Déli Hírlap, 1973. május (5. évfolyam, 101-126. szám)
1973-05-25 / 121. szám
Kiskertek haszna Egyre több ember hobbyja a kertápolás. Hazánkban a kiskertek termése 8—10 milliárd forint értékre tehető. Ennek 20 százaléka eladásra kerül. Miskolcon 4—5 ezer család számára termelik meg a szükséges zöldséget és gyümölcsöt. jelentősen segítve ezzel városunk ellátását. mm Otven pár lábbeli Figyelemre méltó vállalást tett a Miskolci Cipész Szövetkezet Április 4. szocialista brigádja. A kollektíva felajánlotta: évente 50 pár lábbelit javít meg a miskolci szociális otthon lakói számán ra. Ez brigádtagonként 10—12 óra társadalmi munkát jelent. Van miből válogatni a miskolci Centrum Aruház méteráruosztályán. (Ágotha Tibor felv.) Mi kerül a kirakatba? r Aruk és árak a miskolci kereskedelemben A borsodi kereskedelem múlt évi forgalomnövekedése elmaradt a várttól, ám ez a tendencia, ügy tűnik, már a múlté, mert az idei első hónapokban várakozáson felül nagy volt a kereslet. Ez részben a javuló áruellátásnak. részben pedig a fizetést növelő bérpolitikai intézkedéseknek tudható be. Mi újság az üzletek ben? Az MSZMP városi végrehajtó bizottsága május 15-i ülésen foglalkozott Miskolc kereskedelmének helyzetével. különös tekintettel arra. hogy mi valósult meg az MSZMP megyei bizottságának öt évvel ezelőtt hozott kereskedelempolitikai irányelveiből. A városi pártbizottság gazdaságpolitikai osztálya és a gazdaságpolitikai bizottság munkatársai húsz vállalatot kerestek fel, s készítettek részletes jelentést arról, mit tapasztaltak az üzletekben. Erről tegnap tanácskozást rendeztek a városi pártbizottság épületében, ahová meghívták a kis- és nagykereskedelmi vállalatok párt- és gazdasági vezetőit. Az eszmecsere hasznosnak bizonyult, mert ismételten aláhúzta, hogy az áruellátás mennyiségi és minőségi mutatói évről évre javulnak, s például a tavalyi forgalom 45 százalékkal haladta meg az öt évvel ezelőttit. Fejleszteni, de miből? Mindnyájan vásárlók vagyunk, a kereskedelem színvonalat saját tapasztalatainkon mérjük. Nem vitás, vannak hiánycikkek, más portékákból pedig akadozik az ellátás. (Például: élesztő, olcsó férfi- és női cipő, zefír- ing, zománcozott tűzhely, bizonyos zárak és edények.) Mégis, összességében örvendetesen javuló az árukínálat. Persze, a kereskedelmi vállalatok vezetőinek homlokát gondok felhőzik. Nem az áru kevés, nem a forgalom kicsi, hanem az üzletek, boltok.^ éttermek fejlesztésére szánt összeg nem elegendő. Egyöntetű a kereskedők véleménye: pusztán csak saját erejéből egyik vállalat, szövetkezet sem tudja a mai forgalomhoz illő, kulturált körülményeket biztosító bolthálózatot kialakítani. A jelenlegi nénzügvi viszonvok ezt lehetetlenné teszik, mert nem biztosítják a fejlesztéshez. a továbblépéshez szükséges Dénzügyi alap megteremtését. Ij »várban sül a cipó Nem titok, hogy ma például nem jó üzlet zöldséget és gyümölcsöt árusítani, mert az a bolt. amelyik csak ezekkel a termékekkel foglalkozik. ráfizet. (Aligha véletlen. hogy például az AG- ROKONZUM. a vegyes profilú üzletek kialakítását szorgalmazza.) A vállalatoknak az egyes árukhoz, árucsoportokhoz tartozó érdekeltségi rendszerén mindenképpen változtatni kell. mert a fejlesztési alapok szűkösségét előbb-utóbb megérzik a fogyasztók. Szerencsére — és ez az érdekeltek becsületére legyen mondva — a borsodi kereskedelmi vállalatok saját kezdeményezésből, gazdálkodásuk javítása érdekében a fogyasztói árakat még a szabadáras cikekknél sem emelték. A felfelé tendáló ármozgások — állapította meg a végrehajtó bizottság — az ipartól indultak ki. - Ez mentség lehet a kereskedelem számára, de nem magyarázat a fogyasztónak, aki gyakran okkal-joggal dohog, ha nagyobb összeg kerül az árcédulára. Ha városunk kereskedelmét mérlegre tesszük, az egyik serpenyőbe feltétlen odakívánkoznak azok a közeljövőben megvalósuló beruházások, amelyek révén városunk rangjához méltó ellátásban részesülhetnek a miskolciak. A közeljövőben már cipó sül az új kenyérgyárban, s javában folyik a munka a húskombinát építésén. Nemcsak nekünk, miskolciaknak. hanem a városba látogató hazai és külföldi vendégeknek sem mindegy, hogy mi látható a kirakatban, s mi kerül az asztalra. (brackó) Orvosok a; izéién Városunk üzemegészségügyi ellátása kedvezőnek mondható. Jelenleg tízezer lakosra 15,7 üzemorvos jut Miskolcon, s ez meghaladja a2 országos átlagot. Diákotthon Edelényben Diákotthont kap az edelé- nyi gimnázium. A megyei tanács megvásárolja a bányaüzem egyik épületét, s ezt alakítják át diákotthonná. Ha elkészül, a gimnázium régi gondja oldódik meg. a Átadás előtt szikszói kórház Még 1969-ben kezdtek hozzá a Hennád menti Építőipari Szövetkezet munkásai az új szikszói kórház építéséhez. Ma már befejezéséhez közeledik a munka. A mintegy .35 millió forintba kerülő 180 ágyas kórház, valamint az orvosi rendelők már állnak, és a tervek szerint az idén nyáron átadásira is kerülnek. „Volán-presszó” és egyebek Egy panasz, melynek okát nem tudjuk és nem is akarjuk megszüntetni. Az Árnyaskert nevű vendéglő csaposnője fordult szerkesztőségünkhöz a következő kéréssel: járjunk közbe, hogy állítsák vissza a vendéglőben a régi nyitva tartási rendet, mert amióta déli szünetet tartanak, az ott dolgozók keresete lényegesen csökkent. Pontosabban arról van szó, hogy korábban reggel hattól este fél tizenkettőig (télen este fél tizenegyig) tartott, nyitva az Arnvaskert. május 7-től azonban reggel fél héttől délután egy óráig fogad vendéget, aztán két órával később, azaz háromkor nyit ismét, s este kilenc órakor már zár. A csaposnő panasza érthető, hiszen — a vendéglátóiparban általános — viszonylag alacsony alapbérét a jutalék egészíti ki, és bizony néhány óra kiesés jelentősen csökkenti havi keresetét. Nem is akármilyen órákról van szó. Hiszen a közelben levő nagyüzem, a Lenin Kohászati Művek dolgozói a reggeli és a délutáni műszak előtt, no meg műszakok után, szép számmal látogatták az Árnyaskertet. Épp ezért intézkedett a III. kerületi tanácsi hivatal úgy, hogy módosítsák a nyitva tartási időt. Minderről Temesvári Józseftől, a Bükkvidéki Vendéglátóipari Vállalat áruforgalmi osztályvezetőjétől kaptunk bővebb tájékoztatást. Elmondta, hogy az LKM párt- és gazdasági vezetői több ízben kifogásolták a vendéglő korábbi nyitva tartási rendjét. Érthető okokból. A kohászat veszélyes munka- terület, egy féldeci, vagy akár egyetlen fröccs. egy pohár sör elfogyasztása is balesetet idézhet elő. A munkamorál szempontjából sem közömbös, hogy szesz hatása alatt áll-e a műszakra jelentkező dolgozó. A Bükkvidéki Vendeglatóipari Vállalat kénytelen volt méltányolni az említett indokokat, s főleg a tanács rendeletét, mellyel mi is egyetértünk. A gazdasági haszonnál fontosabb szempontok is léteznek! Sajnos mégsem mondhatjuk el, hogy ezzel az intézkedéssel az LKM környékén minden helyrebiccent — már ami az italozási alkalmat illeti. A panaszkodó csaposnő egesz kis fotó-dokumentációt hozott magával. A képek bizonyítják, hogy az 1-es kapu szomszédságában levő élelmiszer-ABC előtt műszakváltások idején valóságos szabadtéri kocsma alakul ki. Tetemes mennyiségű sört és tömény szeszt fogyasztanak itt az utcán álldogálva az Árnyaskertből kiszorultak. Az autóbuszmegállót pedig „Volán-presszónak" nevezi a népnyelv. mint az egyik fotó bizonyítja, indokoltan. Jófajta kisüstit kínálnak itt a kabát alól, szatyorból előcsempészett bütykösökből az alkalmi árusok. És még valami: Temesvári József szerint az ugyancsak a gyár közelében levő Eszem- iszom vendéglőnek s a Marx téri ..gombának" sem szabadna nyitva tartani műszakváltás idején, ha már velük ilyen szigorúan betartatják a regulát. Az említett dokumentum-jellegű felvételek amatőr színvonalúak. közlésre nem alkalmasak. De nagyon szívesen az illetékesek rendelkezésére bocsátjuk, ha egy pillanatig is kételkednének abban, hogy a határozott és helyes intézkedést — az Arnvaskert nyitva tartási idejének módosítását — még továbbiaknak kell követni. BÉKÉS DEZSŐ Hátrányos helyzetben A cigánygyerekek hátrányos helyzetben vannak a tanulásban. mivel szüleik nem tudnak segíteni nekik, alacsony az iskolai végzettségük, sokan még analfabéták. \adítják a fácánokat Egyre több újságban olvasom, igaz, szó szerint ugyanúgy, hogy vadítják a keltelöállomásokon kikelt fácánokat. Kedves hir. Már el is képzeltem magamnak a fő vadító szelidászt. amint madárrettentő hangon „hess”-t kiált. No de a hírekből az is kiderült, hogy nem is könnyű, és nem is olcsó mesterség ez a madárvadítás, lévén, hogy a fiatal fácánok nehezen felejtik el a mű-anyaöl fémes melegét. Sokáig tűnődtem, hogy mit tehetnénk? A tűnődés eredményeként született javaslatomat az illetékesek figyelmébe ajánlom: a szelídségre hajlamos fácánok vadítása helyett szeliditsünk vadászokat. Hátha ez olcsóbb; kis reklámmal, néhány ismeretterjesztő előadással, neveléssel megoldható. A másik javaslatom még ennél is egyszerűbb. Utaztassuk a fiatal fácánokat csúcsforgalomban a miskolci autóbuszokon. Ott mi, emberek is egészen elvadulunk néha — a fácánjaink biztosan világgá szaladnának. Ez utóbbi megoldás mellett szól. hogy így önjáróvá tennénk a MAVAD exportjának jelentős hányadat. B. G. Reggeli karének Bérházak. Katowice utca. Háromszor egy történet. Reggeli karének. Kiáltás a negyedikről: — Béla! — Mi az? — Tejfelt is vegyél és egy szappant. Az ablak odafent tárva-nyitva. Az asz- szonyka csak rendelkezik és már el is tűnt. A férj odalent elővesz egy noteszt. Gondosan felírja a tejfelt és a szappant, aztán szinte futva elindul a boft felé. Futtában leltárt csinál a zsebében, megszámolja az aprót is. öt perc múlva tele szatyorral látom. Most az óráját nézi éppoly aggodalommal, aztán az ablakra pillant. Az asszonykát nem látni. Erre átvág az úton. Olyan, mint egy rossz gyerek, amikor eltűnik az italbolt ajtajában. Üjra eltelik öt perc. A házias férjen még nyakkendő se volt. A csínytevő gyereknek nyoma sincs. Kilép a kapun egy szolid, meg- közelithetetlennek látszó „úriember”, aki a hivatalában szánakozva mosolyog majd, amikor a házias férjeket csúfolja, együtt a többiekkel. Elöl a gyerek jön. Tízéves lehet. Táska- lóbáló, szappanszagú gondatlanság. Mögötte egy-két méterrel lemaradva a nagyapa, két szatyorral. A két szatyorban papír. És akkor megjelenik mögöttük a nagymama. Ő szegényke nem jön. Fut. — A tízóraid! Bandika, a tízóraid ... A menet megtorpan. A nagyapa gyorsan leteszi a csomagot, a gyerek is megáll. A nagymama nyújtaná a csomagocskát. — Nem kell. — De... — Nem kell. Mondom. — A gyerekhang nyűgös, elutasító. — Nem érek én rá. — És Bandika egy csókolomot dünnyögve újra elindul. A nagyapa sóhajtva felveszi a szatyrokat. Kicsi öregasszony áll a járdán. Kinyújtott kezében még ott a tizórai. Megcsóválja a fejéf, mint aki nem ért valamit, aztán visz- szamegy a házba. Takarítani. — Szia! — Szió! — Most mész? — Most. A fiú úgy csinál, mintha véletlenül menne most, a kislány úgy, mintha nem leste volna az ablak mögül, hogy ott topog-e már a másik. Korán van. Mögöttük megyek. Rászánom az a kerülőt, amit ők is megtesznek az iskola előtt. Csak úgy, mintha mind a ketten véletlenül mennének arra. A fiú kezében rádió. Nem bömböl, de szól olyan erővel, hogy ne kelljen beszélgetni közben. A fiú már gimnazista, a kislány még csak általános iskolába jár. A Földes kapujában búcsúznak. Itt mar le kell halkitani a rádiót. — Hát akkor szia! — Szió! A búcsú ennyi. azaz: a „szió”-nál meg- lendtíl a két táska. Csak a két táska és összeütődik. Talán ezért, ezért a pillanatért volt érdemes egy félórával korábban kelni. Hiszen a május ettől lesz igazán május. BARTHA GABOR Özdon a családfők csaknem 29, a nők 45 százaléka, Kazincbarcikán és Miskolcon a nők 39 százaléka írástudatlan. A cigány nők műveltségének emelése nem hanyagolható el, hiszen ez kihat az egész családra. De talán ennél is fontosabb, hogy a gyerekek tanuljanak és felnőttkorukig megfelelő ismeretek birtokába jussanak. REFLEKTOR Ma Budapesten a Magyar Hidrológiai Társaság közgyűlést tart, amelyen kiosztják a Vásárhelyi-díjakat. át Balatonfüreden megnyitják a Tagore-sétányt. át Esztergomban megkezdődik a három napig tartó megyei regőstábor. át Lengyeltótiban (Somogy megye) megkezdődik a rádióirányítású hajó- modellek háromnapos országos versenye, át Mosonmagyaróváron megnyitják a szigetközi napok ünnepségét, át Pécseit kiállítják több bécsi fotóművész alkotásait. át Siófokon országos onkológiai vándorgyűlés kezdődik. át Székesfehérvárott az Álba Regia fogathajtó-verseny és díjugratás résztvevői jelmezes felvonulást rendeznek, át Tatabányán új szovjet filmet mutatnak be; a bemutatón szovjet filmdelegáció is részt vesz.
