Déli Hírlap, 1973. március (5. évfolyam, 51-77. szám)

1973-03-05 / 54. szám

Nyílt várospolitika Beszélgetés Bérezi Béla tanácselnökkel (Folytatás az 1, oldalról) A továbbiakban arról be­szélt Bárczi Béla tanácsel­nök, milyen problémákat okozott eddig az úgynevezett kisegítő létesítmények kése­delmes felépítésié, s hogyan kívánják az eddiginél job­ban érvényre juttatni váro­sunk vezetői a komplexitás elvét. — Óvodáink jelenleg 140— 150%-os terheléssel működ­nek, ami nemcsak a szülők­nek, hanem a város vezetői­nek is sok bosszúságot okoz. Vagy nézzük a vízellátást. Az új lakásokban ielentősen nö­vekszik a vízfogyasztás. A város víztermelő kapacitását ezért a negyedik ötéves terv időszakában — a lakosság számának növekedését meg­haladó ütemben — mintegy 30 ezer köbméter/nap meny- nyiséggel kell növelni. Má­sik fontos követelmény a tö­megközlekedés arányos fej­lesztése. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztériummal közösen tervpályázatot írtunk ki a belváros közlekedésének fejlesztésére. A pályázatok felhasználásával a negyedik- ötéves terv időszakában je­lentősen előbbre léphetünk. Az északi tehermentesítő út megépítésével komoly mér­tékben enyhül majd a kelet­nyugati főforgalmi út zsú­foltsága. — Sokan és foggal vetik fel, hogy az ország második vá­rosának kulturális élete nem eléggé pezsgő. Hogyan alakul Miskolc szellemi arculata a következő években, mit tesz­nek a szellemi élet fellendíté­séért? — A szocialista városépítés­ben sokoldalúan ki kell elé­gíteni a lakosság igényeit, nemcsak gazdasági, hanem szellemi és egészségvédelmi téren is. A tudományok, a kultúra területén ma még nagyobbak az igények, mint a lehetőségek. Konkrét terv, hogy új művelődési ház épül a vasgyár szomszédságában és vannak szép elképzelések is a szellemi élet felpezsdíté­sére. Például a Magyar Tu­dományos Akadémia kihelye­zett tagozatot kíván szervez­ni Miskolcon. A Magyar Rá­dió és Televízió is foglalko­zik azzal, hogy stúdiót hoz létre városunkban, ám egye­lőre sem az előbbi, sem az utóbbi célra nem tudunk megfelelő épületet biztosíta­ni. Hasonló a helyzet a sport és fürdőkultúra terén is. A fiatalok gyakran panaszolják, s mi is tudjuk, hogy nagyon hiányzik Miskolcnak egy ver­senyuszoda. Sajnos, erre sem tudunk anyagi fedezetet biz­tosítani a negyedik ötéves terv időszakában. I?e a kö­vetkező tervidőszakban min­den bizonnyal elkészül ez a létesítmény is. — Sok szó esik manapság a környezetvédelemről. Jogos panasz, hogy Miskolcon vi­szonylag kevés a zöldterület. — A várospolitikában köz­ponti helyet kell biztosítani a környezetvédelemnek. Köz­vetett vagy közvetlen módon minden eszközt megadunk a város vizeinek, levegőjének védelmére, s az általános rendezési terv is tartalmazza a park- és játszótérfejleszté­seket. Évente több mint tíz­millió forintot fordítunk a meglevő parkok fenntartásá­ra. Ugyanakkor — a város fiatalságának segítségével — több új játszóteret, parkot lé­tesítünk. főleg az új lakóte­lepeken. Kormányszinten. jó­váhagyták a Bükk és Mátra vidékének regionális fejlesz­tését is, mely elsősorban azt a célt szolgálja, hogy Mis­kolc dolgozóinak több lehe­tőségük legyen kirándulásra, a természettel való találko­zásra! — A közelmúltban a Bartók Béla Művelődési Otthonban találkozott Bárczi elvtárs munkásfiatalokkal. Azt ta­pasztalhattuk, hogy a mis­kolci fiatalok ismerik és he­lyesen értékelik a városfej­lesztés problémáit. Nyíltabbá vált a várospolitika. Minek köszönhető ez? — Problémáinkról nyíltan lehet és kell is beszélni min­den fórumon. Nemcsak em­legetjük a nyílt várospoliti­kát, hanem eszerint is cse­lekszünk. A lakosság joggal magáénak érzi a tanács ter­veit, azok végrehajtásakor jelentkezik a társadalmi el­lenőrzés, a hozzáértő javas­latok nyomán csökken a té­vedések lehetősége. A város gyarapításában, szépítésében, Elindult Veronába Kossuth hintója Tegnap délelőtt 11 órakor a Várban sok ezer érdeklő­dő jelenlétében búcsúztatták a Mátyás-templom előtt Kos­suth Lajos híres hintáját — amellyel annak idején Kos­suth Debrecen és Pest között közlekedett — és útnak in­dították Veronába, a már­cius 11—19. között sorra ke­rülő nemzetközi mezőgazda­sági és állattenyésztési vá­sárra. A lovasíogatot a TERIMPEX Külkereskedelmi Vállalat a Magyar Lovas­szövetséggel együtt küldi Európa legnagyobb élőállat- és mezőgazdasági termékbe­mutatójára. A harsonások búcsúztatása után a hintóval néhány tisz­teletkört tettek, majd a Disz téren levő posta elé hajtot­tak. Itt már több százan vá­rakoztak, ugyanis a Magyar Posta ez alkalomból alkalmi bélyegzőt használt. A már­cius 11-i vásárnyitóra érkező hintót Verona városának ve­zetői ünnepélyesen fogadják majd. értékeink védelmében eddig is nagyon sokat segített a lakosság. Örvendetesen meg­nőtt a társadalmi munka ér­téke. A várost nem a má­nak, hanem a jövőnek épít­jük, mindaz, amivel gyarap- szunk, a jövő nemzedékét fogja szolgálni, mint ahogyan a ma itt élőket szolgálják a korábbi fejlesztések. A nyílt várospolitika egyik sarkala­tos pontja a fiatalok mozgó­sítása. melyhez nagyszerű keretet ad a Fiatalok Mis- kolcért — Miskolc a fiata­lokért” mozgalom. A tavalyi „Ki tud többet* Miskolcról” vetélkedő alkalmat adott ar­ra, hogy sok értékes ifjút nyerjünk meg a városfej­lesztés számára. Kétszáztíz­ezer munkaórával támogat­ták céljaink megvalósítását a fiatalok. Reméljük, hogy a következő években is ha­sonló módon járulnak hozzá Miskolc fejlesztéséhez. — Hogyan értékeli Bárczi eivtárs a tanácstagok elmúlt kétévi munkáját? — A várospolitika kiala­kításában természetesen el­sődleges a városi tanács sze­repe és felelőssége. Taná­csunk testületi munkáját, a rövid kétéves ciklus ellenére is nagyon hasznosnak lehet ítélni. Tanácstagjaink több­sége jól segítette törekvése­inket azzal, hogv rendszeres és élénk volt a kapcsolata a választókkal. Megismertették körzetükkel a tanács fejlesz­tési terveit, költségvetési gazdálkodását, összegyűjtöt­ték a jogos igénveket, észre­vételeket. A tanács tagjainak nagy érdemük van abban, hogv az 1972. évi választások során elhangzott közérdekű javaslatoknak eddig 60 szá­zaléka megvalósult. A követ­kező négyéves ciklus magá­ban foglalja a negvedík öt­éves terv befejezését, illetve a» ötödik ötéves terv előké­szítését és első évét is. A feladatok mind mennyiségi­leg. mind minőségileg növek­szenek. Sikeres megvalósítá­suk nagymértékben azon mú­lik. hogy a jelölőgyűléseken azok nyerjenek bizalmat, akik felelősséget éreznek a városért és nem sajnálják a fáradságot, ha a közügvek szolgálatáról van szó. Ügy, ahogy azt a Hazafias Nép­front megfogalmazta válasz­tási felhívásában. B. D. A Manézs Színház bemutatói A Gárdonyi Géza Művelő­dési Ház Manézs Színháza ma este hét órakor újra be­mutatja az Apostol című produkcióját. A Manézs Színház kéthetenként tart előadásokat a művelődési házban. Legközelebb, már­cius 19-én, a már ismert Végtisztesség című darabju­kat mutatják be. II Gilgames eposz ismeretlen fejezeteit fedezték lel Az i. e. III. évezredből szár­mazó sumer Gilgames eposz ismeretlen részeit fedezték fel nyugatnémet archeológu­sok a dél-iraki ásatások so­rán. A Jürgen Schmidt pro­fesszor vezetése alatt álló kutatócsoport — bagdadi be­számolók szerint — a régi sumer város, Varka feltárá­sakor ékírásos agyagtáblákra bukkant, amelyek a megfej­téskor a Gilgames eposz mindeddig ismeretlen fejeze­teinek bizonyultak. A töredékekben fennma­radt eposzból, amely egy le­gendás uruki királyról regél, sok motívumot — többek kö­zött a vízözönét — átvettek az ótestamentumba. Tisztítják a Szinva medrét Évente átlagosan ötmillió forintot költenek Miskolcon belvízirendezési célokra. Eb­ből az összegből arra futja, hogy körülbelül 300 méteres szakaszokban folytassák a Szinva-meder rendezését, il­letve a már rendezett ré­szeknek a tisztítását. Lakossági igény - vállalati érdek Látszólag szerény elhatározás: a negyedik ötéves terv­időszak végéig mind a megyében, mind Miskolcon közelítse meg, illetve érje el az országos átlagot a szolgáltatások színvonala. Ám figyelembe véve, hogy a lemaradás nem kicsi, s milyen nehéz kimozdítani a holtpontról ezt a rend­kívül fontos, de országosan mindmáig rengeteg gondot okozó „szektort”, megértjük, miért nem számol be kiugró sikerek­ről a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság közelmúltban befe­jezett vizsgálata A kormány kiemelten támogatja a szolgáltatások fejlesz­tését, oly módon is, hogy központi alapból juttat pénzt be­ruházási célokra a szolgáltató vállalatoknak. Az- Országos Tervhivatal 117 millió forintot biztosított a megyének a ne­gyedik ötéves terv időszakára, s ebből 65 milliót a miskolci szolgáltató vállalatok használhatnak fel. Pályázat útján nyer­hetnek központi támogatást a vállalatok, s azokat részesítik előnyben, akik saját anyag; erejüket is latba vetve fejleszte­nek. És itt előbukkan az első ellentmondás. Az a kívánatos, hogy a „fehér foltok”, azaz a szolgáltatást tekintve leginkább elmaradott községek, illetve városnegye­dek kapják a legtöbb pénzt. Csakhogy ahol egyáltalán nincs, vagy éppen csak van szolgáltatás, onnan nem érkezhet pá­lyázat sem. Az érem másik oldala: a központi forrásokból juttatott pénz kevés, mindenképpen ösztönözni kell lehat a vállalatokat, hogy saját erőből is fejlesszenek. Meglepő adat: a viszonylag jelentős szolgáltató tevékeny­séget folytató tanácsi vállalatoknál is csak 14 százalékra rúg a lakosság részére végzett munkák aránya; a többi áru­termelés. Ritka, mint a fehér holló az olyan vállalat, illetve szövetkezet, melynél a szolgáltatások aránya eléri a 36—37 százalékot A vizsgáltak közül egyedül a Putnoki Vegyes­ipari Ktsz dicsekedhet ezzel. Nyilvánvaló, hogy miért ide­genkednek a tanácsi vállalatok, ktsz-ek a szolgáltatástól: az árutermelés — az utóbbi években született rendelkezések, a nyújtott kedvezmények ellenére — még mindig kifizető­dőbb, mint apró-cseprő javításokkal és más természetű megrendelésekkel bíbelődni. Éppen ezért a tanácsok a gaz­dasági szabályozók felülvizsgálatát sürgetik, s ennek nyomán olyan módosításokat, hogy anyagilag' ne jusson hátrányos helyzetbe a szolgáltatási tevékenységet folytató vállalat. Mert ma még akkor sem érdemes fejleszteni egy-egy szolgáltatást, ha a beruházási költségek nagyobbik hányadát az állam, illetve a tanács adja. Erre utal egyébként az a tény is. hogy a Magyar Nemzeti Bank kedvezményes — hat százalék ka­mat, tízéves lejárat — hitelét sem veszik igénybe a vállala­tok, szövetkezetek. Tavaly a rendelkezésükre álló 3.3 mil­liós keretből csak 1.9 milliót használtak fel. Elgondolkoztató a vizsgálat ama megállapítása is. hogy az adatszolgáltatás sem megbízható. Számos helyen tapasztal­ták a népi ellenőrök, hogy meg sem tudják pontosan mon­dani, éves tevékenységükből mennyi volt kifejezetten szolgál- tatás-jellegű, s hogyan oszlottak meg a költségek az áruter­melés, illetve a szolgáltatás között. Megbízhatatlan adatokra építve csak hozzávetőlegesen lehet tervezni! A NEB-vizsgálat megállapításait összegező vitában egye­sek élesen fogalmaztak: „A vállalatok alapító levelében sze­repel, hogy legfontosabb feladatuk a lakossági igények ki­elégítése. Kérjék számon tőlük ezt!” Kétségtelen, hogy adminisztratív eszközökkel is sok min­dent el lehet érni, de addig, amíg nem kerülnek közelebb egymáshoz a lakossági igények és a szolgáltató vállalatok gazdasági érdekei, amíg . népi oldódnak fél a vázolt ellent­mondások, inkább óhajként, mintsem ténykéní beszélhetünk a gyors fejlődésről, vagy akár csak az országos színvonalhoz való felzárkózásról is. (békés) Munfiakönyv fiataloknak A tanév vége még messze van, de Miskolc megyei vá­ros Tanácsának munkaügyi osztálya már megkezdte az Ez aztán a csokoládé! Újabb elismerés Kölnben Kovács György, a Szeren­csi Csokoládégyár diósgyőri gyáregységének vezetője jog­gal büszkélkedhet: „A kölni vásáron újabb tőkés megren­deléseket kaptunk. Jelenleg a termékeinkből több mint kétszer annyi mennyiségre lenne vevőnk Nyugat-Euró- pában, mint amennyinek a gyártását lehetővé teszi ka­pacitásunk.” A legnagyobb vásárló a Hitschler cég A kölni nemzetközi édes­ipari kiállítás és vásár a szakma afféle világtalálko­zója, ahol a legnagyobb és legnevesebb cégek mutatják be újdonságaikat. A magyar édesipar — a KONZUMEX külkereskedelmi vállalat szervezésében — most má­sodszor vett részt a bemuta­tón. A kiállított anyag jelen­tős része a szerencsi gyárat és diósgyőri egységét repre­zentálta. Sokkal nagyobb te­ret kaptak azonban a diós­győri csokoládéfigurák a vi­lág hatvan országával keres­kedő nyugatnémet Hitschler cég bemutatóján, arrJbly az elmúlt 13 év alatt a diósgyőri édesipari termékek legrango­sabb vásárlója lett. A cég egyébként Kölnben bejelen­tette: 1973-ra minden eddi­ginél nagyobb, negyven va­gon mennyiség vásárlására kötött előszerződést. Ehhez csak annyit: az 1972-ben gyártott 140 vagon termék­ből összesen 30 vagon csoko­ládéfigurát exportáltak a diósgyőriek. Hitschleréken kívül a Szin- va-parti csokoládéüzemben készült termékek vásárlója idén is az osztrák Alico, a dán Brázen és Danco, a svéd Ljungs, számos holland, nor­vég, francia, kanadai és amerikai cég. Üj vevőként jelentkezett a finn Fedzei cég. Jelentősnek ígérkező rendelésére a napokban kez­dődött meg a mintagyártás. Érdekesség: az USA-ba és Kanadába kivándorolt ma­gyarok — mint ahogy el­mondották — a szerencsi és a diósgyőri ‘ csokoládéfélék törzsvevői; a magyar édes­áru fogyasztása is az óhazáf hoz való fokozottabb kötő­dést jelenti számukra. Az egyre szélesedő nem­zetközi sikernek olykor más­féle bizonyítéka is akad. Egy miskolci házaspár a nápoly­bán tért haza nyugati turis- taútjáról. Ausztriából „ere­deti” Lise és Towe csokolá­dét hoztak mutatóba. — Ezt kóstolják meg a szerencsiek és a diósgyőriek, ez aztán a csokoládé! — mondták. De­rültség lett a heccelésük vé­ge, mert pillanatok alatt ki­derült, hogy a két csokoládé­márkát a szerencsi gyár ex­portálja. Első: a hazai piac Bármennyire is nagy a nemzetközi érdeklődés, a fő szempont: a hazai piaci igények kielégítése. Csak mi­után valamennyi belföldi megrendelésnek eleget tet­tek. következhet a külföld. Városunk csokoládéüzemé­ben — noha az eredeti ‘ter­vek szerint csak 1975-ben szándékoztak 150 vagon fi­gurát készíteni — már az idén 155 vagon mikulás, füg­gelék, nyuszi készül. Á kon­junktúrára való tekintettel a magyar édesipar 15 éves táv­lati fejlesztési tervének a diósgyőriekre vonatkozó ré­szét előbb valósítják meg. (nyikes) 1972—1973-as tanévben vég­ző fiatalok munkakönyvvel való ellátását. Az osztály dolgozói felkeresik az isko­lákat. a szakmunkásképző intézeteket, a szakközépis­kolákat és a gimnáziumokat, és az osztályfőnöki órákon intézik a munkakönyv igény­léséhez szükséges adminiszt­rációs teendőket. Kilenc utca újjászületik Az idén 44 millió forintot költ a városi tanács a mis­kolci út- és járdahálózat korszerűsítésére, felújítására. Kilenc utca születik újjá, azaz kap új burkolatot, gya­logjárót. Három közúti hidat felújítanak és befejezik a tapolcai bekötő út munkála­tait. Tej az iskolában Január elsejétől 1! mis­kolci iskolának viszik ki a tejet. A tejipari vállalat vál­lalta a kedvezményes cse­csemőtej polipack-csomago- lását is. így a szülőknél* nem kell „kannázm” a hol­tokban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom