Déli Hírlap, 1973. május (5. évfolyam, 101-126. szám)

1973-05-24 / 120. szám

Mit árusítanak a boltokban? Babérlevéltől a televízióig A IXEB-vixsgálat iftpassíalatai Volt a Selyemréten egy jó kis háztartási bolt. Árultak itt mindent, festéket, lakkot, mosóport, gipszet, és kilós csomagolásban még cementet is. Aztán — ez tayaly történt — az üzlet felében nyomtat­ványboltot rendeztek be. A környékbeliek nem nagyon örültek a változásnak, mert nemcsak a háztartási bolt lett kisebb, hanem hely hiá­nyában szűkült az üzlet áru- választéka is.. És mi lesz helvetlük? Ez a példa a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság tegnapi ülésén hangzott el, jól illuszt­rálva azt a témát, amely az üzletprofilok kialakulását és változását volt hivatva fel­térképezni. Az 56 állami és 43 szövetkezeti boltra kiter­jedő vizsgálat célja annak megállapítása volt, hogy az élelmiszer-, vegyi-, háztartási és vegyesiparcikk-boltok pro­filja követi-e az árukínálat­ban. a hálózatfejlesztésben és a lakosság településviszonyai­ban bekövetkezett változáso­kat. A népi ellenőrök arra is választ kerestek, hogy ezek az üzletek megfelelően szol­gálják-e a lakossági és a vál­lalati érdekeket. Köztudott, hogy a gomba­módra szaporodó ABC-áru- házak forgalomba hoznak háztartási és vegyicikkeket is, így például szappant és mosó­port, fogkrémet és fogkefét, lakkot és padlóbeeresztőt. Ám illúzió lenne azt hinni, hogy e cikklista teljes választéka megtalálható az élelmiszer­boltokban. Éppen ezért adhat némi aggodalomra okot, hogy ez évben Miskolcon három háztartási bolt szűnik meg, ám a városfejlesztési tervek­ben nem szerepel ilyen pro­filú szaküzlet létesítése. Gipsz után járva i Az áru egyre több, és a laikus vásárló egyre nehezeb­ben igazodik el a dinamiku­san fejlődő vegyi- és kozme­tikai ipar új termékei között. A raktárak, polcok azonban nem tágíthatok tetszés sze­rint. így aztán többnyire a boltvezetők jó lelkiismeretére 'és nem utolsósorban lele. ményességére . van bízva, hogy milyen árut kínálnak a fogyasztónak. Természetesen a napi cikkek nem hiányoz­nak, de az már bosszantó, ha — éppen a háztartási boltok számának csökkenése miatt — a fél várost be kell járni egy kiló gipszért. Köztudott, hogy Borsodban az üzlethálózat fejlesztése messze elmarad a forgalom követelte szinttől. A megyei tanács kereskedelmi osztá­lyának vezetője szerint egy­százalékos forgalomnöveke­dést 0,55 százalék hálózatbő­vülésnek kellene követnie, ám ez az arány Borsodban jelenleg a 0,3 százalékot sem éri el. Kis raktár, szűk választék Az üzletek jellegét, profil­ját előírások határozzák meg csakúgy, mint azt, hogy egy- ‘ egy boltban milyen áruvá­lasztékot kell tartani. Am a szűk raktárak és a technikai felszereltség hiánya miatt némelyik bolt csak erősen szűkített áruválasztékkal ren­delkezik. Ám nem lehet min­dent csupán a külső okok ro­vására írni. Van olyan ABC, ahol kristálypoharat • ugyan árulnak, de zöldséget nem. Sőt, az is előfordul, hogy a cukrot, lisztet, babérlevelet kínáló polcokra a televízió is felkerül. Ebben az esetben nagyon gyenge érv a vásár­lók érdekeire hivatkozni. A magyarázat nagyon egy­szerű. Az üzlet és a vállalat szempontjából ugyanis sok­kal jövedelmezőbb a nagy értékű, tartós fogyasztási cik­kek értékesítése, mint a ke­nyér, só, cukor eladása. Kü­lön fejezete ennek a témá­nak a szeszes italok forgal­mazása. Bár rendelet írja elő, hogy az üzlet eladóterének hány százalékát foglalhatják el a szép címkéjű palackok, mégis csaknem általános tü­net, hogy az élelmiszerbol­tok, ABC-áruházak polcainak és árugondoláinak mintegy egyharmadát foglalja el a bor. sör és a pálinka. Végezetül még egy meg­jegyzés a tegnapi NEB-ülés vizsgálati anyagából. Azt, hogy egy-egy üzlet rn.1t áru­sítson, hozzáértő emberek határozzák meg, ám a vá­sárló érdeke „szent”, s nem lehet szemrehányással illet­ni azt a boltvezetőt, aki va­lóban a fogyasztói igényeket szem előtt tartva bővíti az üzlet áruválasztékát nem teljesen szakmába vágó cik­kekkel. B. I. >jc Vendégeink gyárlátogatása a DIG ÉP-ben Kötöttáru Grönlandba Az ország határain túl is ismertek a Miskolci Házipari Szövetkezet termékei. Az ex­portigény kielégítésére töre­kedve bővítik a szövetkezet bedolgozó-halózatát. Az el­múlt héten Leninvárosban kezdett munkához egy új részlegük 18 taggal. A szövetkezet dolgozói el­sősorban textilipari cikkekkel foglalkoznak, a Szovjetunió­ba és Csehszlovákiába tekin­télyes értékű textáHkonfek- ciót, női és gyermekpulóvert szállítanak. Hollandiába, Bel­giumba. Grönlandba. Kana­dába és az Egyesült Álla­mokba főleg felső kötöttárut exportálnak. De teljesítik a hazai igé­nyeket is. Tegnap került a piacra a bükié alapanyagból készült női pulóver és férfi ingpulóver. A munka meg­könnyítésére négy automata kötőgépet, két szegőgépet és több varrógépet rendeltek. Az ÓKÜ kölcsönt ad lakásépítésre a Együttműködés műszaki fejlesztésben NDK gazdasági vezetők látogatása Az Ózdi Kohászati Üze­mek már az előző években is támogatta dolgozóinak la­kásépítési törekvéseit, hogy egyre több munkáscsalád kerüljön kulturált lakásvi­szonyok közé. E célból építési anyagokat adott és ad kedvezményes áron. építési eszközöket köl­csönöz térítés ellenében. Mindezeken felül, tavaly 1 millió forintot adott kamat­mentes kölcsönként lakás­építésre és -vásárlásra. A kollektív szerződésben ez • évre másfél millió forint kölcsön kifizetését hagyták jóvá. Az összeg felhasználá­sáról a vállalatvezetés most döntött. A fejlesztési alap­ból biztosított egymillió fo­rintot 28 dolgozó között osz­tották fel, 40—50 ezer fo­rintos tételekben, amit az OTP-n keresztül kapnak meg, es 10—30 év alatt kell visszafizetni kamatmente­sen. A részesedési alapból 500 ezer forintot biztosítottak erre a célra. Ebből -11 dol­gozó részesült 10 évre szóló kamatmentes kölcsönben, 10 —15 ezer forintos nagyság­rendben. A csaknem másfél millió forint kamatmentes kölcsön­ből 62 fizikai és hét alkal­mazotti dolgozó részesült. A Német Demokratikus Köztársaság nehézgép- és be­rendezésgyártási minisztere, Gerhardt Zimmermann, dr, Heiezman János kohó- és gépipari miniszterhelyettes kíséretében, tegnap délelőtt a két diósgyőri nagyüzemben, a DIGÉP-ben és az LKM- ben tett látogatást. A vendégeik'először a Di­ósgyőri Gépgyárba látogat­tak, ahol összeállították egész napos munkaprogramjukat. Ennek keretében a német mi­niszter és kísérete, köztük Ernst Hoberg, a SKET mag- deburgi gyár vezérigazgatója, a Lenin Kohászati Művekben épülő nemesacél-hengermű szerelési munkálatait tekin­tették meg. A vendégek el­beszélgettek a magyar és a német szerelőikkel, akiktől alapos információt 'kapott a német miniszrter. Ernst Ho­berg vezérigazgató elsősorban a magdeburgi gépek szerelé­si üteméről érdeklődött. A látogatás befejeztével Gerhardt Zimmermann elé­gedetten nyilatkozott a gépi berendezések szerelésének menetéről, majd arról biz­tosította dr. Énekes Sándort, az LKM vezérigazgatóját: a maguk részéről mindent el­követnek, hogy a diósgyőri nehézipari beruházás határ­időre elkészüljön. A német vendégek ezután a Diósgyőri Gépgyárba tér­tek vissza, ahol hivatalos tár­gyalásokra került sor. Mint ismeretes, a KGST-országok közül kábelgépek fejlesztésé­vel és gyártásával a Szovjet­unión kívül hazánk és az NDK foglalkozik. A mind in­tenzívebb fejlesztés felvetette a szakosodás kérdését, amely mindkét fél érdekeit tiszte­letben tartja, fokozza piaci versenyképességét a párhu­zamos fejlesztés elkerülésé­vel és a fejlesztési erők jobb összpontosításával. . A két gyár vezetői, Ernst Hoberg, a Schwermaschinenbau Kombi­nat Ernst Thälmann Magde­burg Müvek (SKET) vezér­igazgatója és Gácsi Miklós, a Diósgyőri Gépgyár vezérigaz­gatója ilyen jellegű megálla­podást írtak alá a húzógépek racionálisabb fejlesztése tár­gyában. A két fél között a fejlesztési, műszaki-tudomá­nyos kapcsolat eddig ered­ményes volt, fenntartása, il­letve továbbfejlesztése szük­séges mindkét gyár érdeké­ben. B. Gy. Ma este: Eperjesen koncerteznek a miskolci szimfonikusok Eperjesi és kassai vendég- szereplésre utazott el ma reggel a Miskolci Szimfo­nikus Zenekar. Ma este Eper­Győrött a bolgár—magyar veszeti kiállítást nyitottak. baráti hét alkalmából népmű­Amikor a városi autóbuszok pilótái lete­szik a jeher inget és atlétatrikóban ülnek a volán mögé, akkor igazán jó idő van, s a naptárba jelet lehet tenni: ez már a nyár. Sokan vagyunk, akik fittyet hányva a hi­vatalos prognózisra, másodlagos jelekből kö­vetkeztetünk az évszakváltozásra, így pél­dául elég alaposan szemügyre venni a lá­nyok lábát, s az ember, látva a habfehér piskótákat, mindjárt tudja, hogy nyárias idő van, s azt is megállapíthatja, hogy még csak egy-két napja tart a kánikula, mert a harisnyátlan lábak még fehérek. Aki nem bízik a nőkben, az figyelje a vízcsapot. Ahogy megy fel a hőmérőben a higany, úgy lesz egyre és egyre kisfiúsabb a vízsugár. Az ember szinte nem is érti, hogy miből telik a kertészeknek az új palánták szün­telen locsolására, lévén, hogy — és ez is a nyár biztos jele — az elvirágzott tulipánok helyébe más virágok kerültek. Más ár ke­rült a piaci zöldség-standok tavalyt idéző árui mellé is. Ha ez így megy tovább, akkor az alma ára lassan eléri a narancsét. Ha­sonló drágulás figyelhető meg a használt- gépocsi-piacón is. Ilyenkor valahogy na­gyobb az éhség az autó után, s ezt a kon­junktúrát nem is hagyják kihasználatlanul azok, akik valamilyen oknál fogva megvál­nak a szeretett járgánytól. Nyár van, s ezt jelzik a kongresszusok, tanácskozások is. így például tegnap kezdte meg munkáját a fővárosban a nemzetközi távfűtési konferencia. Tegnap, csaknem 30 fokos melegben! Persze, a tüzeléstechnikai szakemberek már a következő télre készül­nek. Ezt teszi egyébként két éve egyfolytá­ban a TÜZÉP is, de ezek az enyhe telek halomra döntik a vállalat áruforgalmi ter­veit. A képlet egyszerű: ha nincs hideg, nem fogy a szén sem. Régi írások szerint — s ez szolgáljon "némi vigaszul a tüzelőkereskedöknek — 1420-ban is olyan enyhe volt a tél, hogy január 6-án kivirágzott a bodzafa, s feb­ruárban már zöldellt az erdő. A lágy telet rendszerint égető nyár követi. Az 1540-es esztendő nyaráról egy sárospataki feljegyzés tudósít. Olyan nagy volt a hőség és száraz­ság, hogy a vizet drágábban mérték, mint a bort. Máskor viszont téli zimankóval kö­szöntött be a kalászérlelőnek tartott nyári kikelet. így például 1420. június 17-én és 18-án havazott. Egy 1641-ben kelt írás sze­rint pedig egy erdélyi hegyi legelőn, noha a naptár augusztust mutatott, két pásztor és 150 ló fagyott meg. Tárcái község krónikása jegyeze fel 1695 június első napjairól, hogy „... az erős mindenható nagy Isten az em­bereknek égig érő gonoszságoknak ostoro­zására rendkívül való csapásul... oly ke­mény téli fergeteges hidegre és havazó szél­vészes időre változtatta igaz Ítéletei szerint a nyarat, hogy sok tartományokban — úgy a Hegyalján is —, mind a szőlőknek virág­zófélben levő zöldségeket, mind pedig a mezei és kerti vetéseket, gyümölcsfák ter­mésű elrontja a rettenetes fagylaló hideg­nek keménysége.’’ Bár az igaz, hogy május elsejei 30 fokon felüli kánikulára száz év óta nem volt példa, de — éppen az előző esetek bizo­nyítják — semmivel sem szeszélyesebb az időjárás most, mint őseink korában volt. BRACKÓ ISTVÁN jesen, holnap pedig Kassán adnak hangversenyt. Műso­rukon Mozart A-dúr szimfó­niája, Kodály dalai és Brahms I. szimfóniája szere­pel. Közreműködik: Csaj bók Terézia énekes, vezényel Mura Péter. A Miskolci Szimfonikus Zenekart a Sla- vokoncert, a Csehszlovák Fil­harmónia hívta meg. Fellé­pésükre a Kassai Tavasz című rendezvénysorozat ke­retében kerül sor. REFLEKTOR Ma Budapesten választmá­nyi ülést tart a Magyar Me­teorológiai Társaság. + Esz­tergomban megkezdődik a földtani társaság kétnapos vándorgyűlése. ^ Gyulán magyar—NDK barátsági na­pot rendeznek. Keszthe­lyen megkezdődnek a Heli­kon-ünnepségek. Pécsett ankéton vitatják meg a gáz­kitörés elleni védelem kérdé­seit. Siófokon megnyitják a rendőrorvosok tudományos ülését, afe Székesfehérvárott befejeződik a nemzetközi szá­mítástudományi konferencia. ★ Szolnokra NDK-beli párt­küldöttség érkezik. ^ Tata­bányán a Komárom megyei Tanács 10 vállalattal szocia­lista szerződést köt a szol- gáltatásök fejlesztése érdeké­ben. Ez már a nyár

Next

/
Oldalképek
Tartalom