Déli Hírlap, 1973. május (5. évfolyam, 101-126. szám)

1973-05-31 / 126. szám

Miskolci arcok — sárospataki diáknapok KÉT TANÁR Tíz évvel ezelőtt, még diák­jaként léptem be a Földes Ferenc Gimnázium nagyter­méből nyíló kis zeneszobá- bába . . . Soóky István rezi­denciájában semmi sem vál­tozott. ismerősöm a pianino, ugyanúgy terpeszkedik rajta kissé oldalra fordítva a met­ronóm, körben a falon zene­szerzőportrék. Csak az okleve­lek, a plakettek száma szapo­rodott . . . A 7. arca sem változott, te­kintete mindig élénk, néha a szemüvege fölött néz, gyors beszédű és közvetlen, ízes, az e hangokat megkü­lönböztető dunántúlias táj­szólása feloldja a diákszoron­gásokat ... A sárospataki diáknapokon a Rákóczi-var lovagtermében utoljára állt meg a Földes Ferenc Gimná­zium énekkara előtt. Hatvan éves, nyugdíjba megy. A pozsonyi zeneakadémián meg a Budapesti Zeneművé­szeti Főiskolán szerezte ké­pesítését. Tatáról került Miskolcra, 1951-ben. Orgo­natanárt kerestek a konzer­vatóriumba. Így honosodott meg nálunk. S karnagy lett. Az akart lenni. S azzá vált, a kodályi elv szerint. Nem kevesebbre vállalkozott, mint zeneszerető-zeneértő embe­reket nevelni. A közös mu­zsikálás lelket feloldó-meg- nemesítő örömét általa fe­dezték fel a diákok. Nincse­nek botfülűek, csak fejlet­len zened hallásúak. A Földes Ferenc Gimná­zium énekkarát 1957 óta ve­zényli. Ugyanott zenekart is alapított. A sárospataki diák­napokon mindig ott volt együtteseivel. Ezüst- vagy aranyérmeket nyertek. (Most egy-egy ezüstöt hozott haza az énekkar s a zenekar.) S közben a legnehezebbet is vállalta: énekkarokat szervezett az egyes, kettes és hármas számú szakközépis­kolákban és az egészségügyi szakiskolában. Először nép­dalokat énekeltet a kóru­sokkal egy szólamban, aztán kánonban, majd több szó­lamban. Nem kottát kell énekelni, hanem dallamokat! — ezt vallja. S ha már ér- tik-érzik a részeket tanít­ványai, az egész harmóniá­ját tanítja. Soóky István összeforrt a kórussal. Minden évben újra kezd, minden évben folytat egy régen kezdett munkát. Jönnek az újak. s közben a régiek leérettségiznek. Az egyik tanítványa mondta: a kóruspróbára „hazajövünk”, kikapcsolódunk, felüdülünk. És sokat beszélgetünk. A vendégszereplések, a sikeres fesztiválok élményei nyomán közösséggé érik a kórus. Soóky István magnóról hallgatja diákjai produkció­ját Arca átszellemül, karja levegőbe emelkedik. Vezé­nyel ... Nyugdíjba megy. De a kórusevezetést nem hagyja abba. Nem fáradt el... Ha a sárospataki diáknapok forgatagában találkoztam vol­na vele, azt hittem volna, hogy diáklány. Pedig Érsekcsanádi Istvánná már hat éve magyar- latin szakos középskolai tanár. Annak idején nagy ambícióval végezte el az egyetemet. Taní­tani szeretett volna. Sajnos csak kollégiumi nevelőtanár lehetett sokáig. Nemrég áll a katedrán. De most is csak úgy­nevezett óraadó a közgazdasági szakközépiskolában. Persze ez nem szegi kedvét. A tanári szoba melletti vitrinben egy arany oklevél, s egy porcelán serleg tanúskodik erről ... — Az irodalmi színpadot ebben az évben alakítottuk meg. Először egy Petőfi-mű- sorral készültünk, amelyet iskolai ünnepélyen adtunk elő... Aztán közösen vá­lasztottuk ki Pásikándi Géza szatirikus játékát, Az eb olykor emeli lábát címűt... Amikor felolvastam, renge­teget nevettünk. S nyomban dolgozni kezdtünk . .. Nehe­zebb volt, mint gondoltuk volna. Tudtuk, egy poént sem szabad kihagyni. Ehhez pedig játszani kell. ötleteket teremteni, jó jelmezeket, fe­je tetejére állított helyzete­ket tervezni ... Beleizzad­tunk, de jókedvűen csinál­tuk ... Először csak azt sze­rettük volna, hogy a selej­tezőn ne szórjanak ki ben­nünket. S olyan gyönyörű érzés volt eljutni a sáros­pataki diáknapokra! Végül előadhattuk a darabot Sá­rospatakon. Éreztem, hogy még ilyen jól sosem szere­peltünk. örültünk minden tapsnak, nevetésnek. S az eredményhirdetés ... Az aranyra gondolni sem mer­tünk ... Ekkora meglepetés! Nemcsak első helyezést ér­tünk el, hanem a csoport összmunkáját is kiülöndíjjal értékeltje a zsűri... Nem maradtam el a férjem mö­gött. ö a 2. számú szakkö­zépiskola irodalmi színpadá­val nyert arany oklevelet. Mosolyog, úgy beszól. Hangjában még a diáknapok hangulata-feszülfcsége vibrál. Rajong diákjaiért. A többes szám — azonosulás. Meditál: hogyan kezdjék jövőre újra? (simányi) Olvasó (Kiss Attila rajza) Rákos Sándor és Kertész Ákos Miskolcon Rákos Sándor költő és Kertész Ákos író, Miskolcra látogat. Szerzői estjüket a József Attila Könyvtárban tartják meg június 8-án este hat órakor. Kristó Nagy Ist­ván irodalomtörténész mond bevezetőt. Közreműködik: Szentpál Mónika előadómű­vész. Sportolj velünk, pajtás! A Magyar Úttörők Szö­vetségének Miskolc városi Elnöksége az idén is meg­rendezte a Sportolj velünk, pajtás című úttörő-vetélke­dőt. Januárban a város 35 úttörőcsapata kezdett vetél­kedni. de a június 3-i, va­sárnapi döntőbe már csak öt csapat jutott be. A döntő reggel fél kilenckor kezdő­dik a Sportcsarnokban. A csapatok öt-öt úttörőből, öt­öt kisdobosból, két-két if­júsági vezetőből és két-két szülőből állnak. Az első he­lyezett vándorserleget nyer­het, a többiek pedig tárgy- jutalomban részesülnek. 120 Nem hiszem, hogy álmo­doznak (cukros ételekről sem­miképpen nem kell álmod­niuk), s ha van álmuk, az olyan mint mindannyiunké: természetes vágy, hogy egy­re emberibb életet éljünk, hazugságoktól, pózoktól, elő­ítéletektől mentesen, olyan társ oldalán, akit szeretünk és becsülünk. Mészáros Márta, Szabad lélegzet című filmjének a hőse szövőnő. A rendező lói ismeri a zakatoló gépek vilá­gát. ahol rengeteg szál fonal feszül, s még most is porfel­hőn kell áttörnie a naosu- gámak. Akaratlan is jelké­pes mondatot írtam le (a rendező nem szimbolikusan, nagyon is konkrétan fogal­maz. ahogv a téma megér­demli!), talán azért, mert valóban sok szál köt bennün­ket a világhoz — többet el kellene vágni, másokat meg­erősíteni —. s az is igaz. hogy a tiszta érzéseket oly­kor avult, poros szemlélet gátolja. A filmben kísértetiesen is­métlődik egy nagyon jól is­mert motívum: az egymást szerető felek nem „egyen­rangúak". Hogy a rangos művek közül válasszunk, Bródv Sándor Tanítónőjére emlékeztetjük az olvasót. A jelentős vagyonnal bíró Nagy család minden eszközzel meg­akadályozni igyekszik, hogy úrfivá. úrrá lett fiuk a sze­gény kis tanítónőt vegye fe­leségül. Szinte félelmetes, hogy most. a század eleji történetre kell emlékeztetni, mintha mi sem történt vol­na azóta. A filmbeli András anyja, akinek fia egyetemre jár, úgy vezeti végig ízléstelen csecse­becsékkel zsúfolt lakásán a fiú választottját, mintha va­lami csodálatos gazdag örök­séget mutatna. Közben foly­tonosan íey fogalmaz: „há­zam. gyűjteményem". Nevet­séges lenne ez az ostoba nagyzolás és úrhatnámság. ha nem hajdani munkásembe­rek (mert hiszen András szülei nem henve arisztokra­ták vagy kizsákmányoló nagypolgárok. volt birtoko­sok. hanem kétkezi dolgozók) allűrjeiről lenne szó. (Nem volt nehéz ellesni az alko­tóknak ezt a típust, hiszen ma már nálunk — félig tré­fásan, félig komolyan — mindenki a telkéről és a bir­tokáról beszél . ..) Egyszóval Jutkának, a szö­vőlánynak le kell tagadnia a fiú szülei előtt becsületes munkáját, foglalkozását, hogy befogadja a család, mely rácsos kapuval zárt kertes Hogy ne legyen búvópatak! Fábry Zoltán emlékére Három esztendeje, 1970. május 31-én a Kassa melletti Stószról, e festői völgyben fekvő ezerlelkes falucskából szíven ütő hír érkezett hoz­zánk: meghalt Fábry Zoltán. Hogy ki volt tulajdonképpen, nem széles körben ismeretes. Reá is illenek nagy példa­képéről, a hol emlegetett, hol elhallgatott Adyról 1969-ben magnóra mondott szavai: „A nagyok, a zsenik sorsa: búvópataksors. El-eltűnnek és újra jelen vannak, és mindig hömpölygőbben, nö- vekvőbben!” Hogy zseni volt-e Fábry Zoltán? Ez ellen — ha élne — tiltakoznia, de mindenkép­pen nagy volt. Embernek, s a toll munkásának egyaránt nagy. ö volt a legkiválóbb csehszlovákiai magyar kri­tikus, esztétikus, korunk egyik legnagyobb antifasiszta írója, a „vox humana” (em­beri hang) harcosa. A polgári köztársaságban Az Űt című haladó szellemű folyóirat szerkesztője, s a szlovákiai magyar irodalmi élet egyik kiemelkedő szervezője volt. Tanulmányait mély és har­cos humanizmus, a haladó hagyományok megbecsülése, a háború és a fasizmus el­leni kemény állásfoglalás, va­lamint a népek barátságának eszméje hatja át. Miközben a tulajdonom­ban levő műveit — a „Ha­zánk, Európá”-t, s az általa dedikált ,£tószi delelőt- tök"~et, valamint a Pozsony­ban két éve kiadott „Vi­gyázó szemmel"-t — lapoz­gatom, megállapításai „súlyá­nak” élményével keverednek azok az emlékképeim, ame­lyek róla 1968 nyarán raj­zolódtak és rögzítődtek ben­nem. Amikor másodmagam- rnal felkerestem, s négyszer három órán át társaloghat­tam vele. (Egészségi állapota egy alkalommal legfeljebb háromórás eszmecserét „en­gedélyezett”, ám unszolására maradtunk annyi ideig, s tértünk vissza hozzá a szál­lásunkról még háromszor.) Milyen is volt Fábry Zol­tán a megjelenésében, maga­tartásában? Középtermetű, sovány, a 71. esztendő súlyá­tól, a félévszázados íróasztal- munkától kissé hajlott férfi. A tartása, mozgása idős fa­lusi tanítóé — hanem az arca, tekintete senkiéhez nem hasonlítható. Egyedi. A mo­dora? Úgy üdvözölt ben­nünket, mintha ki tudja, már hányadszor találkoztunk vol­na. Nem lelkendezett, de szí­vélyes volt, nem atyáskodott, de nem is bratyizott. Egy­szerű, közvetlen volt, mint minden nagyember — s ez tette a magatartását nagy­szerűvé, utánozhatatlanná. A hazai nagy írók közül egyet­lenegyről volt hasonló az első percekben szerzett közvetlen benyomásom, A robusztus al­katú Nagy Lajosról, akihez egyik tanítómesterem vitt el az ötvenes évek elején. S ez a sovány, a tüdő- és szívbajával küszködő férfi 1934-ben, a fasizmus uralom­ra jutása után a többi közt ezt írta: „A szocializmus a dolgozókat egybekapcsoló, in- ternacionális közösség. Ha a német börtönökben „mene­külés közben’’ agyonlőnek valakit, akkor San Franciscó­ban és Budapesten, Tokióban és Párizsban egyformán rón­ául meg a proletárszív.” Ami­kor Horthyék lepaktáltak Hitlerrel, Fábry egyik cikké­ben azonnal figyelmeztetett. „Elnyelés veszedelme még soha úgy nem fenyegette a magyarságot, mint most „szö­vetségese" részéről..1938. július 31-én a kassai antifa­siszta maniíesztációs gyűlé­sen a következőket mondotta: „A népek megbékülésének előfeltétele: a népek megér­tése. A fasizmus ezt nem is­meri. A népek megértése és megbékülése csak a fasizmus ellenében oldható meg. A fa­sizmus nyelvén csak a bom­bavetők beszélnek érthetően.” Volt szava a költőkhöz a költészetről is: „Kevesebb verset, —több költészetet!... A frázis — tehát a dagályos­ság — a líra szegénységi bi­zonyítványa. Ahol felüti a fejét, ott nincs meg a szép­ség. A frázis a költészet élős- dije... A frázis ellenmérge a tisztaság és tisztesség. És ennek egyik megnyilatkozási formája: a szerénység”. És idézni lehetne hosszú­hosszú oldalakon át. Illetve: Fábryt nehéz idézni. Abban az értelemben, hogy nehéz kiválasztani, találó megálla­pításainak tömkelegéből me­lyiket ragadja ki az ember. Fábry Zoltán műveit olvasni, tanulmányozni kell, mondat­ról mondatra, elejétől végig, hogy ne tűnjön el, mint a búvópatak, hanem mindig hömpölygőbben, s növekvőb- ben legyen jelen közöttünk. TARJÁN ISTVÁN Almodoznak-e a szövőlányok? házában, arról álmodik, hogy a fiúnak majd Pesten te­remt jövőt. Az összkomfor­tos boldogsághoz természete­sen egy diplomás, s ha lehet, jól szituált menyasszony szükségeltetik. Csakhogy Jutka, aki kény­telen-kelletlen vállalja a ha- zudo/.ást, rájön, hogy a bol­dogságot nem lehet ilyen áron megszerezni. Egész lé­nye tiltakozik a méltatlan szerep ellen, s végül — a fiúval együtt — feltárják a valóságot. A rendkívül rövid dialó­gusokat tartalmazó filmben több megdöbbentő mondat akad. Ilyen az is, amikor a fiú magyarázza az apjának: „Melózik! (tudniillik a lány). Nyolc óra munka, nyolc óra pihenő, nyolc óra szórakozás. A háromnyolcas, hiszen is­mered ...” Nincs tovább. A szövölány, aki úgy érzi, hogy ..összema- szatolták” az életét, igyek­szik magáról lemosni az em­lékeket. Vajon nem volt mégis álmodozó?... A rendező szépen fogalma­zott, de itt-ott talán terjen­gős etűdökben mondja el mindezt. Kitűnő zenéről Szörényi Levente gondosko­dott: Koltai Lajos képei igé­nyesek, néha talán túl szé­pek, kicsit mesterkéltek is. Jutka szerepét Kútvölgyi Er­zsébet játssza. Erős, kemény karakter; teljesen eszközte- len. Nagy Gábor András sze­repében sem okozott csaló­dást. GY. B. mmMTzampmm CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 12.00: Déli Krónika. — 12.20:. Ki nyer ma? — 12.30: Reklám. — 12.35: Me­lódiakoktél. — 14.00: A Nibelung gyűrűje. — 14.20: Nóták. — 15.00: Hírek. — 15.10: Zengjen da­lunk. — 15.40: Beethoven-válto- zatok — zongorára. — 15.50: Hall­gatóink figyelmébe! — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: A közoktatás fóruma. — 16.25: Bach: V. Brandenburgi verseny. — 16.46: Az országos Vándor Sándor munkáskórus-feeztivál dalai. — 17.00: Hírek. — 17.05: Népdalgyűjtőútom Bartók Béla nyomában. — 17.30: A tükrös rekamiétől az összerakható bú­torig. — 17.56: Bemutatjuk új felvételünket. — 18.08: A hónap slágerei. — 18.48: Miért igen, miért nem? — 10.25: Kritikusok fóruma. — 19.35: Kedves leme­zeim. — 20:28: Európa kereszt- útjain n. — 20.58: Hírek. — 21.01: Szántai Ildikó népdalokat éne­kel, Béres János kamaraegyüt­tese játszik. — 21.20: Áram a tűzsugárból. — 21.30: Félóra san­zon. — 2i2.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: Tíz perc kül­politika. — 22.30: Dobsa Sándor zongorázik. — 22.40: A színház- történétsz mondja. — 28.00: Tánc- zene. — 28.30: Kozák Gábor néoi zenekara játszik, Józsa Ibolya énekel. — 24.00: Hírek. — 0.10— 0.26: Éji zene. Petőfi rádió: 12.08: Könnyű­zenei híradó. — 12.33: Fúvós­zene tá noritm us-ban. — 12.43: Nyíregyházi stúdiónk jelentke­zik. — 13.00: Hírek. — 13.03: Romantikus zene. — 13.45: Idő­járás- és vízállásjelentés. — 14.00: Ifjúsági randevú — kettő­től hatig ... — 18.00; Hírek. — 18.10: Levelesikönyv. — 19.04: Robert Stolz operettjeiből. — 19.34: A Biblia világa. — 19.54: Jó estét, gyerekek! — 20.00: Es­ti Krónika ír. 20.25: Üj könyvek. — 20.26: Tormisz: Lakodalmi énekek. — 20.38: Kastély csil- liajgfényben. Hang.játék. — 21.31: Rossini: A sevillai borbély. Két- felvoná.sos vígopera. — 24.00— 0.10: Hírek. Miskolci rádió: A megye éle­téből. — Ülést tartott a Miskolc városi Tanács. — Építkezés köz­ben a lenin-városi erőműnél. — Szép tervek a tervezőknél. — Miskolc tisztaságáért. — A mik­rofon a fiataloké! ... — Bal­lagtak a szakmunkástanulók — Tanulás és üdülés. — Fiatalok zenés találkozója. Televízió: 17.08: Műsorismerte­tés. — 17.10; Hírek. — 17.15: Állatkertek a nagyvilágban. — 17.40: Tízen Túliak Társasága. — 18.30: Reklámműsor. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Floren tin utca 73. NDK tévéfilm. — 21.05: 10x10 a ti­zedikre ... -1 22.25: Tv-híradó — 2. kiadás. Bratislavai televízió: 16.30: Hí­rek. — 16.35: Számítógépek irá­nyítják a termelést. — 17.00: Ifjú szemmel. — 18.15: Atlétikai fejtörő. Tévévetélkedő. — 19.00: Híradó. — 20.00; Az Albatrosz utolsó útja. Szovjet tévéfilm 2. réaiz. — 21.05: Híradó. — 21.25: Pozsonyi könnyűzenei fesztivál. Filmszínházak: Béke (f4, hn6): FelszáLLási enged lélyt kérek (szovjet). — (8): A hozomány (magyarul beszélő színes román). -- Kossuth (f3): A sivatagi 13-ak (szovjet). — (f5, f7): Szabad lé­legzet (magyar, 16 éven felüli­eknek!) — Filmklub (f5. f7): Sógorom, a zugügyvéd (színes amerikai). — Fáklya (f5, f7): Eltelt egy nap. . . (magyarul beszélő szovjet). — Petőfi (f5, f7): A’ kegyelet pillanata (ma­gyarul beszélő színes szovjet). — Szikra (5): Sólyom nyomában (magyarul beszélő színes NDK kaland film). — (7): Halál Ve­lencében (színes olasz). — Tán­csics (5, 7): Az 1-es számú ügy­nök (magyarul beszélő színes lengyel). — Tapolca-kert (í8): Lányok pórázon (színes francia— olasz). Miskolci Nemzeti Színház (7T? Tartuffe (Madách bérlet). Kiállítások: Miskolci Galéria (11—19 óra között): Sadányi Jenő-emlékkiállítás. — Miskolci Képtár (10—18 óra között): Ál­landó kiállítás. PÉNTEK Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15: Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.20: Nóták. — 9.00: Hogyan veszett össze Iván Ivanovics Iván Nyikiforovics- csal. n. — 10.00: Hírek. — 10.05: Iskolarádió. — 10.25; Édes anya­nyelvűnk. (Ism.) — 10.30: Weber operáiból. — 10.59: Lottóered­mények. — 11.00: Napló a gaz­daságról. — 11.10: Két szvit. — 11.49: Kritikusok fóruma. (Ism.) Petőfi rádió: 8.00: Híreik. — 8.05: Mozart-múvek. — 9.00: Hí­rek. 9.03: Ezeregy délelőtt. — 10.00: Zenés műsor üdülőknek. Televízió: 8.25^—12 20: Iskolaté­vé. 3.25—8.50: Francia nyelvtan- folyam haladóknak. — 11.55— 12.20: Német nyelv, (középisk. II—IV. oszt,). A Beton- és Vasbetonipari Művek Alsózsolcai Gyára, Alsó- zsolca, gyors-gépírót meghatáro­zott időre felvesz. Jelentkezés a személyzeti vezetőnél. O L C S ó B B O L C S ó B B LCSÓBB ooo OLCSÓBB O L AZ AFOR Q kezdeményezésére a lakosság _ május 1-től június 30-ig a benzinkutaknál, ö a TÜZÉP- és az ÁFÉSZ-telepeken literenként ^ 1,50 HELYETT 1,20 FORINTÉRT VÁSÁROLHAT HÁZTARTÁSI TÜZELŐOLAJAT Az ÁFOR-telepen hordós tételben történő vásárlás és tankautós házhoz szállítás esetén B B o 20°/n-OS KEDVEZMÉNY Hitelakciós és nyugdíjas utalvánnyal rendelkezők is igénybe vehetik a kedvezményt c s o B ooooo OLCSÓBB ooooo B

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom