Déli Hírlap, 1973. április (5. évfolyam, 78-100. szám)

1973-04-12 / 86. szám

Sokszor mérjük le azon a női egyenjogúság alakulását, hogy a különböző vezető testületekben a nők számarányuk­nak megfelelő mértékben foglalnak-e helyet. A „képviseleti" szemlélet azonban alaposan leegyszerűsíti a nők társadalmi, közélet, emberi megbecsülésének problémáját, mert számok­kal. százalékokkal mér olyasmit, aminek mértéke nem ilyen könnyen megfejthető. A számszerűség kimutatása ugyanis még senkit nem tesz nőpártivá, egyetlen vállalatot, és egyet­len döntést sem. Mi nők. belekerülünk ugyan a vezetőségek­be. de ott a mi szerepünk sokszor jelentéktelen. Ahhoz, hogy minden egyes megszerzett „pozíciót” érdemben kihasználjunk, tudomásul kellene Vennünk, hogy nem csupán jelenlétünk a fontos, hanem mindenekelőtt részvételünk a döntésben. Ehhez azonban nem a számokat kellene hajszolnunk, mert ennél fontosabb, hogy azok a nők. akik bekerülnek a választott tes­tületekbe, ne statiszták legyenek, 'ne abban merüljön ki min­den tevékenységük, hogy általuk női kéz is a magasba len­düljön. és jóváhagyjon egy-egy határozatot. Előfordul, hogy azokat választják meg. és azokat fogadják be szívesebben, akik nem töprengenek, nem vitatkoznak. Elő­fordul bizony, hogy a jelölés és a választás is a békésebb természetű, kevésbé vitatkozó szellemű nőkre esik. Pedig minden megszerzett lehetőséget nagy politikai csatározás elő­zött meg. A nők társadalmi: politikai, jogi egyenjogúságának „tanulóéveiben” nem a frizura számít, nem is nőies varázsra van szükség, de a hallgatásra, a mindennel egyetértésre sem. Küldetésünk arra szól, hogy alkotó módon vegyünk részt a helyes megoldások megtalálásában — még a döntések előtt. Érvényesüljön ebben a munkában közismerten fejlett igaz­ságérzetünk és szociális érzékenységünk. Csakhogy minden a gyakorlatban dől el es a nők gyakorlata még vajmi kevés. E hátrány azonban könnyen behozható, ha megkapjuk a szük­séges még nagyobb figyelmet, — türelmet. És akkor a női kezek nem hiába lendülnek a magasba. KOCSIS ÉVA Női kéz a magasban helyett dieselek Korszerűsítik az anyag­mozgatást a Lenin Kohászati Művekben. A kohászat a kö­zeljövőben három új, kes­keny nyomtávú Diesel-moz­donyt vásárol, amelyeket az acélműben, illetve a durva- hengerműben előállított anya­gok szállítására használnak. Ez az intézkedés jelentős ál­lomása az LKM anyagmoz­gatási rekonstrukciójának: a három új jármű üzembe állí­tásával feleslegessé válnak az utolsó széntüzelésű moz­donyok is. Befejeződött a MTESZ-vezetők tanácskozása Gőzmozdonyok + Lányok a kertészetből: Mikulák Rozália. Berecz Márta és Nagy Sarolta (Ágotha Tibor felvételei) Vödör van, víz nincs Hol fürdik a villamos? ..A villamos is átúszik. s míg szendereg a robogás” szorgos kezek mossák, tisz­títják. fényesítik a szerelvé­nyeket. A Miskolci Közleke­dési Vállalatnak a becslések szerint évenként mintegy másfél millió forintjába ke­rül a jármüvek tisztán tar­tása. Éz az összeg önmagá­ban nézve soknak tűnik Sá­ros. esős időben, mondjuk egy piaci napon viszont ke­vésnek ... Slaggal nem GO A villamos kényes jószág, slaggal nem szabad mosni, mert a vezetékek könnyen zárlatosak lehetnek. Marad­nak tehát a hagyományos eszközök, a vödör és a kefe. Különösen sok baj van a régi, nyitott kocsikkal, s aligha véletlen, hogy az Idei újítási feladatterv is tartal­mazza (nem megvetendő pré­mium és jutalék ellene­ben) a nyitott kocsik gyors, olcsó tisztán tartásának meg­oldását. A higiéniai menetrend sze­rint hetenként legalább egy­szer minde.n szerelvényt át­mosnak. negyedévenként egy­szer kerül sor a „pasztá- zasra". ami az autók políro- zásához hasonló eljárást je­lent. A belső takarítás min­dennapos tevékenység. Az előírás szerint a kocsikat ki- seprik. az üléseket mosósze­res ruhával áttörlik. Jó az öreg kút a házuál S ha az utas mégse látná nyomát ezeknek a művele­teknek, annak sok más egyéb mellett a vízhiány, jobban mondva a vízkorlátozás hz oka. Ez azt jelenti, hogy most jóformán nincs is külső mosás, kivéve a Marx téri remízt, ahol egy régi kút ad vizet. (Jó az öreg a háznál.) Most. 'mivel úgy tűnik, hogy a vízkorlátozás őszig is fenn­állhat, az MKV a Baross Gábor utcai központban is üzembe akar helyezni egy használaton kívüli kutat. Bezárt az „autóbusz-fürdő” is. hiszen a kocsitelep a vá­rosi vezetékhálózatra van kötve, s azt bárki beláthatja, hogy ebben az ínséges idő­ben oktalan pazarlás lenne ivóvízzel mosni a kocsikat. Hogy a buszokon mégsem látszik a „mosdatlanság", an­nak egyszerű oka van. A ko­csikat hetenként egyszer szer­vizre viszik, s az autójavító szolgáltatásaiban a mosás is benne foglaltatik. Új kocsimosó épül A városi járműállomány tisztán tartásának gondja — sok más egyébbel együtt — véglegesen a központi telep ez év végére tervezett átadá­sával oldódik meg. Zárt ko­csimosó is épül, lényegesen korszerűbb a mostaninál, amely egyaránt kiszolgálja az autóbuszokat és villamo­sokat. Az sem közömbös, hogy a Pozsonyból származó mosóberendezéseket saját kút élteti majd. Jövő ilyenkor, amikor ismét tavaszba öltö­zik a város, a vízhiány már nem lehet akadálya annak, hogy a legpedánsabb házi­asszony is tisztának tartsa sárga és kék egyenruhás jár­műveinket. (brackó) Tegnap délután befejezte munkáját a MTESZ területi szervezetei szervező titkárai­nak kétnapos tanácskozása. A Miskolcon tartott rendezvény első napján előadás hangzott el a tudományos egyesületek — különös hangsúllyal a köz­lekedéstudományi egyesüle­tek — üzemi csoportjainak munkájáról. Az ezt követő vita során arra a kérdésre kerestek választ az ország különböző részeiből érkezett MTESZ-vezetők. hogy miként lehetne az egyesületi munkát tovább javítani; hogyan le­hetne az elméletet közelebb hozni a gyakorlathoz. A' második munkanapon Bérezi Béla, Miskolc megyei város Tanácsának elnöke — aki egyébként hosszú ideje tagja a MTESZ elnökségének — tartott előadást a Műszaki és Természettudományi Egye­sületek Szövetsége, valamint a párt- és a tanácsi szervek kapcsolatáról. Előadását nagy érdeklődés kísérte, s a részt­vevők véleménye szerint az elhangzottakat több megyé­ben hasznosítani tudják. Életükben először, április 15-én állnak majd a szava­zatokat gyűjtő urnák mellé. Első választókkal beszélget­tem. Diósgyőr. Kórház. Első szavazót keresek. Később megértem, miért mosolyog­nak. Dr. Kovács Ferenc or­vos huszonöt éves. — Nem. nem tévedés. El­ső választó vagyok. Érettségi után megpályáztam egy ösz­töndíjat, a Szovjetunióban végeztem az egyetemet. Ti­zenkilencen voltunk össze­sen. Akikor furcsa volt, hi­szen tudtuk, hogy itthon vá­lasztanak. Diákkoromban ak­tív KISZ-tag voltam, érde­kelt magam körül a világ. Azt persze nem tudom, hogy mit mondanak majd magának a tizennyolc éve­sek, de egy biztos: én ugyanolyan ünnepi érzéssel állok majd a szavazófülke­A szabad természetben sem mindent szabad A szabad idő hasznos eltöltéséről, s ezen belül az üdülés jó megszervezéséről beszél­gettek a minap a Rádióban a szakemberek. Megszervezni az üdülést? Nincs ebben vala­mi ellentmondás? Nem az a legjobb a nyári vakációban, hogy megszabadul az ember a kötöttségektől? — tolulnak az ember agyá­ba a kérdések. Nos. persze, hogy jó a kötetlenség, de nagy baj, ha a szabadság szabatosságba csap át. s az egész évben rendszeres élethez szokott ember két hét alatt jenékig akarja üríteni az élvezetek kelyhét. Az orvosok a meg­mondhatói. milyen súlyos következmények­kel járhat — különösen az idősebbek szántá­ra — a mértéktelen napozással, eszem- iszommal, éjszakázással eltöltött nyári sza­badság. Még jó, ha csak azzal tér vissza az üdülőből az ileyn ember, hogy „most kelle­ne még legalább két hét, hogy kipihenjem magam”. Egyszóval meg kell szervezni a nyári sza­badságot is. kinek-kinek egészségéhez, élet­korához, teherbíró képességéhez, hajlamához igazítva a programot. Ám nem mindig saját magunkon múlik, mennyit nyerünk — erőben, egészségben — a pihenésre, kikapcsolódásra s£QHí napok, hetek alatt. Ma már kevés — és egyre kevesebb lesz! — az olyan üdülőhely, ahol ne kellene szá­molni a nyári csúcsidőszakban tömegekkel. ..Rossz szomszédság, török átok” — tartja a közmondás, melynek igazságát akkor érzi igazán az ember, amikor csendre, nyuga­lomra vágyik. És rossz szomszéddal gyakran találkozik az ember a Bükkben éppen úgy, mint a Balatonnál, vagy a Mályi-tó portján. Az erdő csöndjét táskarádióval felverök, az uae pazsura gepKocsivai gazoiOK, a magúK után szeméthegyeket hagyok éppen attól fosz­tanak meg bennünket, amiben a legritkábban lehet részünk manapság: a szabad termé­szet élvezetétől. Hitvány emberek ezek? Szándékos rend­zavarok? Többségük nem. Csak nem isme­rik az erdőn, mezőn, vízparton való visel­kedés etikettjét. Lehet, hogy lakótársaik, munkatársaik csendes, szerény emberként tartják számod' őket, de amikór kiszabadul­nak a falak .közül, akkor megrészegülnek a bőség illúziójától. Pedig ez a bőség csak látszólagos. A tájak „kapacitása” véges, s ha még nem is mindenütt tettük próbára te­herbíró képességét, sokfelé a „természetbe való elvonulás” máris sok-sok ember kar­nyújtásnyi közelségét jelenti a felkapott ki­rándulóhelyeken. De ha nem ismerik — mármint az eti­kettet —, figyelmeztetni kell őket. Hogyan? Türelmes szóval, neveléssel. Ám ez hosz- szabb távú program, s addig, míg mégvaló­sítjuk. bizony szükséges az adminisztratív intézkedés, az írott rendszabály. Ezért is tartom példásnak a Mályi köz­ségi Tanács rendeletét, mely — ha be is tart­ják! — rendet, nyugalmat teremt a miskol­ciak kedvelt kirándulóhelyén. Az életmen­tést szolgáló járműveken kívül kitiltották a tóról a bőgő, vizet szennyező motorcsónako­kat, nem engedik meg a vízparton való ko­csimosást, megbüntetik a szemetelőket stb. Megérdemli, a mályi tanács, hogy minden jó érzésű, a természetet igazán szerető kirán­duló segítsen érvényre juttatni rendeletét. BÉKÉS DEZSŐ be. mint tizennyolc évesen tettem volna. Miskolci va- gvok, a városomért is véle­ményt kell mondanom ... Dr. Kovács Ferenc a kór­házban szavaz majd. hiszen ügyeletes lesz vasárnap. ■ ■ Oláh Sarolta ápolónő Var- bón szavaz. — Pontosan délelőtt tíz­kor. Mi első választók ünne­pélyesen szavazunk. — Mire szavaz majd Sa­rolta? — Mire? Érettségiztem, ápolónő vagyok. Itt a város­ban. Hát arra is. hogy Varbo egyre jobban hasonlítson a V „Huszonöt évesen szavazok először .. városra, amit megszoktam és szeretek. Arra, hogy legyen kultúrház. arra. hogy... Kovács Katalin is érettsé­gizett. Lacacsékei. Nem be­járó. Miskolcon él: — Szeptemberben ugyan diétáspővér-iskolára megyek, de azért a gondjaim mis­kolciak. A Jegenyés utcában lakom. Oda csatorna kelle­ne, mert még a vizet sincs hova kiönteniink. — Ünnepélyesen szavaz maga is? — Nem tudok róla. Nem keresett meg senki, de ün­nep az azért. Három lány dolgozik az üveg'házban a Miskolci Ker­tészeti Vállalat telepén. Be­recz Márta. Mikulák Rozá­lia és Nagy Sarolta. Mun­kások. — Mire gondolnak majd vasárnap, ha szavazni men­nek? — Miskolci vagyok — mondja Berecz Márta. Ép­pen ezért a városra. Diós­győrben építettek egy óvo­dát. A Kiliánba is kellene még. — Nevet. — Nem ne­kem, illetve nekem még nem. de egyszer majd mi le­szünk a szülők. Hát ezért... Mikulák Rozália bodrog- keresztúri. Munkásszálláson lakik. Bodrogkeresztúron szavaz. Még egv hétig lesz miskolci, aztán férjhez megy és Pestre költözik: — Szabad ugye kritizálni is? Én felnőttnek érzem ma­gam. Nos, nem bántam vol­na, ha itt Miskolcon, a szál­lóban szavazhatok. Többen vasvunk ott fiatalok. Nagy Sarolta bejáró. Szendrői. Egyetlen mondat­tal felel: _— Én arra, amit a szend­rői fiatalok szeretnének, parkokra, sétányra, klubra. Válaszából gyors vita lesz arról, hogy egyre több fia­tal vesz részt aktívan a köz­életben. Márta töpreng, és ő fogalmazza meg a vita lé­nyegét : — Mi. fiatalok mindig te­le vagyunk javaslatokkal. Most valahogy arra kellene gondolni, hogy milyen gaz­dái lennénk mi a magunk javaslatainak. Azt szoktuk mondani, hogy a szavazás az' első vá­lasztónak mindenképpen ün­nep. Jó tudni, hogy nem­csak ünnep, hogy több is annál. Program, amit szíve­sen el is mondanak. BARTHA GABOR REFLEKTOR Ma Budapesten aláírják a magyar—jugoszláv akadémiai egyezményt, ajc Hódmezővá­sárhelyen tíz megye szarvas­marha-tenyésztési szakembe­rei tanácskoznak. % Kapos­várott Petőfi-emlékülés volt a megyei könyvtárban. * Kecskeméten háromnapos tu­dományos diákköri konfe­rencia kezdődött hét felső­fokú tanintézet részvételével. * Keszthelyen találkoztak az idei Helikon-ünnepsége­ken részt vevő megyék kép­viselői. jjje Pécsett, a tanár­képző főiskolán megkezdő­dött a pedagógusjelöltek Ka­zinczy kiejtési versenyének országos döntője. % Szegeden háromnapos, országos orvos- tudományi diákköri konfe­rencia kezdődött. ^ Szolno­kon megnyitották a megyei műszaki heteket. • • Ünnep és program Első választók

Next

/
Oldalképek
Tartalom