Déli Hírlap, 1973. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1973-02-06 / 31. szám

^ A debreceni kertészet üveg házaiban tél derekán is virít a szegfű, a ciklámen és a jö­nni. Sok ezer cserepes és vágott virág kerül innen a virágboltokba. (Balogh P. László felvétele) Ideges szakácsok, nyugtalan pincérek I konyha is veszélyes üzem A járda niest'ssakad Ü,j utca, húsz-harminc percnyire a belvárostól — Hcjő- csabán. Csupa új ház. Engedélyt se adtak másképpen, csak ha fürdőszoba is volt a tervben. Hirtelen elíogy a lábam alól a járda. A kövek a kerítés tövében pihennek, néhány betonlap éppen hogy megkímél a sártól. Nézem e portát: az egyik legszebb ház az utcában. A ke­rítés mögött minden rendezett. A tanácstag dicsekszik: a járda társadalmi munkában épült. Az utca elején mesélik: volt. aki maga rakta le a ce­mentlapokat. volt, aki úgy rakatta. Pénzért. Egy ház előtt nincsen járda. Kopogok. Hiába. A tervezett riport már legfeljebb jegyzet lehet. Jegyzet arról, amit kér­deztem volna. Játék elképzelt válaszokkal. Miért esak egy ház előtt nincs járda? Mert néni volt pénzünk, mert meg akarjuk mi csinálni, csak később, mert ha én nem csinálom, akkor majd megcsinálja a város ... A tanácstag véleményét idézem: „Egy család nem akarja. Nem bírok velük, de nem követelhetek.” A szomszédok, a közelben lakók mondották: „Mi meg­csináltuk. Egy nem csinálja meg. és egy utca szégyellj ma­gát. ... Szólt volna legalább! Leraktuk volna mi azt a dát akár ingyen is ...” Nézem az új házakat. Kertész utca, Gátőr utca. Portalaní- tott út. Szenvedélyes viták a vízért. A Kertész utcában idén már lesz vízvezeték. Azok a járdák adok-kapok alapon épül­tek. Van összefüggés a kettő között. Egyetlen ház hallgat, mintha várna. Várná, hogy oda csak adjanak. B. G. Üveggel „oldják a beton egyhangúságát Előadások ózdiaknak Ma három ismeretterjesz­tő előadást is meghallgat­hatnák az Ózdi Kohászati Üzemek dolgozói. A liszt Ferenc Művelődési Központ­ban a munkaerő-gazdálko- dasrol és a munkaerő-ván­dorlásról. a . villamosüzemi pártháaban az ózdi gyár im­port- és exportkeresikedel- méről. a gépműhelyben a gyógyító fürdőkről és a reu­ma gyógyításáról lesz szó. } iIá« járó pinkáin asszon vök Folytatják világjáró kőrút­jukat a kalocsai pingálóasz- szonvok. Vén Lajosné ezek­ben a napokban a Fülöp-szi- geteken mutatja be kalocsai népművészetét, s máris újabb meghívást kapott Veronából. A népművész asszonyok a magvar hetek külföldi ren- devényeinek rendszeres sze­replői. A Kereskedelmi Munka­év Üzemszervezési Intézet laboratóriumában mestersé­gesen előidézett feszült lég­körben. műszerekkel ellenő­rizték a kiválasztott vendég­látóipari dolgozók agymű­ködését. Kiderült, hogy a megvizsgált szakácsok és pincérek nagy része az átla­gosnál gyengébb idegzetű. tűkor helvett Ultra A vizsgalatok eredmenveil a pszichiátereik összehasonlí­tottak a baleseti nyilvántar­tások adataival s rájöttek, hogy a balesetet szendvedett vendeglátóipari dolgozók kö­zül minden harmadik neuro­tikus alkat. Ezeket az embereket meg­figyelték munka közben is. Az egyik étterem konyháján például két tányérban, egy­más mellett tartották a por­cukrot és az ultrát, s a déli csúcsforgalomban az egyik . kísérleti alany” cukor he­lyett az ultrát szórta a pa­lacsintába. Egyszerű munka- szervezési hibára utal az eset, de a figyelem és az elő­relátás teljes hiányát is jól érzékelteti. A vendéglátóipari bal­esetek leggyakoribb változa­ta az elcsúszás is sokszor visszavezethető ílven okora: a kifröccsenő ételmaradék, olaj és zsír — ha nem mos­sák fel azonnal — könnyen okozhat balesetet. Ilyesmivel a KFRORG nszicholnsn'ai laboratóriumának rmmv-oár- «ai szerencsére np’-n t3Ík. d® az esrvjk á*teredben toriul esetnek voltak szemtanúi. ki'rzós köveiden Ottjártukkor egy teher­autó áru érkezett, s rakodás közben az egyik dolgozó a konyha és az étterem kö­zötti átjáróban elejtett egy szörpösüveget. A kifolyt szörpöt az üzletvezető is ész­revette. de intézkedés helyett beérte azzal, hogy leszidta a rakodómunkást. A pincérek pedig tálakkal megrakodva, órákon át járkáltak a csú­szós kövezeten. Senkinek sem jutott eszébe, hogy a törött üveg nyomait eltakarítsa. A KERORG-labor munka­társai találtak egy olyan anyagól, mely -kevésbé csú­szik és a nedvesség hatásá­ra jobban tapad (a svájci Manson-cég hegymászó ba­kancsainak különleges talp­bevonataról van szó), s azt javasolták, hogy ezt az anya­got használják te! speciális konyhacipők készítésére. A vendéglátóipari balestek között — a csúszások után — a késsel és géppel ejtett vágásos. szúrásos sebek fog­lalják el a második helyet. Ezek ellen azonban csak a figyelem az előrelátás nyújt védelmet. Gyakran előfor­dulnak viszont olyan balese­tek is. amelyek kevésbé függnek a dolgozók figyel­metlenségétől, s többnyire tervezési hiányosságra vezet­hetők vissza. Scí a zsámolyon Az ipar sok olyan serpe­nyőt és fazekat gyárt, ame­lyeknek — ha telt állapot­ban emelik fel őket — kóny- nven letörik a fülük. Nem egy forrázásos baleset fordult mar elő emiatt. Készítenek olyan főzőüstöket is. melyek­be csak akkor lehet belelátni, ha a szakács feláll a mellé­jük helyezett zsámolyra. Rá­adásul legtöbbször a hőszige­telt fogantyú is hiányzik az oldalukról. A szakmában igen , gyakoriak az olyan elektromos konyhagépek is. amelyek nem nyújtanak kel­lő védelmet az áramütés el­len. A vizsgálat tapasztalatai azt bizonyítják. hogy a vendéglátósok nagy része azért idegesebb az átlagos­nál. mert kedvezőtlen kö­rülmények között, zsúfolt, rosszul felszerelt munkahe­lyeken dolgozik. A csúcsvezelöség tezMn készül Befejeződtek a pártalap- szervezeti taggyűlések a Mis­kolci Mezőgazdasági Gép­gyártó és Szolgáltató Válla­latnál. Holnap delei ott a pár t-esúcsveze tőség tart ülést. Számba veszik az el­múlt év politikai eredménye­it. az alapszervezet! taggyű­lések tapasztalatait, s elfo­gadják a február 27-i össze­vont beszámoló taggyűlés elé kerülő jelentést. képszerű 4BC Hamar népszerű lett a ja­nuár második felében felava­tott ózdi ABC-áruház. A Bor­sodi Élelmiszer Kiskereske­delmi Vállalat hatmillió fo­rintos költséggel épült kor­szerű létesítményét naponta több száz ózdi keresi fel. Az önkiszolgáló rendsz'er nagy sikert aratott. Miskolc után a megyében itt valósították meg másodikként a konténeres áruszállítást. Négy évvel ezelőtt kezdő­dött, s az idén, decemberben fejeződik be az Üvegipari Művek miskolci gyárának rekonstrukciója, mely SÍ millió forintba kerül. Az új berendezések közül az oszt­rák licenc alapján készült gyártósor a legértékesebb. Jelenleg öt hengersoron állí­tanak elő olyan speciális építöüvegcl. amilyenhez ha­sonló sehol sem készül az országban. A monopólhelyzet azon­ban nem jelenti azt, hogy bármilyen minőségű ter­méket küldhetnek a piac­ra. hiszen a szomszédos or­szágok korszerű üvegyárai szinte kifogástalan építőüve­get gyártanak. A rekonstruk­ció egyik célja éppen az, hogy visszaszorítsák az im­portot. Amióta az új gépsorok dübörögnek a miskolci gyárban, a termelés az úgj - nevezett U-üvegekből a ko­rábbinál 30 százalékkal na­gyobb. Az elavult dróihálós, üveg helyett a drótszálast..- készítik. amely legalább olyan megbízható minőségű, de a drótszálak vékonysága miatt esztétikusabb. Korábban az üvegeket festékszórással és égetéssel színezték, de az ilyen felü­letek — a napsütés hatásá­ra — elvesztették eredeti színüket. Most a grafit- vagy krómadaléüoktcl sárga, illetve zöld színű ..üvegt'o- lyók” kúsznak kifelé a ke­mencéből. Az ú; építőüveg az Építés­ügy Minőségellenőrző Inté­zettől jó bizonyítványt ka­pott. Azóta több külföldi ál­lam is vásárolt ebből a ter­mékből, s újabb megrende­lések is érkeztek. A hazai piac — bár jelen­tős — még korántsem olyan, mint a legmodernebb építő­ipari berendezkedésű orszá­goké, ahol lényegesen több színes üveget használnak let falfelületek borítására, külső, erős üvegfalak kialakítására, választó talsíkok beépítésére, díszítésére stb. Hazánkban Baranyában hanzn álnak fel ezekből a korszerű termé­kekből a legtöbbet, éppen a beton egyhangúságának megtörésére. A széles körű felhasználási lehetőségek be­mutatására vállalkozik a miskolci gyár az idei nagy- nemzetközi vásárokon. Kertészbál is lesz Nem mondhatják a mis­kolciak, hogy farsangi mu­latságok n&kül maradnak. Szombaton a Hámor étte­remben a Borsod megyei mű­szakiak adnak egymásnak találkozót, rá egy hétre az Avas-szálló öszes termeiben a hagyományos miskolci ker­tészbált rendezik meg. A műszaki bál fénypontja a gyöngyösi Vidróczki népi táncegyüttes, a kertészbálé a Miskolci Nemzeti Színház művészeinek fellépése lesz. másik szem fönt ragad, megtapad és Mit szól hozzá, hogy... .. . megirigyelték fene jódolgunkat a nők? Itt olvasom az újságban, hogy az NSZK-ban végzett felmérés szerint min­den negyedik no szeretne férfi lenni, ugyanakkor csak minden 12. férfi tar­tozna szívesen a gyengébb nemhez. — Szerintem nálunk nem ilyen ered­ménnyel zárulna egy hasonló vizsgálat. — Miért? — Azért barátocskám, mert nálunk könnyebb dolguk van az asszonyoknak. Legalábbis ami a második' műszakot illeti. — Honnan veszi, hogy könnyebb ná­lunk az asszonyok dolga? — Olvastam az újságban. Igaz. nem szó szerint ezt. Arról olvastam cikkel — vagy tízmilliót — az utóbbi években, hogy így meg úgy kell megkönnyíteni a dolgozó nők második műszakját. — De ember! Ezek a cikkek csak felhívtak, mozgósítottak! — No igen. De ha ennyi mozgósító cikk sem mozgatná meg a férfiakat, akkor megrendülne a sajtóba vetett hitem. Tételezzük fel inkább, hogy nem minden cikk falra hányt borsó, egyik­csinos kis sziklevélkéket enged. — Jó, jó. zöldelljen, virágozzon csak az a sajtó által táplált mozgalom! Téte­lezzük fel, hogy nálunk nem élnek vissza férfiúi mivoltukkal a férfiak, és szorgosan segédkeznek a házimunká­ban. Am ezzel még nincs elintézve az ügy. Mert nézze csak, mit olvashatunk egy kicsivel arrább: „Londonban áz an­gol háziasszonyok többségének véle­ménye szerint a férjek nem adnak haza eleget a háztartási költségek fedezé­sére”. — Magyarul: keveslik a kosztpénzt. — Ügy, ahogy mondja. Ebben pedig, azt hiszem, nincs sok eltérés az angol és a magyar háziasszonyok között. Az én feleségem is mindig kevesli, bár egy fillérig hazaadom az egész fizeté­semet. — Nonono! Ezt a fröccsöt például miből fizeti? — Maga nem figyel arra. amit én mondok, barátocskám! Mert ha figyelne, feltűnt volna, hogy a fizetésről be­széltem az imént. A fizetésből pedig legfeljebb a kosztpénzre futja, fröccsre semmiképpen. — Szóval letagadja a prémiumot, a jutalmat, s egyáltalán mindazt, amit rossz magyar szóval „mellékesnek" ne­vezünk. Helytelen: — Az a szerencséje, hogy legalább két napja nem borotválkozott, mert ha nem lenne olyan képe, mint egy súrolókefe, azt hinném, hogy a gyengébb nemhez tartozik. De visszavágok én magának mindjárt, maga megrögzött nöpárti. Mert én is ismerek ám egy kis statisz­tikát. Most figyeljen! Az egyik bécsi kórház 41 szivinfarktusos beteget kezelt az utóbbi években, és ezek között mind­össze öt volt a nő. No, ehhez mit ézól? Még mindig jobb a férfiaknak? — Ez tényleg riasztó. Látja, milyen jó, hogy olvasunk néha újságot. Ha nem olvasnánk, én még mindig legalább két doboz cigarettát szívnék el naponta. A nikotin pedig elősegíti a szívinfarktus kialakulását. — Ezek szerint maga is olvasta a bécsi kórház statisztikáját?! — Azt nem. Olvastam ' viszont ama újságcikkeket, melyek részletesen tag­lalták, mennyivel emelkedik a cigaret­ták ára. — Sebaj! Legalább több kosztpénz jut a feleségének és nem kívánkozik férfivá változni. — Pedig egyes napokon nem hara­gudnék érte, ha feladná női, pontosab­ban feleségi privilégiumait. Jól jönne ez például ma is. — Ma? Mi van ma? — Fizetés. BÉKÉS DEZSŐ

Next

/
Oldalképek
Tartalom