Déli Hírlap, 1973. március (5. évfolyam, 51-77. szám)

1973-03-29 / 75. szám

Még másfél évig türelmet kérünk Hesgéiaetés ár Szabadfalvi József lel. a Herman Olló Múzeum ’»a/oaióiáva1 Amióta a Herman Ottó Múzeum megkapta a Szabadság téri épületet, a költözködéssel, a belső átrendeződéssel kap­csolatos terveikről többször hírt adtunk. Most annál inkább 5 aktuális ez, mert ma megkezdték a múzeum könyvtárának 1 áttelepítését, és a tervekről már mint mindennapi munkáról beszélgethetünk — dr. Zádor Tibor nyugalomba vonulása után — az intézmény új igazgatójával, dr. Szabadfalvi Jó­zseffel. A debreceni Kossuth Lajos udományegyetem volt do- ( 5nse február 1-től vezeti az i intézményt. — Nem idegenként jött iskolcra. Munkatársai kö­t sok a regi tanítvány 7y legalábbis ismerős. — Egészen az utóbbi hete- t a Kossuth Lajos Tudo­nyegyetem Néprajzi Inté­sben dolgoztam függetle- ett akadémiai kutatói sió­ban. Ebben a tanévben •> vannak is óráim. Ter- nzetesen a további mun- ikban sokat számít a szak­ai ismeretség. Most még ^amennyiünket elsősorban ■ intézmény külső és belső alakításával kapcsolatos te- • lök kötnek le. A személyi 'tőzások mellett a költöz- dás, a berendezkedés. Szí­nsen vállaltam az igazgatói megbízatást: tudom, mit je­lent egy megyei múzeumot vezetni. Felmértem az itteni ' -hetőségeket; az átmeneti iőszak után. sőt már most is, mindnyájan tartalmas, szép munkára számítunk. — A következő hónapok még a költözködéssel, ren- dezkedéssel lelnek ... — Igen. ez nagy munka lesz, még egy ideig a közön­ség türelmét kell kérnünk, •lói ismerik az, elmúlt évek Gondjait, ezért remélem, szá­míthatunk a megértésre. Nem kevesebbről van szó. mint hogy a múzeum gyűjtemé­nyei a végső helyükre kerül­őnek. A 15 ezer kötetes könyvtár áttelepítését a ré­gészeti. újkortörténeti raktár és valamennyiünk költözkö­dése követi. A restaurátorok műhelyén és laboratóriumán kivül ott lesznek a dolgozó­szobák is. Folytatni kell a regi épület restaurálását és el kell kezdeni a belső átala­kítást. Mindezt gyorsan egy­más után. elképzelhető, hogy egyszerre. Csak a költözkö­dés után kezdhetünk hozzá kiállítás rendezéséhez. — Hol? — Itt, a légi épületben. Voltak vitáink, hogy a kapott új ház nagytermét ne hasz­náljuk-e fel kiállítóteremnek, de végül amellett döntöttünk Nagy István emlékkiállítása Születésének 100. évforduló­ja alkalmából tegnap a Ma­gyar Nemzeti Galériában megnyílt Nagy István festő­művész emlékkiállítása. A képzőművészetünk kimagasló alkotójának emléke előtt tisz­telgő tarlat Makó, majd Deb­recen múzeumában 1907 óta előkerült és felkutatott ké­peinek javát mutatja be. A kiállítást Pogány Ö. Gá­bor, a Magyar Nemzeti Ga­léria főigazgatója nyitotta meg. s ott volt kulturális életünk számos ismert sze­mélyisege, a hazánkban akk­reditált diplomáciai testület több képviselője. — majdani látogatóink szem­pontjából is így a jobb —. hogy csak a Papszer utcai házban rendezünk kiállításo­kat. A földszintre kerülnek az időszaki bemutatók, az emeletre pedig az állandó kiállítás. Ezért szükséges a belső átalakítás. Falakat kell bontani, kialakítani a leg­megfelelőbb teret mindkét szinten. Erre is megvannak már a pontos terveink. — Csakúgy, múlt a tudo­mányos, kutatómunkához. — Most május végére ké­szülnek el a múzeumban végzendő elméleti munkával és a hálózattal kapcsolatos általános tervek. Az új lehe­tőségeknek megfelelően ala­kítjuk ki az intézmény tudo­mányos és közművelődési profilját. Ami a hálózatot il­leti: most készítem a minisz­térium által kért besorolást. Külön kell választani a me­gye múzeumait és a helytör­téneti gyűjteményeket. Pilla­natnyilag úgy látszik, hogy Mezőkövesd és Szerencs mel­lett Tokajban és talán Sátor­aljaújhelyen lesz, jelentős' anyaggal rendelkező múzeum. — Kiállítást itt, Miskolcon mikor láthatunk? — 1974 októberében. Az el­mondottak talán megmagya­rázzák ezt a másfél éves ter­minust. Még annyit tennék hozzá, hogy nemcsak a köl­tözés, hanem — minden mú­zeum legnagyobb büszkesége — az állandó kiállítás meg­rendezése is hosszú időt kö­vetel. A múzeumi hónap or­szágos megnyitóját általában olyan városban rendezik, ahol új vagy megújult mú­zeumot nyitnak meg. Szeret­nénk. ha erre az eseményre a jövő év októberében ná­lunk kerülne sor. (malmi) Fából képet Intarziába menti az eltűnő házakat Petró János, a Diósgyőri Gépgyár diszpécsere szabad idejében intarziát készít. A betléri kastélyt tekintette meg 1967-ben. s nagyon tnegtetszett neki egy szép ébenfa, gyöngyház és tek- nőchéj bútörintarzia. Már a következő évben megkísérel­te a számára új kifejezési módot elsajátítani. De az anyagok nehezen adták meg magukat, komoly technikai kutatás és sok gyakorlás előzte meg az első „termé­ket”. Mi is az intarzia? Kezdet­ben a bútorművesek alkal­mazták előszeretettel. A dí­szítendő alap felületébe elütő színű, meghatározott minta szerint kivágott falemezeket raknak be. Az intarzia — formáját illetően — lehet arabeszkes. növényi. figu­rális, ritkábban geometrikus megoldású. Az ábrázolás síkszerű vagy perspektivikus. Először egzotikus tájakat, történelmi nevezetességű épületeket, műemlékeket má­solt (a weimari Tűztorony, a Tadzs Mahal, Bagdad Aranymecsetje), majd formát öltöttek a személyes élmé­nyek. ,A - hazai kisvárosok (Sopron. Kőszeg. Sárospatak. Eger) és a falvak (Fülek. Zebegény) nosztalgikus han­gulatú házsorait, utcáit, épü­leteit „fotózta le". . Az intarziák színezéséhez több mint hatvanféle fa­anyagot használ Petró János. Legjobban a rajzolásos fá-kat (diófagyökér, paliszanderfa. rózsafa, tuja) szereti, mert ezek grafikailag is segítik a képalkotást. A faanyagok be­szerzése nehéz, hiszen az egzotikus fákat a bútoripar sem használja: mintaasztalo­jf: Pozsonyi utcarészlet soktól kap ajándékba fahul­ladékot, furnért. — Mostanában Miskolc ut­cáit járom — mondja. — Sietnem kell, mert sok épü-. letet bontanak le. A győri részek és a vár körüli terü­let hangulatos -kisvárosi há­zait/' udvarait, kapuit aka­rom megörökíteni. Ha időm engedi, a nógrádi falvacskák házait is „lemásolom”. Jelen­leg pihenek, hiszen nagy munkát jelentett a DIGÉP vasas ifjúsági klubjában pár hete megnyitott faintarzia- kiállításom anyagának össze­állítása. B. Gy. (Petró János intarziája) Nemzetközi úttörő-találkozó Nemzetközi úttörő-talalko- zót rendeznek április 3-a és április 6-a között Miskolcon. Húsz-húsztagú úttörő-dele­gációt hívtak meg Bulgáriá­ból, Csehszlovákiából, Len­gyelországból, a Német De­mokratikus Köztársaságból és a Szovjetunióból. A program szerint április 4-én' délelőtt, felszabadulá­sunk évfordulója alkalmából, a vendégek . virágcsokrokat helyeznek el a Hősök terén, a szovjet hősi emlékműnél. Ezután városnéző sétára in­dulnak. Még aznap délután a Gárdonyi Géza Művelődési Házban, az Ady Endre Mű­velődési Házban és a Molnár Béla Ifjúsági és Űttörőház- ban műsort adnak az úttö­rők: bemutatják hazájuk népművészetének, . népkölté­szetének legszebb alkotásait; énekelnek, táncolnak, játsza­nak. Másnap a találkozó résztvevői Egerbe utaznak, ahol a helyi úttörőház veze­tői fogadják őket. Április 6-án baráti találkozót s gála­estet rendeznek a sportcsar­nokban. Az úttörő-találkozó alkal­mából a Molnár Béla Ifjúsá­gi és Üttörőhá" riporterszak­köre újságol is készít. A négyoldalas. Pionír című. na­pilap-formátumú kiadvány már a találkozó eseményei­ről is tájékoztatja olvasóit. Rembrandt és kora A munkásosztály paradicsoma Tálán nem túlzók, ha úgy vélem, hogy Elio Pelrive 1 új szakasz kezdődött az olasz filmgyártásban. Honfitársai közül mindenesetre kevesen rendelkeznek hasonló loge- konysággal a társadalmi problémák iránt. Az olasz rendező mély dolgokat lát meg és kitűnően láttat. Ol­vasom, hogy Elio Petri „ma­ga szervez vetítéseket az üze­mekben rendkívül alacsony belépődíjak mellett..Ez vis azt bizonyítja, hogy a ren­dező elkötelezett művész, aki közvetlen agitációs eszköz­nek tekinti filmjét. A mun­kásosztály a paradicsomba megy direkt film — állapít­ják meg a kritikák, s a ren­dező nyilatkozataiban meg­erősíti ezt. „Ha sikerült ér­zékeltetnem, hogy a helyes politikai harcnak egyidejű­leg csapásokat kell mérnie a burzsoá struktúrára és mind­arra. ami belőlük tudatunk­ra vetődik, elégedett leszek.” Most azt hihetné valaki, hogy Elio Petri hosszan és elvontan moralizál; bonyo­lult fejtegetésekbe bocsátko­zik. (Nekünk persze nincse­nek túl jó tapasztalataink a direkt filmekről.) Ezzel szem­ben A munkásosztály a pa­radicsomba megy rendkívül dinamikus, jó sodrú. élveze­tes alkotás; nem nélkülözi a humort. A rendező nem ide- genedik el az ábrázolt kör­nyezettől, de képes azt kí­vülről is szemlélni;' így sok­oldalúbb tapasztalatokat sze­rezhetünk az olasz munká­sok ..paradicsomáról”. ' A hangvétel némileg em­lékeztet bennünket a neorea- lista filmekre, de ezeknél jó­val többet kapunk. A fo­gyasztói társadalom mani­pulációi közepette ismerhet­jük meg az .egyszerű mun­kást, akinek típusát számos egyedi vonással gazdagítva Gian Maria Volonte rajzolja meg. Lulu — így hívják hő­sünket — pici, apró fogaske-, rék a nagy mechanizmusban. Segédmunkás. A félautoma­tán mindig ugyanozokat a mozdulatokat végzi — iszo­nyatos intenzitással — egé­szen a testi és szellemi elpyo- rfiorodásig. Lulut — bizo­nyítja ezt a divatos tucat­termékekkel ellátott lakás (még a lodrásznő élettárs is olyan „szabvány baba”, mintha gyári termék lenne) — vásárlásra kényszerítik mint fogyasztót és kemény munkára mint termelőt. Ter­melni ilyen nagy intenzitás­sal éppen azért kell, hogv megvásárolhassa a munkás a 850-es Fiatot, a négy ébresz­tőórát, a porszívót s a ren­geteg haszontalan mütyürt: elektromos gyertyát, szecesz- sziós foglalatú barométert, műanyag babákat, minivi- zort és sorolhatnám tovább. Megdöbbentő a filmnek az a képsora, amikor Lulu, elbo- csáttalván a gyárból, végig­nézi ezt a lakást; élete értel­mét, tartalmát ... S groteszk- sége mellett is milyen szá­nalmas az a szerelem a 850- esben! Lulu mindebből csak a film végére kezd. érteni valamit, mikor a sorvasztó szalag mellett egy nagy falról kezd beszélni munkatársainak, s valami ködről. A ködben fel­lelhetők s felismerhetők ők, a munkások valamennyien, akiknek át kellene törni azt a falat. Miközben Lulu me­séli ezt az álmot — a na­gyon is reális! — üzemi lég­körben, nem keressük a ho­mályosnak látszó szimbólu­mok értelmét. Korábban ugyanis már láttuk, hogy a rendező a következetes és szervezett harcot ajánlja a munkásoknak. Az .olasz tár­sadalom politikai légköréről, az elidegenített munkás köz­érzetéről (csak tudnám, mi­nek gyártjuk ezt a rengeteg alkatrészt?), a normarend­szerről, a szélsőbaloldal és a szakszervezetek harcairól a leghitelesebben értesülhe­tünk. Petri addig megy el filmjében, ameddig egy reál­politikus ma Olaszországban elmehet. (gyarmati) "il! fvli CSÜTÖRTÖK Kossuli rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — J2.30: Reklám. — 12.35: Melódia­koktél. — 13.45: Lokál patrió­ták ... — 14.05: Kóruspódium. — 14.15: Nótafais-kola — 14.35: Beszélgetés egy versről. — 14.55: Petőíi-kalendárium. — 15.00: Hí­rek. — 15.10: Csak fiataloknak! — 15.55: Reklám. — 15.59: Hall­gatóink figyelmébe! — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Talpalatnyi föld. Rádiójáték. — 17.00: Hírek. — 17.05: Csajkovsz­kij: VI. (Patetikus) szimfónia. — 37.55: Vendégségben őseinknél. — 18.25: Dóry József nótákat énekel. Lakatos Lajos eimbal- mozik. — 18 48: Miért igen, mi­ért nem? Zenéről tíz percben. — 18.58: Hallgatóink figyelmébe! — 19.00: Esti Krónika. — 19.25: Kri­tikusok fóruma. — 19.35: Töltsön egy órát kedvenceivel! — 20.35: Apokrifok. Karel Capek három szatírája. — 21 05: Hírek. — 21.08: A Magyar Rádió és Televízió népi zenekara játszik. — 22.00: Hírek. — .22.15: Sporthírek. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: A Four Brothers együttes műsorából. — 22.40: A Dunánál. Történelmi figyelő. — 23.00: Tánczene. — 23.30: Bach és Bee­thoven műveiből. — 24.00: Hí­rek. — 0.10—0.25: Latin-amerikai dalok és táncok. Petőfi rádió: 12 00: Könnyűze­nei Híradó. (Tsm.) — 12.30: Haydn-zongoraszonáták. — 13.00 : Hírek. — 13.03: Pécsi stúdiónk jeleni kezik. — 13.20: Szoprán­áriák. — 13.38: Éneklő ifjúság. — 13.45: Időjárás- és vízállásje­lentés. — 14.00: Rátiiónapló — kettőtől hatig ... — 18.00: Hírek. 18.10: Holnap közvetítjük ... — 18.44: Mindenki könyvtára. Illés Béla: A vígszínházi csata. (Ism.) — 19.14: Rádióhangverseny ékről. — 19.44: A gyermekrajzok pa­lettáján. — 19.54: Jó estét, gye­rekek! — 20.00: Esti Krónika II. — 20.25: Üj könyvek. — 20.28: Beilini: Norma. Kétfelvonásos opera. — 23.00: Hírek. — 23.15: Az Obretenov kórus énekei. — 23.30: Könnyűzene Ránki György szerzeményeiből. — 24.00—0.10: Hírek. Miskolci rádió: Tudósítások Borsodból. — Beszélgetés az I. •megyei szövetkezeti kulturális napok után ... — A kerékgyártó. — Előkészületek a magyar nyelv hetére. — Szakköri fog’alkozá- sők az úttörőházban. — Fiatalok zenés találkozója. Televízió: 17.13: Mű sori smer t'e- lés. — 17.15: Hirek. — 17.20: A Norvég Televízió estje. Bevezető. — 17.25: Ahol az idő megáll. Rövidfilm. — 17.45: Faúsztatók a Trysil folyón. — 18.10: Tőzeg­füst és fenyőillat. Rövidfilm. — 18.25: A bergeni akvárium. Rö­vidfilm. — 18.50: Tájak, városok, emberek. Rövidfilm. — 19.10: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00; ..A nép ellensége'’. Ibsen drámá­jának tévéfilm-változata. — 21.35: Grieg: g-moll vonósnégyes. — 22.10: Tv-híradó — 2. kiadás. Bratislavai televízió: 16.40: Hí­rek a jégkorongpályákról. — 17.00: Ifjú szemmel. — 18.10: Kár­páti melódiák. — 19.00: Híradó. — 19.30: Jegyzet. — 20.15: Trajá- nusz oszlopa. Román történelmi filmsorozat II. rész. — 21.20: Kul­turális hírek. — 21.35: Híradó. — 21.45: Szovjet-Ukrajna. di cs ó mba megy (magyarul be­szélő színes olasz. 16 even felü­lieknek!). — Kossuth (f3, 6 ó.): A tengeri farkas I—II. (színes román—NSZK kalandfilm. más- félszeres helyárral!) — Filmklub (fő. 17 ó.): Hangyaboly (szí­nes magyar). — Fáklya (f5, f7 ó.): A pap felesége (színes olasz). — Petőfi. (6 ó.): A fekete város I—II. (színes magyar. dupla helyárral!) — Szikra (5, 7 ó.): Tudom, te vagy a gyilkos! (csehszlovák). — Táncsics (5. 7 o.): Egy bolond Párizsban (szí­nes francia. 16 éven felüliek­nek!). Miskolci Nemzeti Színház (71 : Cseresznyésikert (Huszka és Egyetemi bérlet). Kiállítások: Miskolci Képtár (10—18 óra között): Állandó ki­állítás. — Libresszó (13—20 óra között): Szabó Piroska grafikái. PÉNTEK Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15: Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.20: Claudia Muzio és Giovanni Martinéin énekel. — 9.00: Harmatos rózsa. Móricz Zsigmond regénye foly­tatásokban. IX. rész. — 9.20: Hacsaturjan: Zongoraverseny. — 10.00: Hírek. — 10.05: Iskolarádió. — 10.25: Édes anyanyelvűnk. (Ism.) — 10.30: Mozart: A-dúr klarinétötös — 10.59: Lottóered­mények. — 11.00: Nyálkahártyák a légutakban. — 11.10: Szőnyi Erzsébet kórusműveiből. — 11.20: Az első 100 év. Budapest — 1872. Dokument um játék I. rész. (Ism.) Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Verbunkosok, népdalok. — 9.00: Hirek. — 9.03: Ezeregy dél­előtt ... — 10.00: A zene hullám­hosszán. — 11.45: Megtaláltuk a mi időnket. Versek. Televízió: 8.05—12.20: Iskoláié­vá. — 8.05—8.30: Matematika (ált. isk. 8. oszt.) — 8.30—8.55: Francia nyelv (középisk. HI—IV. oszt.) — 9.05—9.35: Földrajz (ált. isk. 6. oszt.) — 9.55—10.25: Ma­gyar irodalom (ált. isk. 5. oszt.) — 11.05—11.35: Fizika (ált. isk. 8. oszt.) — 11.55—12.20: Német nyelv (középisk. III—IV. oszd.) Filmszínházak: Béke ó.): A munkásosztály (f4. hn«, a para­Állást kínál Tervezési jogosultsággal ren­delkező építész, gépész, általános és villamosmérnököt felveszünk. Fizetés megegyezés szerint. Je­lentkezés: MEZÖBER B.-A.-Z. megyei kirendeltsége. Miskolc, Szemére utca iá. sz. alatt. A képzőművészeti sorozat kilencedik előadását rende­zik meg ma este 6 órakor a Nehézipari Műszaki Egye­temen. Dr. Végvári Lajos művészettörténész Remb­randtot és korát mutatja be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom