Déli Hírlap, 1973. április (5. évfolyam, 78-100. szám)

1973-04-18 / 91. szám

Több ezer hektáron ú)ra kell vetni A MÉM szakemberei or­szágszerte felmérték, hogy milyen károkat okozott az április 10-i vihar, A legtöbb gondjuk az alföldi mezőgaz­dasági nagyüzemek agronó- musainak van. mert Bacs- •Kiskun. Csongrád, Pest. Bé­kés, Hajdú-Bihar és Szolnok megyében a homokos, laza kötésű talaj felső rétegét a szó szoros értelmében elfújta a szél. Sokfelé a fiatal növé­nyek is megsérültek, és a ve­tőmagokat is ..kifújta’’ a ho­mokvihar a talajból. A felmérések szerint a cu­korrépa vetésterületének egv részét, mintegy 12 000 hek­tárt érintette a vihar. Egye­lőre még nem lehet eldönte­ni. hogy mekkora területen kell újra elvetni ezt a fontos ipari növényt. Mindenesetre valószínűleg több ezer hek­tárra kell másodszor is ki­küldeni a vetőgépeket ebben az évben. Felhívás! A mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter 26 1972 (XII. 29.) MÉM. számú rendelete értelmé­ben felhívjuk azokat a magán­személyeket, akiknek tulajdoná­ban mezőgazdasági vontató (trak­tor), mezőgazdasági munkagép, kerti traktor van, hogy 1973. áp­rilis 30. napjáig nyilvántartásba vétel céljából jelentsék be azt a lakóhelyük szerint illetékes ke­rületi tanácsi hivatal igazgatási osztálya mezőgazdasági és élel­mezésügyi csoportjának. Fenti erő- és munkagépek 1973. június 30. után csak a Közleke­dés- és Postaügyi Minisztérium Autófelügyelete megyei szerte által kiadott azonosítási jelzések­kel, 1973. április 30. és 1973. jú­nius 30. között is csak az Autó­felügyelet által kiadott ,,válasz­lap” biriokában tarthatók üzem­ben. Bővebb felvilágosítást a kerü­leti tanácsi hivatal szakigazgatási szerve ad. Miskolc m. város Tanács V. B. mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya Üdülés Kiskörén A kiskörei vízlépcső térsé­gének vizparti üdülőkörzete Szolnok és Heves megye te­rületén épül ki a következő években. A szép természeti környezetben olyan üdülő- paradicsom kialakítását ter­vezik, ahol a pihenni vágyók, a fürdözők, a természetimá­dók, a horgászat kedvelői egyaránt hódolhatnak szen­vedélyüknek. Az üdülőterü­let tervezése, elhelyezése és kialakítása komplex feladat. Ezért Szolnok megye és He­ves megye tanácsa együtt­működési megállapodásban rögzítette a közös tennivaló­kat. ifc Kirándulók (Kerényi László felvétele) A ÜH városfejlesztési fóruma: Mi lesz a kis piaccal? Zöldség, műszak váltáskor Kicsi a forgalom Az ulóbbi időben városunk vezetői sokat tettek a mun­kások lakta III. kerület kereskedelmi ellátottságának fej­lesztéséért. Egyebek között tavaly nyitották meg a több mint 13 millió forint költséggel épült vasgyári vásárcsar­nokot. amely jelentős mértékben hozzájárul a környéken lakó háziasszonyok vásárlási gondjainak enyhítéséhez. Az elmúlt tanácsválasztásokat megelőző jelölő gyűlések alkal mával a kerület választókörzeteinek lakói mégis <öbb olyan ügyben lettek észrevételt, javaslatot és kértek intézkedést, amelyek a kerület kereskedelmi ellátottságát érintik. Oláh Kálmán, a Harmat utca egyik lakója például a Kilián-déli lakótelep kis piacának korszerűsítését kérte. Társadalmi tervezőirodák Továbbképzik az újítókat A Szovjet Feltalálók és Újítók Országos Szövetsége jelentős részt vállal arterme- lés hatékonyságának fokozá­sában és a műszaki-tudomá­nyos haladás meggyorsításá­ban a szovjet népgazdaság minden területén. Az ipar­ban, mezőgazdaságban és közlekedésben évante átlago­san három és fél millió újí­tási javaslatot és harminc­ezer találmányt hasznosíta­nak. Ezek révén csaknem 3,5 milliárd rubelt takarít meg a népgazdaság. A szövetség tagjainak szá­ma több mint hatmillió, na­gyobbik fele munkás. A tag­ság egyötöde nő. A szövetségnek országszer­te mintegy hetvenezer alap­szervezete működik. A szö­vetség Irányításával csak­nem 14 ezer társadalmi ter­vezőirodában több mint 130 ezer szakember foglalkozik szabad idejében műszaki alko­tómunkával. A különböző ágazati minisztériumokkal együttműködve, a szövetség műszaki-tudományos kon­ferenciákat. szemináriumokat rendez, pályázatokat ír ki egyes időszerű műszaki prob­lémák megoldására. Kiadá­sában jelenik meg az egyik legnépszerűbb szovjet mű­szaki folyóirat, a „Feltaláló és újító”, amelynek havi példányszáma félmillió kö­rüli. A szövetség fő feladata az újítók és feltalálók oktatása; erre fordítja költségvetésé­nek kétharmadát. A gyá­rakban, kolhozokban az újí­tóiskolák széles hálózatát tartja fenn: az előadók nagy tudású szakemberek. A szövetség egyik, igen fontos társadalmi funkciója: az ellenőrzés. Aktivistái a szakszervezetekkel együtt ellenőrzik a vállalatoknál al­kalmazott újítások és talál­mányok hasznosítását. Felszólalásában többek kö­zött elmondta, hogy-az utóbbi években egy egész komoly forgalmú kis piac alakult ki az Iván utcai önkiszolgáló fűszerbolt szomszédságában A tanács a kis piacon beton­asztalokat is elhelyezett, fe­dett beálló azonban sehol sincs a környéken, s ha esik az eső, a termelők nem tud­nak árusítani. A városrendezők a több mint nyolcezres lélekszámú Kilián-déli lakótelep terüle­tére eredetileg nem tervez­tek piacot. Az Iván utcai kis piac a természetes igények­nek megfelelően, spontán ala­kult ki, s később a tanács is jóváhagyta. A város piacai­nak listáján 1964 óta ez a piac is szerepel, itt is rend­szeresen megfordulnak a helypénzkezelők, és a terület takarításáról a piacfelügyelő­ség gondoskodik. Fenntartását a városi ta­nács kereskedelmi szakem­berei is szükségesnek tartják, mert a felmérések szerint — különösen délutánonként — jelentős forgalma van. Fedett beállót azonban ezen a he­lyen nem lehet kialakítani, mert egy komolyabb piac ki­alakítására ez a hely nem alkalmas. Ráadásul az eszté­tikai szempontok is ellene szólnak további bővítésének. A város kereskedelmi szak­emberei foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy az Iván utcai kis piacot a későbbiek folyamán áttelepítik az Ott­hon étterem háta mögötti aszfaltozott területre. Ez azonban mindenekelőtt pénz­kérdés. amelyre pillanatnyi­lag nincs megfelelő anyagi fedezet. Kocsis Imre, Alsó-Szinva utca 13. szám alatti lakos több gyári dolgozó nevében azzal a kéréssel fordult vá. lasztókerületének leendő ta­nácstagjához, hogy támogas­sa kérésüket: létesítsenek a Eenin Kohászati Művek I-es kapujánál zölségárusító pa­vilont. Müszakváltások al­kalmával ugyanis a gyáriak közül sokan vásárolnak itt zöldséget és gyümölcsöt, amelyekt a termelők a föld­ről árusítanak. Jól és olcsón étkezhet NAGYON EGÉSZSÉGES KENYERRE KITŰNŐ ! •/?:/ Y ' i */ mm . i éttebgsrt/kn a Búza téren A Gömöri pályaudvarról, MÁVAUT végállomásról utazók figyelmébe ajánljuk: Megérkezéskor és utazás előtt gyorsan és olcsón étkezhet éttermünkben! NYITVA: reggel 5 órától este 8 óráig. Vállalatok, közületek dolgozóinak engedményes, t i k e 11 e s étkezést biztosítunk. BÜKKVIDÉKI VENDÉGLÁTÓ VÁLLALAT, MISKOLC Az igényt jogosnak ítélik meg a város kereskedelmi szakemberei. Az új zöldség- pavilon felállítása körül azon­ban megoszlanak a vélemé­nyek. Kétségtelenül higiéni- kusabb lnene. ha a gyár be­járatánál nem a földről áru­sítanák a zöldséget és gyü­mölcsöt, kérdés azonban, hogy egy pavilon megol­daná-e ezt a problémát A kisárutermelők ugyanis egy zöldséges pavilon felállítása után is változatlanul a föld­ről kínálnák portékájukat. A több mint 13 millió fo­rint költséggel felépült új, korszerű vasgyári vásárcsar­nokban oyan nagy a zöldség­árusító terület, hogy áruvá­lasztéka hiába vetekszik a Búza téri vásárcsarnok kíná­latával. a csarnok zöldség­standjait üzemeltető cégek mégis elégedetlenek a for­galommal. Ezért a környéken még jó ideig nem célszerű növelni a zöldségárusító he­lyek számát. S bár a gyári dolgozók nagy része mun­kába menet nem érinti a vá­sárcsarnokot, új zöldséges­pavilont a környéken egye­lőre nem állítalak fel. L. P. Kinek van igaza? Vita a szabad szombatról Halgattam a panaszt. Ügy tetszett, hogy látogatómnak igaza van. Asszony. Gyerekei vannak, hivatalban dolgozik, ahol néhány napja újra sza­bályozták a munkaidőt. Idézek: „Felháborítónak tartjuk, hogy elvették a sza­bad szombatunkat. Egyszerű­en csak értesítették a dolgo­zókat, hogy a hét utolsó nap­ján is dolgoznunk kell.” A panaszos hivatkozott ar­ra, hogy országosan „terjed” a szabad szombat, hogy rö­videsen a tanácsi hivatalok­ban és egyebütt is bevezetik. Úgymond ez éppen ellenke­zője annak, ami napjainkat jellemzi.' Senkii sem ért váratlanul Az új rend szerint a hiva­talba fél órával később, 8 órakor kezdenek és egyórás ebédszünettel dolgoznak dél­után 5-ig. Idézek: Korábban fél öt­kor otthon lehettünk. A fél óra is sokat jelent annak, aki gyerekeket visz haza az óvo­dából. Ezt a hivatalnak meg kellene értenie ... Az intéz­kedés antihumánus.” A panasz tényein kívül egynéhány szóban írni kell arról az indulatról, amilyen­nel elmondták e panaszt. Idézek: „Ha kedvetlenül dolgozunk ezután, akkor ma­gukra vessenek.. Munkahely közérzet? Hi-I szem, hogy a panaszban er­ről volt szó. Szót érdemel. A hivatal vezetőjét e köz­érzetről kérdeztem. Első meg­lepetés: a hivatalban nem hangzott el panasz.. Ott senki se szólt. A második: az in­tézkedést hónapokig készítet­ték elő, tehát senkit nem ért váratlanul. A harmadik még vaskosabb: soha nem is volt szabad szombat. Kialakult ugyan egy gyakorlat, amely lehetővé tette, hogy a koráb­ban járók szombaton ne dol­gozzanak. A korábbi kezdést senki sem ellenőrizte* Idézem a hivatal vezetőjét: „Rendet kell teremtenünk. Szervezetünkhöz 4500 kisipa­ros tartozik. Értük vagyunk. A KIOSZ jellegéből adódóan sok fogyasztó is megkeres minket. Az egész megyében vannak irodáink, a legtöbb helyen egy-két függetlenített dolgozó van csak. Az egyse- ’ ges hivatali rend azt köve­teli, hogy hivatali időben mindig legyen valaki a hi­vatalban. Felelős, intézkedni tudó ember. Nos, a rend kö­vetelte a szabályozást. Nem vettünk el semmit, csak azt követeljük, amiért fizetünk. Ha a tanácsoknál és a többi hivatalban is bevezetik a szabad szombatot, akkor fel­tehetően a mi országos köz­pontunk is módosítja majd a munkaidőt. Addig? Dolgozni kell. Rendkívüli esetben az órás ebédidő persze lerövi­díthető fél órára. Ez a mun­kahely lehetőségeitől függ. A panasz pontos és ért­hető. A válasz egyértelmű Kinek van igaza? A panaszt tevőnek-e, aki csak órákat számolt és szót nem ejtett a munkáról, amelyet végez, amelyből él? Rendnek kell lennie Sokszor idézzük: azt fo­gyaszthatjuk el, amink van, annyink van, amennyit ter­melünk. A hivatalban nem termelnek, de közvetve segí­tik a termelést. A tétel itt Is igaz, csak a panasztevő in­dulat felejtteti el. „Rendnek kell lenni”, vall­ja a hivatal vezetője. Igaza van, még akkor is, ha ez az igazság népszerűtlen. És ép­pen e panasz ürügyén el­mondható: az igazságot mi magunk körül magunk csi­náljuk. Rajtunk múlik, hogy jó legyen, de aki részt pa­naszol, részlettel vitázik, an­nak tudnia kell számolni az egésszel is. Az egésszel, amelyben él. És ha ezt már jól értjük, ak­kor talán mindenütt telni fo# szabad szombatra is. B. S.

Next

/
Oldalképek
Tartalom