó, akkor az anyagiakon túl, a pozicionáltság társadalmi vonatkozásait is feszegetnem kell. Kell, mert az egyáltalán nem feltűnő, ha diplomás diplomással köt házasságot; az a feltűnő, ha „vegyesházasságnak” lehetünk tanúi. Az a meghökkentő — nem mintha természetellenes volna, hanem mert ritkaság! —, ha mondjuk, egy szakmunkás fiatalember történetesen feleségül vesz egy tanárnőt. Pontosabban, ha a tanárnő feleségül megy hozzá. Ilyen is előfordulhat, sőt meg is történt. Ez azonban egész biztosan szerelmi házasság volt! Előítéletek nélkül való, kizárólag érzelmi alapokon álló, ami természetesen magán viseli azt a helyes társadalmi törvényt, hogy a „rangot” nem a végzettség, hanem a végzett munka adja az embernek. Szó sincs arról, hogy bárki is ellenezné a „diplomás házasságot”. Hiszen két embert — az érzelmen kívül, de jobb. ha azzal együtt! — összeköthet az azonos érdeklődés, a szakma szenvedélye is. Ezt senki sem tagadja. Azzal is magyarázható a dolog, hogy ugyanazon körben élve, társaságban forogva. „helyben adódik” a pár! Ha azonban az ilyenfajta párválasztás kizárólag egzisztenciális meggondolásból történik, előbb-utóbb közbeszól az élet s természetellenesnek nyilvánítja azt, amit az „érdekfelek” korábban nagyon is természetesnek tartottak. Badarság az indok, amit olykor a húsz-huszonkét éves — olykor tizennyolc, még alighogy post pubertas korban levő — fiatalok mondanak: meglátni és megszeretni — ez az élet rendje. Badarság! Ellenben az az igazság, ahogyan a pszichológus-diplomás nyilatkozott: A szükséges tapasztalatok megszerzéséhez és a pár megtalálásához tudatos keresés és idő kell. Későn döbbent rá az igazságra. Sajnos, nem egyedül... CS. L. Továbbképző tanfolyam KISZ-vezetőknek Az ifjúsági törvény helyi végrehajtására intézkedési tervet fogadtak el a DiósEss eső, ess! Riport — eresz alatt Ess eső, ess ... ! Bonifác-előző hideg esőben jártam a várost. Álltam kapualjban, váróteremben, húzódtam másokkal féleresz alá. És beszélgettem. — Mit csinált volna szombat, vasárnap? — Ha nem jön ez a rohadt idő... Akivel beszéltem, elektro mérnök. Tapolcán van telke most építenek rajta hétvégi házat. A szombat-vasárnapot eső mosta el... — Azért nem bánom, azt mondják, kell... Kapualj. Váróterem. Féleresz. Befejezetlen beszélge- tí-sek. Piacon: — Megesz az isten hidege! — Hajnal óta? — Hattól. De tudja, nem is bánom. Én eladó vagyok három éve és ha most nem esne... A háziasszony: — Megáztam, de ha olcsóbb lesz a zöldáru tőle, akkor inkább megázom holnap is. Arnold Béla kőműves: — Állásidőt fizetnek, d bánja az ördög. Ilyenko, arra gondolok, hogy örülnek ennek otthon. — Hol van az otthon? — Mezőkövesden. — Kis szünet után teszi hozzá: — Mezőkövesden volt. Két és fél éve kaptak lakást Miskolcon. Fiatalok. Kupacban. Állnak a Sötékapu alatt. Szóváltás: — Akkor mozi? — Hát valami. Mit bánon, én ... Közbekérdezek: — Milyen programon ront az idő? — Kimentünk volna a Bükkbe. — így? — Hát. .. Valamit majd csinálunk. De a városban hova bújjon az ember? Itt mindjárt feltűnünk... — Haragszanak az esőre? — Mindenki azt mondja, kellett. A cserepesedő földek üzennek a piaccal, eltemetettnek hitt emlékek elevenednek a hulló májusi esőben. Oda a szombat-vasárnap, talán oda a kirándulás. Fázunk. De senkinek sincs rossz kedve BARTHA GABOR győri Gépgyárban. Ez tartalmazza azt is. hogy a vállalat KISZ-titkárai évente egyszer háromnapos továbbképző tanfolyamon vehetnek részt. Az idei továbbit énrést ezekben a napokban rendezi meg a DIGÉP KiSZ-bi- zottsága. E héten az üzemi KI3Z- titkárok töltöttek három napot a csanyiki vezetőképző iskolán. Számba vették a vállalat és a KÍSZ-szervezet idei feladatait, a soron következő KISZ-vezetőség választásból adódó teT’való- kat, s a VIT-re való felkészülés teendőit. Hasonló tanfolyamon vesznek :'szt a jövő hét első három napján a hivatali Kls:'7_a]ap5Zerve_ zetek titkárai is. A továbbképzésben részt vevők egy K IQZ-alapszerve- zetet alkotnak. amelynek tagjai titkos szava ássál titkárt is választanak. Ez az új forma módszertani segítséget ad az alanszervezeti titkároknak. A programban előírt foglalkozásokat vetélkedője, sportversenyek követik; ezek győzteseit a KISZ-bizottság jutalomban részesíti.
