Déli Hírlap, 1973. március (5. évfolyam, 51-77. szám)
1973-03-06 / 55. szám
Savanyú ! szájízzel információ nem mu&aiilulajtíun; aki az információt adja, nem *,/1 vereget tesz, hanem a kötelességét teljesíti" — hangsúlyozta a legutóbbi újságíró aktivaérickezlcten Óvári Miklós, az MSZMP KB (itkáia. Szavat e rangos esemény óta eltelt csaknem másfél év aiait szinte szállóigévé váltak, amelyet sokszor és sok helyen idézgetnek. ügv tűnik azonban, hogy nem elégszer, mert még mindig vaunak gazdasági vezetők — igazgatók, főosztály- és osztályvezetők stb. —. akiknek füléig nem jutott el ez az elsősorban rájuk vonatkozó intelem Vagy ha el is jutott, Tervszerűen nem vettek róla tudomást. Egy tény: a Borsod—Heves megyei Élelmiszer- es veg^íaiu Nagykereskedelmi Vállalat — ismertebb nevén: a FŰSZERT — vezetőinek e téren való tájékozottsága meglehetősen hiányos. A közelmúltban például több olvasónk kérdezte tölünk levélben: miért romlott a citrom minősége? Mi sem természetesebb, mint hogy mi a FŰSZERT - tői, a délig yümölcsöket megyénkben forgalomba hozó vállalattól kérdeztük ugyanezt, a tervünk az volt. hogy a remélt válasz alapján tájékoztatjuk olvasóinkat. lg ám, csakhogy ez az első hallásra szitué nevetségesen egy- szei u kérdés „kemény diónak'5 bizonyult. Az első telefonhívásra az illetékes főosztály egyik dolgozójának válasza egyértelműen elutasító volt: „Nem az én területem, talán próbálja meg a raktárban!’* Megpróbáltam. „Igazgatói utasításunk van rá: nem uyilat- Kozhatok” — így a raktárvezető. Az igazgató titkárnője: „Az igazgató elvtárs Budapesten van. A helyettese is . . —. aztán kattant a telefon: letették. Üjabb tárcsázás, ezúttal az áruforgalmi osztályra. *il közölték velem, hogy feleslegesen fáradozom, mert sajtónak, rádiónak csak az igazgató nyilatkozhat! Nem adtam fel a harcot. A tizenvalahányadik telefonhívásra végre jelentkezett egy hang, akinek gazdája tudott ugyan az igazgató utasításáról, ám végighallgatva keserves kálváriámat a vállalatával, hajlandó volt válaszolni a citrom-ügyben feltett kérdéseimre. Telt a jv gyzetpapír, már-már magam előtt láttam az elkészült kéziratot, amikor hirtelen elhallgatott, s csendesen így szólt: „Az osztályvezetőm kéri a telefont. Átadom.” Rideg hang közölte: „Mindazt, amit a kolléga szavaiból feljegyzett, dobja el! Egy szó sem igaz az egészből, és különben is az igazgatói utasítás . . . !” Meg aztán, bárki szélhámoskodhat azzal, hogy feltárcsázza őket, fiktív néven bemutatkozva ilyen, s hasonló kérdésekre kér választ. De ha mégis az vagyok, akinek nevezem magam — javasolta —, hívjam fel Budapesten a Déligyümölcs Nagykereskedelmi Vállalat vezérigazgatóját, aki náluk sokkal jártasabb c témában, tehát megbízhatóbb információval tud szolgálni. Legnagyobb meglepetésemre — igen, ezek után már a természetes dolgok is megleptek — dr. Bartha István, a DÉLKER Vállalat vezérigazgatója éppen egy értekezlet közepéről jött a telefonhoz. Egy pillanatig sem kételkedve azon, hogy az vagyok, akinek nevezem magam, választ adott minden kérdésemre. A citrom-ügy- oen tervezett cikket tehát — egyáltalán nem a FŰSZERT Vállalat illetékeseinek jóvoltából — ha kissé savanyú szájízzel is, de megírtam. Olvasóink választ kaptak jogos kérdéseikre. Az újságíró napi munkája során gyakran ütközik olyan falba, amelyet az egyszemélyi vezetés elvének félreértelmezése emel egyes vállalatvezetők és a külvilág közé. Az előbbiek elrendelhetik ugyan az informs lás megtagadását, de aki az effajta rendeleteket kiadja, a saját tájékozatlanságát igyekszik leplezni. KEGLOVICH JANOS Korrózióvédelem, homlokzatfestés Az ÉTÉ. a Budalakk Festék és Műanyaggyár s az Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat —ma tíz órai kezdettel ankétot rendez a miskolci MTESZ- ben az épületek korrózióvédelmének, a homlokzatfestésnek - és., a., .felújításnak a kérdéseiről. A Kohászati Gyárépítő Vállalat budapesti központjában értékelték a vállalat KISZ-aJapszervezeteinek elmúlt évi munkáját. A versenyben a KGYV diósgyőri főépítésvezetöségének fiataljai a második helyen végeztek. Jutalmuk háromezer forint, s az alapszervezet titkára kéthetes szovjetunióbeli utazáson vehet részt. Hammer Ferenc igazgató az értékelő megbeszélésen arra k^rte a KISZ-aLupszervezetek titkárait: forduljanak felhívással a Dunai Vasmű, az LKM, s az ÖKÜ KISZ-íiataljaihoz annak érdekében. hogy elősegítsék az acéltermelés növelését. A diósgyőri föépítésvezetőség KlSZ-alapszervezete már el is juttatta felhívását az LKM KISZ-eseihez. A három vaskohászati üzem és a KGYV fiataljai hamarosan együttműködési szerződésben rögzítik vállalásaikat. Nőnapra készül a virágkereskedelem. A Rozmaring üzletét vevőcsalogató csokrok díszítik. A kéményseprők inkább a piacon vásárolnak. (Ágotha Tibor felvétele) A virágkötő asszonyok édességet kapnak Olyan szép ez a szegfű! r A Rozmaring Tsz Búza téri virágüzletébe tegnap délelőtt beállított egy kosaras asszonyság. — Hóvirágjuk van? — kérdezte reményekdve. — Hogyne. Hány csokor kell? — ugrottak az eladók, de az asszonyság elszontyolodott. — öreg hiba, hogy van. Én nem venni, hanem eladni akartam — mondta, s a fonott kosarát kitakarva mutatta a portékát. * A naptár szerint még tél van, de a hóvirágszezon már véget ért. Fillérekért vesztegetik az meal áiusok A virágüzletekben a tavá- szi menetrend lépett életbe. Készülnek a nőnapra. A Rozmaring például 15 000 szál szegfűt, nárciszt, tulipánt, fréziát, rózsát hoz forgalomba a lányokat-asszonyokat köszöntő csütörtökig. A gavallér férfiak orgonával, sőt orchideával is meglephetik szívük hölgyét. Az ínyenceknek a Mozart-golyót ajánlja az üzletvezető. A mohalabdába ágyazott virágkölteménynek annyi köze van Mozarthoz, mint Petőfinek a róla elnevezett rostélyoshoz. Az üzletben hat nő dolgozik. Ök, akik egész évben virágot szálaznak, csokrot kötnek. koszorút fonnak — édességet kapnak a nők ünnepén. / * A kora délelőtti virágpiacon még ritka vendég a vásárló. A kertészek azonban bizakodnak: — Azt nézzék meg, hogy micsoda roham lesz itt holnap és holnapután. Két fekete ember, két kéményseprő motoz a hófehér, vérpiros szegfűk között. A/. idősebbik, Szívós József ..a VÉRtim dicséri. — A szegfű az' asszony kedvence. Igaz, ritkán viszek neki. de a nőnapról sosem feledkezem meg. A fiatalabbnak. Csécsi Ernőnek sincs bérlete a virágpiacon. — Csak néhány éve vagyunk házasok, két gyerek van. Ezer helyre kell a pénz. Ha kedveskedni akarok az asszonynak, akkor valami praktikus holmival lepem meg. Most persze virágot kap. Olyen szép ez a szegfű... (brackó) főbbel kellene „kihozni a fiatalokból így látja a sorozó orvos Dr. Darab Gyula megyei sorozó főorvos egy azok közül, akik előtt évről évre ezrek vonulnak el, s így pontos képe lehet a 18—23 év közötti fiúk egészségi állapotáról. — Tizenkét évvel ezelőtt mint tartalékos lisztet kértek fel a sorozó orvosi teendők ellátására. Aztán ..ittragad- tam”, orvosi munkám kiegészítő ága lett. Mint megyei sorozó főorvosnak ma már könnyebb a dolgom, hiszen a megyében több olyan kolléga van, aki tagja lehet á 1 söröző bizóftságnált. — Mit vizsgál tulajdonképpen a sorozó orvos? — Az előzmények kikérdezésével kezdődik, majd megállapítjuk a sorkötelesek fejlettségét, magasságát, testsúlyát, általános fizikai erejét, mellbőségét. Végzünk látás- és hallásvizsgálatot is. A legkisebb gyanú esetén szakorvosi, vagy kórházi kezelést javasolunk. — Előfordult már, hogy be akarták csapni? — Kétféleképpen is. A disszimulánsok — főleg a falusi fiatalok — igyekeznek eltagadni betegségüket. Nem a betegséget szégyellik, hanem azt, hogy nem kellenek katonának. Egy hónap múlva aztán leszerelik őket. például gyomorfekély miatt. A városi vagányok pedig szeretnének meglógni a katonaság elöl. — A sorozó orvos egy kicsit szociológus is ... — Az életforma-különbsé- gek meghatározóak. A falusi fiatalok , a.. városiaknál fizikailag fejlettebbek, erősebbek. De aránytalan a testi fejlődésük: erős a karjuk, gyenge a lábuk. Rossz a testtartásuk. Magyarországon az általános iskolák kétharmadában nincs megfelelő tornaterem. Persze, a falusi gyerekek sem a tornaóráktól erősebbek, hanem a korán elkezdett fizikai munkától. — Milyennek látja ta lókat? a mai fiaSzőlészeti bemutató A miskolci mezőgazdasági szakkörök tagjai csütörtökön délután három órakor a csillagvizsgálónál találkoznak, ahonnan a közeli szőlőkbe sétálnak metszési bemutatóra. A bemutatót Brezovics László, az Országos Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet tarcali telepének igazgatója tartja, aki este hat órakor az Ady Endre Művelődési Házban előadásban foglalja össze a látottakat, s a szóló gondozásával, kezelésével kapcsolatos tudnivalókat. Mit szól hozzá, hogy... ... milyen nagy sikere volt az idén a mohácsi farsangnak? Húszezer ember nézte végig a busók felvonulását. — Nekem nem kell Mohácsra utaznom. ha álarcos embereket akarok látni. — Hogyhogy? Újabban Miskolcon is divat a ..maskara”? — Ha nem is egész Miskolcon, de egyes vállalatoknál, hivatalokban igen. — Egyre rejtélyesebben beszél. — Majd mindjárt megérti. Történt a minap, hogy odajárultam a titkárnő elé mondván: feltétlenül beszélnem kell a főnökkel. Arca zord volt, modora kimért, válasza elutasító. S mit ad isten!? Mielőtt elsomfordálhattam volna, belépett a szobába egy miniszteriális delegáció. A mi titkárnőnk orcája a másodperc tört része alatt teljesen kicserélődött: mosolygott nemcsak a szája, hanem a szemöldöke, sőt a füle is. Soha nem láttam Ilyennek. Maga szerint mi a magyarázata ennek a rejtélyes átalakulásnak? — Tőlem kérdi? Tudja azt jól maga is. — Nem tudom, csak sejtem. Szerintem két álarcot tart az asztalfiában. Ha alacsonyabb beosztású dolgozó kopogtat gyorsan felteszi a csúnyábbikat, a mérgeset; a magas rangú vendéget viszont a csupa-mosoly, csupa-báj maszkban köszönti. — S mikor mutatkozik valódi képe ben ? — A hivatalban soha. Talán meg sem ismerném, ha egyszer otthon, baráti társaságban találkoznék vele. — Szép kis szerepjátszó ez a titkárnő Mohácsról származik? — Mohácsról? Ugyan! Kicsi az a Mohács ahhoz, hogy ellássa a különböze 'általatokat, intézményeket busókkal, lert nemcsak a titkárnőnk ért ám ret■ entően az álarcok cserélgetéséhez. — Most. hogy mondja, az én emlékestemben is felrémlik néhány hasonló élmény .. . — Na ugye! — Van egy munkatársam, aki olyan szelíd képpel mászkál, mintha egyenes ági le szár mázolt ja lenne Gábor arkangyalnak. Egyszer azonban megpillanthattam a másik ábrázatát. A fátyolosbús szemek helyen két hegyes kard villogott, s a máskor szelíd mosolyé száj leginkább golyószóró csövéhez volt hasonlatos. Minket, kollégáit jellemzett — el tudja képzelni, hogyan — népes hallgatóság előtt a folyosó sarkában. — Így van ez, barátocskám! Álarcokkal találkozunk még a boltokban, vendéglátóhelyeken is. Mit parancsol? — kérdezte tőlem a minap egy bájos pincérlányka. s közben úgy nézett rám, mintha én lennék a mesebeli herceg. Amikor azonban megtudta, hogy sem konyakot, sem draga palackozott bort nem kérek, csupán egy dupla feketét, úgy lehámlott vonásairól a rajongás, mintha sosem lett volna. A kávét már egy másik maszk mögé bújva lökte elém. Arcáról világosan le lehetett olvasni'. szívesebben látna az ajtón kívül, hiszen elrabolom a helyet olyanok elől. akik netán még whiskyt is rendelnének. — Hogy is kezdtük? Tényleg felesleges Mohácsra menni farsangolni. — Álarcosok kedvéért nem. Azok akadnak mindenütt. Csak amit időnként velünk . művelnek, azt nem lehet farsangi1 mulatságnak nevezni. BÉKÉS DEZSŐ — A sorköteles fiatalok egészségügy'! állapotának romlása világjelenség. (Igaz, korunk felfokozott követelményei koncéittráltabban jelentkeznek a hadseregnél; ezért nem lehet mindenki alkalmas a testi megpróbáltatásokra.) Egy országos felmérés szerint a sorköteleseknek körülbelül 30 százaléka alkalmatlan a katonaéletre. (Borsodban is ugyanilyen az arány.) Sok az idegbántal- makban szenvedő és. a gyógykezelésre. kivizsgálásra szoruló fiatalember. Egy-egy sorozáson viszont mindössze egy-két törpe növésű (150 centiméter alatti) fiatal akad. Nem ritka a 180 centiméter körüli magasság. De a 180 centiméteren felüliek túlnyomó többsége lúdtalpas. mert csontozatuk statikailag nem elég szilárd. A szemüvegesek aránya nyolc-tíz százalékot tesz ki. Valamit javult ugyan a fogászati helyzet, de még nem megnyugtató. A borsodi, szabolcsi sorkötelesek egészségügyi állapota sokkal gyengébb a dunátúliakénál es az alföldiekénél. De a testi fejlettség, a fizikai erő csökkenése Világjelenség, összefügg ez a technika fejlődésével. mert ennek arányában csökken a fizikai igénybevétel. Az ember alkalmazkodin a természethez: ahogy nő a kényelem, úgy csökkennek a fizikai képességek. És ez legjobban a legfiatalabb felnőtt korosztálynál nyilvánul meg. A szellemi nívó emelkedése tömeges jellegű, de kevés az igazán kiemelkedő ember. Túlságosan nagy tömeg marad meg középszerűnek. Többet lehetne és kellene ..kihozni” a fiatalokból. (huzatai*«) A több acélért
