Déli Hírlap, 1973. március (5. évfolyam, 51-77. szám)

1973-03-13 / 61. szám

pül A negyedik ötéves terv­időszak végén újabb, 200 sze­mélyes óvoda épül a diósgyő­ri városközpontban. Költsé­geihez hozzájárulnak Mis­kolc vállalatai és szövetkeze­tei is. A Miskolci Textilkon­fekció Szövetkezet tagsága a közelmúltban úgy döntött, hogy 80 ezer forintot ad az óvoda építéséhez. Újrafestik a hefőcsabai hidat Hamarosan újrafestik a tapolcai elágazásnál levő he- jőcsabai vasúti hidat. Két homlokzatára ismét a TVK-t népszerűsítő reklámok ke­rülnek. A tervek elkészíté­sével Tóth Gyula diósgyőri reklálngrafikust bízta meg a leninvárosi vállalat. A hat változat közül a Képzőművé­szeti Alap lektorátusa vá­lasztja ki a két legszínvona­lasabb munkát. * Az Országos Balesetelhárítási Tanács — kísérletképpen — feltűnő színű védőruhát készített és juttatott el vidéki ta­nyai iskolákhoz. A „Vigyázz rám” felirat segít a távoli isko­lákba bandukoló gyerekeket megvédeni a száguldó autóktól. (Esztergályos Keve felvétele) Nagy vita után Ismét tanácstagnak jelölték Tegnap este még a torna­terem is kevésnek bizonyult volna azok befogadására, akik a 83. sz. tanácstagi kör­zet jelölő gyűlésére érkeztek a Ságvári utcai általános is­kolába. Akik néhány percet késtek, már csak a folyosón hallgathatták meg Kovács Istvánná beszámolóját. Egy szenvedélyesen vitá­zó kedvű jelölő gyűlés rész­vevői lehettünk. A környék lakói egymás után értékel­ték a két évvel ezelőtt meg­választott tanácstaguk, De- mők Józsefné diósgyőri cso­koládéüzemi szocialista bri­gádvezető munkáját. A hoz­zászólásokból kiderült, hogy bizony ezen a környéken még mindig sok az olyan gond, ami miatt a lakosság — okkal vagy ok nélkül — háborog. Barkóczi Pálné pél­dául azt kifogásolta, hogy nincs a környéken játszótér, rossz a világítás. Kocsis György ehhez hozzátette: azért nem tudnak hol ját­szani gyermekeik, mert a tervezett játszótér helyén 26 garázs épült, s mindjárt Berta Mihályt javasolta ta­nácstagnak. Matics Lajos, Rácz Ádám utcai lakos azt kifogásolta, miért nem tö­rődnek jobban a környék öregjeivefl. Sturm József Győri kapui lakos az építke­zéseknél itt-ott megnyilvá­nuló tervszerűtlenséget em­lítette, s Elek Istvánt java­solta tanácstagnak. Az ezt követő hozzászólók azonban szinte egyöntetűen álltak ki Demők Józsefné mellett. Brinza Sándorné, Kecskés István, Balázs Sán­dor, Berta Mihály (aki mind­járt le is mondott ellenje­löltségéről), Lekner Józsefné, Somsak Jánosné elmondot­ták: a rövid ciklus alatt nem lehetett többet elvégezni, mint amiről tanácstaguk be­számolhatott. Igaz. a kör­nyéknek vannak gondjai,5 de ezek megoldása nem á ta­nácstagon múlott. S ha a la­kók egy emberként sietnek a segítségére, talán ma nem is kellene beszélni egy sor fá­jó kérdésről. A 83. sz. tanácstagi körzet jelölő gyűlése végül is — mi­után mindkét ellenjelölt visz- szalépett a volt tanácstag javára — egyhangúan szava­zott ismételt bizalmat De­mők Józsefnének. Most rajta a sor, hogy bizonyítson, ha április 15-én megválasztják. (nyikes) REFLEKTOR Ma ‘ Budapesten ágazati idegenforgalmi tanácskozás volt a Gellért-szállóban. Baján, a József Attila Műve­lődési Központban „Petőfi alakja szépirodalmunkban” címmel könyvkiállítás nyí­lik. Békéscsabán a Kulich Gyula Ifjúsági és Üttörőház- ban Petőfi-emlékest lesz. Győrött, a Xantus János Mú­zeumban kiállítást és em­lékülést nyitottak meg már­cius 15-e 125. évfordulója al­kalmából. ijc Kaposvárott az idegenforgalom helyzetéről és a Balaton-part fejlesztésé, ről tanácskoztak a megyei tanács vb-ülésén. Nagyka­nizsán tájegységi nemzetiségi konferenciát tartottak a vá­rosi pártbizottság székházá­ban. 3^ Szigetváron termék- bemutató kiállítást rendez­tek a konzervgyárban. Jjc Szolnokon, * a megyei KISZ- bizottságon ülésezett az ön­tözési feladatokkal foglalko­zó operatív bizottság. Tűzőrök a hegycsúcsokon Huszonhárom helyen égett az erdő Két hete egyetlen nap sem telt el anélkül, hogy megyénk valamelyik erdejében ne okozott volna több tízezer forint kárt egy eldobott gyufaszál, egy füstölgő cigaretta vég vagy egy őrizetlenül hagyott tűzrakás. Borsodban az utóbbi egy hónap alatt 23 helyen, 150 hektár területen pusztított az er­dőtűz, s csak a tűzoltók gyors beavatkozásának köszönhető, hogy további 600—700 katasztrális hold erdőt sikerült meg­menteni a pusztulástól. A keletkezett kár értéke azonban — becslések szerint — már így is meghaladja a félmillió forintot. Az esetek többségében a kirándulók felelőtlensége okozta a tüzet, pedig az iga­zi kirándulószezon még csak ezután kezdődik: egy-két hét múlva, ha az idő mele­gebbre fordul, minden hét végén városlakók ezrei in­dulnak a hegyekbe. A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium az utóbbi hetek gyakori erdő­tüzei miatt — átmeneti jel­leggel — az idén is elren­delte a tűzrakási tilalmat. Egyelőre még a kijelölt sza­lonnasütő helyeken sem sza­bad tüzet rakni. A hosszan tartó csapadékmentes időjá­rás miatt ugyanis erdeink- ben rendkívül nagy a tűz­veszély. Ezért amíg újra ki nem zöldellnek a fák, a fü­vek, még az erdők közelé­ben sem szabad tüzet gyúj­tani. vagy gyomot és gazt égetni. Tiltó táblák Az erdei utak bejáratánál és a kijelölt tűzrakóhelyeken az erdészet dolgozói csaknem mindenütt elhelyezték a tiltó táblákat. A magasabb hegy­csúcsokon tűzőrök teljesíte­nek figyelőszolgálatot. Az erdészlakásoknál és a turis­taházakban tűzvédelmi szer­számraktárakat szereltek fel. s a borsodi erdőgazdaság 18 erdészetében mindenütt éj­jel-nappali ügyeletet tarta­nak. Szombat óta a lillafüredi erdei vasút kalauzai is min­den kirándulócsoportot fi­gyelmeztetnek a tilalomra. Mégis, amióta az említett MÉM-rendelet megjelent, nyolc helyen égett az erdő a megyében. Csak a néhány nappal ezelőtt bekövetkezett Taggyűlés KISOSZ-nál A KISOSZ megyei szer­vezete pénteken délután tart­ja mag évi rendes taggyűlé­sét a Régiposta utcai klub­helyiségében. A taggyűlésen beszámolnak az 1972. évi eredményekről, gazdálkodás­ról, vagyonmérlegről, és megtárgyalják az 1973. évi költségvetést. A taggyűlésen a KISOSZ-igazolvánnyal rendelkező családtagok meg­jelenésére is síámítanak. ISKOLAPAD A jelölő gyűlés már megkezdődött, amikor valaki karonfogva vezette fel a lépcsőn a nénit az első emeleti teremhez. Az ajtó előtt megállt a többiek között. Már nem fért be. Egy férfi széket hozott neki. Leült és fi­gyelt. Semmit sem hallott. Szemközt nyitott tanterem. A falakon füg­gő képek a történelmet idézték. Múlt és jelen. A néni is egy kicsit múlt, egy kicsit jelen ... Kértem: üljünk le valamelyik pád­ra. Itt az ajtó előtt úgysem hall semmit; majd elmesélem, miről van szó. Ha már egyszer ide fáradt... Beültünk az első padba. Özvegy Rendek Józsefné hetvenkilenc évesen és egy kissé megilletödve. Hát persze, régen volt. Nem ilyenek voltak a padok, a katedra, a képek se a falon s egyáltalán nem is járt ilyen szép iskolába, mint amilyen ez itt, a Ság­vári utca 39. alatt. Kérdezem, érdeklik-e a világ dolgai? Azt mondja, nem nagyon ért hozzá. S mégis el­jött ide — bár a szomszédból, az Oprendek Sándor utca 14-ből — a jelölő gyűlésre? „Hát persze. Szavazni akarok ... Hát persze, tudom — néz vissza rám fakó tekintettel, amikor szóvá teszem a dolgot —, tudom, most csak jelölünk, majd áprilisban szava­zunk.” És mire szavaz, Rendek néni? „Mi­re? Az ország sorsára.” Milyen az ország sorsa? „Jó. Nagyon jó. Jól eszik mindenki, szépen jár mindenki, mi meg valamikor megrongyoskodtuk az életünket.” ... Darus volt a férje a vasgyárban. Ko­rán elhalt. Miként az egyéves lányka is. Teljesen egyedül maradt? „Dehogyis! Hét árvát neveltem. Menhelyieket és a húgo­méit. Kapálni jártam napszámba. Sokfelé és sokat dolgoztam. Dohánygyárban is, ott a Gömöri mellett. Nehéz volt. Nagyon ne­héz. Akkor.” Beszél, beszél, néha elakad, el-elgondól- kodik. Lassan illeszkednek egymáshoz a mozaiklapok, de kép, tiszta, világos kép for­málódik belőlük és megelevenedik egy mun­kásasszony élete, munkásasszonyok kora, egy megviselt nemzedék igaz története. S ebből a történetből, pontosabban a történelmet túlélőkből már csak az érzelmek hulláma csap át a mába. Mert egyebet mit is tehet­nénk a máért — hiszen tettek és vállaltak eleget! —, mint hogy vele éreznek, érte éreznek. És eltipegnek ide — ha csak a szomszédból is —, szuszogva megmásznak egy emeletet s kintrekedve leülnek az ajtó előtt. S én képtelen vagyok rá. hogy sorol­jam, miről van szó odaát, a másik terem­ben. ahol ma délelőtt a gyerekek fizikát ta­nultak. Vajon özvegy Rendek Józsefné tud- ja-e: mi a fizika? Lehet, hogy azt nem De hogy ért a világ dolgához — az biztos! Egész életében ott volt a világ két dolgos kezében s ott élt abban a meleg anyai szív­ben, amely munkások árváira hullatta min­den melegét. Az 6 világát, szürke kis való­ságát remekül illesztette a nagy minden- ségbe. Ezt teszi most is. De legalább ott ülhetne, abban a másik teremben! Visszakísérem az ajtóig. Székét elfoglal­ták. Ám az ajtón belülről karok nyúlnak érte s valósággal beemelik. Még egy pilla­natra visszanéz rám. Mintha mondani sze­retne valamit. Meggondolta magát? Lehet. Nem akar hangosan szólni. Csak szóljon! Néha jó az. Néha kell az. Az emlékezés végett, a történelem végett. CSALA LÁSZLÓ egyik dél-borsodi erdőtűznél egy százhektáros tölgyerdő közepe égett végig sávszerű­én — egyetlen eldobott égő cigarettavég miatt. Mert bár a tűzrakási tilalom hatály­ba lépett, a dohányzást nem lehet megtiltani. Ezért is kéri az erdészet a kirándulókat: ha valaki ► mégis rágyújt, akkor leg­alább arra ügyeljen, hogy az égő gyufát és cigarettavéget mindig tapossa a földbe. De még véletlenül se az avarba, mert a kiszáradt aljnövény­zet már a legkisebb szikrá­tól is lángra lobbanhat. Ha pedig kirándulás közben az erdészek vagy a Természet- barát Szövetség erdei szol­gálatának karszalaggal és igazolvánnyal ellátott önkén­tesei valakit felszólítanak, kérésüket senki se vegye to­lakodásnak és minden eset­ben tartsák be az utasítá­saikat. \ kocsiban van hamutartó! Az erdészek külön felhív­ják az erdei utakat járó autósok figyelmét; minden kocsiban van hamutartó, s amig az erdőben vezetnek, lehetőleg azt használják, és ne az ablakon dobálják ki az égő gyufát és cigarettát. Az ország erdőségeinek hetedrésze Borsod megye te­rületén van. Aligha kell bi­zonygatni, milyen népgazda­sági értéket jelent ez egy fában olyan szegény ország­nak, mint a miénk. Az em­lített tűzrakási tilalom óta előfordult erdőtüzek is arra figyelmeztetnek, hogy erde- inket ilyen száraz időben — a lakosság, a kirándulók se­gítsége nélkül — a legjob­ban szervezett tűzvédelmi szolgálat és a legjobban fel­szerelt. leggyorsabb tűzoltó apparátus sem tudja meg­védeni. (lahucsky) Hírek az épülő kenyérgyárról Májusban telítik a tememet Befejezéshez közeledik az új miskolci kenyérgyár épí­tése. A külső burkolómunká­kon már csak mindössze hú­szán dolgoznak a BÁÉV szak­emberei közül. De hogyan állnak a szerelők? — Az ígéret úgy hangzott — mondja Szabó Zoltán, a Miskolci Beruházási Vállalat műszaki ellenőre —, hogy március végére minden gép a helyén lesz. Jelenleg 21 szakember dolgozik a .kor­szerű berendezések szerelé­sén. Úgy tűnik, a határidőt mór nem kell módosítani. Ha április első napjaiban megkezdődhet a ,,hidegjára­tás”, egy, másfél hónap múl­va próbasütést tarthatnak. — Miért igényel ilyen hosszúi időt a bejáratás? — Elkészülte után ez lesz az ország legnagyobb és leg­modernebb kenyérgyára. Tu­lajdonképpen egyetlen gomb­nyomásra indul meg a ke­nyérgyártási folyamat és a gépek, berendezések már automatikusan, a megfelelő időben kapcsolódnak be a munkába. Ezt összehangolni nem könnyű feladat. Ráadá­sul jugoszláv, NDK gyárt­mányú felszerelések, nálunk még új gépek premierjére is sor kerül. — Mikor süt először ke­nyeret az új gyár? — Az ÉLGÉP szakembe­rei szerint, ha jól sikerűi a beszabályozás és közben nem kell alkatrészhiány miatt késlekedni, május végén, jú­nius elején befűtik a ke­mencéket. Az úgynevezett melegpró­bák is heteket vesznek igény­be. Többek között beállítják azokat a szalagokat is, ame­lyek hátán áthalad a kenvéi a kemencén, és mikorra egy fordulatot megtesz, pirosra sül. A gyár tervezése óta ren­delet jelent meg arról, hogy kötelező a kenyérre címkét tenni. Ezzel annas idején nem számoltak. — Kerestünk váiUtikczoi egy ilyen gép megtervezésé­re. de még nem sikerült megoldást találni. Ügy lát­szik, külföldről kell vásárol­ni. Az ugyanis igen különös lenne, ha egy automatikus üzemben négy-öt ember cím­keragasztással töltené a nap­ját. NAGY JÓZSEF KöD^vtáravaló Sajószentpéteren március 15-én délelőtt tíz óraikor is­kolai könyvtárat avatnak. Az iskolai könyvtárhálózat legújabb tagját a 3-as szá­mú Általános Iskola tanulói vehetik birtokukba. íj autóbuszok Ebben az évben 39 új au­tóbuszt vásárol a 3. számú Volán Vállalat; 26 kocsi már meg is érkezett. Így kicserél­hetik a régi járműveket; a selejtezéseket is figyelembe véve, kilenc autóbusszal töb­bet közlekedtethetnek. A hónap legjobb képe A Miskolci Fotóklub házi pályázatokkal is igyekszik növelni tagjainak munkaked­vét. A hónap legjobb képe pályázatra hatvan kép érke­zett márciusban. Ezek közül húsz fotót találtak kiállításra is érdemesnek. A pályázat első három helyezettje Ku- rucz János, Vadas Zsuzsa és Farkas Ida lett. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom