Déli Hírlap, 1973. április (5. évfolyam, 78-100. szám)
1973-04-29 / 100. szám
I ecsetelhető gépkocsi alvázvédő massza Fogyasztói ára: 2 literes kiszerelésben Ft 109/darab Forgalomba hozzák: TVK-MINTABOLTOK Budapest, V., Pilvax köz 2—4. Miskolc, Petneházy u. 6. Pécs, Kossuth Lajos u. 47. ÉLELMISZER ÉS VEGYIÁRU NAGYKERESKEDELMI VÁLLALATOK Debrecen, Kaposvár Gyártja: Mmm Valiid iKaiiiMS Szépség farm — nőknek Mit ajáni a kozmetikus tavaszra? Fényérzékeny napszemüvegek A rathenaui (NDK) Optikai Műszerek Gyára ebben az esztendőben megkezdi az úgynevezett fotokróm üvegből készülő szemüvegek gyártását. A „Heliowar” üveget Jénában olvasztják, a világhírű Schott állami vállalatnál. Ez az üveg az ezüst íényérzékeny vegyületeit tartalmazza. Fény hatására elsötétül. de a fény csökkenése esetén átlátszósága fokozódik. Az üveg színezetének megváltozása néhány percet vesz igénybe. Érdekes, hogy alacsony hőmérsékleten fényérzékenyebbé válik ez a fajta üveg, tehát az ebből készülő védőszemüveget különösen jól használhatják a sarkkutatók és az alpinisták. + „Most ez a divat, édesanya!” Ausztriában, Innsbruck környéken működik egy, úgynevezett szepségfarm. Korunk legkompletíebb szépségápolási lehetőségeit kínálja. Nem is keil hozzá semmi egyéb, csak egy Ids szabad idő — és pénz. Persze sok-sok pénz! A „farm” tulajdonképpen egy vidéki rezidencia — úszómedencével és igen szép környezettel, az épületben tornateremmel. Egy napra vagy egy hétre vonulhat be ide a szépülni vágyó nő. Erre az időre természetesen alá kell vetnie magát a ..házirendnek'’, amely a felüdülést, a frissítő alvást, a tornát és a diétát írja elő. A menüből száműzik a zsiradékot., csökkentik a szénhlrl- ráttaríalmú ételek arányát. Fekete kenyeret, sok tejei, aludttejet, gyümölcsöt és főzelékfélét adnak „vendégeiknek” a farm tulajdonosai. Az alkoholfogyasztás és a dohányzás itt tilos. A természetes szépítészet kiegészítője a sokirányú, erős sugarú skót zuhany. Ezen túl tulajdonképpen csak az egészséges életmód, a célszerű pihenés és táplálkozás .arányaira, mikéntjeire tanítják meg a gazdag pácienseket. Nyilván nem bolondság ez, ám korai lenne az óhaj, hogy nálunk is hozzanak létre ilyet. Annál is inkább, mivel a dolgozó nőknek aligha telik egy hét csupán erre a szabadságukból. Ám megszépülni. a viruló természet méltó partnerévé válni vágyunk mi is. Mit tehetünk hát ? A Bőrgyógyász Középkáder Szakcsoport legutóbbi budapesti továbbképzésén Fen- nesz Lászlóné kozmetikus előadásában, arcbőrünk fel- frissítésére a következő receptet ajánlotta: két kávéskanál kaolint annyi bórvíz- zel keverünk el, hogy mrg- felelő sűrűségű pépet kapjunk egy arcpakoláshoz. Ebbe B-vitamin-tartalmú oldatot — esetleg injekciót — keverünk. A pépet a jól megtisztított arcbőrre kenjük föl, s amikor már száradni kezd, kamilla-, cica- fark- vagy fehérmályvateá- val lemossuk. Ezt követően arcunkat alaposan bekenjük Lady Camea krémmel. A vitaminok szerepe — mondotta a kozmetikusnő — elvitathatatlan a bőr fiatalon tartásában. Elsősorban az E- és az F-vitaminnak van nagy jelentősége a sejthártya felépítésében, amelynek áteresztő-képességétől függ a bőr sejtjeinek víz- és ásvá- nyianyag-tartalma. Éppen ezért támogatják a szakemberei! a Fabulon krém reklámját is: ennek az arckrémcsaládnak a tagjai ugyanis igen jó — a sejthártyákra is ható — vitaminhatást biztosítanak. Fecskék a városban Fog)'átkozik a természetes környezet, ami hátrányosan befolyásolja a madárvilág megszokott életritmusát. A nagyvárosok zaja, a szennyezett levegő mindinkább elriasztja a fecskéket. A villás- íarkú füsti fecskének ma már jobbára csak a falvak, a tanyák nyújtanak menedéket, ahol a fagerendás istállókban fészket rakhatnak. A városokban egyedül a molnár- fecskék „tartanak ki”, megtelepedve a régi építésű házak erkélyei, árkádjai alatt. Szegeden néhány árkádos háznál kolóniákba verődtek össze. Itt sem zavartalan azonban az életük, mert téli távollétük ideién fészkeiket gyakran elfoglalják, tönkreteszik a náluk harciasabb, a városok zajától egyáltalán nem félő verebek, A kisebb, de élesebb csőrű madaraktól a békés fecskék képtelenek visszaszerezni lakásukat. A verebeknek még a közelségét sem bírják elviselni, s ezért „társbérleti” viszony sem alakulhat ki köztük. Városunkról eléggé ellentétes a gyerekek elképzelése: „Miskolcnak 800 000 lakosa lesz” — olvasható az egyik dolgozatban, míg a másik diák reálisabban „jövendöl”. „Miskolc nem fog fejlődni jelentős mértékben. Földrajzi helyzete akadályozza a terjeszkedésben. A legvalószínűbb a modern, íüggőkertes építési mód, amellyel beépítik a városunkat körülvevő hegyeket.” S egy őszinte kritika: ..A városok mai építési módja nem tetszetős. Példa rá a Győri kapui lakótelep sorházainak egyhangúsága.” „Én falun születtem, s 16 éve élek ott. Meg kell változtatni az előítéleteket, azt, hogy aki a falun él, vagy élni fog. az elsüllyed, nem lehet »világi«. Pedig falun született Petőfi, Ady, Izsó Miklós, s felnőttek a falu »kenyerén« a társadalom élére.. . 2000-ben nem lesz falu és város közötti különbség. Legfeljebb annyiban, hogy falun jobb lesz. Mert az, hogy egy kis közösségben mindenki törődik mindenkivel, otthont, megnyugvást, békét ad az embernek. Alapvetően megváltozik a parasztemberek gondolkodása. A gépek lehetővé teszik, hogy Májusfa A szeszélyes április utolsó napján, az iskolából hazafelé menet, arról beszéltünk barátaimmal, ki kinek visz az éjjel májusfát. Még csak tizenöt évesek voltunk. Gyerekek. Bevallom, nagyravágyó voltam, és a barlanglakásban — melyben én is laktam — nem találtam olyan lányt, akinek szívesen vittem volna májfát. Bátorság, fiatalember — biztattam magam az öt hold igazán nem sok. Az iskolában Rozika soha nem éreztette velem, hogy szegényebb vagyok nála. Kétszer meg is várt hazafelé menet, de én lemaradtam tőle, szégyelltem a pinceház udvarára belépni előtte. Enyhe tavaszias idő volt. borongás, mint az április. Esteledett. Édesapám már hazajött a szőlőből. Fáradt arcáról alig észrevehető mosolyt dobott felém ... Megsimogatta fejemet, aztán a fészer alatt összebarkácsolt asztal mellé ültünk vacsorázni. Friss kenyérlángos volt a vacsora, kemencében sült. Idegesen figyeltem, mikor beszélhetek apámmal. Nem volt bátorságom bevallani, hogy májfát akarok vinni Rozikának . .. Lefeküdtem. Édesapám nemsokára bejött a szobába, dohánytárcáját kereste, és ahogy a zsebében kutaszkodott, ezt mondtam apámnak: — A többi fiú májfát visz az éjjel... én is szeretnék vinni. Apám hirtelen megállt, végignézett rajtam ... cs erélyesen betette maga után az ajtót. Aztán kintről hallom apámat: — Öltözz! Megyünk ... — Édesapám, azt a fát keressük, amelyiknek legszebb a koronája. Elindultunk. Szokatlanul sötét volt az este. Félúton sem jártunk, cseperegni kezdett az eső. Perceken belül mintha dézsából öntötték volna. — Édesapám?! Megérdemli egy lány, hogy megázzunk miatta? — Van aki megérdemli — válaszolt egykedvűen apám. A fejsze lesújtott. Hatalmas reccsencstel zuhant a földre a nagy fa. Vállra vettük, és az esőben hazaindultunk. — Nem nehéz? — kérdezte apám. — Még ha megszakadok, akkor sem nehéz — gondoltam —, de csak annyit tudtam szólni a nehéz teher alatt: á, egy cseppet sem. — Azért pihenjünk, fiam ... Kétszer pihentünk hazáig. Otthon aztán volt nekünk! Édesanyám még bolondnak is lehordott mindkettőnket. Apám száraz gúnyát kért és aludni küldött: — Vagy hét-három órát aludj, akkor Jesz itt az ideje, hogy elvigyük. Nyugodt légy, idejében felköltelek. Csend volt, csak az eső csevegése hallatszott az ablak pereméről... Még egy óra, és május lesz —, ezzel a gondolattal aludtam el. Fáradtságot nem éreztem, amikor édesapám kézérintésére felébredtem. Az eső megállt. Derengett a hajnal. Az izmunk megfeszült, sapkámat a váltamra tettem —, hogy ne nyomja g fa —, nagyot nyilallt belé, de azért nem fájt. Szép fa, azt meg keli hagyni. Még nappal sem tudnánk szebbet választani. Ha kinéz Rozika az ablakon,.lesz mit csodálkozni. Ahogy közeledtünk. remegni kezdett a lábam. A hajnal pírjában megpillantottam Rozikáék házát. — Lehetetlen! — kiáltottam remegő hangon. — Ez nem lehet igaz! A Rozikáék kapufélfájához egy görcsös, otromba májfa volt erősítve. Avám ment elöl. Nem szólt, úgy tett. mintha semmi sem történt volna. Nem. álltunk meg a ház előtt, mentünk végig az utcán. A másik utcán vissza, ha valaki látott, azt hihette, arról hozzuk a fát. — Aki kádasnak született, maradion kó- dus. Ne vágyjék többre, ezt már az én apám is mondta — mormolta az orra alatt avám, és az udvaron baltával gallyazni kezdte a tát. — Jő lesz a törzse szőlőkarónak — mondta. Aztán erről soha vem. beszéltünk . .. 7AKÁCS JÓZSEF Tizenéves futurológus ok Hogyan élünk 2006-ken? Az ezredfordulótól 27 év választ el bennünket. Nem nagy idő. ha mögöttünk van. Ám hihetetlenül soknak tűnik, ha a jövő méhében rejlő dolgokat kutatjuk. Hogyan is élünk — a most tizenévesek szerint — 27 év múlva? Nekik joguk van válaszolni a kérdésre, mert leginkább őket érinti. Ez az a generáció, amely 2000-ben döntő pozíciókat tölt be, s egész társadalmunkat befolyásolja. Negyven diák — a Földes Ferenc Gimnázium Ill/a osztályának tanulói .— adta kérdésünkre írásban a választ. Fiiogókerlck a hegyek olda án * Égy vélemény: bizonyára akkor is lesznek kíváncsi újságírók, akik a mi gyerekeinket fogják faggatni a következő fél évszázadról.. nyáron ők is üdüljenek a Balaton partján.” A karrierizmus marad? Van aki kételkedik: „Ez az idő kevés ahhoz, hogy az emberi gondolkodás, viselkedés gyökeres változásokon menjen át.” B jó néhányan így írnak: „Mindennapi életünk kényelmesebb lesz. Az életszínvonal nőni fog. Ez azonban nem fogja eltüntetni a karrierizmust, a szamárlétrát, a könyöklőst...” Mások szerint viszont „a még meglevő bürokrácia eltűnik a protekcióval együtt”. És egy óhaj: „Jó lenne, ha a pénznek nem lenne ilyen óriási szerepe. Mert amíg a pénztől emberek élete függ. addig nem lesz soha tökéletes egyenlőségen alapuló társadalom.” Nem oszlálvo/ majd a tanár A negyven gyérek között egy sem akadt viszont, aki kételkedett volna abban, hogy a technika területén „robbanásszerű” fejlődés várható, .amely a mindennapokat könnyíti meg, amely megoldja a nehéz fizikai munkák teljes gépesítését, s lehetővé teszi a hatórás munkanap, a heti három szabadnap bevezetését. Csak természetes, hogy sokakat foglalkoztat majd a jövő évtizedek oktatási rendszere. íme: „A jegyrendszert eltörölném, a diákok félévenként kapnának értékelést addigi munkájukról. Ezt azért tartanám helyesnek, mert . sok diákra szinte bénítólag hat az a tudat, hogy ő most . jegyre felel.” „A tanulás folyamataiban is lesznek változások: itt nem a tölcsérre gondolok, hanem olyan módszerekre. amelyek segítségével az ember a már megta- nultakat könnyebben tárolhatja agysejtjeiben, s képes lesz pillanatok alatt felidézni.” A világháborút — mint lehetőséget — valamennyien elvetették: „A tudomány már nem állhat a pusztítás oldalára, mert» az végzetes következményekkel járna.” És a biztatás: „Ez a fiatalság érzésem szerint jól látja el majd feladatát, mivel tele . van lendülettel, új elképzelésekkel !” RADVANYI ÉVA
