Déli Hírlap, 1973. március (5. évfolyam, 51-77. szám)

1973-03-26 / 72. szám

•ft Öregek találkozója Idős emberek részére szer­vezett hangulatos klubestet szombaton a Hazafias Nép­front III,T-es és III/7-es nő­bizottsága. A klubesten 300 idős ember vett részt, akik a rövid köszöntő után fehér asztalnál beszélgettek el em­lékeikről, életükről. Űtibépek a Sváb-ba?or medencéből A földrajzi előadássorozat hatodik részére kerül sor ma este fél hétkor a Gyöngyösi utcai Tompa Mihály Könyv­tárban. Ü tiképek a Sváb- bajor medencéből címmel Hevesi Attila tanár tart szí­nes vetített képekkel illuszt­rált előadást. a Központi Élelmiszeripari Kutató Intézetnek kutatási témája az élelmiszerek tárolási és tartósítási módjainak kidolgozása. Az intézet jó eredményeket ért már el eddig is az élelmiszerek nukleáris besugárzással történő tartósításában. A sugárzás hatására az élelmiszer romlását okozó mikroorganizmusok elpusztulnak. Az eddigi eredmények bebi­zonyították, hogy például a szamóca értékesítési vesztesége 15 százalékról 5 százalékra csökken. A burgonya ionizáló sugárzás hatására tárolás közben nem csírázik. A sugárzás ráadásul elpusztítja az emberre káros kórokozókat, például a szalmonellát. (Képünkön: a sugárforrás alá helyezik a szeletelt, csomagolt sertéshúst.) (Hadas János felv.) Véget értek a jelölő gyűlések Miskolc választókerületeiben 24-én, szombaton véget értek az április 15-i választást megelőző jelölő gyűlések. A vá­lasztópolgárok nyilvánvalóan kíváncsiak rá: hogyan össze­gezhetnék a választási előkészületek eddigi legfontosabb ta­pasztalatait? A kérdésre megpróbálunk válaszolni, előrebo- csátva, hogy az értékelés nem teljesen átfogó, nem terjed ki a részletekre. Az már az eddigiek alapján is kétségtelen, hogy a nagyjá­ból történt felmérés is pozitív képet tükröz. Választási rend­szerünk demokratizmusát igazolja például a választók részé­ről taoasztalt többoldalú érdeklődés közös ügyeink iránt, a jegyzőkönyvileg rögzített élénk és jóindulatú viták, a város dolgaiba történt, olykor kritikus, olykor elismerő beleszólás, és mindenekelőtt az a tény, hogy a gyűlések résztvevői jól meghányták-vetették, kiket jelöljenek tanácstagnak. A felfokozott érdeklődést bizonyítja — a többi közt — egy számarany is- mintegy harminc százalékkal többen vet­tek részt a jelölő gyűléseken, mint két esztendővel koráb­ban. A jelölő gyűlések — egy-két esettől eltekintve — jo hangulatban végezték fontos munkájukat, nem sértve meg a demokratikus elveket. Néhány esetben volt kisebb vita is a jelölt vagy jelöltei: személyét illetően, ám a szenvedélye­ket többnyire a megfontolás, a meggondolás, az alapos mér­legelés izzította. S így helyes. Nem mindég}', hogy négy éven át ki képvisel bennünket a közügyekben, kinek adunk bi­zalmat, s kit támogatunk. Olykor vita alakult ki egy-egy nő vagy fiatal jelölt körül is. A vitában aztán végül ki­derült — s ez az igazság! —, hogy sem a nem, sem a kor nem határozhatja meg a rátermettséget. A becsület, a szor­galom. a párt politikája iránti hűség, a közösségért való Csak a beat 7 Milyen zenére mulatunk? Egy külföldre szakadt ha­zánkfia és egy zenész beszél­getésének voltam akaratlan fültanúja az Avas presszó­ban. — Ha a nótámat egyből el­találja, adok ötszáz forintot. Annyit segítek: mindenki énekli, de senki nem tudja. A zenész, Arlett József tör­te a fejét: vajon mi lehet a vendég nótája: Mindenki énekli, és senki nem tudja? Játszani kezdte: „Nem tudom az életemet hol rontottam én el.” — Hogyan találta ki? — Gondolkoztam rajta ... De vajon minden miskolci zenész ilyen találékony? ★ Kovács Judit: A zenészek v egyék figyelembe a közösség igényét. Engem a beatzene érdekel. A legújabb számo­kat is játsszák! Udvarév Péter: Az italos embereknek mindegy, mit játszanak. De a fiatalok sze­retnének táncolni is. Sajnos, kevés ilyen hely van Miskol­con, jobbára csak a klubok­ban. Több olyan hely kelle­ne, ahol hetente kétszer öt­órai teára mehetnének a fia­talok. Ez aztán törzshelyükké valna, mint az Intim vagy a Drink. A zenészek ismerjék Afrika népei A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat Miskolc vá­rosi Szervezetének program­ja az a nagykövetségi film­est. amely március 30-án, este 6 órakor lesz a Kazin- czy-klubban. Ezúttal Afriká­val, Afrika népeinek életé­vel ismerkedhetnek meg az érdeklődők. A tavasz köszöntése Vivaldi-művekkel köszönti a tavaszt a Nehézipari Mű­szaki Egyetem kamarakóru­sa és a Liszt Ferenc Zene- művészeti Főiskola néhány miskolci hallgatója március 29-én este 7 órakor az egye­tem központi könyvtárában. A műsorban közreműködik az egyetem irodalmi szín­pada is. jobban a slágereket, pláne a külföldit. Nagyjából ezek az igények. * Deák János, a Béke presz- szó orgonistája: — A miskolci vendéglátó­ipari egységek zeneszolgálta­tása meglehetősen spontán jellegű. Választék volna, csak választás nincs. A zenészek, a zenekarok általában nem mehetnek oda játszani, aho-. vá adottságaiknak, felkészült-’ ségüknek, repertoárjuknak megfelelően szerződniük kel­lene. A miskolci közönség igénye a szórakoztató zene iránt nagyon sokrétű. A régi műdaloktól, magyarnótáktól a legújabb futó slágerekig mindent ismernünk kell. Arlett József véleménye más: — Műsorainkat csak egy rétegnek, egy korcsoportnak állítjuk össze. De a közönség zenei igénye is egysíkú. Mert a fiatalok csak beatet kér­nek. A régi jót is „ráerősza­kolhatnánk” a közönségre, ezzel színesebbé tennénk mű­sorainkat. Az egyoldalúság másik oka, hogy sok zenész önmagával szemben is igény­telen. Molnár Zsuzsa zongorista: a mi pályánk állandó önkép­zés nélkül mit sem ér, mert a vegyes közönségigényt csak így tudjuk kielégíteni. * Sajó Aladárné, az Orszá­gos Szórakoztatózenei Köz­pont Borsod megyei kiren- deltségvezetöjc: — A vendéglátóipari egy­ségek száma növekszik, egy­re több zenészre van szük­ség. Kevesen vannak. Válo­gatási lehetőség szinte nincs, örülünk, ha annyi zongorista van, ahány zongora (a zon­gorák is rosszak). A zenészek túlságosan elégedettek ma­gukkal, érzik azt, hogy szük­ség van rájuk. Amikor az igénytelen zenészt felszólí­tom: jöjjön tanulni az OSZK Borsod megyei stúdiójába, csak mosolyog. Nem érzik a konkurrenciát, hiszen nincse­nek az utcán zenészek. (buzafalvi) Drágább a — sánlikál az indok Egy bejelenti) arra hívta lel a megyei M.B figyelmét, hogy fel­emeltek a gyógyzokni árát. A vásárló a forgalmazó vállalatra, a Borsod és Heves megyei Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalatra gyanakodott. Am a vizsgálat szerint a kereskedelem vét­len. Sőt, szenvedő alanya az áremelésnek. De mi is történt tulajdonképpen? A gyógyzokni hosszú idő óla a hiánycikkek listáján szerepeit. Pontosabban az idei év február­jáig, amikor is egy hónapon belül két szálltimányt is kaplak a Budapesti Harisnyagyártól. A kereskedők — a fogyasztókkal együtt — örvendeztek a kellemes meglepetésnek — ám az öröm korainak bizonyult. A fájós lábúak számára nélkülözhetetlen holmit a nagykereske­delmi vállalat a régi áron vételezte he cs értékesítette. Mégpedig azért, mert — idézzük a vizsgálati jegyzőkönyvet — „... az áru csomagolása és kivitele azonos, vagy minimálisan jobb a korábban forgalmazott zokniknál”. Ám a látszat ez esetben is csalt. A Buda­pesti Harisnyagyár ugyanis néhány hónappal korábban megszün­tette a '22,90 és 25,60 forintos zoknik gyártását, s helyettük üj cikk- számmal „gumierösitésú” zoknik készítését kezdte meg, melyeknek az ára immár 38,70 és 35,20 forint. (Az előbbi a férfi, az utóbbi a női.) A tévedés — úgy is mondhatnánk, hogy tájékozatlanság — 28 ezer forint veszteséget jelentett a nagykereskedelmi vállalatnak, mivel a drágább zoknikat is a régi áron értékesítette. Ezért mond­tuk a bevezetőben, hogy — a fogyasztókkal együtt — szenvedő alanya az áremelésnek. Az ügy kapcsán néhány kérdés óhatatlanul felmerül az ember­ben. Vajon nem azért tünt-c cl hónapokra az üzletekből a gyógy­zokni, hogy „kiéheztesse” a kereskedelmet cs a vásárlókat a ha­risnyagyár, s ily módon piacot teremtsen a drágábbnak? Vajon elég indokuk van-e az áremelésre a gyártóknak, ha egyszer a régebbi és újabb áru közötti különbséget még a szakértő kereskedők sem vették észre? Miért nem értesítette jó előre a harisnyagyár az ár­emelésről a nagykereskedelmi vállalatot, s rajta keresztül a fogyasz­tókat? Vagy értesítette, de az ilyen áremelés annyira megszokott manapság, hogy azonnal el Is felejtették a hírt a kereskedők? A gyógyzokni nem luxuscélokat szolgál. Munkában fáradt, beleg lábú emberek kínját enyhíti, egészségét védi. Szabad-e ilyen cikk esetén egyik hónapról a másikra ilyen mérvű áremelést végre­hajtani? Szerintünk nem. Es tjgy véljük, hogy erősen sántiká) a gyógyzokni áremelésének indoklása: (BÉKÉS) áldozatkészség — ezek azok a feltételek, amelyek alkalmassá tehetnek valakit a tisztségviselésre. Jó volt hallani a gyűléseken az elismerő szavakat is. Csak­nem mindenütt elhangzott — bizonyítandó a város szeretetét. a hozzá való ragaszkodást —, hogy Miskolc — a gondok mellett is — dinamikusan fejlődik. S a várost fejlesztő igye­kezetért és munkáért nem csak a tanácstagoknak jár kö­szönet és elismerés, hanem személy szerint a város vezetői­nek is. Elhangzottak — s ez is természetes — kritikai megjegy­zések, problémák is. De ebben az a jó, hogy ^legtöbbször mindjárt követte ezeket a javaslat. S e javaslatok végén egyre többször hangzott el a „mi” — s nem az „6” vagy az „ők” —. akik kellő összefogással sürgettethetjük a gondok megoldását, a még gyorsabb fejlődést. Ez a megfogalmazás ugyanis összefügg a párt politikájával, határozatainak szel­lemével ! Mi az, ami — a gondokat említve — gyakran elhangzott? A köztisztaság, a parkosítás, a szolgáltátok udvariatlansága, a parkírozó helyek kérdése, az útviszonyok, a közművesítési gondok és így tovább. Ezek még létező gondok — s van ezeknél még több is. A városi tanács és kerületi hivatalai, nem várva arra, hogy „majd az új ciklusban lesz rá mód” —, több közérdekű bejelentést követően azonnal intézked­tek, s máris orvosolják és orvosoltatják azt, amire lehetőség van. Az április 15-én megválasztandó tanácstagok egyik alapvető feladata lesz, hogy állandó jelleggel számon tartsák a lehetőségeket, s szorgalmazzák mindannak a megoldását, amit közügyként, és a köz segítségével komolyabb nehézség nélkül is megtehetünk. Voltaképpen ez is egyik — s nem is lényegtelen — tapasztalata a jelölő gyűléseknek. Mindaz, amivel mi egyénenként gyarapodtunk, s a város egészében is gazdagodott az elmúlt két esztendőben, elisme­résre méltó fejlődésről ad számot. S amit a jövőben alko­tunk — a következő négy évre gondolunk —, még gazda­gabbá tesz bennünket. Az elismerés és a bizalom — ez a két, de voltaképpen összekapcsolódó megfogalmazás fém­jelezte a jelölő gyűléseket. És most már — persze, addig van még tennivalója választónak és jelöltnek egyaránt — követ­kezzék április 15-e, a választás napja, hogy szentesítsük mindazt, amit a jelölő gyűléseken elhatároztunk: folytassuk a munkát, a derekas munkát, ami által mind szebb és jobb életet teremtünk magunknak. A szerencsi cukorkák új ruhája szül a Magyar Édesipar S2e­Itornászok közgyűlése A Magyar Országos Hor­gász Szövetség tegnap tar­totta meg ez évi közgyűlését az Építők Szakszervezetének székhazában. A szövetség mintegy százezer tagját több mint 600 küldött képviselte. Készéi Károly tőtitkár be­számolójában elmondta, hogy jelenleg 41(j horgászegyesüle­tet tartanai: számon; tavaly 31, az idén pedig négy új egyesület alakult, örvende­tes, hogy több mezőgazdasá­gi nagyüzem, állami gazda­ság és termelőszövetkezet is létrehozott horgászegyesüle­teket. A horgászegyesületek jelentős támogatást kapnak a-' szakszervezetektől, az üze­mektől, a vállalatoktól, az in­tézményektől. Az elmúlt évet a horgá­szok kevésbé jól sikerült fo­gási eredménnyel zárták. A csökkenés elsősorban a ha­lászati termelőszövetkezetek­kel közösen használt termé­szetes vizekre vonatkozik, a horgászok kezelésében levő folyókon, tavakon viszont ta­valy is tovább javultak a to- gáseredmények. 1972-ben az összes horgászható vízfelü­letnek csupán nyolc százalé­kát jelentő, horgász-kezelés­ben levő vizekből fogták ki az évi zsákmány 52 százalé­kát. Ez elsősorban a jól szer­vezett és szakszerű halután­pótlásnak köszönhető. Jelen­leg 16 000 katasztrális hold- nyi vízterület van horgász­kezelésben. A legújabbak között szerepel a Szelidi-tó és a Dráva egy, 22 kilométe­res szakasza. A tervek sze­rint az idén ugyancsak hor­gászkezelésbe kerülnek a ci- kolai halastavak, a lázbérci víztároló és az épülő fehér­várcsurgói víztároló. Eszerint 1973-ban több mint ezer hold vízterülettel gazdagodik az egyesület. Az új területe­ken Budapest, Székesfehér, vár, Tatabánya, Dunaújvá­ros, Várpalota. Ózd és Ka­zincbarcika dolgozói jutnak új horgászlehetőségekhez. Dr. Dimény Imre mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszterünk meghívására teg­nap határ menti találkozóra hazánkba érkezett Ivó Kust- rak, a Jugoszláv Szocialista Köztársaság mezőgazdasági minisztere. A jugoszláv ven­dégeket a letenyei határállo­máson dr. Dimény Imre és A rekonstrukció befejezté­vel nemcsak több csokoládé, hanem több cukorka is ké­Üjvári Sándor, a Zala megyei Tanács elnöke fogadta. A mezőgazdasági miniszterek a letenyei találkozás után Keszthelyre utaztak és ott, a Helikon-szállóban megkezd­ték a két ország mezőgazda­ságát kölcsönösen érintő kér­dések megtárgyalását. fWÍVOl Több új cukorkafajtát is gyártanak 1974-től kezdve. Ezeket a mostaninál tetszető, sebb tasakokban dobják piacra. A Szerencsi Csokolá­dégyár diósgyőri gyáregyse­gének reklámgratikusa — 1 évi munkával — mintegy 100 cukorkatasak-tervet készített. Ezeket ma és holnap mutat­ják be Budapesten a keres­kedelem képviselőinek, akik a legszebb, legfrappánsabb ötvenet javasolják majd fel- használásra. Az új cukoika- tasakok alapanyaga műanyag lesz, amelyre öt különböző színnel nyomnak szövegel, ábrákat. Mezőgazdasápi miniszterek határ menti találkozója

Next

/
Oldalképek
Tartalom