Déli Hírlap, 1973. május (5. évfolyam, 101-126. szám)

1973-05-31 / 126. szám

a miskolciaké a szó 111 az új jegykezelő automata Kétéves a miskolci KN-közIekedés Száguldanak, lármát csapnak ★ Ezen a héten is több levélírónk panaszolta: a lakótelepek belső útjain a fiatalok motorversenyeket rendeznek a késő esti órákban. Szágvldásukkal veszélyeztetik a járókelők testi épségét, s a motorok hangos berregtetésével zavarják a lakók nyugalmát. Gondoljuk, ezek a fiatalok is a környéken lak­nak, jó lenne, ha szüleik figyelmeztetnék őket: legyenek tekintettel a pihenni vágyókra. (Jármay György rajza) Mi van a szökőkúttal? Július 1-en két éve lesz annak, hogy a főváros után Miskolcon is bevezették a kalauz nélküli közlekedést. Az eddigi évek bizonyították: a KN-rendszer javított Mis­kolc tömegközlekedési hely­zetén, a vállalatnál olyan belső átszervezéseket tett le­hetővé, ami zavartalanabba tette es teszi a ma már na­pi 420 ezer utas kultúrált közlekedését. Ma már el­mondhatjuk: a KN-közleke­dés városunkban is bevált. Az utasok viszonylag hamar megkedvelték a kezdetben furának tűnő jegykezelő automatákat, amelyek üzem­be helyezése nem kis mér­tékben járult hozzá a Mis­kolci Közlekedési Vállalat munkaerő helyzetének javí­tásához. Vagy például: csak az elmúlt egy évben napi 37 ezerrel nőtt az autóbuszok férőhelyeinek száma (a sima 1-es vonalán hét-, a gyors 1-esén több mint hat-, a 2- esén három-, a 9-esén négy­ezerrel, és így tovább), sűrű­södtek a járatok (a főútvo­nalon az autóbuszok csúcs- forgalomban kétpercenként, a villamosok másfél percen­ként követik egymást), nőtt a gépkocsipark, új járatok indultak (például a bábonyi- béroi 11-es) — a példákat még sorolhatnánk. 120 ezer bérlettulajdonos A lassan napi félmillió — évi 150—160 millió — utas jegyellátása úgyszólván zök­kenőmentes. Ebben jelentős nesze van a jól megszervezett jegytérítési és utazási iga­zolvány-árusító rendszernek. Az előre váltott jegyek zö­mét (mintegy 60 százalékát) az MKV a Tiszai pályaud­vari (nyitva: 4,30—23 között), az Ady-hídnál, a Búza téren, a Szemere utcánál, a Marx téren (valamennyi nyitva: 5.00— 23 óra között), s a Vasgyárban levő (nyitva: 5.00— 20 óra között) jegy­árusító pénztárakban adja el. Viszonylag sok jegyet (31 százalék) adnak el a kocsi­kísérők is. Ennek oka: sokan jegy nélkül szállnak fel, s a járműveken egyszerre csak öt jegy váltható. Különösen gyakori ez ünnepnapokon és az úgynevezett kirándulójá- ratokon. Érdemes megfogad­ni a hasznos tanácsot: apró­pénz helyett inkább előre megváltott villamos- vagy buszjegyet hordjunk a zse­bünkben. Ez sokszor megóv­hat bennünket a feledékeny- ség következményeitől. Aki el kívánja kerülni a sorba­állást, bérletét 4—5 nappal előbb is megvásárolhatja. Ha már itt tartunk, érde­mes felfrissíteni számos sza­bálytalan utazás forrását, a vonal—szakaszhatárokkal kapcsolatos ismereteinket. Mtérő díjtételek elsősorban az 1-es, 5-ös, 15-ös busz vo­nalán vannak érvényben. Az 1-es vonal első szakasza a Tiszai pályaudvartól a Kilián megállóig tart (2 Ft), míg másik szakasza a Marx tér­től a Papírgyárig. Vagyis: aki a Marx tér előtti meg­állónál száll fel, s a Papír­gyár felé a Kiliánon túl uta­zik, két darab 2 Ft-os jegyet köteles váltani. Visszafelé: ha a Kilián előtti megállónál száll fel (vagy annál hát­rább), s a Tiszai pályaudvar irányába a Marx téren túl utazik, ugyancsak két jegyet köteles kezelni. Az 5-ös vo­nalán a Marx tér után a Papírgyár végállomás a vo­nalhatár, aki ezen túl uta­zik, már két darab jeggyel szállhat csak fel a járatra. Lillafüredről visszafelé a Pa­pírgyár megállón túl utazó szintén második jegyet tar­tozik kezelni. Kórházlátoga­tási napokon a Tiszai pálya­udvar és a megyei kórház között szállítja az utasokat az úgynevezett ,.MK”-járat. amelyen a viteldíj 3 Ft (1 darab busz- és 1 darab villa­mosjegy). S végül: a nyári időszakban a Marx tér és Tapolca között jár az „F"- járat, amelyen szintén 3 Ft a viteldíj. Az utasok jelentős része (120 ezer ember) bérlettulaj­donos. Ez érthető, hiszen a bérlet kényelmes, s ráadásul nem is nagyon drága, pénzt takarít meg vele az. aki rendszeresen utazik. Mégis sok-sok szabálytalan utazás fűződik a bérlettulajdonosok- *hoz. Az egyik leggyakoribb szabálytalanság: megfeledke­zünk arról, hogy bizonyos igazolványhoz csak bizonyos szelvény jó. Nem tehetünk például az 1/1-es lebélyeg- zésű igazolványba 60 forin­tos bérletjegyet, vagy for­dítva: a lebélyegzés nélküli igazolványba mondjuk egy­vonalas szelvényt. Sokan megfeledkeznek arról az alapvető követelményről is. hogy a bérletszelvényre azon­nal rá kell vezetni a bérlet­igazolvány számát, mert az utazás csak így szabályos. A bérlet kényelmünket szol­gálja, de ne feledkezzünk meg soha rendeltetésszerű használatáról. A jegyárusító pavilonokban érdemes felvi­lágosítást kérni minden vál­tozás esetén. Vigyázzunk gyermekeinkre! Ha már a szabálytalansá­gok felsorolásánál tartunk, hadd említsük meg: felszál­lás után azonnal kezeljük le az előre megváltott menet­jegyeket. Az ellenőrök sok­szor hallanak ilyenfajta men­tegetőzést: „Nem volt még időm lekezelni!”. Természe­tesen ez nem mentség a fe- lelősségrevonás alól. Megtör­ténik az is, hogy otthon hagy­juk bérletünket. Jó, ha tud­juk: aki azt 48 órán belül az MKV forgalmi osztályán (Baross Gábor u. 13—15.) bemutatja, csak 15 forint pótdíjat fizet. Minden más esetben a pótdíj a helyszí­nen, vagy két napon belüí 50, ezen túlmenően 100 fo­rint. Felhívjuk a figyelmet arra is, hogy az „MK” és „F” jelzésű járatokon a bér­letjegy és utazási igazolvány nem érvényes; ne is vitat­kozzunk az ellenőrökkel. Sokan nem tartják be a kézi- poggyász- s az élőállat-szállí­tás szabályait sem. (Kutya például csak a járművek pe­ronján — a kocsivezetői pe­ron kivételével — szállítható, érvényes vonaljeggyel, száj­kosárral, pórázon, tiszta álla­potban, s egy peronon csak egy darab.) A miskolci tömegközleke­dési eszközöket sok gyermek és iskolás is igénybe veszi. A vállalat ellenőreinek, dol­gozóinak sok gondot okoz­nak. Az első lényeges tudni­való: a gyermek 6 éves ko­ráig (iskoláskorig) utazhat díjmentesen a buszon, villa­moson. Gyakorta találkoznak az ellenőrök olyan esettel, amikor a gyermek egysze­rűen elkölti a jegyre, bérlet­re kapott pénzt, s aztán bliccel. Különösen a villa­mosokon sok a bliccelő gye­rek, akik az ellenőr megpil­lantásakor a mozgó járműről ugrálnak le, s életveszélyes helyzeteket teremtenek ma­guknak. Jó, ha a szülők rendszeresen számonkérik gyermekeiktől, megvan-e a bérletük, jegyük. Jön a nyár, gyermekek, felnőttek ezrei vesznek fagylaltot. Fogyasz- szuk el a cukrászdában vagy rosszabb esetben az utcán, a iárműre tilos vele fel­szállni. Megtörténik az is. hogv a felnőttek leszállás előtt bliccelő gyerekekre ru­házzák át jeeveiket. Ne te­rvük' Az ellenőr ezért is büntethet.; . Mutassunk pél­dát gyermekeinknek, ne ug­rál iun-k fel-le a járművekre, s ha meahattsiiu n u-—nnn hangját, ne kísérletezzünk a leiszállással', é minan a Búza téren egy idős néni kezét maidnem odazárta a busz­ajtó, egv másik pedig már berregéskor tette fel unoká­ját a buszra, amelyre ő maga már nem tudott felugrani. S még valami: figyelmeztessük a más városból, külföldről érkező rokonainkat, ismerő­seinket is a legfontosabb uta­zási szabályokra! Kényelmesebb, egyszerűbb automata A rbiskolei tömegközleke­dés kulturáltságát tovább ja­vítja az az új jegykezelő automata, amelynek már el­készült a prototípusa. A még használatban levőktől eltérő­en, ebbe felülről, egy vi­szonylag tág nyíláson kell majd a jegyet belehelyez­nünk. s egy kart magunk felé húzva (tehát nem felfelé- nyomva) lekezelni. Haszná­lata lényegesen könnyebb és gyorsabb az előzőnél, a még forgalomban levőnél. Máris megjósolhatjuk: hamar meg­kedvelik majd az utasok. Az érkező új járművekre és az elhasználódó régi jegy­kezelő készülékek pótlására gyártott új típus. A tömegközlekedés színvo­nalának további emelésére tett vállalást a Miskolci Köz­lekedési Vállalat 56 szocia­lista brigádja is, s ezt szol­gálja majd a már 1969 óta épülő, 120 millió forintba ke­rülő, az idén decemberben üzembe helyezendő új, komp­lex vállalati telephely is, amely minden eddiginél jobb feltételeket teremt az MKV dolgozóinak. S végül, de nem utolsósor­ban, hadd hívjuk fel a fi­gyelmet az MKV új, nyári zsebmenetrendjére, amely május 2-től szeptember 30-ig, illetve villamosok esetében április 1-től október 31-ig érvényes. Nemcsak az egyes járatok menetrendjét tartal­mazza. hanem az utazással kapcsolatos számos tudni­valót is közöl, hozzásegítve ezzel is az utasokat a szabá­lyos közlekedéshez. — O — Dr. Ács Sándor miskolci olvasónk levelében szóvá tette, hogy a Hunyadi utcai szép szökőkutunk miért nem működik. A környéken egy­re épülnek az új bérházak, s az ott élők, de a város la­kói is szívesen gyönyörköd­nének benne. A lapunk május 7-1 számá­ban megjelent „Valóban nyil­vános telefonfülke” című cik­künkre válaszolt a postaigaz­gatóság. Közölték, hogy az ajtók felszerelése már meg­történt. Azok visszaszerelésé­ről már a cikk megjelenése Az 1972. évi országos sta­tisztika az előző esztendők­höz hasonlóan a balesetek további csökkenését jelzi. A halálos üzemi balesetek ta­valy — évek óta nem ta­pasztalt mértékben — 17,7 százalékkal csökkentek. A bejelentett üzemi balesetek aránya 6 százalékkal mér­séklődött 1971-hez képest. A halálos üzemi balesetek nagyarányú csökkenéséhez hozzájárult, hogy a tömeg­szerencsétlenségek halálos ál­dozatainak száma mérséklő­dött. A tavalyi 524 halálos üzemi baleset közül 282-t okoztak járművek (gépkocsi, traktor, motorkerékpár, vo­nat, csille, lovas kocsi). A csonkulásos üzemi balesetek száma 1971-ben 601, 1972­ben 558 volt. Táppénzen, rokkantán Hosszabb távra visszate­kintve különösen kedvező képet mutat az állami ipar, az építőipar, valamint a szál­lítás és hírközlés baleseti statisztikája. Az összes beje­lentett üzemi balesetek ab­szolút száma 1950 óta nem volt még olyan kicsi, mint 1972-ben, jóllehet az állami szektor teljesítménye és lét­száma az elmúlt 22 esztendő során többszörösére nőtt. A Az illetékesektől kapott tá­jékoztatás szerint már dol­goznak a szökőkút javításán, mára befejezik a feltárási munkát és szakértők bevo­násával megnézik a hiba okát. Előreláthatóan két hé­ten belül ismét üzemel a szökőkút. előtt intézkedtek. Korábban, hasonló esetben, cserefül'ke felhasználásával történt a helyreállítás. Jelenleg cserére nem volt lehetőség, így a helyszíni javítás a postán kí­vülálló okok miatt késett. halálos üzemi balesetek szá­ma ugyanezen ágazatok álla­mi szektorában tavaly 271 volt, 1950—1954-ben évi át­lagban 445. A 100 ezer mun­kásra jutó halálos balesetek száma ugyanezen idő alatt 45-ről 17-re, az ezer munkás­ra jutó összes balesetek szá­ma 92-ről 43-ra csökkent. Az üzemi balesetek száma és aránya tehát kedvezően alakul, jelezvén a munkakö­rülmények javulását, társa­dalmunk humánus törekvései­nek eredményességét. De azért ezekkel a javuló ará­nyokkal sem büszkélkedhe­tünk, hiszen a még olyan kedvező fejlődést tükröző számok mögött is az emberi szenvedés, a személyes és a családi tragédiák sokasága rejlik. A társadalmi, gazda­sági kár sem csekély. Az üzemi balesetek miatt 2,4 millió volt a táppénzes na­pok száma 1972-ben. Tavaly 492-en részesültek járadék­ban, 540 fő részére állapítot­ták meg rokkantsági nyug­díjat, illetve 261 esetben a hozzátartozók részére állapí­tottak meg ellátást. Be sem jelenük.. Nagyon sok balesetnek a tapasztalatlanság, a figyel­metlenség, a könnyelműség, Rögzítik a padokat Nemrégiben olvastam lap. jukban, hogy a parkok pad­jait a fiatalok esténként vagy szétdobálják, vagy egy ha­lomba hordják, örömmel ta­pasztaltam azóta, hogy pél­dául a Déryné-parkban már rögzítették a padokat, s park­őr vigyázza a szépen rendbe­hozott területet. Köszönet a gyors intézkedésért — írja Z. M-né miskolci olvasónk. Miért lett drágább? A Plunioi nevű kozmetikai cikknek régi kedvelője és vá­sárlója vagyok Kisebb-nagyobb nehézségek árán lehet cmk hoz­zájutni. A beszerzését eddig — úgy gondolom — az nehezítette, hogy a hozzá hasonló rendelte­tésű krémek 25—28 és 45 forin­tos áron vásárolhatók, míg a fent említett cikk csak 10 fo­rintba került. Utoljára áprilisban vásároltam, s most, amikor megláttam az árát, igen elcso­dálkoztam. Tizenöt forintba l*e- rül, tehát egy hónap alatt 50 százalékkal emelkedett az ára. Miért ez a nagy árváltozás? — kérdezi F. É. miskolci levél­írónk. Intézkedtek T. J-né lapunk május 7-i számában szóvá tette, hogy a Szentpéteri kapui Katowice étteremben csak egyforintos érme bedobása után lehet fagylaltot kapni. Nagyobb pénz felváltására nem vállal­koztak. T. J-né most dicsér: azóta szó nélkül felváltják a na­gyobb címletű pénzt is, így már nem probléma fagyit venni. Rovatvezető: MOLNÁR .ANDORNS Telefonszáma: 18-224. a fegyelmezetlenség az elő­idézője. Különösen nagy fe­lelősség terheli a vezetőket, akiknek feladata nemcsak a munkakörülmények szüntelen javítása, a baleseti források feltárása és megszüntetése, hanem a dolgozók kioktatá­sa, a fegyelmezett, gondos munka számonkérése is. En­nek a felelősségnek a tuda­tára azonban gyakran csak a baj, a szerencsétlenség pil­lanatában, vagy még akkor sem döbbennek rá a veze­tők. Sokszor az áldozatot te­szik felelőssé a balesetekért. Az üzemi balesetek egy ré­szét a vállalatok, a szövetke­zetek szándékosan, vagy gon­datlanságból be sem jelentik. Tavaly a Központi Statiszti­kai Hivatal, valamint a szak- szervezetek munkavédelmi szervei 111 vállalatnál vég­zett vizsgálatai során kimu­tatták, hogy átlagosan az üzemi balesetek 11 százalé­kát nem jelentették be. Bárhonnan is közelítjük meg a témát, az üzemi bal­esetek tavalyi kedvező ta­pasztalatai sem okozhatnak megnyugvást. A kezdeti ered­mények legfeljebb arról győz­hetnek meg mindenkit: lehet és kell is még többet tenni a dolgozók életéért, egészsé­géért és testi épségéért. KOVÁCS JÓZSEF Kevesebb a halálos baleset Kedvező tapasztalatok — nem menny matatásként Van már ajtaja

Next

/
Oldalképek
Tartalom