Déli Hírlap, 1973. április (5. évfolyam, 78-100. szám)

1973-04-05 / 80. szám

Világslágerek ’73 Ősbemutató Dániel és a krokodilok Megkérdezhetnénk, miért feküdt ez a darab évekig a fiók­ban? — miközben gyengébb művek kaptak Miskolcon szín­padot. Másrészt örülünk, hogy most mutatták be. hiszen bi­zonyos történelmi távlatból jobban, többel láthatunk. És ép­pen az elmúlt néhány évben lett honos több olyan korszerű stilustörekvés. amit Gosztonyi játéka igényel. A színház és a közönség eszmeileg, esztétikailag felkészültebben találkozott most ezzel a darabbal, mint megírásának idején találkozha­tott volna. Aligha lehet külön méltatni a müvet és az elő­adást. Nyilassy Judit szerzőtársi közreműködése mindenéset- re vitathatatlan. A cselekmény (mese, tan­mese, illusztráció?) boncol­gatása helyett, úgy hiszem, jobb. ha Gosztonyi János morális szándékára figye­lünk. A történet — az író nem a fordulatos cselek­ményszövéssel akar lekötni bennünket — itt másodlagos. A tételekre bontható játék ■tanulságát kell megragad­nunk. S ez a tanulság több­rétű. Számomra a legelső, legfontosabb felismerés: a fasiszta mentalitás túlélése. Felismerjük -e? S he igen, képesek vagyunk-e (kellő pil­lanatban!) a cselekvésre? Az- tán: aldozhatjuk-e életünket, erőnket, energiánkat egyet­len rögeszméért? S még egy felismerés: a mániákus, a csupán egy célra összponto­sító ember elveszti arány- érzékét. nem veszi észre, hogy mennyi minden történik kö­rülötte, hogy részt kell kér­nie a munkából, mert csak így lehet igazán részese az élet örömeinek. A deportálás­ból hazatérő Dániel (kisfiát megölte egy csendőr, s ő min­den energiáját a gyilkos fel­kutatására fordítja, mígnem szerelme apjában ismeri fel az egykori hóhért,, akit vi­szont nem juttat rendőrkéz­re. s ezzel menyasszonya ha­lálát okozza) története ezeket a tételeket sugallja: hogv drámai élményben van ré­szünk. az főleg Nyilassy Ju­dit _ expressziv színházának köszönhető. • • A legnagyobb gondot itt a deformáció (a valóság művé­szi újjáépítése értelmében használom a szót) okozhatta. Teret kellett teremteni egy aktuális, tételes tandrámá­nak. melynek cselekménye évtizedeket ölel fel és sok helyszínt kíván. Nyilassy és a díszlettervező Wegenast Róbert „szervezett teret" al­kotnak. A „díszlet" átválto­zásai (a motorizálás teljes kiküszöbölésével) mindig em­beri tevékenység eredménve- kentt!) következnek be. Így Dániel társadalmi közegben szemlélhető. A Lászlóval (Dá­niel régi barátja, aki a de­portálásból hazaterve új éle­tet épít magának) való talál­kozások sem véletlenek; a barát minden mondatát egy sajátos társadalmi mozgás hitelesíti. Ennek a mozgás­nak a megtestesítői a kórus tagjai, akik nem aktív része­sei a cselekménynek, de je­lenlétük orientáló jelenlét... A játékot csak ebben a di­namikus közegben érthettük és élvezhettük igazán. Más oldalról nézve: ilyen atmosz­férát teremtve, a rendező túlléphetett az epikus meg­oldásokon. illetve a drámai illusztrációkon. Nyilassy egé­szen a cselekmény befejezé­séig teljes érzelmi azonosu­lást kíván a nézőtől, s ezt meg is kapja. Csak így lehet ertelme az utolsó feloldó té­telnek, voltaképpen „zárszó­nak", melybe már a néző együttérző hangjai is beleve­gyülhetnek. Sőt. a játszók kí­vánják is a közönség részvé­telét. Azt hiszem, az oldó éneklés közben kezdjük elő­ször logikai úton megközelí­teni a látottakat. Az előadásnak nem egészen következetes, de végig rend­kívül kifejező és modern mozgásrendszere van. A dramaturgiailag mindig in­dokolt koreográfia csúcstelje­sítményeit a „krokodilokkal" éri el a rendező. (A bajor- országi képben az expresszi- vitást csaknem a sokkolásig fokozza.) A „Puci trónfosztá­sa" ugyancsak hatásos, bár itt nem bízik az emberi fizi­kum s pszichikum építkező ere.jeben a rendező, s magnó­betéteket meg ..foci-gólemet" alkalmaz. Ha netán a géle­met ..mi emberek” (így jelöli a színiap a kórust) építjük fel saját testünkből s rom­boljuk szét. azt hiszem, fel­ka varóbb az élmény ... A színészek annyira sza­kadtak el a realista színját­szástól. amennyire a fenti törekvések megkívánták. Ki­derült. hogy az együttes fel- készültsége alkalmas egy — immár vázolt — szokatla­nabb formanyelven is közve­títeni drámai tartalmat. Ke­vés ilyen egységes, lélektani­lag is kimunkált előadást lá­tunk. • • A címszerepet játszó Sül­lős Gábor — a változó tér és idő támasztotta technikai nehézségeket legyőzve — tö­retlen ívvel rajzolta meg Dá­niel pályáját. (A játszók tu­lajdonképpen filmszinészi feladatra kényszerülnek; csak most nem kiilön-külön ve­szik fel a snitteket...) Sallós rendkívül finoman — a ki­csit is látványos eszközöket elvetve — tud kifejezni gon­dolati, hangulati tartalmakat. Ahogy hosszú időn át viseli terhét, szinte tapinthatókká válnak a lélek sebei, s mi­kor oldódik a szorítás, érez­zük: kifényesedik Dániel egész szeméivisége. Az előadás legnagyobb meglepetését Péva Ibolyának köszönhetjük. Eszter meg­formálása fordulópont a szí­nésznő pályáján. Drámai ere­je, kitűnő ritmusérzéke, moz­gáskultúrája érzékeny, fogé­kony leányalakot teremt. Szamára Dániel a megtisztu­lást jelenti, valami régen várt újat. A vágyat, az egyet­len igazán tartalmas emberi kapcsolat után, Péva egész lényével képes sugározni. Megindító az az őszinteség, ahogy a remény utolsó szal­maszálába kapaszkodik. Asz- szonyi, anyai s gyermeki fél­tés és félelem feszíti ideg­szálait. S milyen gazdagon jellemzi Somló Ferenc az apát! Egy újabb gyilkosság képes csak felpattantam a magára erőszakolt fegyelem, tartás, a megkövesedett gyű­lölet burkát. Ahogy — szin­te önkívületben — néhány mondatot nyelvjárásban mond. valami félelmetes bi­zonyítékát nyújtja, hogy mé­lyen, nagyon mélyen tovább élnek a régi dolgok. Kovács reflexeiben minduntalan visszatér az egykori csend­őr. Somló Ferenc szöveg nél­kül is képes ezt eljátszani. Kulcsár Imrének László sze­repében nincs ilyen jelentős feladata, de remek intellek­tussal, biztonságosan oldja meg. A krokodilok nagysze­rű teljesítményéről már szól­tunk. Dariday Róbert, Szili János. Bánó Pál. Hegedűs László, Hídvégi Elek nagy erénye az elmondottak mel­lett, hogy nem tették sze­mélytelenné a krokodilokat. A karból elsősorban a fia­talok, Nagy Mari, ifjú Somló A Miskolci Városi Könyv­tár József Attila klubkönyv­tárának kiállítóterme ezúttal is stílszerű bemutatónak ad otthont. Erdélyi János >»Ériyvmüvészeti kiállítást Ferenc és M. Szilágyi Lajos tetszettek. Már korábban kellett vol­na szólnom Bíró Attila ze­néjéről. mely dramaturgiai hatását, stílusát tekintve szerves részévé vált az elő­adásnak: tartalmilag, hangu­latilag gazdagította. Ebben jelentős része van Herédy Éva karmesternek is. GYARMATI BÉLA Honnan van. miből táp­lálkozik Meursault végtelen közönye? Mi az oka, hogy úgy megy el az emberi kap­csolatok, a valódi barátság, az anyja iránti szeretet, a szerelem, a minden ember­ben meglevő becsvágy, a karrier lehetősége mellett, hogy az számára nem léte­zik? Hogy lehet,így élni? — kérdezzük. Az egzisztencia­lizmus így adja meg a vá­laszt: az életnek csak ez az egy módja van, így jut hoz­zá az ember a szabadsághoz, a valódi belső függetlenség­hez, melyn'ek igazi értékét végül is a halál adja meg; az elmúlás távlata növeli. Nem egyszerű tunyaságról, közömbösségről van szó. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy Albert Camus, az egzisztencializmus francia agának Sartre mellett egyik legjelentősebb képviselője, azóta már klasszikussá vált Közöny című. regényének eredeti címe „Aj idegen’’. Meursault idegenként él a világban, számára mindegy, hogy az akkori francia Al­géria társadalma vagy Pá­rizs európai világa van-e körülötte. Camus művészete régen elfogadott tény, filozófiájá­val, regényeinek, drámáinak gondolatiságával — csakúgy, mint az egzisztencializmus­tekinthetik meg az érdeklő­dök, melyet április 6-án, pénteken este 6 órakor Fe- ledy Gyula grafikusművész nyit meg. A tárlat május 1-ig tart nyitva. Két héten keresztül, ápri­lis 2-től 16-ig Magyarorszá­gon vendégszerepei a 14 tagú Lajne Tánczenekar és Vokál Együttes. Amerikai és auszt­ráliai turné után a szovjet együttes európai kőrútjának egyik állomása a magyar- országi fellépéssorozat. Előbb Orosházán és Gyulán, április 7-én, szombaton pedig Mis­kolcon. a Rónai Sándor Me­gyei Művelődési Központban lépnek .fel. Este 7-kor kezdő­dő műsoruk címe: Világslá­gerek ’73: sál magával — mindig vitat­koztak, vitatkoznak ma is. Ebből az alapállásból fogad­hatjuk Viscontinak a regény­nyel azonos című filmjét is. Annak idején (a film csak­nem hgt éve készült) sem kérték számon a rendezőtől saját gondolatát, mert Vis­continak nem ez, hanem a regény hű tolmácsolása volt a célja. A kérdést jegfeljebb úgy tehetjük fel: mit látunk a vásznon a regényből? A válasz pedig: ugyanazt. Ezért jelentős alkotás Visconti filmje. Feladta magának a leckét — a kép „nyelvére" fordítani az írott szöveg ál­tal bravúrosan hordozott gondolatot — és megoldotta. A forgatókönyv szinte az utolsó betűig az író szövege. A mü légkörének megterem­tése a rendező, az operatőr (Giuseppe Rotunno) és min­denekelőtt a főhőst játszó Marcello Mastroianni érde­me. A forró afrikai nap alatt játszódó történet és tragédia Meursault-nak annyira ma­gánügye. hogy a világot csak az ő szemével láthatjuk, az ö gondolataival nézhetjük. Meursault gyilkol. Nem ha­ragból, nem indulatból, pusz­tán mert megőrjíti a nap. És végezetül meghal, mert vé­dekezni nem tartja érde­mesnek, mert — a Camus-i filozófia szerint — ez a meg­tisztult halál volt (szerintünk szomorú) életének értelme. A világhírű regényért, V>s- conti nevéért, Marcello Mast­roianni zsenialitásáért, Anna Kariria (Marie-t jmssza a filmben) kiteljesedett alakí­tásáért bizonyára sokan meg­nézik a filmet, melyet mától a Hevesy Iván Filmklubban láthat a miskolci közönség. (makai) ★ Azt hihetnénk: boldogok. A tragédia még messze van, nem fenyegeti Camus figtal hőseit. (Képünkön: Marcello Mastroianni és Anna Karina.) [jtiTTl Közöny Könyvművészet Beszélgetés bolgár gyerekekkel Üttörőriporterünk jelenti A nemzetközi úttörő-talál­kozó részvevői tegnap dél­előtt megkoszorúzták a szov­jet hősi emlékművet a Hő­sök terén. Az ünnepségen megjelentek a Molnár Béla Ifjúsági és üttöröház újság­író szakkörének tagjai is. Az egyik kis riporter a követ­kező tudósítást jegyezte fel noteszébe: A hazánk felszabadítasá- ért elesett hős szovjet kato­nák sírjánál az ország min­den táján koszorúzási ün­nepségeket tartottak. Ilyen ünnepség volt Miskolcon is tegnap a Hősök terén, ahol a magyar úttörőkön kívül bolgár, lengyel; német és szovjet úttörők helyeztek ko­szorúkat az elmékműre. Így fejezték ki tiszteletüket a gyerekek az életüket felál­dozó katonák iránt. A koszorúzási ünnepség után elbeszélgettem a bolgár gyerekekkel. Meglepődve tapasztaltam, hogy magya­rul szolnak hozzam. Megtud­tam,, hogy legnagyobb ré­szük Budapestről érkezett városunkba. Ott olyan isko­lában tanulnak, (a bolgár nagykövetség intézete, szerk.) ahol a bolgár nyelv mellett a magyar nyelvet is elsaiá- títják. Az iskola elvégzése után perfekt beszélnek ma­gyarul. Elmondták, hogy Bulgária szeptember 9-én szabadult fel. Ezen a napon ott is ko­szorúznak és felvonulást tartanak az emberek. A bolgár pajtások koráb­ban már megismerkedtek Péccsel, Sopronnal és Buda­pesttel. Az eddig látott vá­rosok nagyon tetszettek ne­kik. Szívesen élnek nálunk, s most az úttörő-találkozon örömmel ünnepelnek a ma­gyar pajtásokkal. Ma a tör­ténelmi nevezetességeiről hí­res Egerbe látogattak el az úttörő-találkozó részvevői. Mazsaroff Csilla. a 8. sz. Általános Iskola 6. osztályos tanulója » rmm CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 12.00: I>éli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Reklám. — 12.35: Melódiá­koktól. — M.Oö: VaLlomás a mű­fordítónál. — 14.20: Századunk zenéjéből. — 14.35: Fúvószene taneritmusban. — 14.44: Szolov- jev—Szedoj-dalok az Alekszand- rov-együttes eloadasaban. — 15.00: Hírek. — 15.10: Zengjen dalunk! — 15.40: Az élő népdal. — 15.50: Medgyaszay Vilma fel­vételeiből. — 15.39: Hallgatóink figyelmébe! — 16.00: A világgaz­daság hírei. — 16.05: A revizor. — 16.25: Könnyűzene — hang­szerszolok. — 16.39: Szabó Pál művészete. V. rész. — 17.00: Hí­rek. — 17.05: Bemutatjuk új fel­vételünket. — 17.18: Vendégség­ben őseinknél. VIII. rész. — 17.48: 'ifj. Magyari Imre népi zene­kara játszik. — 18.10: Arckép- vazlat. — 10.48: Miért igen, mi­ért nem? — 18.58: Hallgatóink figyelmébe! — 19.00: Esti Króni­ka. — 19.05: A Magyar Rádió es Televízió Szimfonikus Zenekará­nak hangversenye a 6-os stúdió­ban (hangfelvetel). — 20.30: Fél­óra sanzon. — 21.00: Hírek. — 21.03: A Bika evében ... — 21.33: Lemezmúzeum. — 22.00: Hírek. — 22.15: Közvetítés az. asztalitenisz VB-ről. — 22.30: Tíz perc kül­politika. — 22.40: A dzsessz vi­lága. — 23.40: Böbe Gáspár Ernő népi zenekara jtászik. — 24.00: Hírek. — 0.10—0.25: Svanda. a dudás. Kel résziét Weinberger operájából. Petőfi rádió: 12/00: Könnyűze­nei Híradó, (lsm.) -- 12.30: Tat­jana Nyikolajeva sosztakovics- prelüdiumokat és fúgákat zon­gorázik. — 13.00: Hírek. — 13.03: Szolnoki stúdiónk jelentkezik. — 13.20: Virginia Zeaní Paccini- áriákat énekel. — 13.45: Időjá­rás- és vízállásjelentés. — 14.00: Ifjúsági randevú — kettőtől hat­ig .. . — 18.00: Hírek. — 18.10: A népdalelőadás mesterei. — 18.33: Szemben a New York-i Kossuth-szoborral. — 18.53: Gyöngy Pál operettjeiből. — 19.21: Közvetítés a József Atti­la Színházból, özönvíz. Közben 19.34: Jó estét, gyerekek! — 20.00: Esti Krónika [I. — 20.30—20.33: Üj könyvek. — 21.40: Beszámoló az 1972-es Szlovén Dalfesztivál­ról. — 22.28: Zenekari muzsika. — 24.00—0.10: Hírek. Miskolci rádió: Borsodi Han­gos tJjság. — Uj üzemet adtak at Kazincbarcikán. — Felavat­ták a Borsodi Sör- és Maláta­gyárat. — A Miskolci Hűtőház­ban. — A mikrofon a fiata­loké... — ..10x10 a X-re’ — a VJT jegyében. — Fiatalok zenés találkozója! Televízió: 13.38: Műsorismerte­tés. — 14.00: Jégkorong VB. — 16.15: Mosolyogni tessék! —16.40: Hírek. — 16.50: Tízen Túliak Társasága. — 17.23: Jégkorong VB. — 20.00: Tv-híradó. — 20.30: Hosszú, forró nyár. Amerikai tv- filmsorozat. — 21.20: A festészet kalandjai. IV. rész. — 21.50: A halál után öt perccel . . . Doku­mentumműsor. — 22.20: Tv-hír- adó — 2. Bratislava! televízió: 16.25: Hí­rek. — 16.30: Ifjú szemmel. — 17.25: Csehszlovákia—Szovjetunió jégkorong VB-mérközés. — 19.50: Híradó. — 20.20: Trajánusz osz­lopa. Román filmsorozat. TI. rész — .21.25: Híradó és jelentések a jégkorong VB-ről. — 21.35: Az Orosz SZSZK. Filmszínházak: Béke (f4, hn. 6. 8 ö.): A boszorkánymesler (magyarul beszélő színes NSZK). I — Kossuth (f3. f5. ó.): Santa Vittoria titka (színes amerikai). — (f7 ó.): Plusz, mínusz egy nap (színes magyar, 16 even fe­lülieknek!). — Filmkjub (fő, í7 o.): Közöny (magyarul beszélő színes olasz—francia, 16 éven fe­lülieknek!). — Fáklya (f5, f7 o.): Fekete tollú fehér madár (színes szovjet—ukrán). — Petőfi (/5, ff o.): A komp (lengyel). — Szik­ja (5, 7 ó.): A nagy mesemondó titka (magyarul beszéld színes csehszlovák). — Táncsics (5. 7 o.): Föltámadott a tenger! (szí­nes magyar). Miskolci Nemzeti Színház (7): Daniéi és a krokodilok. (Ma­dách- beriet). Kiállítások: Miskolci Galena (11—19 óra között): Kolozsvári képzőművészek kiállítása. —Mis­kolci Képtar (10—16 óra között) : Állandó kiállítás. — Libres szó (13—20 óra között) : Karolyi Er­nő montazskiállítasa. PÉNTEK Kossuth rádió: 8.00: Hírek — 8.ff?: Műsorismertetés. — 8.15: Buda­pest és a vidék kulturális prog­ramjából. — 8.20: Verbunkosok, népdalok. — 9.00: Harmatos ro­zsa. XI. rész. — 9.30: Három concerto. — 9.54: iskolarádio. — 10.00: Hírek. — 10.05: Fény es sötétség. Eseményjátek Koper­nikusz életéből. — 10.35: Balett­zene operákból. — 10.59: Lottó- eredmények. — 11.00: Miről ír a Társadalmi Szemle legújabb sza­ma? — 11.19: Az első 100 év. Budapest — 1802. Dokumentum- jaték. m. rész. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Két szimfónia. — 9.00: Hí­rek. — 9.03: Ezeregy délelőtt. — 10.00: A zene hullámhosszán. — 11.45: Anna minden. Juhász Gyula versei. KISLAKÁS-ÉPÍTŐK FIGYELEM! Az EPFU rövid határidőre vállalja FALAZÓBLOKK SZÁLLÍTÁSÁT a Könnyübeton- és Szigetelőipari Vállalat Berentei Üzeméből Magrendelések felvétele naponta 8-tól 13 óráig az alábbi helyeken; Építőipari Szállítási Vállalat Miskolci Üzemegysége MISKOLC, Tüzér u. 12. sz. Építőipari Szállítási Vállalat Miskolci Üzemegysége Kazincbarcikai Kirendeltség KAZINCBARCIKA, Taidona-part.

Next

/
Oldalképek
Tartalom