Déli Hírlap, 1973. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1973-02-15 / 39. szám

Miért „csak” kupacsapat a MEAFC? * Amíg Vucskó, a játékos-edző „szeretteti” magát, addig Lázár ..magaslati levegőt” szippant, s az „örökös bajnok” KVSE hálója a következő pillanatban már meg is zörren. Persze, a MEAFC hívei a szabadtéren is minél több hasonló jelenetet szeretnének már látni! (Szabó István felv.) A kézilabda Avas Kupa eredményhirdetésekor hosz- szan zengett a sportcsarnok lelátóján a jellegzetesen el­nyújtott csatakiáltás: ..Me- aaaaaíc!” Aztán zúgott a taps — és nem érdemtele­nül! A miskolci egyetemista kézilabdázók másodszor is megszerezték a férti I. osz­tályú csapatok számára ki­írt vándorserleget! A vert mezőnyben három NB I. B-s és két NB IX-es együttes volt, a miskolci nagy rivális MÉMTÉ-n és a lassan „örö­kös megyei bajnok" címmel büszkélkedő, alaposan meg­erősödött KVSE-n kivül. Apropó! „Örökös megyei bajnok” . De hát miért nem tud a MEAFC ilyen címet szerezni? . . . Miért „csak” kupacsapat a miskolci gár­da? ... Ezekre a kérdésekre kerestem a választ, de fele­letet csak a minap kaptam. Mert Vucskó Sándor, az egyetemista „kézisek” fiatal mestere igen elfoglalt ember. Heti 39 órában (!) tanítja az ipari tanulóknál a test­nevelést és bizony nehezen tud időt szakítani egy kis beszélgetésre. Szerencsés időpont volt... Nem sokat töpreng, ami­kor a kupasikerekről kérde­zem. — A múlt évben könnyebb Táborzá A hazai sportélet legtöbbet vitatott problémája manap­ság a labdarúgás színvonalá­nak emelése, igazi népszerű­ségének visszaszerzése. Eh­hez nélkülözhetetlen az után­pótlás biztosítása. Tichy La­jos, a Bp. Honvéd egykori kiváló, sokszoros válogatott játékosa legutóbb úgy nyi­latkozott,. hogy „...a gyere­keket mindenekelőtt játszatni kell. labdát rúgni csak lab­dával lehet megtanítani.” Ö, mint a Honvéd-gyerekek ed­zője, mindenekelőtt a techni­kás apróságokat választja ki a toborzókon, mert úgy véli, hogy ezekből könnyebb olyan játékosokat képezni, akik egyszer majd az élvonalban is megállják a helyüket. Hasonló elveket vallanak a DVTK labdarúgó sportisko­lájának vezetői is, akik feb­ruár 18-án, vasárnap délután 15 órától a Herczegh Ferenc utcai sátorcsarnokban „alkal­massági próbát”, azaz tobor- zót tartanak olyan 13—16 éves tehetséges és futballozni akaró gyerekek számára, akikből a diósgyőri NB I-es együttes a jövőben az élvo­nalban is helytálló játékoso­kat nyerhet. A vezetők kérik a jelentkezni kívánókat, hogy lehetőleg szüleik kíséretében jöjjenek, akikkel a szakem­berek a helyszínen megbe­szélnék a kiválasztott tehet­séges gyerekek foglalkoztatá­sával kapcsolatos kérdéseket. A toborzóra a gyerekek hoz­zanak tornafelszerelést is. I/c Az ing még kissé bő, s a nadrág sem feszül a legény­kén, de a labda már enge­delmesen simul a talp alá. Persze, még egyáltalán nem biztos, hogy a kis srácból majd „második” Hidegkúti lesz — de hát egyszer és va­lahol csak el kell kezdeni! A melliiszók pillan^óztak is Érdekes bejelentést tett Norman Sarsfield, az angol úszószövetség (ASA) főtit­kára. Az angol sportvezető szerint a müncheni olimpián szinte minden mellúszót disz-* kvalifikálni lehetett volna, ha a bírák a szabálykönyv va­lamennyi pontjához ragasz­kodnak. Ugyanis majdnem minden versenyző megszegte a lábtempóra vonatkozó elő­írásokat (a 100 m-es olimpiai bajnok japán Nobuta Tagucsi s a 200 m-es ezüstérmes an­gol David Wilkie is). Sars­field szerint a legtöbben a rendes mell-láb tempó mel­lett pillangózó mozdulatot is tettek. volt nyerni, mert a többiek nem vettek elég komolyan bennünket. Most viszont sok minden „összejött”, és mint csapat vertük meg őket. — Mi volt az a „sok min­den”? — Először is: már nem kellett „keresni” a csapatun­kat. Jól képzettek a játéko­sok, szerencsés is a gárda összetétele. Olyan embereink vannak, akik minden posz­ton tudnak játszani, s képe­sek előkészíteni, kiszolgálni az átlövőket és a beállósokat is. Jóformán csak stílust, „fazont” kell adni a csapat­nak. Aztán mi már nem ala­pozunk, mint a többiek. Té­len teremproblémánk sincs, mert a sportcsarnok estén­ként a rendelkezésünkre áll. Még a vizsgaidőszakban is szívesen jönnek játékosaim a két-háromórás esti edzé­sekre. Köüuvebb lenne az NB ll-ben? — Nem lehetne ezeket az erényeket valamilyen módon a bajnokságra is átvinni? — Egyelőre nem, mert bi­zonyos tényezőkön nem vál­toztathatunk. Nekünk köny- nyebb lenne az NB 11-ben bent maradni, mintsem a megyében bajnokságot nyer­ni. Bezzeg, ha november— március között küzdhetnénk a pontokért!... És legyint, ami egyben azokra a bizonyos megvál­toztathatatlan „tényezőkre” is utal. Arra, hogy tavasszal és ősszel a tanulmányi elfog­laltság miatt képtelenek „komplett” létszámmal edzést tartani, mert hogy játékosaik nem kézilabdázóknak, ha­nem mérnököknek készül­nek. Ezekben az időszakok­ban még az esti teremedzé­sek sem segítenének, hiszen a bajnokságot salakos pá­lyán játsszák. Nyáron pedig ott a két hónap gyakorlati munka, amikor nem is tar­tózkodnak Miskolcon a csa­pattagok! Sőt, a zárthelyik vagy vizsgák miatt nemegy­szer csak hiányos együttes léphet pályára a sűrített, hét­közi (!) mérkőzéseken is. Pálya! A MEAFC játékosainak esetében igazán, szó szerint kell érteni az amatőrizmust. Salakos pályájukat ők tart­ják karban, ők is meszelik. Felszereléseiket sem restek kimosni. S mindennek a rú­gó ja: a játékszeretet. — Mi kellene ahhoz, hogy a MEAFC megyei bajnok le­gyen? — Villanyfényes pálya, ahol esti edzéseket is lehetne tar­tani ! Hírlik, . hogy jövőre megkezdik az egyetemi sport- kombinát építését. Akkor az­tán nem kell sokáig várni a bajnoki címre sem. MONOSTORI GYULA Ma 14.30-kor: DVTK — Spartak Subotica • Este érkeztek • Az igazgató: újságíró • Az összeállítások Tegnap este, valamivel fél nyolc után érkeztek meg Miskolc-Tapolcára a szabad­kai labdarúgók. Jóvágású, fiatal „fiúk” — szinte vala­mennyien kackiás bajusszal — sorakoztak be gyorsan a Vadászkiirt vacsoraasztalá­hoz. Amilyen gyorsan jöttek, olyan gyorsan távoztak is, hogy kipihenjék magukat a viszonylag rövid utazás után (tegnap 11-kor még Szabad­kán voltak), hiszen ha előké­születi mérkőzésről van is szó, nem szeretnének szé­gyent vallani miskolci bemu­tatkozásukkor. Mi egy másik asztalnál a csapat vezetőivel ismerked­tünk, elsősorban az igazga­tóval, aki mellesleg kollé­gánk is. Mirolovics Svetozar ugyanis nem elnöke, hanem direktora a szabadkai vas­utasok sportklubjának. Miro­lovics 34 éves, de nemigen lehet idősebb az edző, a fe­kete hajú tréner: Draskovics Dusán sem. A kapocs ket­tőnk között Király Gusztáv, az egyesület alelnöke volt — neve magyarázza, hogy miért tehette. A beszélgetés egyéb­ként eléggé „intemacioná- lis” volt, hiszen a szabadkai edző például oroszul is tár­salgóit a miskolci szakosz­tályvezetővel. Az egyesületet, s a csapa­tot egyébként már nem kell külön is bemutatnunk, hi­szen velük szombati szá­munkban megismerkedhet­tek olvasóink. Az isme­retek azért némi kiegészí­tésre szorultak, s így tudtuk meg, hogy ők is a felkészü­lés hasonló időszakában jár­nak. az első bajnoki mérkő­zésüket szintén március ele­jén — harmadikén, Nisben — játsszák. A programrögzítő megbe­szélésen kialakult, hogy a ma délután fél háromkor, a stadionban kezdődő mérkő­zés után vasárnap Salgótar­jánban, jövő csütörtökön pe­dig Egerben is játszik a Spartak. Közben azonban végig a DVTK vendégei lesz­nek, s a „főhadiszállásuk” végig a tapolcai Lídó marad. A barátkozás gyorsan ment, a megbeszélés simán zajlott le, csak akkor ijedt meg kissé Draskovics mes­ter, amikor meghallotta, hogy esetleg a salakos pálya is szóba kerülhet, ö ugyanis ..a fűre készült”. Az egyéb­ként nagyon valószínű, hogy a ma délutáni meccset — ha csak lehet — nem viszik ki a stadionból! Végül, búcsú­zóul egy-egy cédulát csúsz­tattam az egymás mellett be­szélgető edzők elé, ákik a következő csapatokat vázol­ták fel („Vigyázat!” A jugo- szlávoknál a centerhalf 5-os- sel játszik, a két szélső hát­véd a 2-es és 3-as számot viseli! Egyébként valószínű, hogy a 4—3—3 valamilyen új kombinációját játsszák majd.): Spartak Subotica: 1: Zak- lanovics, 2: Bracanovics, 3: Ilovac, 4: Birovljev II., 5: Cetina, 6: Jovicsevics, 7: Jur- kovics, 8: Jezsevics, 9: Ha- mersmit, 10: Birovljev I., 11: Budanovies. (A 7-es, 8-as és a 9-es volt olimpiai, a ll­es pedig „B” válogatott.) A tartalékok: 12: Kovacsevics, 13: Gasics, 14: Csulafics, 15: Kustudics, 16: Szofics. DVTK: 1: Veréb, 2: Ta­más, 3: Salamon, 4: Kollálh, 5: Földesi, 6: Hajas, 7: Fe­kete, 8: Tatár, 9: Kiss, 10: Sikora, 11: Somodi. Tartalé­kok: Szabó, Kovács és Vass. HORVATH KALMAN Uiindeniéle Hat ponton támad a lézersugár A lézersugárra) való he­gesztéskor minden egyes he­gesztési pontot külön kell „megdolgozni”. Emiatt a munka lassan halad. Ha vi­szont a lézersugarakat tük­rök és prizmák rendszerével Védik a Ulia Ulia az Andokban fek­szik, 4300 méterre a tenger szint­je fölött. Ez a fűvel borított fennsík arról nevezetes, hogy itt a szabadban legel a vikunya, a láma közeli rokona. A bolíviai kormány az Ulia Ulia területet nemrég rezervátummá minősí­tette. Ez azt jelenti, hogy ott ezentúl tilos vadászni, nemcsak vikunyára és alpakára <ez az ál­lat is a láma rokona), hanem kondorkeselyűre, pumára és minden más olyan állatra is, amelyet kipusztulás fenyeget. A vikunya gyapja a világon a legfinomabb, és emiatt ezt az ál­több sugárra osztják és min­den sugárrészt a megfelelő pontra irányítanak, a hegesz­tés egyszerre hat helyen vé­gezhető! Következésképpen a munka termelékenysége is legalább a hatszorosára nő. vikunyát latot kíméletlenül pusztították. A vikunyák száma alig húsz esz­tendő alatt félmillióról 13 000-re apadt. Gyapjút legnagyobb mennyi­ségben Peruból exportálták, a perui kormány azonban egy év­vel ezelőtt védett területté nyil­vánította Campo Cohata tar­tományt, ahol a vikunya él. A rezervátum egyéves fennállás sa alatt Peruban jelentősen meg­nőtt a vikunyák száma. A tudó­sok azt remélik, hogy a bolíviai vikunya gyarapodása sem marad el majd a perui mögött. 1800 éves a sakk? ajr A sakkjáték nem az időszámításunk utáni VI. században keletkezett, mint korábban feltételezték, hanem már az idő­számításunk utáni II. században — állítják a taskenti tudó­sok. A szurhordarini terület Dalverzin-tepe nevű városában, mely az időszámításunk előtti II. évszázadban keletkezett, egy ásatás során ugyanis két darab elefántcsontból készült sakkfigurát találtak. Az egyik egy futó, a másik egy — va­lószínűleg a bástya szerepét betöltő — zebu. A futófigura 2,4 cm, a bástya 1.8 cm magas. A megállapítások szerint a sakkfigurák valószínűleg indiai eredetűek. Tíz nő közül hatan félnek az utcára menni Az Egyesült Államok nagy­városaiban nemrég vizsgála­tot folytattak a bűnözés kö­vetkezményeiről. Kiderült, hogy a metropolisok sűrűn lakott központjaiban egy év alatt minden három személy közül egyet megtámadtak, vagy kiraboltak az utcán. Az elővárosok lakói egyötödének volt része hasonló inzultus­ban. A vizsgálat arra is fényt derített, hogy tíz amerikai közül négy esténként még a lakása körül sem mer egye­dül járni. Tíz nő közül hat kijelentette: tart attól, hogy megtámadják, ha este ki­megy az utcára. A félmillió lakosú, vagy ennél nagyobb városokban a lakosság 32 százaléka nevezi a bűnözést lakóhelye legsúlyosabb prob­lémájának; ugyanezt a köz­lekedésről 13, a kábítószer- fogyasztásról pedig tíz szá­zalék valljg. Uj kábítószer Angliában Az angliai kabító- szerpiacon új, igen veszélyes szer jelent meg. A Scotland Yard hatalmas appa- látussal igyekszik felgöngyölíteni az új kábítószer piacát. A tetrahidrocanni- binol, vagy ahogyan általában említik: THC, nem más, mint rendkívül erős marihuanasűrítmény. A rendőrség nem rejti véka alá, hogy nagyon aggasztja az új kábítószer elter­jedése, mert hatása veszélyesnek bizo­nyul. A THC félel­metes pszichológiai hatást fejt ki és már minimális fogyasztá­sa esetén is veszé­lyezteti a kábítószer- fogyasztó életét. Az egyes országok rendőrségének együttműködése ré­vén Norvégiában si­került lekapcsolni egy elég jelentős THC-szállítmányt, amelyet a szállítók Angliába akartak el­juttatni. Mind ez ideig csu­pán kétkilónyi ká­bítószert tudtak le­foglalni, ez — tekin­tettel arra, hogy na­gyon erős koncent- rátumról van szó — körülbelül 60 kilónyi marihuánának felel meg. A nyomozást sze­mélyesen vezető Ro­bert Huntley beje­lentette, hogy kap­csolatba léptek más országok rendőrségé­vel is annak érdeké­ben, hogy idejében felszámolhassák az új kábítószer keres­kedelmi csatornáit. Huntley véleménye szerint félő. hogy az új kábítószer elterje­dése romba dönti az angol rendőrség ed­digi munkáját. Mert, mint elmondotta, Angliában eddig si­került viszonylag el­fogadható keretek közé szorítani a ká­bítószerfogyasztást. Ismét egy elektromobiä Oslo utcáin megjelent az első elektromobil, amelyet norvég mérnökök szerkesz­tettek. Maximális sebessége 60 kilométer óránként. Feltehető, hogy a sikeres kísérlet alapján rövidesen el­készülnek a villannyal haj­tott 18 személyes utasszállító autóbusz, a nagyméretű te­hergépkocsi és a másfél ton­nás kisautó modelljei.

Next

/
Oldalképek
Tartalom