Déli Hírlap, 1973. április (5. évfolyam, 78-100. szám)
1973-04-07 / 82. szám
1 „Intézkedett 5 « 7li//v Csatorna már van, de a házat lebontják A Szemete utca 23-as számú ház lakúi nem tudnak magukhoz tárni a csodálkozástól. Több mint lél évtizeden át hiába kérték az ingatlankezelő vállalatot, hogy hozza rendbe a szomszédos MIK- epület elrongyolódott csatornáit. A lakóház — amelynek hátsó fele az 6 udvarukra néz — éveken at rengeteg bosszúságot okozott nekik. Ha havazott, csatorna híján mindig a nyakukba zúdult a szomszédos házról a hó; ha oedig az eső esett, állandóan elöntötte udvarukat1 az áradat. s tönkreáztak a lakásaitok előtti virágágyások is. Kérésük elintézetlen maradt. A közelmúltban azon- . an meglepődve tapasztalták. Ogy a MIK dolgozói egyet- ~n nap alatt vadonatúj le- . alvókkal és csatornákkal ; .erelték fel a csaknem öt- \ yn méter hosszú épületet. Reggel még semmit sem sejtettek, s ugyancsak elcso- dálkoztak. amikor délután, a munkából hazatérve a régi csatornafoszlányok helyén megpillantották a csillogó, uj badogcsöveket. A kellemes meglepetést kellemetlen követte: a másnapi kisajátítási tárgyaláson kiderült, hogy a két épületet. sőt a Zöldfa utcáig terjedő egész házsort rövidesen — még az év júniusáig — lebontják! Csodálkoznak á lakók és azt mondják; elképzelhetetlen. hogy a MIK vezetői egy nappal a tárgyalás előtt ne tudtak volna a bontásról, hiszen képviselőjük is megjelent a tanácsnál. S nyilván tudomásuk volt az eliárást megelőző felmérésekről is. amelyről minden háztulajdonost idejében értesítenek. Azóta még érthetetlenebb számukra a MIK-esek váratlan. boszorkányos gyorsasága. Képtelenek megérteni, hogy több mint hatévi eredménytelen könyörgésük, kilincselésük- után miért vált egvszerre ilyen sürgőssé a csatomacsere — egy bontásra váró házon. Vagy talán éppen azért, mert az új csatorna júniusban már bontási anyagnak számít — és fillérekért hozzájuthat valaki? (lahucsky) Vízjelük: a dupla tölgylevél Ma is márka a diósgyőri papír Régebben a rajzolók diósgyőri papírt kértek a boltban. ha jó minőségű lapokra akartak dolgozni. Ez az el- r - ve- s megmaradt a mai re ■ iólh’het ma már nem kész.t.'! in kidolgozású papírt . evöroen sem. A minőiig kov . 'mények változtak, a Szakembereket köti a szabvány. Most milyen a diósgyőri papír? Jó, megfelel a minőségi követelményeknek. Évekkel ezelőtt a Bükk aljában levő öreg gyár új gépet kapott, s ezen a gyártó- soi'on most borítékkartont állítanak elő folyamatosan, három műszakban, huszonnégy óra alatt hétezer-kétszáz kilogrammnyit. Ehhez nem kell rongycellulóz sem! Csak a jobb minőségű, drágább papírokhoz, amilyenből a térképek, a bélyegek készülnek. A régi gépen. A szükséges rongycellulózt helyben állítják elő. naponta 500 kilogrammot. Így mód van rá, hogy huszonnégy óra alatt a régi berendezésen 6— 10 tonna finom papírt „hen- gerítsenek le”. A csomagolt termékek többsége Budapestre kerül, de szállít a Papíripari Vállalat a diósgyőri papírból szinte mindenüvé az országba. A gyárban bevezették a konténeres csomagolást, ami jelentősen megkönnyíti a rakodást. A hírnév nem jön magától: a régi gyár sok kiváló papíripari szakemberrel dolgozik, köztük sokan törzs- gárdatagok. A 34 legrégebbi papírgyári munkás ma összesen 54 ezer forint jutalmat kap. Négyen — Galamb Vilmos. Szabó Sándor, Módi József és Bodó Lajos — aranygyűrűt kapnak a vállalattól több évtizedes, lelkiismeretes munkájukért. Asztalos Béla gyártásvezető elmondta, hogy kilenc brigád teljesítette maradéktalanul a vállalásokat. A gyár nekik is köszönheti, hogy a dupla tölgylevél víz- jelű papírok a jó minőséget jelentik mindenütt az országban a papíripari szakemberek körében. * Beköszöntött a tavasz, készülődnek a miskolci vitorlázórepülök is. A csillogó gépmadarakon az utolsó simításokat végzik a pilóták, aztán irány: a kék levegőtenger.' (Szabó István felvétele) Javul a kenver minősége Korszerűsítik a vasgyári sütőüzemet az idén. Ezzel lényegesen javul az itt sütött kenyér minősége, s még biztonságosabban elégíthetik ki a lakosság igényeit. Cj védőanyag A Tiszai'Vegyikombinát új termékét, a Terotex—HV le- lületvédő anyagot a napokban próbálták ki a gyár szakemberei. A miskolci VI- MELUX-nál végzett próbafestés során kitűnőre vizsgázott az új termék, amely az év második felében kerül az üzletekbe. Versenyben J a külföldi esizmákkal Több mint helszáz őszi-teli cipőmodellt mutatott be tegnap Martfűn a Tisza Cipőgyár a három legjelentősebb nagvkereskedelmi vállalat szakembereinek. A modellek többségükben korszerű műanyagok felhasználásával készültek és az olcsó, illetve a középaras termekek közé tartoznak. Ebben az evben először jelentkezik a gyár olyan — ötszáz-ötszázötven forintos — női csizmákkal, amelyek divatosságban is felvehetik a versenyt az importárukkal. Csábit a kávé, a sör, a dohány Megérzi a családi költségvetés A jó zamatú kávé. a hűs sör, az étkezés után elfogyasztott bor — ha élvezésük mértékletes — kellemes kísérője, kiegészítője táplálkozási szokásainknak. Az értük leszurkolt forintok mellékes kiadások, nem rúghatnak sokra, ha ... ha józan arányérzékkel osztjuk be jövedelmünket, ha a családi költségvetésből nem szakítanak ki a megengedhetőnél nagyobb részt az élvezeti cikkek. Milyen áruk sorolódnak e — hivatalos szóhasználattal — fogyasztási főcsoportba? Kávé, tea, kakaó, égetett NEMCSAK MELEGBEN DE CSAK HIDEGEN! Traubisod ■kiy.álóimk fóruma örömmel értesítjük vevőinket, hogy a közkedvelt Traubisoda üdítő italunkat Borsod megyeben is gyártjuk! Észak-Magyarország ellátására sályi üzemünk rendelkezésükre Ui Amur a Csorbádéiról lóban Április közepéig növényevő halakat telepítenek a Csorba-telepi tóba. összesen tíz mázsa amur kerül a népszerű. vízi sportra alkalmas tó vizébe, hogy pusztítsa az elburjánzott növényzetet. Közvetlen szállításra megrendeléseket felveszünk: Miskolcról: 14-679 és 14-079 telefonon. Ügyintézők; Kiss Béla és Lenkey Balázs « A megye területéről levélben, Cint: Traubisoda ÜZEM 3425 SÁLY Telefon: Sály 4. Ügyintéző: Nagy Sándorné BADACSONYI ÁLLAMI GAZDASÁG, BALATON VILÁGOS szeszes ital. sör. bor. dohányáru. alkoholmentes és szénsavas üdítő ital. Nem kívánt dupla Egy évtized alatt a 2.1- szeresére növekedett az élvezeti cikkek — folyóáron számított — forgalma. Jobban élünk, az természetes, de vajon szükségszerű-e. hogy ilyesmire is mind több forintot adunk? A második ötéves terv időszakában évi -átlagban' 3v7 százalékkal-bö- - vült az árucsoportba tartozó termékek egy főre jutó eladása. I960—1970 között viszont mór 7,7 százalékkal. Meredeken kapaszkodik fölfelé a szesz- és kávéfogyasztás — utóbbi például évente 12—14 százalékkal —, az alkoholmentes italoknál viszont némi javulás csak a Cola-ké- szítménveknek köszönhetően következett be. Hosszabb ideje esztendőnként tíz százalék fölött van e kedvtelésből — sajnos, sokaknál szenvedélyből — fogyasztott áruk pénzbeli ellenértékének emelkedése. Míg 1960-ban minden száz forintból 12.40-et adtunk ki az inni- és füstölnivalókért, 1970- ben már 14.30-at. Hullára kevesebbet A legutolsó — 1967-es — összehasonlító adatok szerint az élvezeti cikkek a személyes fogyasztás 4.8 százalékát teszik ki az Egyesült Államokban. 8.3-at a Német Szövetségi Köztársaságban, 10.1- et Svájcban, 12 3-at Angliában, s 13.4-et Magyarországon. Más adatokból az is kiderül, hogy e valóban nem nélkülözhetetlen árukra többet költünk, mint ruházkodásra. s majdnem annyit, mint a tartós és vegyes iparcikkekre együttesen. Ügy tűnik tehát, hogy e látszólag mellékesen kiadott milliár- dok nagyon is lényeges tényezők a fogyasztási szerkezet változásában, s nem éppen a kívánatos irányban hatnak. Az még hagyján. hogy majdnem harmincféle kávékeverék csábítja a vevőt, s az 1960-as fejenkénti 14 dekagrammos kvóta 1965-re 70. 1970-re 160, 1972-re pedig 220 dekára nőtt. Egészen más a helyzet a szeszes italoknál. Ott az élbolynak vezető tagja vagyunk. kcllemetleu rekord Nem állítottuk, mint a sporlbeli sikereket, mégis rekordok birtokosai lettünk. Tavaly kávéra 2,5, dohányárura 4,5 milliárd forintot fizettünk, szeszre pedig 19 milliárdot... Kellemetlen, egészségtelen csúcs ez. Meg az 1972-ben megvásárolt ' több, mint 25 milliárd darab cigaretta füstje sem takarhatja el, hogy 60 liter fölé tornázta magát az egy főre jutó sörfogyasztás — 1955- ben 24 liter volt —, bőrből 40 liter körül van, s gyors iramban nő a töményét kedvelők tábora. Nemzetközileg 100 fokos szeszben számolják a fogyasztásra kerülő szeszes italokat. Ha így nézzük, akkor évente 4,4 liter jut egy holland. 5,8 egy amerikai, 5,9 egy angol és 7,5 liter egy magyar állampolgárra ... 1967-es adatok alapján. Ma ugyanis hazai fogyasztásunk túlhaladta a 10 litert; „szilárdítva” helyünket az élbolyban. Havonta két piros Egy felnőtt lakos havonta átlagosan 32 forintot ad ki kávéra, teára, 43-at dohányárura, 2 pirosat szeszes italra. Ja, igen, alkoholmentes italra is költ; 11 forintot... Legtöbbet a paraszti háztartások költenek szeszes italra, majd a kettős jövedelműek. Ókét a munkások, s végül a szellemi foglalkozásúak háztartása követi. Kávéból. dohányból viszont a szellemi foglalkozásúak vásárolják a legtöbbet, majd a munkás, a kettős jövedelmű és a paraszti háztartások a sorrend. Fogyasztási szokások keverednek divatokkal, s növekvő anyagi lehetőségek az arányok eltorzulásával. Ellentmondásos kép, jogos a kérdés: ilyen jól megy a sorunk? Nem. nem megy ilyen jól. Csak olykor, olykor könnyen engedünk a csábításnak, túl komolyan hisszük, hogy az élvezeti cikkek teszik színesebbé köznapjainkat. S túl gyorsan beletörődünk abba. hogy még nem tudjuk mindig ésszerűen be- és elosztani jövedelmünket, forintjainkat. MÉSZÁROS OTTO
