Déli Hírlap, 1973. május (5. évfolyam, 101-126. szám)

1973-05-19 / 116. szám

s|e A Borsodi Vegyikombinát PLANTPROTAM elnevezésű fehésjedúsító és tartósító szere a Fővárosi Tanács nagydíját- nyerte el. Száll«*13, a Népkerlben A megyei kiállítók háza táján BNV A Városliget most is ün­nepélyesen, fcllobogózva fo­gadta az idei, s ezen a he­lyen egyben utolsó Budapesti Nemzetközi Vásár megnyitó­jának közönségét. A hivata­los megnyitó a párt- és az állami vezetők jelenlétében zajlott le, s a Fock Jenő ve­zette vásárlátogató államfér­fiak körsétája a délutáni órákban ért véget. Mi, borsodiak természete­sen a hazaiakat kerestük meg először. A Borsodi Vegvikom- binát „standján” az új mel­lett helyet kapott a régi di­csőség is. Kiállították ugyan­is a korábbi vásárokon díjat nyert termékeiket, így pél­dául a tavalyi nagydíjas ROLPLAST műanyag árukat. A laikus számára talán nem sokat mond, hogy a BVK is­mét elnyerte Budapest fővá­ros Tanácsának nagydíját, PLANTPROTAM elnevezésű fehérjedűsító és tartósító sze­rével. Az új terméket már sikerrel próbálták ki a sze­rencsi állami gazdaságban. A gyártási jogot szabadalom védi, s így nemcsak ,a ter­mék. hanem a receptura ex­portjára is jó lehetőség kí­nálkozik. Mindenesetre a BVK vásári szakemberei a díjnyertes termék mellett el­helyezték a Gundel étterem­ben átvett hatalmas serleget is, amelyet Török Jenő gaz­dasági igazgató vett át Kele­men Lajostól, a Fővárosi Ta­nács elnökhelyettesétől. A Diósgyőri Gépgyár lát­ványos bemutatóját Kozák László szerelő-lakatos kísé­retében tekintettük meg. Kedvünkért, no meg a pa­pát meglátogató két kislány szórakoztatására, működésbe hozta az egyik szoba nagy­ságú gépmonstrumot, az el- lenütős kalapácsot. A látvá­nyos, s meglehetősen hangos produkció hamarosan oda­csalta a délutáni látogatókat, újságírókat, úgy. hogy az att­rakció végén Kozák László­nak népes hallgatóság előtt kellett elmagyaráznia a DI- GÉP új, nagyszerű gépének titkait A vásár látnivalói meg­nyerték az első látogatók tet­szését. s ha egyáltalán rang­sort lehet készíteni, akkor nem tévedünk, ha azt mond­juk, hogy legtöbben az új Zsigulira voltak kíváncsiak. A VÁZ 2103-ast a leendő tulajdonos szemével mustrál- gatták a vendégek, s volt, aki a kocsi alá feküdt, meg­nézni, hogy alulról vajon hogy néz ki. A híradástech­nikai pavilon, mint minden­kor. most is sok vendéget vonzott, s az érdeklődés nem­csak a sok. feltűnően csinos lánynak szólt. A VIDEOTON elhozta új rádióit, a már kapható Orfeuszt, a hamaro­san kapható kétszer 25 wat­tos Prometheust, s a viszony­lag olcsó (kb. hatezer forint) szupervevőt, az Apollót. A tévécsalád új tagjai közül a színes kávájú, rendhagyó vo­Kossuth Lajos szobrát, Marton László szobrászmű­vész alkotását holnap délelőtt fél 11 órakor leplezik le Sá­rospatakon, az iskolakertben. A szobor leleplezésekor Tóth József városi tanácselnök és dr. Benda Kálmán, a Ma­gyar Történelmi Társulat alelnöke mond beszédet. A szoboravatás után a Kossuth és Sárospatak című kiállítást nalvezetésű Tünde típusra hívjuk fel a leendő látogatók figyelmét. A prospektusok egyébként — amelyekből már az első nap is több má- zsányi fogyott — részletes felvilágosítást adnak az új- donsáeokról, s akinek ideje engedi, felvételről bejátszott színes adást is nézhet. Az első napon époen az Aiax— Bayem München találkozó filmjét vetítették le, mon­dani sem kell. órási közön­ség előtt. A ió foci, ebben az ínséges időben hamar fe­ledtette 3 többi látnivalót a jobb sorsra érdemes magyar labdarúgó-szurkolókkal. (brackó) Sárospatak is dr. Benda Kálmán nyitja meg a Ref. Tudományos Gyűjtemények Gutenberg- termében. A nagy tífuszjárvány arra mindenesetre jó volt, hogy évekig tartó vizsgálatot in­dítson el. A polgármester 1926-ban a vizsgálat igen csak tanulságos tapasztalata­it egy terjedelmes, nyomta­tott jelentés formájában ter­jesztette a főispán elé. Nem használt a kavicsréte» „A város közönsége által megépített és 1913 nyarán üzembe helyezett vízvezeték működése ellen mind ez ide­ig annyi sok, különböző irá­nyú panasz érkezett, részint hivatalos körök ajkáról, ré­szint a város lakosságának köréből, hogy szükségesnek tartom ebben a kérdésben a legsürgősebben olyan in­tézkedések foganatba vételét, amelyek alkalmasak e vízve­zetéki berendezések hibái­nak gyökeres és azonnali or­voslására. És amelyek képe­sek megszüntetni a város la­kosságának a vízművekkel szembeni bizalmatlanságát és az összes ezzel összefüggő kérdéseket minden viszony­latban közmegelégedésre megoldani”. A miskolci vízvezetéket annak idején — 1913-ban — a tapolcai hidegforrások vi­zének felhasználásával épí­tették meg. Az üzembe he­Csokrok a kirakatban Egy óriási menyasszonyi csokorhoz hasonlít a Miskol­ci Kertészeti Vállalat szín­ház melletti virágboltjának kirakata. Május az esküvők hónapja, ezt bizonyítja az is, hogy a mai napra például harminc menyasszonvi csok­rot rendeltek a boltnál. Üjabb 46 ezer forint az iskoláknak A Magyar Édesipari Vál­lalat Diósgyőri Csokoládégyá­rának dolgozói egynapi mun­kabérüket ajánlották fel az iskolák felszereltségének fej­lesztésére; ezzel csatlakoztak a Lenin Kohászati Művek kezdeményezéséhez. Hatszáz­ötvenen több mint 46 ezer forintot adományoztak az Iskolaakció társadalmi alap­ra. REFLEKTOR Ma Budapesten megnyit­ják a második országos kak_ tuszkiállítást. Agárdon záróülését tartja az építőipa­ri jogtanácsosok konferen­ciája. Baján a jugoszláv felszabadító hadseregben harcolt magyar partizánok találkozót rendeznek. Egerben új tejüzemet ad­nak át rendeltetésének + Kőszegén felavatják Herman Ottó emlékoszlopát. ♦ Szé­kesfehérvárott a könnyű­fémműben aláírják a gyár bővítése felett vállalt KISZ- védnökség szerződését. Szombathelyen megkezdődik a Savaria nemzetközi tánc­verseny és a magyar tánc­bajnokság. lyezés után három hónappal — a rossz, esős időjárás mi­att — a vezetéki víz any- nyira megzavarosodott, hogy hat teljes hónapig ivásra, kezdetben még háztartási cé­lokra is, teljesen alkalmat­lannak bizonyult. Miután a városnak 1913-ban sem volt túlságosan sok pénze, a prob­lémát úgy „oldották meg”, hogy a szivattyúkút fenekére 3 méter vastag kavicsréte­get raktak le. Mindez per­sze nem sokat használt. Amint ugyanis esett egy kis eső, az ivóvíz ismét megza­varosodott, s mindenre jó volt, csak éppen ivásra nem. 4 bete» szakasz Az 1920-as évek elején ki­derült, hogy a főnyomócső­vel is súlyos bajok vannak. Különösképpen aggasztó volt a Dudujka-völgy és a szi­vattyúkút között fekvő, 2000 méter hosszú szakasz állapo­ta. Ezt a részt a köznyelv el is nevezte a „beteg szakasz­nak”. Erről írta azután a ko­rabeli jelentés: „A beteg szakasz néven is­mert csőhálózatunk szita módjára kílyukasodva, most. hogy kibontottuk, íme, itt áll előttünk...” E, sajthoz haswiló főnyo­mócsőben folydogáló ivóvíz­zel persze a környék minden szennyvize akadálytalanul — Égető gondunk a szálloda­hiány. Megoldása érdekében a szakemberek már évekkel ezelőtt szükségesnek tartot­ták, hogy a tapolcai Júnó építése mellett a belvárosban is felépüljön egy másik, kor­szerű szálloda. A hatvanas évek közepén ennek alapján határozták el a város veze­tői a 240 ágyas népkerti szál­loda építését, öt évvel ez­előtt a tervek is elkészültek, realitását azonban megkér­dőjelezték az anyagi lehető­ségek: a tervezett népkerti Olimpia-szálló azóta is csak terv maradt, s ma már ott tartunk, hogy az ország má­sodik városában — megfe­lelő számú és színvonalú szállodai férőhely hiányában — egy-egy rangosabb rendez­vény lebonyolítása is gondot okoz. Nagyobbat — gyorsabban Ez a kényszerű helyzet ösz­tönözte a város és a megye vezetőit arra, hogy a szűkös anyagi körülmények között is megoldást keressenek az új belvárosi szálloda építésére. Kiutat csak az országos szál­lodafejlesztési program kí­nált. melynek keretében — meghatározott pályázati fel­tételek mellett — az állam jelentős összegekkel támo­gatja a nagy szállodák épí­tését. A központi támogatás megszerzésére viszont csak 400 ágyas vagy annál na­gyobb tanulmánytervvel le­het pályázni. így vetődött fel, hogy a korábban megter­vezett Olimpia-szálloda he­lyett egy jóval nagyobb szál­lodát kell építeni. Lehetőleg olyan korszerű, gyors tech­nológiával — akár a ház­gyár elemeinek felhasználá­sával is —, amely viszonylag rövid építési időt igényel. A tervezők soron kívül el­készítettek egy tervjavasla­tot, hogy a város vezetői mi­előbb dönteni tudjanak. A több variációs tanulmány egyik változatában a szálloda helyét a Tanácsház tér déli oldalán levő szabad területen hogy szaknyelven szóljunk — kommunikálhatott. Magyarán szépen összekeveredett az ivóvíz és a szennyvíz, hogy azután békés egyetértésben a miskolci polgárok vizes­kancsóiban fejezze be ván­dorúját. Pénz nem volt Amikor 1922 tavaszán ki­tört a nagy tífuszjárvány, egynémely városatya és újságíró fejében megfogal­mazódott a kérdés: vajon van-e valami összefüggés a vízvezetéki víz, a tífuszjár­vány és Miskolc sanyarú köztisztasági állapota között? Volt ilyen „összefüggés”, csak éppen az érdekeltek elég nehezen akarták felis­merni, vagy még inkább el­ismerni. Mindehhez csak annyit kell hozzátenni, hogy Miskolc akkor 14 kilométer hosszú vízvezetéki rendszerét csekély hárommilliárd koro­nából — igaz, már inflálódó koronából — lehetett volna rendbehozni. Csak a „beteg szakasz” kicserélése, illetőleg megjavítása jó 300 millió ko­ronájába került volna a vá­rosnak. Persze, ha lett volna erre a célra 300 milliója. De nem volt. Még arra sem, hogy saját tisztviselőinek il­letményét ki tudja fizetni. (Folytatjuk) TÓTH PÁL jelölték ki. A másik alterna­tíva a népkerti intézmény­központ területén, a sport- csarnok és a könyvtár köz­vetlen szomszédságában java­solta az új szálloda felépíté­sét. Az első változatot a Ta­nácsház tér környékének rossz forgalmi adottságai mi­att eleve elvetették, s a nép­kerti elhelyezés mellett dön­töttek azért is, mert a Ta­nácsház tér környékének végleges rendezését egy szál­loda megépítése hosszabb tá­von csak hátráltatná. Árkádos, erkélves A népkerti telepítésnél csu­pán csak a "Mindszenti teme­tő közelsége okozott gondot. Figyelembe kellett venni, hogy az aránylag nagy szál­lodát viszonylag kis terüle­ten kell majd elhelyezni, le­hetőleg úgy, hogy a szálloda szobái ne a szomszédos te­metőre nyíljanak. A feladatot a tervezők úgy oldották meg, hogy a ki- lencszintes szálloda lakó­tömbjét a szakszervezeti szék­ház és a megyei könyvtár közé, a főútra merőlegesen helyezték el. A szálloda déli szobái így a sportcsarnok é3 a könyvtár előtti térre nyíl­nak majd, az épület északi oldalán levő szobák pedig a Vörösmarty utca környékén felépülő belvárosi lakótelep­re nyújtanak jó kilátást. A tanulmány készítői a szálloda kiszolgálóhelyisé­geit és vendéglátó egységeit a lakótömb déli oldalán el­helyezkedő kétszintes, le­pényszerű épületrészben he­lyezték el. A szálloda hall­ját, az éttermeket, bárokat és gazdasági helyiségeket magukba foglaló emeletes épületrészt jó kilátást nyújtó üvegfalakkal veszik körül. A lábakon álló, árkádos kiala­kítású szállodaszámy csak a kiszolgálóépület magasságá­tól készül panelekből. Meg­jelenésre azonban merőben eltér majd a megszokott házgyári épületek látványá­tól. Hosszanti homlokzatait ugyanis — az elképzelések szerint — egymás mellett sűrűn elhelyezkedő erkélyek­kel teszik mozgalmassá. A rekordidő alatt felépült bu­dapesti Volga-szálló minden­esetre jó példát szolgáltat arra. hogy gyorsan összesze­relhető panelekből is lehet színvonalas szállodát építe­ni. Korszerűsítik az Avast A tervek kidolgozását csak ezután kezdik meg. így ugyan a népkerti panelszálló építése csak 1975 után vár­ható, Miskolc száLlodagond- jainak enyhülésével azonban már a közeljövőben számol­nak a szakemberek. A 220 ágyas tapolcai Júnó-szálló megnyitását ugyanis jövő év júniusára tervezik. A napok­ban megtartott egyik tanács­kozáson azonban már az is szóba került, hogy a Júnó átadása után a Széchenyi utcai Avas-szállót is korsze­rűsítik. Szobáinak nagy ré­szét fürdőszobával látják el, s a lehetőségekhez mérten bővíteni szeretnék az Avas férőhelyeinek számát is. A népkerti panelszálló ter­veinek kidolgozásával egy- időben az Avas-szálló re­konstrukciós terveinek kidol­gozását is megkezdik a ter­vezők. p Hő fürdő Bogácson Befejezéshez közeledik Bo­gácson a hőfürdő korszerű­sítése. A fürdő melletti te­rülten ugyanakkor hozzálát­tak a járási úttörőtábor épí­téséhez is. Mezőgazdasági üzemi vezetők, szakemberek! Az 1973. évi Budapesti Nemzetközi Vásáron a Beton* és Vasbetonipari Művek és az ACROTRÖSZT közös kiállításán bemutatja Önöknek a BVM-ben előre gyártott, új vasbeton-silóelemeket Az árról, az építésről szakmai felvilágositással szolgálunk. A vásáron rövid határidőre vállalkozunk a BVM-ben gyártott, különféle mezőgazdasági, helyi ipari célú ÉPÜLETSZERKEZETEK SZÁLLÍTÁSÁRA, ÉPÍTÉSSZERELÉSÉRE Ne felejtse el: a KÖZÖS KIÁLLÍTÁSA VÁROSLIGET — TÓPART a 42/a. számú pavilon mellett. Kossuth és Hatvancsztendős a miskolci vízvezeték II. Szita módjára áll itt előttünk...

Next

/
Oldalképek
Tartalom