Déli Hírlap, 1973. április (5. évfolyam, 78-100. szám)

1973-04-10 / 84. szám

Bodrog Áruház Befejezéshez közeledik Sá­rospatakon megyénk legna­gyobb áfész-áruházának épí­tése. Különleges kiképzésű homlokzatára már fel is ke­rült ibolyakék neonbetűkböl az. elnevezés: Bodrog Áruház. Sárospatak nemcsak kultu­rális, hanem kereskedelmi szempontból is fontos köz­pontja a Bodrogköznek es Hegyaljának, amit legjobban az bizonyít, hogy az áfész évi forgalma meghaladja a ne- gyedmilliárd forintot. Ezért vált szükségessé a régi idők­ből örökölt kis boltok he­lyett ennek a valóban kor­szerű áruháznak a megte­remtése. A területe a raktá­rakkal együtt 2700 négyzet- méter, s az építési költség több mint húszmillió forin­tot tett ki. Ezekben a napokban a belső szerelési és berendezési munkákat végzik. Ezt követi az áruháznak mintegy 16 millió forint értékű árucik­kel való feltöltése. A tervek szerint a nyár elején sor ke­rülhet a tetszetős áruház ün­nepélyes megnyitására. Mesterségesen nehezített mestervizsga ..Debrecenbe kéne menni . . ." mondják a borsodi ácsok és kömíi- \esek. Mondják cs nem dúdolják, hiszen nem szórakozásból utazgat­nak a Hajdúság fővárosába, hanem kényszerből. Kényszerből, mert a megyénkbeli ácsoknak cs kőműveseknek Debrecenbe kell menni, ha mestervizsgát akarnak tenni. Sok száz kisiparos, vállalati szakmunkás határozza el, hogy a vitai hatatlan előnyökkel járó mesterlevelet megszerzi. Vállalja a ta­nulást, a családtól való különélést, de vállalnia kell a nyolchetes tan­folyam és az egyhetes vizsga nyolc-tízezer forintra rúgó költségeit is. A szakemberek jól tudják, hogy évek óta visszatérő gond ez, s nincs olyan miniszteriális szintű tanácskozás, ahol szóba ne kerülne: mi­ért ne tehetnének mestervizsgát Miskolcon a borsodi ácsok és kőmű­vesek? A kérdés és kérés jogosságához kétség néni férhet, elég arra gondolni, hány ilyen szakmájú. mesterlevél nélküli mestere van a megyének. Ráadásul a vizsgabizottsági tagok egy része is innen vonatozik Debrecenbe. Ennek az áldatlan állapotnak egy korábbi, mindenképpen kor­rekcióra szoruló rendelet az oka. A jogszabály szerint ugyanis mes­tervizsgát csak abban a varosban lehet tenni, ahol építőipari tech­nikum van. Iljen Miskolcon nem volt. ám a jelenlegi építőipari szakközépiskolr. sem alkalmas erre, tárgyi és személyi feltételek hiányában, van viszont egy jól felszerelt építőipari szakmunkásképző intézetünk, a 114-es, amely képes volna az előkészítő tanfolyam és a vizsgák lebonyolítására. Az iskola vezetői, a megyei tanács és a KIOSZ illetékeseivel egyetértésben, vállalkoznának erre, ha nem lenne még mindig érvényben az a bizonyos jogszabály. Most már szinte bizonyosra vehető, hogy a téma gazdája, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium kivételt tesz és hozzá­járul ahhoz, hogy e nagy ipari megye szakmunkásai itt. a szak­munkásképző intézetében készíthessék el a „remeket ”. Ha minden igaz. ősszel már a mestervizsgának otthont adó város rangjára emel­kedik Miskolc. Ezzel nemcsak a költséges, fárasztó utazgatás szűnik meg, hanem egy furcsa, paradox helyzet is. Bizony, ezután sok száz borsodi nem a mesterségesen nehezített mestervizsga kedvéért utazik lícbreccnbe. hanem látnivalóért, vagy éppen — ahogy a nóta mondja — puly kakakasért . . . (BRACKÖ) „Kirepültek” a borsodi sárga angyalok A Magyar Autóklub Bor­sod megyei szervezete se­gélyszolgálatának „sárga an­gyalai” is megjelentek ápri­lis első vasárnapján a borso­di utakon. Az eddigiektől el­térően nem cirkálnak az or­szágutakon. de hívásra a helyszínre is kimennek. Ebben a hónapban még c«ak vasárnaponként jarja a két borsodi sárga angyal me­gyénk útjait. Az egyik reg­gel hét órától déli 12 óráig a Csabai kapui benzinkútnál áll: délután három órától öt­ig a nyékládházi elágazásnál (a debreceni és a pesti út találkozásánál) tartózkodik. Ezután hét óráig Mezőkö- vesd-Zsórifürdönél segít a bajba jutott autótulajdono­soknak. majd bejön Miskolc­ra és 22 óráig a Csabai ka­pui benzinkútnál teljesít szolgálatot. A másik kocsi vasárna­ponként reggel hét órától a 3-as főút szikszói elágazá­sánál biztosítja a biztonsá­gosabb közlekedést. Három órától négyig a sajószentpé- ter—edelényi útelágazásnál segít az arra rászorulókon. Négy órától nvolcig Aggtele­ken nyújt segítséget az autós kirándulóknak, turistáknak. Este 8 és 10 óra között ismét a sajószentpéteri—edelényi útelágazásnál „parkol le” a sárga kis kocsi. Május 1-től 60 sárga kis­autó fut majd az országban pentek déltől vasárnap késő estig. Május elsejétől az első borsodi sárga kiskocsi a pénteki napokon délután 5 órától este 19 óráig a Csa­bai kapui benzinkútnál áll az érdeklődők rendelkezésé­re. Szombatonként délután 2-től 4-ig ugyanitt tartózko­dik, 4-től 6-ig a nyékládhá­zi elágazásnál, majd vissza­tér Miskolcra. A másik borsodi sárga an­gyal május 1-től a pénteki napokon 5 órától este 10 órá­ig a szikszói elágazásnál, szombatonként 2-től 6-ig a sajószentpéter—edelényi el­ágazásnál. 6 órától 19-ig is­mét a szikszói elágazásnál ■ teszi biztonságosabbá az uta­zást.- • ‘ •• Az Autóklub tagjai a ko­rábbi évek gyakorlatának megfelelően díjmentesen ve­hetik igénybe a segélyszol­gálatot. Ugyanez vonatkozik azokra a külföldi autósokra is. akik tagjai saját nemzeti autóklubjuknak. Természete­sen azoknak is segítenek, akik nem klubtagok, de ne­kik munkadíjat kell fizet­niük. B. Gy. Elmem lett a 3. sz. ÉPEI Élüzem címmel tüntették ki a négy megye területén szállítást végző 3. sz. ÉPFU-t. Az ünnepséget április 13-án tartják meg. ekkor adják át a házgyári elemeket szállító Petőfi-kollektívánah A válla­lat kiváló szocialista brigádja címet, a vele járó jutalom­mal együtt. Kiváló brigádok Harminchárorri kollektíva versenyzett tavaly a szocia­lista brigád címért a Ce­mentipari Gépjavító Válla­latnál. Közülük 29 munka­csapat érte el a kívánt szin­tet. kát kollektíva pedig a kiváló brigád címet érde­melte ki tavalyi teljesítmé­nyével. • • Összefogott a község Sits óvodája Ferenc Gezáné. a bocsi óvoda vezetője a házigazda büszkeségével mesélte: — Hétszázötven éves ez a falu. Óvodája sohase volt. Ez is ideiglenes megoldás, épül már az új. — A szülők? — Egy részük a sörgyár­ban kapott munkát, de a gye­rekek szülei közül rengete­gen dolgoznak Miskolcon. Az én férjem is. öt ven 'férőhe­lyünk és hatvanhárom gye­rekünk van, de az utcán is megállítanak, hogy van-e hely ... Tudja, amikor a ta­nács hozzákezdett az építés­hez, akkor nem is gondol­tuk. hogy ennyiből megúsz- szuk. — Építkezni általában drágábban szoktak, mint ahogyan tervezik ... — Itt átalakítottunk. Tény az, hogy kevés dologén tu­dóit még ügy összefogni a , község, mint ezért az óvo- .’ cinért. A tanács, -a gyár, az áfész. a termelőszövetkezet és a szülök. — A szülők? — Miskolcra bejárók jöt­tek délutánonként: kell-e se­gíteni. Mamák hozták a függönyöket. A berendezést a megye adta. Most már játszani tanulnak a gyere­keink. Az első hónapban még minden műanyag játé­kot szétszedtek, elrontottak. Most kezdik megszokni az új élelüket... B. G. (Agotha Tib&r felvétele) A tévé is közvetíti Ifjú öntők vetélkedője A Televízió népszerű „Ki minek mestere” vetélkedő- sorozata keretében az idén rendezték meg első alkalom­mal a fiatal öntőszakmunká­sok versenyét. A cél: e nagy múltú, ám lassan kihalóban levő szakma népszerűsítése, a pályaválasztás előtt álló fiatalok érdeklődésének fel­keltése. A vetélkedő országos döntőjét — amelyet a Tele­vízió kétszer egyórás egyenes adásban közvetít — egy hét múlva a Lenin Kohászati Művekben rendezik meg. Az LKM-ben már javában készülődnek a nagyszabású versenyre. A közelmúltban keresték fel a gyár KISZ- bizottságát a KISZ KB. az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület, va­lamint a Magyar Televízió Gázcseretelep Sajó vámoson Gazcsereteíepet létesítenek Sajóvámosön, ahol a mint­egy 200 gáztűzhelyhez mind­eddig Miskolcról, Szirmabe- senyőről és Boldváról sze­rezték be a fűtőanyagot a tu­lajdonosok. Az áfész vállalta i telep üzemeltetését Mit szól hozzá, hogy... .. . egyesek milyen görbe utakat épít­getnek maguknak? — Talán görbe úton járnak? — így is igaz, meg úgy is. A történet ugyanis, amit a minap hallottam, arról szól, hogy egy útépítő vállalat néhány vezetője és dolgozója ,,görbe úton” ju­tott meg nem engedett jövedelemhez. — Mit csináltak tulajdonképpen? — Természetesen utat építettek, de sajat zsebre könyvelték el a hasznot. Pontosabban: egy részét a saját zse­bükre. — Beszélhetne egy kicsit világosab­ban is. — Sötét ügyről világosan? Szóval dol­gozott a megyében egy útépítő vállalat, melynek vezetői soron kívül elvállaltak tsz-től, magánosoktól egy kis külön­munkát is. A honoráriummal természe­tesen nem számoltak el a vállalat köz­pontjának. — Nekik hasznot hajtott a machiná­ció. De miért választotta az építtetésnek ezt a módját a szóban forgó tsz? — Állításuk szerint azért, mert így gyorsabban és olcsóbban végezték el a munkát — Akkor mindig maszek alapon kell utal építeni. — Nono! A munka így azért kerül­hetett kevesebbe, mert az anyagot nyil­vánvalóan a vállalattól „kölcsönözték”. És a gyorsaságra is van magyarázat, hiszen ha „mellékesről” van szó. akkor megtáltosodnak az emberek. Nem saj­nálnak sem időt, sem fáradságot. Még a vasárnapjukat is szívesen feláldoz­zák. — Az ilyen ..ügyeskedőket” legalább fülön lehet csípni és meg lehet bün­tetni. Annak az esetnek a főszereplője azonban, amiről én hallottam, azt hi­szem, megtalálta a kiskaput a paragra­fuson. — Halljuk! — A dolog azzal kezdődött, hogy egy szakszövetkezet kádárműhelye hordókat ajánlott fel megvételre a szőlőterme­léssel és feldolgozással foglalkozó vál­lalatnak. Az ajánlatot visszautasították. — Bizonyára nem volt szükségük hordóra. — De volt. Később ugyanis ugyanezt a tételt megvásárolták. • — Nyilván olcsóbban. — Épp ellenkezőleg: drágábban. — Ezt nem értem. — Más sem. De mondom tovább: a visszautasítás után a szakszövetkezet kádarrészlege érthető örömmel fogadott egy Nyíregyházáról érkezett vevőt. Egy maszekot. — Sejtem már! A maszek megvette a hordót és drágábban továbbadta az eredetileg is vevőnek kiszemelt bor­gazdaságnak. — Majdnem így történt. Mindössze az az eltérés, hogy a maszek — magát fedezendő — bevont az üzletbe egy szö­vetkezetei is. Ö tulajdonképpen csupán összekötő volt a cégek között. — Nyilván nem önzetlenül szaladgált hordóügyben. — Jól sejti. Levette a sápot ő is. no meg az árut továbbadó szövetkezet is. — A kádárok örültek, hogy végül is megszabadultak az árutól. Az üzlet jól kamatozott a maszeknek és a szövetke­zetnek. De mi magyarázza a vásárló, azaz a borgazdaság magatartását? Miért vette meg ugyanazokat a hordókat drá­gábban. melyek korábban olcsóbban sem kellettek neki? — Hármat találhat. — Ae első alkalommal még üresek voltak a hordók, de amikorra a maszek, illetve a szövetkezet közreműködésével hozzájuk kerültek, már csurrant-csöp- pent belőlük valami. — Nyert! Jutalmul maga fizetheti a cehhet! Főúr. még két hordó, akarom mondani két pohár sört! BÉKÉS DEZSŐ munkatársai, hogy előkészít­sék a vetélkedőt. A fiatal vas-, acél- és fém­öntők országos versenyének döntője, amelyen a különbö­ző megyékből tizenöten vesz­nek részt — közöttük Tóth Ferenc és Bárdi Géza, az LKM öntőszakmunkásai — április 17-én, kedden délelőtt kezdődik. A résztvevőknek először írásban kell válaszol­niuk szakmai, politikai és munkásvédelmi kérdésekre. E feladatok megoldása után öten — akik a legkevesebb pontot szerezték— „elbúcsúz­nak” a verseny további ré­szétől. A vetélkedő első forduló­jának eredményeiről a tele­vízió nézői, a 18 óra 15 perc­kor kezdődő adásban érte­sülhetnek. Az egyórás mű­soridő alatt a versenyben maradt tíz öntő gyakorlati munkából vizsgázik. Közvet­lenül e forduló előtt bontják fel azt a Budapestről érkező, leplombált ládát, amely a fel­adatok megoldásához szüksé­ges eszközöket — forma- és magszekrényeket. mintákat stb. — tartalmazza. (A ver­senyzőknek annyi engedményt tettek, hogy a saját megszo­kott, egyéni szerszámaikat használhatják.) A gyakorlati munka értékelésekor a KGM, a KISZ KB. az OMBKE és a vasasszakszervezet vezető munkatársaiból álló szakzsü- ri külön figyelembe veszi, a megválasztott technológia helyességét, a feladat formai kidolgozását, a munkásvédel­mi előírások betartását.- E forduló után valamennyi for­mát kiöntik, közülük kettőt — bizonyára ez lesz a vetél­kedőről sugárzott adás leg- látványosabb része — a tele­víziónézők is láthatnak. A versenyt másnap, szer­dán 18 óra 05 perckor foly­tatják. A harmadik forduló­ban — amelyben általános szakmai, szabadon választott szakmai es politikai kérdé­sekre szóban kell válaszolni — a gyakorlati feladatokat legsikeresebben megoldott öt versenyző méri össze tudá­sát. A legjobb eredményt elért öntöket a rendező szervek értékes jutalomban részesítik. Emellett munkahelyükön va­lamennyien jelentős órabér­emelést kapnak. (keglovicht

Next

/
Oldalképek
Tartalom