Déli Hírlap, 1973. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1973-02-16 / 40. szám

Az állagbér 10,4 százalékkal no A drótművekben így csinál iák Március elsején lép éleibe az 1001 1973. szánni kormány­határozat. amely az állami iparban, illetve a kivitelező ál­lami építőiparban foglalkoztatott munkások és művezetők bérfejlesztését szabályozza. Az érintett vállalatok vezetői — az állam által biztosított összeg, valamint a saját terve­zett bérfejlesztési keretük felhasználásával — e napokban határozzák meg: kinek mennyivel lesz vastagabb a borí­tékja. A kormány határozatának megfelelően a Kohó- és Gép­ipari Minisztérium 2 • millió 784 ezer forintot biztosított a December 4. Drótművek ré­szére a központi béremelés végrehajtásához. Ennek túl­nyomó többségét — több mint kétmillió forintot — az órabérek, a teljesítménybé­rek. illetve a törzsbérek nö­velésére, a többit a differen­ciálásra fordítják a vállalat vezetői. A határozat előírja, hogy törekedni kell a központi bérpolitikai keretből, vala­mint a saját forrásból törté­nő béremelések összehango­lásara. A drótművek vezetői eltek ezzel a lehetőséggel: az idei évre tervezett három szá­zalékos bérfejletsztésre a központi intézkedéssel egy- időben — tehát március 1-én — kerül sor. A gyár dolgozóinak évi át­lagkeresete tavaly elérte a 37 025 forintot. (1968-ban 30 384 forint volt!). E jelen­tő« béremelésre — amelyet többnyire saját erőből haj­tottak végre — azért volt szükség, mert az új gazdaság- iránvítáei rendszer bevezeté­sekor a KGM-hez tartozó vállalatokétól meglehetősen elmaradt a bérszínvonaluk. Az idén tovább javul a bér- színvonal a December 4. Drótművekben. A miniszté­riumtól kapott keretből a gyár 1732 dolgozójának — főművezetők, művezetők, szak-, segéd- és betanított munkások — emelik a bé­rét. Differenciállá» A gazdasági vezetők áltál elkészített — s a part-, va­lamint a szakszervezeti bi­zottság által jóváhagyott — végrehajtási utasítás szerint a termelést közvetlen irányí­tók, s a szakmunkások béré­nek kötelező nyolc-, illetve a segéd- és betanított munká­sok bérének négyszázalékos emelésével átlagosan öt szá­zalékkal nő a bérszínvonal. (A szakmunkások közül 392-t a segéd- és betanított mun­kások közül pedig 1290-et érint a bérintézkedés.) To­vábbi 2.4 százalékos növeke­dést a differenciálás is je­lent. amelyet — a kormány- határozatnak megfelelően — a nődolgozók munka- és életkörülményei javításának, a több műszakban dolgozók, valamint a nehéz fizikai munkát végzők magasabb anyagi elismerésének szem előtt tartásával hajtanak vég­re. így a központi keretből átlagosan 7,4 százalékkal nő­nek a bérek. Ám a kép csak úgy lesz teljes, ha mindeh­hez hozzászámítjuk a saját erőből végrehajtandó bér­emelést is. Megbeszélik a dobozukká E három tényező eredmé­nyeként, a December 4. Drót­művekben az egy főre jutó átlagkereset-növekedés 10.4 százalék. Ez annyit jelent, hogy egy dolgozó évi átlag- keresete a jelenlegi 27 025 fo­rintról március elseje után 28 967 forintra emelkedik. (A saját forrású, háromszázalé­kos bérfejlesztés végrehajtá­sához jobb munkaszervezés­re. újabb technológiák beve­zetésére van szükség. Ahhoz ugyanis, hogy az intézkedés anyagi fedezete biztosítva le­gyen, az elmúlt évi 88—89 millió forintos vállalati ered­Barúti találkozás az MSZBT-brigádokkal (Folytatás as 1. oldalról) Évenként több mint ezer darab léghűtőt is exportál a Szovjetunióba a DIGÉP. a vasbetonaljak exportja pe­dig a most folyó tárgyalások eredményeképpen meghá­romszorozódik majd. A Szov­jetunióba irányuló diósgyőri export fejlődésére jellemző, hogy annak értéke 1971-ben több mint négymillió, tavaly majdnem 7 millió rubel volt, az idén pedig eléri a tízmil­lió rubelt. Nagyiészt kábel­ipari gépet és hűtőipari be­rendezést szállít városunk gépgyára. Murányi Gyula az MSZBT- tsgcsopoi't munkájáról.-tevé­kenységéről tájékoztatta a vendégeket A többi közt be­számolt arról, hogy a DI- GÉP-ben már harminc olyan MSZBT-brigád dolgozik, amelynek tagjai a magyar— szovjet barátság ápolását egyik fő céljuknak tekintik. A baratsag egyik mércéje, hogy a DIGÉP dolgozói mind szorosabb kapcsolato­kat alakítanak k> a szovjet dolgozókkal. Eveflte 50—70 diósgyőri szakember látogat el a Szovjetunióba, ez évtől kezdve pedig az MSZBT-bri- gadok is lehetőséget kapnak, hogy együttesen elutazzanak oda A tájékoztató után a ven­dégek gyárlátogatásra in­dultak. A kovácsüzemben ta­lálkoztak a nehéz fizikai munkát végző kovácsüzemi MSZBT-brigádok vezetőivel, tagjaival. Sz. Sz. Novozsilov, a delegáció nevében em­léksorokat jegyzett be • bri­gádnaplóikba. Elbeszélgettek a delegáció tagjai a B-egy- ség és a kerékpárüzem dol­gozóival is, majd a kábel­üzembe vitt útjuk, amely­nek a legszorosabb kapcso­latai vannak a Szovjetunió­val. Érdeklődéssel tekintet­ték meg azokat a kábelipari gépeket, amelyeket a gyár egyik legjobb szocialista kol­lektívája, a Lenin brigád ké­szít. s amelyeket — a Szov­jetunió mellett — a világ sok más országában is is­mernek már. Nyikes Zoltán. a brigád tagja, társai nevé­ben Lenin-emlékplakettet és egy szocialista brigádnaplót adott át Sz. Sz. Novozsilov- nak. A gyárlátogatás után foly- latódott a baráti eszmecse­re a delegáció tagjai és a DIGÉP vezetői között. A vendégek elégedetten nyilat­koztak a látottakról, hallot­takról, csak azt sajnálták, hogy kevés idejük volt az ismerkedésre, barátkozásra. A búcsú percei után Sajóbá- bonyba utaztak, ahol nagy­gyűlésen vettek részt. ményt az idén legalább száz­millióra kell emelni.) A drótművekben is — ugyanúgy, mint másutt — a jelentőségének megfelelően foglalkozott e fontos politi­kai intézkedés kidolgozásával a párt-, a gazdasági és a szakszervezeti vezetés. Ha­marosan műhelybizottsági szinten, majd a termelési ta­nácskozásokon terjesztik a dolgozók elé a közeljövőben végrehajtandó bérintézkedé­sek tervezetét. KEGLOVICH JANOS a Párt-vb ülés járműjavítóban A MÁV Miskolci Jármű­javító Üzeme párt-végrehaj­tóbizottságának ma délelőtt kezdődött ülésén a vb-tagok megvitatták a pártalapszer- vezetek beszámoló taggyűlé­seinek tapasztalatait, majd a nők helyzetének javítása ér­dekében hozott központi bi­zottsági határozat helyi vég­rehajtását elemezték. Petőfi-kiállítás A Központi Múzeumi Igaz­gatóság és a Rónai Sándor Megyei Művelődési Központ közösen rendezi azt a kiál­lítást. amely Miskolc jubi­leumi rendezvényeinek sorá­ban ünnepli Petőfi Sándor születésének 150. évforduló­ját. A kiállítás február 17- én. szombaton déli 12 óra­kor nyílik a művelődési köz­pont előcsarnokában * Épül a negyedik budapesti házgyár. Budafokon épül a legnagyobb és legkorszerűbb hazai házgyár. amelynek mű­szaki berendezéseit a Szovjetunióból szállítják. A csarnok és a készárutároló már elkészült, július 30-ra pedig a gépi be­rendezések szerelése is befejeződik. Kezdetben voltak a mintaüzletek. Nagy reklámhadjárat kíséretében egymás után hozták létre őket. Aztán lassan megszűntek, „mintaságuk” megkopott. Mostanában újra léte­sülnek mintaboltok. Gyorsan szaporodnak, reklámjuk is egyre hangosabb. Noha a korábbiak és a jelenlegiek között jelen­tős különbség van, félő, hogy a mostaniak sorsa hasonló lesz. Mert milyen céllal születtek mondjuk egy évtizeddel ez­előtt a mintaüzletek? Azzal — legalábbis azt hirdették ma­gukról —, hogy olyan árukat is tartsanak, amelyeket sehol másutt nem lehet kapni. Hamarosan kiderült, hogy a „csak nálunk" jelszót egyik bolt sem tudta igazán és hosszantartóan valóra váltani, mert a valóban egyedi árucikkekből nem állt rendelkezésre elegendő. így aztán — s erre előbb-utóbb a kereskedelem illetékesei is rájöttek — a mintaüzletek vevő- bosszantóvá váltak és nem vonzották, inkább riasztották a vásárlókat. Következett az átmeneti korszak, amikor a mintaüzleteket tulajdonképpen úgynevezett márka-boltként létesítették. Ilyenek ma is működnek (például az Egyesült Izzóé és a Budalakk gyáré a fővárosban, vidéken elsősorban a textil- és cipőgyárak nyitottak efféle üzleteket). Ezek a boltok in­kább csak úgy váltak be, mint vevőszolgálati tanácsadók, mert az egysíkú áruválaszték ritkán elégítette ki a vevőket. Az utóbbi időben a mintaboltokban a korszerű kiszolgáló, tároló módszerekkel kísérleteznek. Elsősorban az új ABC- áruházakban igyekeznek figyelemmel kísérni: melyik önki­szolgálási forma, az áruk milyen elrendezése válik be a leg­jobban. Az úgynevezett kiskonténeres szállítás például, ami­kor átrakások nélkül, kerekes konténerekben kerül az áru közvetlenül az eladótérbe, nemcsak a vevőknek, hanem a/, üzlet dolgozóinak ik többszörös előnyt nyújt. Az áru kevésbé törik, a csomagolás nem megy tönkre, a bolti dolgozóknak, akiknek többsége nő, nem kell annyi nehéz terhet emelniük. Mindez a jelenlegi munkaerőhelyzet mellett nem elhanyago­landó szempont. A különböző kísérleti módszerekkel intenzíven foglalkozik a Kereskedelmi Munka- és Üzemszervezési Intézet. Legutóbb például vizsgálatsorozatban dolgozta fel a szekszárdi Ruhá­zati Áruház mintaként bevezetett íYiódszereinek tapasztalatait. A tervek szerint a Belkereskedelmi Minisztérium hamarosan megbízást ad a KERORG-nak, hogy egy Nyíregyházán nyíló áruházban korszerű kereskedelmi módszereket próbáljanak ki. Ezzel egyben megkezdődne az országos mintahálózat fej­lesztése. Jó volna, ha a mintaüzleteket illető nekibuzdulás ezúttal tartósabbnak bizonyulna, és a szervezési módszerekkel foly­tatott kísérletek közben ezekben a boltokban az áruválasz­ték sem csökkenne. S amennyire örvendetes, hogy a kísérleti tan- és mintaüzletekben ügyelnek a kiszolgálás színvonalára, kár lenne, ha ezzel csak ezekben a boltokban találkozhatna a vevő — mintaképpen. PÁLOS MIKLÓS könyvtár- és kultúrterem-avatás a 101 -es szakmunkásképzőben Ma délután fél öt órai kezdettel ifjúsági könyvtá­rat'. egy órával később pedig étteremből átalakított kul­Jéohokicipő és gyermckszandál Hollandiába Borsodi ktsz-ek a világpiacon A Borsod megyei ipari szövetkezetek 1972-ben 186 millió forint értékű árut exportáltak. Ebből a miskolci ktsz-ek exportja 47 millió forint, 18 százalékkal több, mint 1971- ben. A miskolci és a megyei ktsz-ek exporttevékenysége évről évre növekszik, de nem a belföldi piac rovására — mondotta Visnyovszdcy Ká­roly. a KISZÖV szervezési osztályvezetője. Grönlamltól a Kanári* szigetekig Exportjuk 75—80 százaléka a tőkés és fejlődő Országok­ba irányul, Grönlandtól a Kanári-szigetekig. Keresik a külföldiek a miskolci, bor­sodi ktsz-ek szőrme- és bör- konfekcióit. jersey-, gyer­mek-. női és férfirujjáit. A Miskolci Vasipari Szö­vetkezet sörgyári gépsorokat készít Jemennek. Nekik egyébként több lehetőségük lenne kisüzemek exportálá­sára: Jemenen kívül Nigé­ria és a VDK részéről is mu­tatkozik érdeklődés. Jelen­leg folyamatban van egy patkányfogót és egérfogót gyártó teljes üzem szállítása Nigériába. (De nem tudni, mi az oka annak, hogy az üzem — trópusi csomagolás­ban — körülbelül egy éve a Duna-parton hever.) A megye szövetkezetei úgv igyekeznek versenyképesei: maradni, hogy országos tár­sulásokba tömörülnek. Ilyen társulások jöttek létre női ruha, gyermekruházati és felsőruházati cikkek expor­tálására. Tagja a társulásnak a Miskolci Textilkoniekció Ktsz. a háziipari. a szücsipa- ri és a női szabó ktsz. va­lamint a Hegyalja Ruházati Szövetkezet. Budapest és Prága irányít A textilruházati termékek­nél a tőkés cégek biztosít­ják az alapanyagot, a szö­vetkezetek feladata a feldol­gozás. A fazont is ők hatá­rozzák meg. A külföldiek szeretik a magyar konfek­cióipari termékeket (a sá­rospataki és a hegyaljai ru­házati szövetkezet cikkei iránti kereslet Nyugaton lé­nyegesen nagyobb, mint amennyit jelenleg képesek gyártani). Budapest és Prá­ga irányítja Közép-Európa konfekció-, illetve ruházati iparát; a divat hozzájuk iga­zodik. A Miskolci Cipész Szövet, kezet nagy fába vágta a fej­széjét: gvermekszandálok ké­szítését kezdte meg holland cégek számára. A Mezőkö­vesdi Cipész Szövetkezet pe_ dig 30 ezer pár jéghokicipö szállítására kötött szerződést, ugyancsak holland cégekkel. Jelentős még a Sátoraljaúj­helyi Faipari Szövetkezet ex­porttevékenysége is; gyü­+ A Miskolci Szűcsipari Szö­vetkezet az idén háromezer női bundát exportál Hollan­diába és a Német Szövetségi Köztársaságba. Képünkön ezekből látható egy drapp szinü svejfolt női bunda. (Vadas Zsuzsa fele.) mölesládákat készítenek. Ezekben szállítják a magyar almát Franciaországba. (buzafalvi) tűrtermet adnak át ünnepé­lyes keretek közt rendelte­tésének a 101. sz. Szakmun­kásképző Intézetben. A szakmunkásjelöltek mű­velődését szolgáló előző he­lyiség átadása ünnepségének avatóbeszédét — Debnár Gyula igazgató megnyitója után — Magyar András, az SZMT könyvtárának igazga­tója mondja. A kultúrterem átadását követően az intézet irodalmi színpadának hét tagja — Gyarmati Ferenc SZOT-díjas színművész beta­nításában — Petőfire emlé­kező műsoros előadást tart. Ez alkalommal értékelik a szakma kiváló tanulója cí­mért megrendezett intézeti verseny első félévi eredmé­nyét is. amelynek végezté­vel a helyezést elérteket megjutalmazzak. Végül este nyolc óráig táncesten szóra­koznak a 101-es tanulói. REFLEKTOR Ma Budapesten ünnepi nagygyűlést tartanak a ma­gyar—szovjet barátsági és együttműködési szerződés aláírásának 25. évfordulója alkalmából. jJc Dunaújváros­ban vietnami véradónapot rendeztek három vallalat dol­gozóinak részvételével. * Fehérgyarmaton az árvíz súj­totta terület újjáépítésének helyzetét vizsgálta meg az or­szággyűlési képviselők Sza- bolcs-Szatmár megyei cso­portja. * Nyíregyházán meg­kezdődött a kelet-magyaror­szági napilapok vezetőinek tanácskozása, rfc Pécsett ülést tartott a Magyarországi Dél­szlávok Demokratikus Szövet­sége. rfr Sopronban magyar— szovjet ifjúsági napot tarta­nak. Szombathelyen meg­kezdődik a dunántúli ifjűsai» gi klubvezetők találkozcvá. Mintaboltok vagy v evőriasztók?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom