Déli Hírlap, 1973. május (5. évfolyam, 101-126. szám)
1973-05-22 / 118. szám
Ötszáz éves a magyar nyomdászat A szép könyv műhelye Beszélgetés Szántó Tiborral Ritka jubileumot köszönt a hét jelentős miskolci és Borsod megyei ünnepségsorozata. A magyar könyvnyomtatás félévezredes múltjára emlékeznek nyomdászok és könyvtárosok, akiknek mindennapjai a könyv szolgálatában és tiszteletében telnek. Az ünnepi hét nyitórendezvénye tegnap délután volt a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtárban, ahol Hubay László könyvtárigazgató megnyitója után Szántó Tibor Munkácsy- díjas könyvművész, a Helikon Könyvkiadó művészeti vezetője tartott előadást a mai magyar könyvművészetről. 3+c Ma este premier. A Játékszín ’73 idei bemutatójaként Aldo Nicolaj Festett pillangók című kétrészes színművét láthatja a Miskolci Nemzeti Színház Stúdiószínpadának közönsége. A szerző egyébként nem ismeretlen a miskolci színház- látogatók előtt; két évvel ezelőtt a Rend a lelke mindennek és az Éljen az ifjú pár című egyfelvonásosát már játszotta a színház. A Festett pillangók magyarországi ősbemutató, Nagy Magda fordításában kerül színre. A jelmezeket és a díszletet Feledy Gyula kétszeres Munkácsy-díjas grafikusművész tervezte, az előadást Illés István rendezte. A főszerepet Demeter Hédi Jászai-díjas játssza, partnerei Ábrahám István és Zoltán Sára. (Képünkön Edda szerepében Demeter Hédi.) (Kerényi László felvétele) Népviseletek bemutatója — élőben A nyomdászat 500 éves jubileumára méltóbb megemlékezést találni sem lehetne, mint rangjukhoz illően szólni a művészi kivitelű könyvekről. A Helikon produktumai ennek a reprezentánsai. Szántó Tibort, a téma előadóját sem kell a környvbarát közönségnek bemutatni. — Lassan már nem is években, de évtizedekben számoljuk az időt, amióta a szép könyv természetes igényünk. — A felszabadulás óta eltelt több mint két és fél évtized alatt korszakos változások történtek a magyar könyvkiadásban. Történelmi sorsfordulók idején ugrásszerűen megnövekszik a könyv szerepe. A 40-es évek végén egyetlen célunk volt: jusson el a nyomtatott betű mindenkihez. Nem a külseje, hanem a tartalma volt a fontos, és az, hogy könyv legyen. Az ezt követő években lehetőség nyílt rá, hogy a megőrzött életet megszépítsük. Szép könyvekkel is. Olyan kiadványokkal, amelynek formája méltóvá válik a tartalomhoz. Az 1957-ben alakult Helikon a szép magyar könyv műhelye. Nem azért mondom, mert lassan tíz éve ide tartozom, hanem azért, mert ezzel a céllal hozták létre. Itt formálják és gondozzák a méltán európai hírű magyar könyvtermés legszebbjeit. De az Európa — a Helikon Kiadó egyébként ennek önálló osztálya —, a Szépirodalmi, a Corvina Kiadóról is ugyanezt mondhatom. — Mit ért Szántó Tibor a szép fogalma alatt akkor, ha ez a szó nyomdai terméknek, könyvnek a jelzője? — Változott az ízlés az utóbbi években is. Volt korszak, amikor a túldíszített, ornamentikával ékes kiadványokat tartották szépnek. A magam részéről a tiszta egyszerűségben keresem a megoldás lehetőségeit. A jó minőalBas A Tüzeléstechnikai Kutatóintézet (Miskolc-Egy etem város) felvesz 2—3 éves gyakorlattal rendelkező kohász- vagy gépész- technikust. Jelentkezés az intézet személyzeti osztályán. ingatlan Tokaj községben ez évben átadásra kerülő, szövetkezeti kétszobás lakáskiutalás sürgősen átadó. Érdeklődni: Arnót, Petőfi «. 12«. ségű anyag, a precíz, korrekt munka, az áttekinthető, tiszta tipográfia önmagában is szép. Magas szinten a funkció szolgálata is esztétikum. Az illusztráció pedig a műtől függ. Hol van az a képíró, aki vállalkozni merne Thomas Mann-i gondolatok tolmácsolására? De Shakes- peare-sorozatunkat a legjobb grafikusművészek illusztrálták. Egy a fontos: a papír, a betű, a kötésterv mindig a gondolatot szolgálja. Emelje ki és ne akarja túlszárnyalni. A papírról hadd szóljak külön. Meggyőződésem, hogy a Helikon-kiadványok karakterének a Diósgyőri Papírgyárban készült bordázott papír felel meg a legjobban. Erre nyomták a Horváth János professzor által lefordított Chronica Hungarorumot, az első magyar könyv rövidesen megjelenő hasonmását. A gyárral egyébként is nagyon jó a kapcsolatunk. — ötszáz éves x magyar nyomdászai. Fél évezred minden értékét magában hordja egy ritka, vagy esztétikailag kifogástalan könyv. — A könyv a társadalom tükre volt mindig. A reformkor a nyomdászatnak is virágkora volt, de Kner Imrének például minden erőfeszítése szinte közegellenállásba ütközött. Én ma a „közigénybe” ütközöm. Ez az igény a szép és a jó könyv iránti érdeklődést élteti, és serkenti a könyvnyomtatást, a könyvkiadást is. MAKAI MARTA Látványos kulturális eseményre kerül sor június 22-én Szerencsen, a Bocskai István Gimnázium aulájában. Három megye — Borsod, Heves, Nógrád — díszítőművészeti szakkörei Északmagyarországi kaláris címmel nagyszabású hímzőkiállítást rendeznek. Ezen mintegy ötszáz, magyaros motívumokkal kivarrt térítőt, falifutót, párnát, függönyt, étgarnitúrát és ruhát láthat majd a közönség. A kiállítás érdekessége lesz, hogy Észak-Magyarországon itt tartanak először élő népviseleti ruhabemutatót. Ezen a három megye híres népművészeti tájairól, így többek között Mezőkövesdről, Tardról, a palóc vidékről, a hegyközi és bodrogközi falvakból érkező asszonyok és lányok vidékük népvisele. tébe öltözve vonulnak el a zsűri és a közönség előtt, s a legszebb ruhákat a szerencsi üzemek, vállalatok és tenpe- lőszövetkezetek e célra alapított díjával jutalmazzák. Munkás elődeinkkel, höseink- - egyszersmind önmagunkkal TARJAIM ISTVÁN 70 év — 60 percben Ha kritikát kellene írnom az előadásról, egy három és fél évtizede a fővárosi Nemzeti Színházban — nem tudom már, melyik — bemutatott dráma — általam szintén elfelejtett nevű — kritikusának a megállapítását idézném: „Az előadást megbírálni nem, csak megköszönni lehet. Köszönjük szépen”. Színházunk három művészének, Dariday Róbertnek, Győri Ernőnek és Kanalas Lászlónak a produkciójáról van szó, amely- lyel a minap az LKM Ifjúsági Klubjában lenyűgöztek több mint száz vasmunkást. A gyáróriás szakszervezeti bizottságának felkérésére — a Vas- és Fémmunkások Központi Szövetséggé alakulásának 70. évfordulója emlékére — előadták a Győri Ernő által megszerkesztett — inkább így helyes: megkomponált — „Igazak harca!” című műsort, ezt a kitűnő — magnóról zeneileg „aláfestett” — összeállítást, amely prózai összekötő szöveg, egyszemélyes jelenetek és költemények variálásával felidézte a vasmunkások hetvenesztendős múltját: küzdelmeiket, s a felszabadulásunk utáni sorsukat. Hetven év különböző időszakainak hangulata uralkodott a teremben hatvan percen át, s parancsolt pisszenéstelen csöndet. A műsor a napi munka után nem kikapcsolódást jelentett a részvevők számára, hanem arra kényszerítette őket, hogy éljék bele magukat az elődök ismert, vagy éppen az előadáson megismert tetteibe, harcaiba, szenvedéseibe. A tudatra és az érzelemre egyaránt és egyszerre hatottak a tartalomhoz méltó nemes pátosszal tolmácsolt költemények, az ezeket összekötő szöveg, s az ellenpólusnak közbeiktatott, a kizsákmányolok magatartását megelevenítő jelenetek, amelyek így, együtt, drámai feszültségűvé tették az összeállítást. Az előadás bizonyságát szolgáltatta annak, hogy munkásmozgalmunk története nemcsak tettekben gazdag, de — ami szervesen hozzátartozik — gazdag az irodalma is. A hetven év harcainak minden jelentős szakasza tükröződik egy-két, néha több költői alkotásban. Ezek megfelelő csoportosítása, témához „illesztése” elárulja, hogy a műsorszerkesztő Győri Ernő a munkásmozgalmat és annak irodalmát nagyon jól ismeri. A köszönet tehát elsősorban az övé, ráadásul a szerepléséért, s az utóbbiért köszönet két kitűnő művésztársának is. Amikor az előadás után mindez megfogalmazódott bennem, az azt követő eszmecserén abban az örömben is részem volt, hogy mások is hasonlóképpen vélekedtek. Nem szubjektív megállapításokat tettem tehát a fentiekben. Koszti Lajos, az LKM pártbizottságának titkára, Gácsi Ferenc, a vállalati szb-titkár, s Szegő István, a vasasszakszervezet területi titkára külön-külön kérte: a műsorral máskor, a vasmunkások több más csoportja előtt is szerepeljen a három művész. Adósságtörlesztésül. Miként a műsorszerkesztő az előadás bevezetőjében mondta: „Rohanó korban élünk, s ha megállunk emlékezni, rádöbbenünk, mennyi adósságunk van!” Bizony, van. kel szemben - szemben is. IiiTTH-I J KEDD Kossuth rádió: 12.00: XVéli Krónika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Reklám. — 12.35: Melódiákoktól. — 13.48: Törvénykönyv. — 14.03: Antifer mester csodálatos kalandjai. Rádiójáték I. rész. — 14.49: Éneklő ifjúság. — 15-00: Hírek. — 15.10: Beethoven-zongoramüvek. — 15.24: Rádióiskola. — 15.59: Hallgatóink figyelmébe! — 16.00: A világ- gazdaság híred. — 16.05. Petöfi- kalendárium. — 16.ll: Bemutatjuk új felvételeinket. — 16.18: A Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekarának új felvételeiből. — 16.35: Iskolai könyvtárak a Szovjetunióban. — 16.50: Amirov: Azerbajdzsáni capriccio. — 17.00: Hírek. — 17.05: Pucci ni-áriák. — 17.30: Óriások a .mikroszkóp alatt. — 18.00: Könnyűzenei híradó. — 18.30: A Szabó család. — 19.00: Esti Krónika. — 19.25: Debussy: Ibéria — szvit. — 10.44 • Egy rádiós naplójából. — 20.44: Eszmék a történelemben és a mindennapokban. — 21.09: Hírek. — 21.12: Bodza Klára és Madaras Gábor énekel. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 2>.,0: tíz perc külpolitika. — >2.30: Egy óra dzsessz. — _ 23.30: Romantikus zene — világhírű előadóművészek tolmács-olásában. —r 24.00: Hírek. — 0.10—0.25: Cimbalommuzsika. Petőfi rádió: 12.03: Zenekari muzsika. — 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés. — 14.00: Randevú — kettőtől hatig .. . — 18.00: Hírek. — 18.10: A Biblia világa, rv. rész. (Ism.) — 18.30: Christa Ludwig és Vlagyimir Atlantov énekel. — 19.08: A népdal előad ás mesterei. — 19.36: Szemtől szembe anyanyelvűnkül- — 19.54: Jó estét, gyerekek! — 20 00: A Csehszlovák Rádió szimfonikus zenekarának^ hangversenye. — 21.50: Párkák. Hubay Miklós hang játéka. — 22.47: Verbunkosok. 4- 23.00: Hírek. — 33-15: Operettmuzsdka. — 24.00— 0.10: Hírek. Miskolci rádió: A megye életéből. — Hírek, tudósítások. — Ülést tartott az Észak-magyar- országi i intéző Bizottság. — Fúvószene. — Aktuális jegyzet. — A oanaszügyek és a tanács. — ..Éneklő ifjúság” — kórusverseny Miskolcon. — Könnyűzene. Televízió: 17.10: Műsorismertetés. — 17.11: Hírek. — 17.15: Egymillió lakás. — 17.40: Építsünk várat muzsikából! — 18.40: Reklámműsor. — 18.45: Játék a betűkkel. — 19.06: Reklámműsor. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv- híradó. — 20.00: Tükrös. — 20.10; Risánek úr visszatér. Tévéfilm. — 21.10: Tv-bérlet. — 21.50: Tv- híradó — 2. kiadás. — 22.00— 22.45: Filmmagazin. Bratislavai televízió: 16.25: Hírek. — 16.30: Kerékpáros békeverseny. — 17.35: Zenei műsor. — 18.10: Sasa Subote és együttese. — 18.25: Trója- felfedezője. Dokumentumifilm. — 19.00: Híradó. — 20.00: Prágai tavasz 1973. — 21.00: Híradó. — 21.30: Mikrokomédia. — 22.10: Turisztikai műsor. Filmszínházak: Béke (f4): Rartleby (színes angol). — (hnG, 8): A siker lovagjai (magyarul beszélő színes szovjet). — Kossuth (f3. f5, f7): Harmadik nekifutás (magyar). — Filmklub (f5, f7): Megalkuvó (olasz. 16 éven felülieknek!) — Fáklya (f5. f7): A tüzes íjász (színes olasz—francia). — Petőfi (f7): Haláltánc (színes angol. — Szikra (5. 7): A család őrangyala (magyarul beszélő színes NDK). — Táncsics (5. 7): A hölgy az autóban szemüveggel és puskával (színes francia—amerikai. 16 éven felülieknek!) — Ság vári (Ady Műv. Házban) (5, 7): Fennakadva a fán (színes francia). — Tapolca-kert (f8): Valter Szarajevót védi (magyarul beszélő színes jugoszláv). Miskolci Nemzeti Színház (7): A potyautas (Csortos bérlet). Kiállítások: Miskolci Képtár (1-0—18 óra között): Állandó kiállítás. — Kossuth Művelődési Ház (10—18 óra között); Szöllős- sy Enikő szobrászművész kiállítása. SZERDA Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8-05: Műsorismertetés. — 8.15: Budapest és á vidék kulturális programjából. — 8.20: Reklám. — 8.23: Harangozó Teréz és Vámosi János énekel. — 8.52: Falusi detektív. Rádiójáték II. rész. — 9.30: Sándor Judit és Jámbor László énekel. — 10.00: Hírek. — 10.05: ..Nyitnikék”. — 10.40: Csajkovszkij: Manfrédszimfónia. — 11.30; A Szabó család. (Ism.) Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Zenekari muzsika. — 9.00: Hírek. — 9.03: Nótacsokor. — 9.49: A szakszervezet tárgyalta .. . — 10.0-0: Zenés műsor üdülőknek. Televízió: 9.30: Műsorismertetés. — 9.31: A vásár. Riportfilm. (Isim.) — 9.55: Delta. (Ism.) — 10.25: Hosszú, forró nyár. Amerikai tévéfilm-sorozat. 9. rész. A félelem arca. (Ism.) FIGYELEM! FIGYELEM! Értesítjük a fogyasztóközönséget, hogy 1973. május 22-től a közkedvelt VIRSLIT műbélben hozzuk forgalomba A műbél megvédi az árut a szennyeződéstől, törődéstől és igen könnyen eltávolítható. A hámozás történhet a melegítés előtt vagy a melegítés után. A hámozási eljárás igen egyszerű! MELEGÍTÉS ELŐTT: a virsli végén késheggyel bevágjuk a hártyaszerű műbelet s egyetlen búzással lehántoljuk. MELEGÍTÉS UTÁN: a virslit nem szabad főzni, mert ez ízletességét rontja, csak melegíteni kell. A megfelelő eljárás a következő: erősen párolgó, forró vízben — de nem forrásban levő vízben — melegitjük 2—3 percig. Ez az idő elegendő, hogy az átforrósodjon, igy nem veszti el kellemes ízeit, levességét. Ezután hideg vízbe mártjuk, vagy csap aló tartjuk — 2—3 másodpercig (mintha háromig számolnánk) —, majd a végén késheggyel megfogjuk a műbelet s lerántjuk róla, Az igy melegített virsli kellemesen jóízű és megfelelően leves marad. Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Állatforgalmi és Húsipari V. Miskolc t
