Déli Hírlap, 1973. március (5. évfolyam, 51-77. szám)

1973-03-02 / 52. szám

Mikor kaphatóin meg? Érdeklődjön egy hónap múlva Néhány éve csak, hogy havonként viszonylag jelentős ösz- szeget tudok könyvre költeni, de — bármennyire fájó — maris megállapítottam, amit a gyűjtök régen tudnak: kizárt dolog mindent megvenni, ami érdekel. Sok mindent le is kesek, és bánatosan indulok a könyvtárba: szeretném el­olvasni legalább. Könyv helyett felvilágosítást kapok: legyek szíves érdeklődni három-négy hét múlva. Tényleg — jutott eszembe —. hogy is van ez? A könyvtárak honnan veszik információikat, hogyan működik ez a jól, sőt tudományosan szervezett mechanizmus? Mennyi egy új kiadvány átfutási ideje, hány nap, hét kell, amíg a könyv a nyomdából a könyvtárak kölcsönzöpultjára kerül? Győri Erzsébet, a miskolci városi könyvtár igazgatója magyarázta el a folyamatot, valamennyi könyvtárvezető es gyakorlott könyvtáros mindennapi munkájának je- . lentös részét, ök így hívják: az állomány fejlesztése, gya­rapítása. A piacol figyelik A kiadókkal és az ország valamennyi könyvtárával kapcsolatban álló, a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat fontos részlegeként működő Könyvtárellátó a titok nyitja, ök figyelik a magyar könyv­piacon kapható friss irodal­mat, a környező országokkal közös könyvkiadást, számon tartják a külföldön megje­lenő magyar nyelvű műve­ket. Feltérképezik mindazt, ami már kapható a szaküz­letekben. (Ez fontos momen­tum. mert itt kezdődik a csúszás.) Ezzel egyidőben kezd el dolgozni az Országos Széchenyi Könyvtár Könyv­tártudományi és Módszertani Központjában működő Űj Könyvek című tájékoztató lap szerkesztősége is. Mint­egy száz fős brigád, akik el­olvassák az új kiadványokat es elkészítik a kéthetenként megjelenő tartalmi ismerte­tőt, tájékoztatót. A többi már egyszerű. A könyvtáros meg­kapja a füzetet, megrendeli, amire szüksége van, és az anyag néhány nap múlva meg is érkezik; lehet olvasni. Mindez természetesen folya­matosan történik, a könyvtá­rak napjában kapják a nagy csomagokat és a könyvtáro­sok régen megbarátkoztak ezzel az átfutási időszakkal. Bár tudják, hogy kétségkívül meg lehetne rövidíteni. Ha nem a könyvpiacot, hanem már a kiadók, nyomdák mű­helymunkáját figyelné az el­látó. Átfutások Nem könnyű ügy ez; az olvasó szempontjából. Már a könyvek kéziratainak nyom­dai átfutása is hosszú időt vesz igénybe — de hát ez a nyomdai kapacitáson múlik. Ezután már azt az egy hó­napot is ki lehet várni, amíg a könyvtárak a legújabb ter­mést megkapják. Az olva­sóknak azonban csak a leg- erdeklődőbb és legtájékozot- tabb rétege keresi a megje­lenés után azonnal az új könyvet. Többen vannak, akik önszorgalomból nem kí­sérik ennyire figyelemmel a kiadók munkáját, akiket előbb könyvtáron kívül kel­lene jobban tájékoztatni; mi is az, amit keresnie érdemes. Ez alatt az egy hónap alatt ugyanis a kritikusoké a szó, és a könyvbirálatok, nép­szerű tájékoztatások „átfutási ideje'’ sokszorosan hosszabb, mint a könyv útja a nyom­dától a könyvtárak polcaiig. Pedig az új könyvtermésnek nehéz lenne kedvezőbb fo­gadtatást elképzelni, mint amikor a várt művet így fe­dezzük fel: örülök, hogy van már, olvastam is, hallottam is róla. (makói) y A néhány, olaszországi él­mény hatására született fest­mény kivételével a magyar tájak ihlették Koch Vilmos festőművész képeit. A teg­nap nyílt kiállításon bemu­tatott mintegy harmincöt, negyven festmény jelentős része pedig egyenesen mis­kolci fogantatását a Tetem­vár. az Avas girbe-gurba ut­cáin. apró házaiban a város — sokszor számunkra is fel­fedezésre váró — romanti­kája érhető tetten. A Kép­csarnok Vállalat Szönyi Ist­ván Termében március 17-ig látható tárlatot Tamás Ervin Munkácsy-díjas festőművész ajánlotta a közönség figyel­mébe. (Ágotha Tibor felv.) A márciusi Napjaink Március 15-ét nemzeti ün­neppé emelő történelmi té­nyeket idéz az olvasó elé Pén­tek Imre ..Ezernyolcszáznegy­vennyolc, te csillag ...” cí­mű vezércikkében. A kora­beli Európában tekint körül. A második oldalon a nép­szerű Fekete Gyula-sorozaton akad meg az ember szeme. Az író a szociális magatartás, a jellem kóriának lappangá- si idején elmélkedik; azt fi­gyeli. hogy milyen korai jel- lemfertözéseket laistromoz- nak leegyakrabban a pszi­chiáterek. ..A magasházak árnyéka már majdnem elért idáig. Es ez is Miskolc, ahová ez az új árnyék nem ér el, ahol az igazi sötétig nem is értem el. de ahol a félárnyék söté- tebb. mint az árnyé'ttalan fény” — így fejeződik be Bartha Gábor Félárnyék cí­mű riportja. A miskolci „vi­lág széléhez” vezet, a danvi- si. a Vörösmarty utcai, a Bú­za téri kocsmákba. Izgalmas. Hűk, lányok, kutyák Paul Arm ont és Paul Van- derberhe Fiúk, lányok, ku­tyák - nű háromfelvonásos vígjátékát mutatja be a Rónai Sándor Megyei Mű­velődési Központ. Kiváló együttes címmel négyszere­sen kitüntetett Csortos Gyu­la Színpada. Az előadásra holnap este hat órakor a Mű­velődési Központ színházter­mébe várják a közönséget. Ex libris-kiállítás A miskolci várost könyv­tár József Attila Klubkönyv­tárának bemutatótermében ma este hat órakor ex lib­ris-kiállítás. nyílik. A gyűj­tőket és a könyv barátait érdeklő anyagot a Kisgrafi- ka Barátainak Köre bocsá­totta a könyvtár rendelkezé­sére. Megnyitót Tok Miklós, Miskolc megyei város Taná­csának elnökhelyettese mond. A tárlat április elsejéig, hét­fő kivételével déli tizenkét órától eete nyolcig, vasárnap délelőtt 10-től este hatig te­kinthető meg. balladiszlikusan tömör mon­tázsokból szerkesztett írás. Pusztai Janos Elégia. Szá­lai Csaba pedig Hófúvásban című elbeszélésével jelentke­zik. Az utolsó oldalon Élet új vesével címmel a miskolci veseátültetésről ír Békés De­zső. E. Fehér Pál a gazdag szovjet könyvtermes két da­rabjai mutatja be. Olyan mű­veket. amelyek magyarul egyelőre még nem olvasha­tók. Papp Lajos hosszan — a tanulmányok igényével — elemzi a Miskolci Nemzeti Színház múlt évi Hamlet-be- mutatójat. Két cikk is foglalkozik a filmművészettel. Tarján Ta­más a magyar filmek mun- kásábrázolásaról ír. Molnár István pedig folytatja töp­rengéseit filmügyben: most a mozi- és műsorkultúra ösz- szefüggéseit boncolgatja. Gyárfás Ágnes cikksoroza­tának negyedik részét közli a 150 éves Miskolci Nemzeti Színházról. A Könyvek között rovat­ban Kalász László Hol vagy jövendő című nemrég meg­jelent kötetét a Napjaink két szerkesztője. Zimonyi Zoltán es Molnár Imre elemzi. Ebben a számban két év­fordulót is ünnepelnek. Ba­ráti Dezső Bálint Györgyre emlékezik, Horpácsi Sándor a 105 évvel ezelőtt született Gorkijra. Papp Lajos, Kalász László, Péntek Imre, Sárándi József, Gyüre Lajos, Tóth Bálint, Rózsa Endre, Kiss Be­nedek. Varga Rudolf és Su- hai Pál verseit olvashatjuk a márciusi Napjainkban. Ezt a számot Seres János, Len- key Zoltán, Kass János, Reich Károly, Feledy Gyula, Tóth Imre és Kunt Ernő il­lusztrálta. (simányi) 4 munkás- kórusmozgalom hagyományai Marót i Gyula, a KÓTA főtitkára ma este hat orakor megkezdi előadássorozatát a Bartók Béla Művelődési Központban. A sorozat ter­vezőjéül a munkás-kórus- mozgalom hagyományait ele­veníti fel. Karnevál Az úttörők karneválját március 3-án délután négy orakor rendezik meg az úttö­rőház nagytermében. Ugyan­ott, ahol másnap, március 4-én délelőtt 10 órakor a kis. dobosoknak rendeznek kar­nevált. A város úttörőcsa­patainak képviselői technikai formákat, illetve mesealako. kát felidéző jelmezekben játszanak, táncolnak majd. DARABKA MAGYARORSZÁG Akár egy szombati estét (föltéve, ha többen nézik ak­kor a tévét) megérdemelt volna Urbán Ernő Az 1001. kilométer című tévéíilmje. Az író-riporter, aki már többször bebizonyította, hogy tollal és mikrofonnal egy­aránt képes a valóság hű áb­rázolására, ezúttal is sok-sok személyes élmény birtoká­ban. és számos réteg, foglal­kozás — tipikus és különös ember — természetrajzát is­merve. alkotta meg forgató- könyvét: ezt a riportdrámát. (Persze inkább csak a dráma lehetősége teremtetett meg. de nem erről akarunk első­sorban szólni.) Ennek a mozaikképnek — így nevezi művét Urbán Er­nő — minden egyes „csempe- darabjaban” jelenünk, múl­tunk, sőt a jövőnk is tükrö­ződik. Hittel, őszintén és sok szeretettel ábrázolja rendkí­vül sokrétű és bonyolult vi­szonylatainkat az író. Olyan helyszínt választott, ahol legtöbbet mozdult a föld. Ahol ma is bulldóze­rek alakítják a felszíni for­mákat; miközben mártírok csontjai kerülnek elő. évti­zedes indulatok munkálnak az emberekben, ahol szerel­mek, szövetségek újulnak meg. ahol éppúgy fellelhető a „kivagyiság”, mint a bölcs előrelátás és a tisztes szor­galom. És mindez nemcsak egymás mellett — együtt! Olykor akár egy emberben. Kitűnő dolog, hogy ez a hetedhét országra szóló la­kodalom, ahol ezresek repül­nek a menyasszonytáncba ahol egv pincére való italt eresztenek le a torkokon — ez a lakodalom mindenkit józanabbá tesz. Mert „vélet­lenül úby adódik”, hogy szembe kell nézni másokkal és önmagunkkal. Az író ere­detileg Pethő Miklósnak szánja a főszerepet. A haj­nali derengésben — mikor egyre jobban józanodva dol­gozni kezdenek az emberek — ott áll egy összelapított kocsi, s egy üres, horpadt élet romjain a jól szituált maszek, aki mindazt pénzzé tette, ami soha nem vásárol­ható vissza sem forintért, sem aranyért... De Pethő még mindig nem elveszett ember, hiszen, ha akar. tud dolgozni, s nem felejtette el a munka örömét. A sok fi­gurás mozaikban — éppen azért, mert mindegyik figura figyelmet érdemel — kár, hogy ilyen vázlatos maradt ennek az embernek ábrázo­lása. „Eszmék, emlékek és élet­formák ütköznek össze” ezen a bugaci lakodalmon. Sajnos csak a riport, vagy ha úgy tetszik, az illusztráció szint­jén. Urbán Ernő legalább három dráma lehetőségét ál­dozza fel. Vajon miért? Mi­ért elégszik meg az életké­pekkel? — melyek ugyan mesterien fűződnek egy szál­ra. de mégsem alkotnak drá­mát. Nagyon hisszük (mert nagyon szeretnénk!), hogy ez a szinte kimeríthetetlen mélységű. mennyiségű „nyersanyag-forrás” megter- mi az új magyar színpadi müveket. Csak ne szórja ilyen tékozló kézzel kincseit az író. Hogyan is mondaná Veres Péter? — Több öko­nómiát!' (gyarmati) l'WT-TU PÉNTEK Kossuth rádió: 12.00: Deli Kró­nika. Lotto. — 12.20: Ki nyer ma — Vácott? — 12.30: Reklám. — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.20: Urban Katalin és Madaras Ga­bor népdalokat énekei. — 13.45: Müszakváltás. — 14.00: Csicseri bolt. — 14.25: Iskolarádió. — 15.00: Hírek. — 15.10: Világhírű elöado- müveszek Chopin-felvételeibőí. — 15.44: Magyar: Imre és ifj. Ma- gyári Imre nótáiból. — 15.59: Hallgatóink figyelmébe! — 16.00: A vilaggazdasag hírei. — 16.05: Így élünk — mi nők. — 17.00: Hírek. — 17.05: Külpolitikai fi­gyelő. — 17.20: Beszélgetés a kritikáról. II- rész. — 18.00: Egy rádiós naplójából. — 18.58: Hall­gatóink figyelmébe!,— 19.00: Esti Krónika. — 19.25: Öt perc sport. — 19.30: Döglött aknák. Vígjáték két részben. — 21.37: Caruso mű­vészi pályája. III, rész. (Ism.) — 22.00: Hírek. — 22.20: Fél óra san­zon. — 22.50: Meditáció. — 23.00: Zenekari muzsika. — 24.00: Hí­rek. — 0.10—0.25: A Randevú ze­nekar felvételeiből. Petőfi rádió: 12.05: Az élő nép­dal. (Ism.) — 12.15: Zenekari mu­zsika. — 13.00: Hírek. — 13.03: Kel trió. — 13.45: Időjárás- es vízállásjelentés. — 14.00: Kettőtől hatig ... a Petőfi rádió zenedél- utanja. — 18.00: Hírek. — 18.05: Külpolitikai figyeld. (Ism.) — 18.20: Mesterségünk címere . . . — 19.20: Vavrinecz Béla féld. Ma­gyar képeskönyv. — 19.39: Szabá­lyozni fogják-e a vilagkonszer- nek működését? — 19.54: Jo es­tét, gyerekek! — 20.00: Esti Kró­nika. IT. — 20.25: Üj könyvek. — 20.28: Énekóra. Vidám kisopera. — 21.00: Szakmai ..tojás”. — 21.10: Könnyűzene Patachich Iván mü­veiből. — 21.40: Egy pálya von­zásában — 22.00: Esti hang­verseny a 22-es stúdióban — ma­gyar zeneszerzők müveiből. — 23.00: Hírek. — 23.15: Nóták. — 24.00—0.10: Hírek. Miskolci rádió: Megyei híradó. — Készülő törvénytervezetek . . . — A biztonságos vasúti közle­kedésért. — Egy postahivatal megszűnéséről. — Legújabb le­mezünk. — Kulturális életünk­ből. — Tavasz várás az óvodá­ban. — Amatőrfilmesek körében. — A dzsessz kedvelőinek. Televízió: 17.33: Műsorismerte­tés. — 17.35: Hírek. — 17.40; 25 evesek világ«. — 18.IO: öt perc météorologia . .. 18.15: Helyünk a világmindenségben. —18.45: Mun­kahelyi közérzet, demokratizmus az üzemekben. — 19.15: Reklám - műsor. — 19.20: Esti mese. — 19.30: Tv-hirado. — 20.00: Pirx kalandjai. I. Diplomavizsga. — 21.00: Dilettánsok egymásközt. — 22.00: Tv-hirado — 2. kiadas. — 22.10: Telesport. Műkorcsolya VB. Jégtánc. Filmszínházak: Beké (f4, hn6. 8 ó.): Föltámadott a tenger (szí­nes magyar). — Kossuth (f3. fő, f7 o.): A törvénysértő serül (szí­nes amerikai. 16 éven felüliek­nek!) — fáklya (fő, f7 o.): Bo­londos újoncok (színes francia). — Filmklub (fő, t'7 ó.): Apáca (magyarul beszelő színes fran­cia). — Petőfi (f7 o.): A vőle­gény nyolckor érkezik (színes magyar). — Szikra (ö, 7 ó.): Bú­csúzz a tegnaptól (színes angol). — Táncsics (5, 7 o.): A nagy me­semondó titka (magyarul beszelő színes csehszlovák). Miskolci Nemzeti Színház (7): Sybill (Vörösmarty-bérlet). Kiállítások: Miskolci Kept.ar (10—18 óra között) : Állandó ki­állítás. — Szönyi Terem (fio—18 óra között): Koch Vilmos fes­tőművész kiállítása. SZOMBAT Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: MusorismertelGb. — 8.15: Bu­dapest és ? vidék kultúra hs programjából. — 8.20; Lányok, asszonyok. — 8.40: Rose Mane. Részietek Friml-Stothart operett­jéből. — 9.00: Miért fontos? — 9.10: A Rádió lemezalbuma. (Ism.) — 10.49. Hangok az űrben. Ka­rinthy Férenc hangjátéka. (Ism.) — 11.46: A Magyar Rádió és Te­levízió gyermekkórusa énekel. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Zenekari muzsika. — 9.90: Hírek. — 9.03; Színes népi mu­zsika. — 9.45: Válaszoiunk hall­gatóinknak. — 10.00: Szombat délelőtt. Közben 11.00—11.03: Hí­rek. Televízió: 8.06—0.35: Iskólatevé. 8.05—8.25: Filmesztétika, (közép­ek. I. oszt.) — 9.00—9.35: Kéenia (középisk. I. oszt.) — 9.35: Mű­sorismertetés. — 9.36: Téka (Ism.) — 10.05: Kolumbuszok. Lengyel tevéfilm-sorozat, 2. rész: Isten ve­led. Baszka! (Ism.) — 10.55: Mű­korcsolya VB. Jégtánc (felvétéi­ről ). — 11.35—12.05: Rólad vm szó! (Ism.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom