Déli Hírlap, 1973. március (5. évfolyam, 51-77. szám)

1973-03-15 / 63. szám

A falu oílhonf, a város kenyerei ad Közel és egyre közelebb — Tudja, ha szép idő van, Miskolc fényeit látni innen. A lámpákat elfedik a hegyek, fénykoszorú az égen a város. Kislány koromban olyan, de olyan messze volt, hogy évente ha mentünk. Szeké­ren persze, mivel írásai? Ma egymást éri a sok busz ... Erzsiké néni, a bolt előtt, amíg nem tudja meg, hogy újságíró vagyok, szívesen be­szél a régi Bükkaranyosról. Később keskeny vonallá zár­ja öreges, fogatlan száját. Gyanakszik. — írtak már erről a falu­ról többen is. Mindig a rosz- szat. A jót meg elefelejtet- ték. — Talán csak maguk ol­vasták a rosszát... , — Mindegy az, kérem. Aki a városról ion... — legyint és siet tovább. Időt mondanak, nem távolságot Három műbőrzekés fiatal­ember megy előttem. Ha .vá­rosi járda lenne a lábuk alatt és kirakatot néznének, akkor senki ee tudná mögéjük kép­zelni a falut. — Milyen messze van ide Miskolc? — Buszon harmincperc­nyire. — Időt mondanak, nem távolságot. A Lenin Kohá­szati Művekben dolgoznak mind a hárman. Naponta utaznak. — Hányán járnak be na­ponta? — Minden műszakhoz van két busz. Nagy. Üres buszon még sohase mentünk. A buszra várók sötétlő tö­mege. mintha kiszakadt rész lenne a faluból. Öltözködés­ben, viselkedésben. De hát valóban az-e? Házat épít az ingázó Szabó Péter, a község párt- titkára. — Itt évekig pangott az építkezés. A kőművesek sor­ra beadták az ipart. Aztán újra elkezdtek építeni. Ta­valy nyolc házat húztak fel. És ezeket a házakat már olyanok építik maguknak, akik bejárnak, akik nem is akarnak hazajönni, hiszen ta­nult szakmájuk ad nekik ke­nyeret. A város közelebb ke­rült hozzánk. Bükkaranyos 1300 lelkes falu. Sokáig termelőszövetke­zete sem volt, jelenleg a vat­tai termelőszövetkezet üzem­egysége működik a község­ben. Sok az‘idős ember. Az iskolában idén végzett nyol­cadikosok közül egy gyerek sem marad otthon. Mezőgaz­dasági szakmunkásképző in­tézet rendezett pályaválasztá­si tanácsadást. Oda sem je­lentkezett senki. — Nem volt szövetkezet, sok az idős ember, aki nyug­díjat sem kap. Szegény a falu? — Nem merném mondani. Sétáljon egyet, nézze meg a portákat. Sétálok. Majd minden ház udvarán szalmakazal, majd minden portán istálló. Az ál­lattenyésztés hozza a pénzt. Ráadásul szinte minden csa­ládból van eljáró. Idős ember mondja: — Mi abból élünk, hogy közel van a város. Ha a busz­közlekedésen javítanának, ak­kor egészen közel lenne. Én is bejárok. A nyugdíj mi­att ... A fiatalok a cementgyárba és a kohászatba járnak. A „sikk” az, ha valaki keres­kedelmi tanuló, kereskedő lesz. Az idősebbek közül so­kan találnak munkát az egyetemen, raktárban, vagy fűtőként. „Megkeressük az üzemeket” Később egy történetet hal­lok. Történetet az iskola igaz­gatójáról, aki nyáron maga festette (a különben is na­gyon szép) iskolát és a meg­takarított pénzből az iskolá­nak vásárolt szükséges felsze­reléseket. A történet kapcsán aztán kiderül, hogy a peda­gógusok nagyos is számon tartják, hogy a faluból ki hol dolgozik. Üzemektől, vállala­toktól, intézményektől kaptak már padokat az iskolához, szekrényeket a, ..Népház” be­rendezéséhez, széket az ifjú­sági klubhoz. Újra Szabó Pétert idézem: — Most majd újra megke­ressük az üzemeket. Százá­val jár innen a munkás. En­nek a községnek a kicsi is nagy ajándék, a gyáraknak meg nem mindegy. És vég­tére: nincsen abban semmi különös, ha a bükkaranyosi ember is úgy akar élni, mint a városiak. Bükkaranyoson minden ti­zedik emberre jut egy televí­zió, naponta háromszáztíz- háromszázhúsz újság fogy el. — Mi a más mégis — kér­dezem. — Talán az, hogy itt reggel leszállnak a buszról az éj­szakások és indulnak dolgoz­gatni a kertbe, a jószághoz. Nagy a lemaradás, amit be kell hoznunk. De behozzuk. * Mutatják az új óvodát. Nemsokára kész lesz. A ma­ga erejéből építette a falu. Hétvégi telkeket adtak el, an­nak az árából kezdték, mert nemcsak az aranyosi ember került közelebb a városhoz, hanem a város is szívesen jár ki Aranyosra. — Egyszer még külváros leszünk — nevetik. Szép időben a közeli város fénysziget a hegyek felett. BARTHA GABOR tV Megkezdődött a játszóterek tavaszi csinosítása. ' (Ágotha felv.) Diósgyőri lokálpatrióták A tanácstagok mozgósítottak (Folytatás az 1. oldalról) - "K8rnySel3Hk“szébTjé,' ott-' honosabbá tételén a város három kerülete közül a diós­győriek fáradoztak a leg­többet. A csaknem negyed- millió társadalmi munkaóra külső segítség nélkül azon­ban kevesebbet ért volna. A kerület fejlesztésében nagy szerepet vállaltak az ottani gyárak és üzemek. Külön ki kell emelni az iskolai és óvodai szülői munkaközössé­geket, amelyek — sokszor talán jelentéktelennek tűnő Kinőttük a régi ruhaméreteket A mai fiatalok kinőtték a korukhoz szabott konfekció méreteket. Ha jó a zakó, rö­vid a nadrág. A Könnyűipari Minisztérium megbízásából új ruhaméret-táblázatokat készít a Divattervező Válla­lat. Több tízezer férfi, nő és gyermek testméreteit vették figyelembe az új mérettáb- lázat kialakításánál. Ezen kívül felhasználták a hét KGST-országban végzett fel­mérések adatait is. Rövide­sen kétszer annyi változat­ban kerülnek majd a boltok­ba a konfekcióruhák, gyer­mekholmik, mint korábban. REFLEKTOR Ma Budapesten év végi záróülését tartja a Magyar Meteorológiai Társaság. + Békéscsabán felavatják a megye kereskedelmi és ven­déglátóipari szákmunkáskép- ző intézetét. + Kecskemé­ten ülésezik a Bács megyei zöldségtermesztési koordiná­ciós bizottság. >k Móron a gimnázium felveszi Táncsics Mihály nevét. Nyíregyhá­zán, a tanárképző főiskolán háromnapos országos diákkö­ri tanácskozás kezdődik. ★ Pécsett bemutatják az Arms­trong sűrített levegős rob­bantási eljárás alkalmazásá­nak módját. Sár bog ár dón a gimnázium felveszi Petőfi Sándor nevét. Kiinga Lajos, a miskolci Centrum Áruház áruforgalmi előadója arról tájékoztatta lapunkat, hogy központjuk kísérletképpen ezt az áruhá­zát is ellátja az év második felétől kezdve a módosított méretű ruhákkal. Néhány adat a tervezett mérettáblázatból: A lányok részére 16 éves korig 14 ma­gasság kategóriát állapítot­tak meg és ezek még a mell­bőség, a derék és a csípő­méret alapján is különböző­ek. Így e korosztály számára 35-féle méretű ruhát biztosí­tanak. A fiúknál 15 magas­ságcsoport alapján 38-féle változatban készülnek az öl­tönyök. Néhány ruhagyár már bemutatta a próbaszé­riákat s ezeket az óvodások és általános iskolások köré­ben több száz gyermeken ki is „próbálták”. A tapasztalatok alapján márciusig még módosítják, pontosítják az egyes mérete­ket és csak azt követően döntenek majd a Könnyűipa­ri, a Belkereskedelmi Mi­nisztérium illetékesei, hogy mikortól vezetik be kötele­zően az iparban és a keres­kedelemben az új méret­szabványokat. javításokkal és karbantartá­sokkal —„több mint 1 mil­lió 200 ezer forintot érő munkát végeztek a kerület javára. Abban, hogy mindezt most leírhatjuk — amint Mallák István, a tanács III. kerüle­ti hivatalának elnöke mond­ja —, nagy része van a Ha­zafias Népfront és a KISZ segítségének is. A legtöbb munka azonban a tanácstagok tevékenysége, kezdeményezé­se révén valósult meg. Kezd­ve a fogadónapokon vagy az utcákon folytatott beszélge­tésektől, a problémák szám- bavétélétől egészen a szük­séges feltételek megterem­téséig, a lakosság moz­gósításáig. Ez utóbbi volt talán a legkönnyebb, hiszen a diósgyőriek tisztában van­nak azzal, hogy mindazt a munkát, amit ők közösen, egymást segítve elvégeztek idővel a tanács is megcsinál­tatta volna. Csakhogy addig nekik hepehupás utakon, sá­ros járdákon kellett volna közlekedniük — talán még évekig. Ezt az általános törődést, ezt a közös felelősségérzetet nem lehet értékelni. Pedig e téren tán még a számada­toknál is szebb eredménye­ket kaphatnánk. . (keglovich) „Szép csillao a honszeretet!” Ifjúság — Március — Hazaszeretet — Világszabadság. For­radalom — Hazafiság — Nemzetköziség. Ez a múlt század első felében Európa népeinek eszméje, vágya. A teljesülés első feltétele a nemzeteket egybeolvasztó hazaszeretet, de „Nem elég csak emlegetni, tudni is kell jól szeretni a hazát!” A hazaszeretet az érzelem mellett mindenekelőtt akarat, gond és cselekvés. Petőfi hazaszeretete a költő-zseni érzelme, akarata, a vég­letes ifjú gondja és a múlt század nagy forradalmárainak sorában a legnagyobb áldozattal járó cselekvés. Hirdette, hogy a hazát csak komoly gondolkodással, tisztességes élet­tel és munkával lehet szerei ni. Az ő korában azonban más volt az európai népek műveltsége, gazdasági és társadalmi helyzete. Feudalizmus, jobbágyság, sorozatos rossz termés, munkanélküliség, éhezés, járványok. A születés szerinti és a pénzarisztokráciával szemben a nyomorgó parasztság, a munkások és a lenézett értelmiség. Forradalmi feltételek, hivatásos forradalmárok. Petőfi is az volt, nem vállalt hiva­talt, a politikának szentelte költészetét. Sokan azt mondják: nem aktuális ma már Petőfi, távol áll a mai fiataloktól szelleme. Természetes, hogy 125 év alatt nagyot haladt a világ éppen az akkor elbukott európai for­radalmak eszméinek megvalósulása felé. Hazánkban is két nagy lépcsőfokkal magasabbra léptünk; az egyik lépést 1919. március 21-én, a másikai 1945. április 4-én tettük meg. Ma már mások a társadalmi viszonyok. Ma a múlt századihoz képest akkor még elképzelhetetlen anyagi jólétben él Európa lakossága. Petőfi forradalmának szelleme mégis él, mert örök emberi eszményekkel van telítve. Örök benne a hazaszeretet, örök benne a cselekvés a népért, a demokrácia, örök benne a tár­sadalmi bűnök, a restség, a cinizmus üldözése, örök benne a nemzettől való elidegenedés gyűlölete, a megalkuvás utá­lata. Azt írja egyik versében: „Miért kísérsz mindenben lépten-nyomon. Te munkás hazaszeretet?” Másutt így éne­kel: „Szép csillag a honszeretet, gyönyörűségesen ragyog!” A magyar ifjakhoz így szól: „Lesz-e gyümölcs a fán, mely­nek nincs virága? Avagy virág vagy te, hazám ifjúsága?” Amidőn á nép kezdi jogait követelni, akkor boldogan így kiált: „Hatalmas kezdesz lenni végre, nép!” Európa legjobbjai hangoztatták akkor ezt a nevet: ma­gyar, mely egyet jelentett a haladással, a társadalmi forra­dalommal. Boldogan mondhatjuk, hogy ma, 125 év múltán ez ismét így van: a magyar politika súllyal hallatja szavát a Távol-Keleten, ahol a népeket pusztító háború parazsának kioltása folyik és súllyal hallatja szavát Kanadában a világ dolgainak békés rendezése, a szocializmus erősödése ügyé­ben. Az 1848—49-es magyar forradalom a világszabadságért is folyt. A mostani nemzetközi porondon nagyobb súllyal, több sikerrel harcol a magyar nép, és most nincs bukásra kárhoztatva. Igaz, tárgyalóasztalok mellett folyik a közvetlen küzdelem, de a hátországnak most is óriási jelentősége van. A haza- szeretet ma is a hátország támogatását jelenti: munkát, szo­lidaritást, lelkesedést. Ez a mai cselekvő hazaszeretet, mély egyúttal nemzetközi is, mint ahogy a múlt, századi európai forradalmak is azok voltak, hiszen egymást segítették,. . A hazaszeretet, a szabadság akkor a* barikádokra és a harcterekre hívta Európa ifjúságát. Selmecbányáról is sok bányász-, kohász-, erdészhallgató és tanár indult harcba a magyar szabadságért. Ma az „Egyetemi ifjúság a békéért” mozgalom segíti a népek harcát a haladásért, a nemzetisé­gek és a nemzetek közötti megbékélésért. Ma nem a forra­dalmak, hanem azok gyümölcsei betakarításának korát éljük. A nemzetközi béke, a hadikiadások megszüntetése, a kör­nyezetvédelem, a kutatások támogatása, a föld kincseinek kiaknázása, a tőke hatalmának korlátozása, ha lehet, békés úton a szocializmus érdekébe állítása a cél. Magyarnak lenni olyan sors, amely tőlünk függ. Amit al­kotunk életünliben, az lesz az a haza, amit örökségül ha­gyunk utódainknak. Ezért hirdeti az örök Petőfi a ma élő magyaroknak a cselekvő hazaszeretetei, ezért mondja ma is élő szóval: az emberhez illik, hogy legyen joga. Ezért ír­hatta joggal: „1848, Te csillag, Te a népek hajnalcsillaga.” DR. CSÓKÁS JANOS tanszékvezető egyetemi tanár az NME rektorhelyettese Jó leiük volt az építőknek Az idei tél kedvezett az építőknek. Az állami és a szövetkezeti építőipar két százalékkal több munkát Megkezdődött a „kárrendezési szezon Az ideális tavaszi idő egyelőre még várat magara, az autós-szezon ennek elle­nére megkezdődött. Leg­alábbis ezt bizonyítja az Ál­lami Biztosító megyei igaz­gatósága gépjármű-kárren­dezési irodájának forgalma. Tegnap tizenhat kárbejelen­tés érkezett hozzájuk; kilenc baleset már járművezető hi­bájából történt, hét pedig úgynevezett Cascós ügy: a vétkes maga a károsult. A legmagasabb kárösszeg kö­rülbelül húszezer forint volt. Gyakran nehezíti az ide­gen hibából eredő káresetek ügyintézését, hogy a vétkes járművezető — az ÁB levél­ben való megkeresése elle­nére is — csak késve jelent­kezik. Ha a kárbejelentés­nél mindketten jelen van­nak, a biztosító a tízezer fo­rint alatti károkat a hely­színén, azonnal megtéríti. végzett januárban és febru« árban, mint egy évvel • ez­előtt. A legnagyobb fejlődést ebben a két hónapban a ta­nácsi vállalatok könyvelhet­ték el: 11.5 százalékkal több munkát végeztek, mint a múlt év azonos időszakában. A termelésnövekedést a munka hatékonyságának emelésével érték el. A la­kásépítők valamivel keve­sebb — összesen 1327 — új otthont adtak át, mint egy évvel ezelőtt. Országosan a munkába vett lakások szá­ma csaknem 55 ezer, mint­egy négyezerrel több az egy évvel ezelőttinél. Az építő- anyagipar 4,6 százalékkal növelte termelését. Több mint egy százalékkal nőtt az égetett mész, 18 százalékkal az azbesztcement, huilámle- mez, 123 százalékkal a fal­burkoló csempe termeié*. v

Next

/
Oldalképek
Tartalom