Déli Hírlap, 1973. május (5. évfolyam, 101-126. szám)

1973-05-30 / 125. szám

A szolgálatról szóló szép játék Vendégünk volt a Huszonötödik Színház Lehet-e hazugságra építeni az életet? Természetesen azon­nal nemmel felelünk. A dolog azonban nem mindig ilyen egyszerű. Mészáros Márta új filmjében először a lány hazu­dik, mert egy egyetemi hallgató mégis jobban imponál az egyetemista fiúnak, mint egy szövőnő. Aztán már mindketten hazudnak, mert egymást — ha szerelem is születik — könnyű megérteni, de mit mondjanak a nagyralátó szülők­nek, akik kezdik elfelejteni, hogy honnan indultak. A tavalyi miskolci filmfesztiválon — ahol Mészáros Márta filmje nyerte a nagydijat — megismerhettünk a rendező riport­alanyai közül egy lányt, őrá bízta mostani játékfilmjének fő­szerepét Mészáros. A Szabad lélegzet című film szövőnője nem vállalja a hazugság terheit... Amerika — fél évszázaddal ezelőtt Dos Passos: Manhattani kalauz ... és Don Quijote, a man- chai lovag újra és újra telkei sírjából. Mindig újra kezdi, s mindig ugyanúgy! Kaland­jai nem tették óvatossá (aki óvatos, soha nem indul harc­ba nemes ügyért), sem ború­látóvá. Pedig hányszor ütik ki kemény és kegyetlen ke­zek a nyeregből! A lovag mégis mindannyiszor talpra áll, s összetört csontokkal is a szolgálatról énekel. A szol­gálatról, mely nélkül nincsen értelme az ember életé­nek ... Erről szól Gyurkó László játéka, melyet hétfőn láthat­tunk a Huszonötödik Színház miskolci vendégszereplése al­kalmából. „A búsképű lovag Don Quijote de la Mancha szörnyűséges kalandjai és gyönyörűszép halála’’ kettős példázat számukra. Egyrészt Gyurkó László kemény drá­mai tanításának, másrészt egy korszerű — sajátos nyal- v.ét már-már hibátlanul be­szélő — színháznak örülhet­tünk. A két dolgot persze nem lehet és nem is szabad el­választani egymástól. Gyur­kó parabolája, azt hiszem, csak a Huszonötödik Színház előadásában lehet teljes ér­tékű. A kevésbé beavatottak is azonnal láthatják: a drá­ma színházban született, s a színházi alkotóműhely meta­morfózisai közben lett olyan­ná — megkockáztatom, hogy nemcsak formájában, hanem tartalmában is —, amilyen, (Ez hiányzik a magyar szín­házművészetből leginkább.) A Huszonötödik Színház Don Quijote-ja elkötelezett művészek agitatív produkció­ja. Tegyük hozzá, hogy köl­tői szinten. Mert az a nagy- nagy dolog, hogy sikerült le­győzni a föld vonzerejét (akár fizikai értelemben is!), erre pedig csak költők ké­pesek. (Teljesen mindegy, hogy verset vagy prózát ír­nak.) Miért idézte meg Gyurkó László Cervantes hősét? Mert sok minden nincs még úgy, ahogy kellene lennie. Az író csak fogódzóul hasz­nálja az eredeti történetet. Gyurkónál — s ezt kitűnőnek tartjuk — Sancho elsősorban tanítvány. Számos szituáció teremtetik, melyben mester és tanítvány nézetei ütköz­nek. A lovag szárnyalásának és Sancho földhözragadt filo­zófiájának szintézisét kell magunkban megteremteni. Amiből végül mégiscsak az következik, hogy amíg becs­telenség lesz, addig szükség lesz nemes lovagokra is. Berek Kati, a játék rende- zője szinte minden színpadi hatáselemet ismer. Munka­társaival (Gáspár Zsuzsa, Koós István — díszlet, jel­mez és báb, Sebő Ferenc — zene, Szigeti Károly — ko­reográfia) remekül ötvözi s használja fel ezeket. Gulvás Mihály új könyve A könyvhétre megjelenik Gulyás Mihály negyedik könyve, az Átváltozás. Az új kötet az életrajzi sorozat (Az idő megfordul. Szélfúvós) folytatása. A könyvet Csó­ka ny Kálmán illusztrálta. Az együttes mimetikus készsége igen jó, ezt a nyel­vet gördülékenyebben beszé­lik, mint amely hangokból, szavakból áll össze. (Bántó, hogy remek mozgáskultúrá­hoz' ilyen gyenge beszédtech­nika járul. Ha valaki, hát akkor Berek Kati tudja, hogy színpadon, pódiumon mennyire fontos az élő szó ereje.) Igaz, a játszók — néhány kivétellel — most készülnek fel mesterségükre. Munkájuk merőben különbözik a profi színészekétől. Hosszasan le­hetne taglalni, hogy meny­nyivel több, mennyivel keve­sebb. Szerintem élőbb szín­házat csinálnak, mint hiva­tásos együtteseink általában. Az eredményeket kölcsönö­sen integrálni kellene egy­más munkájában. A produkció — amellett, hogy általában artisztikusabb lehetett volna, — igen jó összmunkáról tanúskodik. A szólisták (most inkább ez a helyes kifejezés) közül első­sorban Jobba Gabi lantosa érdemel figyelmet. Főként a szuggesztivitása. Meggyőző volt Jordán Tamás játéka is, aki — beszédtechnikai fogya­tékosságai ellenére is — nagy belső erővel alkotta meg a címszereplő figuráját. Alkati adottságai is erre a szerepre predesztinálják. Zala Márk jól illeszkedik az együttesbe; Sanchóként a da­rab humorának is legjobb képviselője. Jeney István (három szerepben) biztató színészi kvalitásokat csillan­tott fel. Bajcsy Mária és Thi- ring Viola nevét jegyeztük még meg. Igen jól funkcio­nált a muzsikusok triója. * S végül egy tanulság. A közönség (nemcsak a Manézs Színház nevelte fiatalok) rendkívül élvezte, s azt hi­szem, jól értette a Huszon­ötödik Színház játékát. A néző „kedvéért" ne mond­junk le a kísérletekről, a korszerű színházi törekvések­ről, ne konzerváljuk régisé­geinket. GYARMATI BÉLA * Húsz esztendeje alakult meg Debrecenben a Csoko­nai Színház önálló operatár­sulata, amely azóta székhe­lyén kívül Nyíregyházán, Sá­toraljaújhelyen, Miskolcon és Salgótarjánban is tart elő­adásokat. A Gyetszkaja Lityeratura (gyermekirodalom) című moszkvai folyóirat legújabb számát teljesen a magyar gyermekkönyveknek szente­li. A számot Kádár János előszava vezeti be, majd írók, pedagógusok, s a ma­gyar kultúra más munkásai Das Passos most ismét ki­adott regényét, a Manhattani kalauzt Szerb Antalnak a Hétköznapok és csodák-ban megjelent lerántó bírálatával szinte egy időben olvastam. A könyvnek, amely eredetileg Manhattan transfer címmel jelent meg angolul, s az ak­kori első fordításban még Nagyváros volt a címe, olyan világsikere volt, hogy Szerb Antal megállapítása általá­nos megütközést keltett. Mindez 1935-ben volt, Dos Passos világsikerének teljé­ben, érthető, hogy Szerb An­tal megállapítása: „csak az utókor állapítja majd meg, kiváló író volt-e vagy. csak amerikai blöff”, még olyan körúti zuglapban, mint Ná­das Sándor Pesti futárja is, ellenkezést váltott ki. Dos Passost ott is ismerték. Az­óta Szerb Antal kritikusi éleslátása igazolódott. Talán mégsem volt hiba éppen most, amikor egyre közelebbi kapcsolatba kerü­lünk a mai Amerikával, fel­Az operatársulat jubileu­ma alkalmából június 8—12. között Debrecenben operai találkozót rendez a Csokonai Színház igazgatósága. A találkozón a Magyar Ál­lami Operaház, a Déryné Színház operatársulata és a szegedi színház vesz részt. ismertetik a magyar gyer­mekirodaimat, az iránta mu­tatkozó nagy érdeklődést. Cikkek mutatják be a gyer­mekirodalomról a magyar időszaki sajtóban közölt kri­tikát, a magyar gyermekla­pokat és folyóiratokat, az Állami Bábszínházát idézni a fél évszázaddal ez­előtti New Yorkot, úgy, ahogy akkor Dos Passos lát­tatta. Mert az az akkor na­gyon is új módszer, a szi- multanizpius, vagyis hogy maga a nagyváros a hőse a regénynek, száz meg száz szereplőjével, akik mind a saját látószögükből mond­ják el az életüket és ebből kerekedik ki a totális való­ság — „szenzációs volt”. Nem kisebb utódja támadt ennék a műnek, mint Döb- •lin világihírű műve, a Berlin Alexanderplatz. Amikor Gershwin zenével mondja el, milyen egy ame­rikai Párizsban, Dos Passos sokszólamú kórusban énekel­teti el: milyen sok az ame­rikai Amerikában. Pontosab­ban : a Manhattan-szigeten épült New Yorkban, amely ekkor, az első világháború után, ébred rá arra, hogy világváros, és magába szívja az Államok sok száz munkát, kalandot, karriert kereső la­kosát. Olvasztótégelyévé vá­lik annak a „modem Rómá­nak”, amely most döbben rá arra, hogy a mai nagyvilág­ban mégsem lehet egy egye­dülálló új birodalom „fővá­rosa”. Nos, ezen az úton akkor indult el New York a ma­ga szedett-vedett új csavar­góival és e népséget megvető régi My Flower-arisztokráci- ájával, amely azóta egybe­olvadt. egymással harcba ke­rült, kibékült és újraösszekü- lönbözött, demokrata és köz- társasági pózban járja a ma­ga szamár—elefánt táncát (a két párt jelképének jegyé­ben), ad Krisztus-szaikálias beat-lázadókat és Watergate- ügyet a világnak. Ez a leg­több technikai csodát és leg­több bűnözőt egyaránt adó nagyváros alakult azzá, ami ma, amikor Dos Passos ezt a könyvét megírta. Ez a könyv kiváló írói indulás a blöfföl­ve nagyra növő New Yorkból ás bár Dos Passos azóta az igazi irodalomtól az írói és politikai blöÉChöz eljutott — akkori kísérletét ma mégis érdemes elolvasni, mint kor- történeti dokumentumot és egy akkor „úttörőnek” szá­mító irányzat első írásos em­lékét. (Európa Kiadó) MÁTÉ IVAN Operai találkozó Szovjet folyóirat a magyar gyermekirodalomról Könyvművészet A Miskolci Városi Könyv­tár és a Nyomdaipari Egye­sülés a magyar könyvnyom­tatás 500. évfordulója és az ünnepi könyvhét alkalmából kiállítást rendezett Könyv­művészet címmel, amelyet június 1-én este 6 órakor nyitnak meg a József Attila Könyvtárban. A megnyitó ünnepségen Bárczi Béla, Mis­kolc város Tanácsának ,elnö­ke mond köszöntőt. Közre­működik: Tőzsér Dániel fu­volaművész. A tárlaton töb­bek között Kass János, Reich Károly és Würtz Ádám al­kotásait tekinthetjük meg jú­lius 15-ig. 1 iszt újítás A Magyar Képzőművészek Szövetségének észak-magyar­országi területi szervezete június 2-án délután 2 óra­kor tartja közgyűlés utáni vezetőségválasztó bizottsági ülését, a Miskolci Művész­klubban. Ekkor beszámoló hangzik el a vezetőség, va­lamint a területi bizottság ' munkájáról. Majd tagfelvé­teli kérdésekről lesz szó, vé­gül pedig megválasztják a szervezet titkárát és a terü­leti .bizottság tagját. műsor SZERDA Kossutb rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.30. Reklám. — 12.35: Táncze­nei koktél. — 13.20: Fehér Sán­dor népi zenekara játszik. — 13.50: Válaszolunk hallgatóink­nak. — 14.05: Éneklő világ. — 14.30: Nőkről nőknek. — 15.00: Hírek. — 15.10: Harsan a kürt­sző! — 15.50: Csárdások. — 15.59: Hallgatóink figyelmébe! — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Atlasz. — 16.25: Gallina Vis­nyevszkaja és Giuseppe Valden- go { 'kel. — 17.00: Hírek. — 17.05: Külpolitikai figyelő. — 17.20: Bemutatjuk új kórusfelvé­teleinket. — 17.37; Munkásstúdió. — 17.52: Lemezek közt válogat* va. — 18.32: Kotlári Olga és Bé­res Ferenc népdalokat énekel. Bige József furulyázik. — 18.58: HaíUgiatoinik figyelmébe! — 19.00: Esti Krónika — 19.25: Richard Strauss: Halál és megdicsőülés. — 19.50: Híres zenekarok albu­ma. — 20.30: Adottságok, lehető­ségek. — 21.00: Hírek. — 21.03: Házi muzsika — Jászberényben. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sport­hírek. — 22.20: A dzsessz világa. — 23.20: Zenekari muzsika. — 24.00: Hírek. — 0.10—0.25: Dankó Pista nótáiból. Petőfi rádió: 12.03: Mozart: Kláriin étötös. K. 581. — 12.36: Né­hány perc tudomány. — 12.40: Házunk tája. — 13.00: Hírek — 13.03: Undine. Részletek Lortzing * operájából. — 13.45: Időjárás- és vízállás-jelentés. — 14.00: Kettőtől hatig ... — 18.00: Hírek. — 18.05: Külpolitikai figyelő. (Ism.) — 18.20: „Elértem, amit ember ér­het el ...” — 19.54: Jó estét, gye­rekek! — 20.00: Esti Krónika. — 20.25: Kis magyar néprajz. — 20.30: Üj könyvek. — 20.33: Wal­ter Gáesekiing Ravel-felvétele'ibő-1 I. rész. — 20.58: Egy asztal mel­lett. — 21.25: Közvetítés Belgrád- ból, az Ajax—Juventus BEK- dömtő labdarugó-mérkőzés n. fél­idejéről. — 22.16: Petrovics Emil Lüzissotráté. — 23.00: Hírek. — 23.15: Részletek Lehár Ferenc Frascfúita és A kék mazúr című operettjéfoőL. — 24.00—0.10: Hírek. Miskolci rádió: Megyei kör­kép. — A Volán 3. sz. Vállalata — a jobb közlekedésért ... — Az ózdi ruhagyár asszonyai kö­zött. — 75 éves a miskolci, az országban első köztéri Kossuth- szobor. — Fúvósindulók. — „Kifizetődő” és „ráfizetéses” . . . — A megye soortéletéből. — Előadó: a szerző! Televízió: 17.28: Műsorismerte­tés. — 17.30: Hírek. 17.35: Kuckó. — 17.35: Mozgok, tehát vagyok . . . Riportfilm. — 18.25: A forradalmak kora és Magyarország. — 19.10: Reklámműsor. — 19.15: Esti me­se. — 19.30- Tv-híradó. — 20.00: A nyaklánc Angol tévéfilm — 20.25: A jax—Juventus BEK-dön- tő labdarúgó-mérkőzés közvetí­tése Belgrádból. — Kb. 22.20: Tv-híradó — 2. kiadás. Bratislava! televízió: 17.05: Hí- rak. — 17.10: Középiskolások­nak. — 17.45: Kerületeink hang­ja. — 18.15: Megtörtént, nem tör­tént meg . . . Vidám vetélkedő. — 19.00: Híradó. — 19.30: A vi­lág mosolya. — 20.00: Ajax—Ju­ventus BEK-döntő. — 22.20: Po­zsonyi könnyűzenei fesztivál. Filmszínházak: Béke (f4. hn«, 8): Sherlock Holmes magánéle­te (magyarul beszélő, színes an­gol) — Kossuth (f3. f5. f7): Pisz­tolypárbaj (színes argói). — Filmklub (f5. f7): A megalkuvó (olasz). — Ságváry (Ady Müv. Házban) (7) : Egy rendőrfelügyelő vallomása az államügyésznek (magyarul beszélő, színes olasz, 16 éven felülieknek!). — Tapol- oa-kient (f8): Joe Hill balladája (színes svéd). Miskolci Nemzeti Színház (7): Tartuffe (Lehár és Egyetemi ÍDérlet). Kiállítások: Miskolci Galéria (11—19 óra között): Gadányi Je­nő emlékkiállítás. — Miskolci Képtán (10—18 óra között): Ál­landó kiállítás CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 8.00: Hírek — 8.06: Műsorismertetés. — 8.15: Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.19: Zenekari muzsika. — 10.00: Hírek. — 10.05: Iskolarádió. — 10.20: Puccini operáiból. — 11.09; ..Hallom, hal­lom a jövő dalát.” Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Marica grófnő. Részletek Kálmán Imre—Harsányi Zsolt operettjéből. — 9.00: Hírek. — 9.03: Népdalcsokor. — 9.39: Régi gondok — új feladatok. (Ism.) — 10.00: Zenés műsor üdülőknek. Televízió: 10.30—12.20: Ifckol»­tévé. 10.30—10.55: Tévéovl. — 11.55—12.20: Filmesztétika, (kő- zépisik. III. xszt.) ingatlan Két és fél szobás szövetkezeti lakás. az annali beköltözéssel sürgősen eladó. Baross Gábor u, 3. III/l. Érdeklődni ugyanott n/1. szám alatt Sasváriéknál. Hét­köznap délután 5 órától. OLCSÓBB ooo OLCSÓBB O L C S ó B B o O L C S ó B B ooooo OLCSÓBB ooooo tí L C S ó B B o O L C S ó B AZ ÁFOR kezdeményezésére a lakosság május 1-től június 30-ig a benzinkutaknál, a TUZÉP- és az ÁFÉSZ-telepeken literenként 1,50 HELYETT 1,20 FORINTÉRT VÁSÁROLHAT HÁZTARTÁSI TÜZELŐOLAJAT Az AFOR-telepen hordós tételben történő vásárlás és tankautós házhoz szállítás esetén 20%-OS KEDVEZMÉNY Hiteiakciós és nyugdíjas utalvánnyal rendelkezők is igénybe vehetik a kedvezményt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom