Déli Hírlap, 1973. április (5. évfolyam, 78-100. szám)

1973-04-24 / 95. szám

I \ ándorzászlót kap a fodrász klsz Tavaly a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászla­ját kapta meg a Borsod me­gyei Fodrász Szövetkezet. El­múlt évi munkájuk elismeré­seképpen most az OKISZ el­nökségének vándorzászlaját nyerték el. Az átadási ün­nepség szerda délután lesz a Katowice-ét teremben. Olajfinomító üzem Leninvárosban az olefin­program keretében új üzem építését kezdte meg a 31. sz. Állami Építőipari Vállalat. A létesítményen az idén a ter­vek szerint 78 millió forint értékű munkát végeznek. Ez az üzem lesz az olefinmű egyik legfontosabb része: az olajfinomító egység. + A nyéki öreg tó tavaszra mindig megfiatalodik. Üj házak nőnek a parton, új ruhába öltöznek a fák. Csak a víz szerelmesei, a horgászok hódolnak a régi lelkesedéssel szenve­délyüknek. Guberálók Szorgalmas olvasója vagyok a Deli Hírlap levelezési rovatának. Ha máshonnan nem, innen megtudhatom, mi az, ami a Győri kapui lakótelepen élők körében visszatetszést szül. Például a guberálók. Bőven van alkalmam rá. hogy megfigyeljem a szemétben tur­kálókat, mivel magam is c lakótelepen élek. Akad közöttük elvadult csavargó, részeges vénasszony, „üzlet­ember’*, aki a mosléknak való hulladékot szedi össze és adja tovább italra költhető pénz reményében, s ami a legszomorúbb: sok a gyermek a kukákat vámoló társaságban. Lesütik a szemüket és odébbállnak, lia valaki kérdőre vonja őket. Szégyellik ezt a mesterséget, hiszen látniuk kell, hogy a tele­pen élő hasonló korú társaik jól öltözöttek, egészségesek, életvidá­mak. Együtt játszanak velük, mégis mintha egészen más világba tévedlek volna. Pedig ezek a gyerekek alig száz méterrel arrébb, a Szinva túlsó oldalán laknak, azokban a városrészekben, me­lyeket a hivatalos szóhasználat „elavult” negyednek vagy slumnak nevez. E negyedekben az alkoholizmus, a munkakerülés több em­berre jellemző, mint mondjuk a belvárosban vagy az új lakótele­peken. A társadalmi környezet problémája, annak tanulmányozása, hogy ©gy egy új lakótelep a város övezeti rendszerében milyen helyre kerül, s hogy ennek milyen károsj következményei lehetnek, elkerüli a várostervezők figyelmét. A Győri kapui új házak lakóinak élet- színvonala lényegesen magasabb az átlagosnál, következésképpen a turkálóknak bőséges választékot kínálnak a kukák. A kidobott kenyérdarabkákkal és más hulladékkal el lehetne látni egy nagy­üzemi sertéstenyészetet is. S ahhoz, hogy „terített asztalra” leljenek a guberálók, mindössze néhány száz métert kell megtenniük laká­suktól a Győri kapui épületekig. A guberálás nemcsak felháborodást kelt; súlyosan érinti a vá­rost fenntartó szervek költségvetését is. Senkinek sem kell külön magyarázni, hogy a köztisztasági vállalat munkája addig nem hoz­hat tökéletes eredményt, amíg a guberálók nap mint nap fene­kestül felforgatják több száz kuka tartalmát. - — A guberálást rendelet tiltja. Ideje érvényt szerezni ennek a ren­deletnek! Am a szemétben turkálók sokasodása egyben intő példa lehet á várostervezőknek is: a lakótelepet nemcsak az ott élők, hanem a szomszédos negyedek lakói is formálják. Csinosítják, óv­ják, vagy éppenséggel rombolják, csúfítják. TÓTH PÁL Élüzem a Közúti Építő Vállalat Korábban három alkalom» mai nyerté el a Kiváló Vál­lalat címet a miskolci Köz­úti Építő Vállalat. Tavalyi munkájuk eredményeképpen ismét elérték’az élüzem szin­tet. s kiérdemelték a közle­kedés és postaügyi miniszter, valamint ’az Építő-, Fa- és Építőanyag-ipari Dolgozók Szakszervezete elnökségének elismerő oklevelét. Az él- üzemavató ünnepséget ápri­lis 25-én délután tartják. Vállalati támogatással Az LKM 52 dolgozója kap új otthont Alig három hónapja hozott határozatot a Minisztertanács a fizikai dolgozók lakásépíté­sének támogatásáról. A Lenin Kohászati Művekben máris hozzáláttak a határozat vég­rehajtásához: az év közepéig a gyár 52 dolgozóját juttatja — vállalati anyagi támoga­tással — új otthonhoz. Az al­bérletben lakó, illetve a nagy- családos dolgozóknak a mun­kahely kamatmentes kölcsöni biztosít a lakás használatba­vételi díjának kifizetéséhez. Az LKM e célra az idén 2,7 millió forintot fordít. Szakszervezeti hatáskör Az ünnepek edötti hét vé­gén ülést tartott az Építő-, Fa- és Építőanyag-ipari Dol­gozók Szakszervezetének me­gyei bizottsága. A tanácsko­záson a szakszervezeti tiszt­ségviselők munkáját értékel­ték, többek között azt is, ho­gyan élnek a bizottságok alapszervezetek a számukra biztosított jogi hatáskörrel Megállapították, hogy az utóbbi időben javult ezeknek a szervezeteknek az aktivi­tása. A szilvalekvár karrierje A jó ötlet aranyat ér. Itt nem valamiféle Edison-, Kempe- len Farkas- vagy Einstein-féle, világmegváltó ötletessegre gondolunk, hanem ennél kisebb jelentőségű. ..háztáji'’ talál­mányokra. Ha valaki valamilyen állásra pályázik, meg kell felelnie a kiirás feltételeinek: iskolai végzettség, szakmai gyakorlat stb. A feltételek között azonban nem szerepel, hogy a jelölt szel­lemdús is legyen, azaz fantáziája terjedjen túl a fizetési sza­laggal körülhatárolt területen. Az újítókat, feltalálókat hol jobban, hol kevésbé becsülik, de személyüket mindig babo­nás tisztelet övezi. Nemcsak azért, mert a kalaphordáson túl gondolkozásra is használják a fejüket, hanem azért.‘mert a kudarc és a nevetségesség kockázatát is vállalva, valami „mást"’ akarnak. Jobbat, szebbet, korszerűbbet. Szabadjon az elmélet illékony szerkezetét néhány kézzel fogható példával megszilárdítani. Itt van mindjárt a Cent­rum-hétfő. Nem tudom kinek vagy kiknek a fejéből pattant ki a szikra. Kis ötlet, nagy siker. Páratlan karriert futott be a kereskedelernben, akárcsak a szilvalekvár. A miskolci ke­reskedők szorgalmazására a kecskeméti konzervgyár ugyanis lekvárt főzött a csak pálinkaként tisztelt gyümölcsből. A nem éppen olcsó, hajdan „a szegények eledelének” tartott cseme­gét úgy vitték, mint a cukrot, bár a sikerben része lehetett a tetszetős eserépcsupomak is. ötletes és vállalkozó szellemű emberekben az iparban sincs hiány. Néhány borsodi sütőüzem például a közkedvelt „Ropi” gyártásával kísérletezik. Máshol — pár hónappal a pesti pre­mier után — négy napig friss fóliás kenyérrel lepték meg a minden új dolog iránt fogékony vásárlókat. Persze, az ..újat” meg kell fizetni, s egy-egy ötlet haszna csak később érik be. (Gyakran éppen ez szegi kedvét az úttörőknek.) Köztudott például, hogy pillanatnyilag a zsugorfóliás csomagolási mód minden hagyományos eljárásnál drágább. Az élelmiszer nagy­kereskedelmi vállalatnál azonban már egy, a fóliát az árura égető kemence szerkesztésén törik a fejüket azok. akik in­kább vállalják a bizonytalanabb előrelépést a biztos helyben- járásnál. Sokan vannak, akik gyakran még a „Lépés! In­dulj!” vezényszó előtt mozdulnak. Igaz, hogy így kilógnak a sorból. A helyben járók sorából! Van aki — a konzervatív harmóniára hivatkozva — szól is ezért. Szól, érvei, paran­csol; nem tudva azt. hogy az ötletes emberek milyen köny- nven válhatnak „nehéz" emberré. B. I. Munka a miskolci földeken Jókor jött az eső A városi tanács mezőgaz­dasági osztályának növény- védelmi főfelügyelője, Gyur- kó Péter szerint a lehető legjobbkor érkezett aiz esős idő. A korábbi csapadékta- lan hetekben ugyanis bőven volt idő a tavaszi munkák elvégzésére. No persze, ez nem 1 jelenti azt, hogy min­denhol és mindent elvégez­tek ... 1 és lél mii forintlal többet keresnek A központi és a vállalati bérfejlesztési keretek felosz­tása után lényegesen javult az Észak-magyarországi Álla­mi Építőipari Vállalat fizikai dolgozóinak jövedelme. Az idén a két bérfejlesztési le­hetőség eredményeként hét és fél millió forinttal keresnek többet, mint az elmúlt esz­tendőben. Lengyel műszaki nap Lengyel műszaki napot rendeznek április 26-án dél­előtt fél tíztől a MTESZ-ben. Stoll Lórántnak, a Borsodi Szénbányák Vállalat műszaki igazgatóhelyettesének meg­nyitója utón neves lengyel mérnökök tartanak előadáso­kat a szénbányászat tudomá­nyos, technikai ismereteinek iémakörébő' Mit szól hozzá, hogy... ... mióla felemelték az árát, csaknem 18 százalékkal csökkent a dohányáruk forgalma. — Annyi baj legyen, kevesebb forin­tot füstölünk el, több jut másra. — Egyesek szerint helyes lenne, ha megoldanák a boltokban a cigaretta da­rabonkénti árusítását, vagy legalább ki­sebb csomagokat is készítenének. — Mi az akadálya? — Sok akadálya van, de most csak egyet: filléreket kellene fizetnünk a da­rabonként vásárolt szivarkáért, tiz fil­lérnél kisebb pénzegységet viszont nem is használunk már. Nincs értéke. — A tíz-húsz filléresnek talán van? — Ne viccelődjön, ez komoly dolog. — Na jó. beszéljünk komolyan. Sze­rintem mégiscsak érdemes lenne azzal a gondolattal foglalkozni, hogy kisebb csomagok is készüljenek. El tudom kép­zelni, hogy p>éldául az automatákban is legyenek öt-tíz darabos csomagok. — Az automatákat ne is emlegesse! Ügy fél ezektől a gépektől a kereskede­lem, mint ördög a tömjénfüsttől. — Fél? Érdekes, mert én azt olvas­tam nemrégiben valahol, hogy a jövő útja a „gépi kereskedelem”. — Aki ezt hirdette, nem számolt a magyar ember találékonyságával. Az új automaták felszerelése után egy héttel már üzemben esztergályozott hamis pénzeket találtak bennük. — Pedig nem is lehet egyszerű dolog egy kétforintost előállítani mutyiban Még el sem mélyülhetett tökéletesen a „szakember” a hamispténz-gyártásban. hiszen a művezetők aligha veszik jó né­ven, ha fusizik a dolgozó. — Igaza van, és mégis ... — Nem is gazdaságos az ilyen pénz­hamisítás. Azzal a fáradsággal, amivei elő lehet állítani egy súlyra, formára tökéletesen megfelelő kétforintost, játsz­va el lehet végezni ugyanilyen értékű munkát. — No igen. De valahogy más az íze a hamisan szerzett forintoknak. Erre kell következtetnem, hiszen nem kevesen kockáztatják becsületüket, egzisztenciá­jukat manapság a jogtalan mellékesért — De általában nem néhány forintért — Akárhogy is van, tény, hogy az automaták üzemeltetése a csalók miatt sem gazdaságos. — Nehogy azt higgye, hogy csak a gé­peket lehet lóvá tenni. Ismerek egy höl­gyet, aki több mint két évvel ezelőtt vásárolt egy pár cipőt, s azóta folyton ebben jár. — No, ez az, amit nem tudok elhinni. Különösen, ha magyar gyártmányú volt az a cipő. — Várja ki a végét! A hölgy két év­vel ezelőtt vásárolt egy pár nyári szan­dált. őszre jócskán elhasználta, de ak­kor bement egy cipőboltba és minőségi kifogást támasztott. Kicserélték neki újra, őszi jeliegűre. Két hónap múlva ezt kicserélte csizmára, tavasszal pedig ismét szandált kap>ott a csizmáért. És így tovább ... — Most sajnálnom kell a kereskedel­met, illetve a cipőipart? — Miért ne? Ha egyszer lóvá tették? — Csupa könny a szobám ... Mind­össze az vigasztal nagy-nagy együttérzé­semben, szomorúságomban, hogy tálcán kínálták a lehetőséget a huncut me­nyecskének. — Kínálták? — Bizony kínálták! Mert aligha lehet rendben minden azoknak a cégeknek a portáján, amelyek ilyen könnyen hajla­nak a csereberére. Ha továbbra is így alakul a minőség, nem is győzik emberi erővel a cseréket, s akkor mégis kény­telenek lesznek automatákat alkalmaz­ni. Fönt bedobja az ember a levált tal­pú cipőjét, s alul kiesik az új, amit is­mét be lehet majd dobni. BÉKÉS DEZSŐ A Miskolc környéki ter­melőszövetkezetekben mint­egy 50, a Nagy-miskolci Ál­lami Gazdaságban p>edig kö­rülbelül 300 hektárnyi terü­leten végezték el a gyomirtást a kukorica-, illetve a burgo­nyatáblákon. A kalászosok — elsősorban a tavaszi vetésűek — gyomirtására már csak az idő rövidsége miatt sem volt lehetőség. Az őszi búza és más őszi vetésű kalászosok gyom­talanítását nagyobbrészt ugyancsak elvégezték. — Nehezíti a további mun­kákat az. hogy az esőtől át­ázott, fellazult talajra gépek­kel nem lehet rámenni — folytatja a növényvédelmi fő­felügyelő. — Azokon a táb­lákon tehát, amelyeken eddig még nem gyomtalanítottak, csak a terméshozam kockáz­tatásával folytathatják a mun­kát; a gépek ugyanis a fiatal hajtásokat letapossák, s egy bizonyos idő után ezek már képtelenek újból „talpra állni”. Évenként visszatérő teendő ilyenkor a gyümölcsfák vé­delme is. Az idén a legna­gyobb gondot az úgynevezett aranyfarú lepke hernyójának kártevése okozza. E veszedel­mes kártevő a p»arkterülete- ken és a házikertekben ter­jedt el inkább; azokon a he­lyeken, ahol nem védekeznek ellene szervezetten. A nö­vényvédelmi szakemberek ké­rik a lakosságot, hogy aki kertjében vagy környezeté­ben felfedezi ezt a fehér szí­nű hálóba begubózotl kárte vöt, vágja le a fertőzött ágat és égesse el. Később ugyanis már nehezebb lesz a védeke­zés. A kalászosoknál — de el­sősorban a szirmai termelő- szövetkezet tábláin — meg­lehetősen elszaporodtak a drótférgek, a pattanóbogár lárvái. Ezek az ugyancsak ve­szedelmes rovarok a termés­nek mintegy negyedrészét már tönkretették. Ellenük is — csakúgy, mint a szintén elszaporodott hörcsögök ellen — szervezetten kell véde­kezni. (keglovich)

Next

/
Oldalképek
Tartalom