Déli Hírlap, 1973. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1973-02-24 / 47. szám

Munkás­és katonaHatalok farsangi mulalsáoa Ifaoas sarkú, vasla« la'pú, szeles orrú Ortopéd cipő a divat A legfrissebb divatlapok arról adnak hirt,, hogy már túlhaladott az estélyi nad­rágkosztüm. nem divatos a hamis ékszer, a műszőrme, a magas nyakú pulóver és az ortopéd cipő. Nálunk viszont minden teenager tud.ia, hogy aki „ad magára ’, az ortopéd cipót hord. azaz széles, kerek orrú. magas sarkú és talpú lábbelit. Kissnek hívják mindkettőt, de nem testvérek. László autószerelő. István lakatos. A szerelés olyan, ahogy az a nagykönyvben meg van írva. Hosszú haj. karcsúsított, tér­den alul érő télikabát. Az aszfaltot söprő traoéznadrág alól rekord-széles cipő kan­Nem vagyuk én még olyan öreg. A polcokra friss árut rak­nak ki. Megérkezte« a ma­gyar gyártmányú, már a legutolsó (vagy irkább az utoisó előtti) divat szerint készült női cipő«. Széles orr, magas sarok, vastag talp. Műlakkból készült felsőrész­szel. 120—160 forintig, de van 220-ért, 340-ért is. A keres­kedő ilyenkor közhelyet mond: nagy a választék. A múlt héten kapott 250 par olasz cipó mar rmod el­fogyott. Az Éva cipőből:ban két diáklány mustrálhatja az árut. A Pamutfonoipari Vállalat KlSZ-szervezete és tartaléKO- sainak klubja, valamint fez MHSZ városi vezetősége a honvédelmi szövetség szék­hazának nagytermében teg­nap délután 3 órától este 11- ig farsangi mulatságot ren­dezett. A jól sikerült rendez­vényen a vállalat mintegy kétszáz fiatalja vett részt. 5 ugyancsak jelen voltak az MHSZ városi vezetőségének munkáját segítő egyik hon­védségi alakulat KlSZ-esei- nek képviselői is. Ily módón a bál egyszersmind a mun­kás- és a katonafiaralok is­merkedési estje U volt. A zenet a patronáló alakulat zenekara szolgáltatta. ♦ Meglehetősen szegényes propagandaanyag áll az alkoholellenes társadalmi bizottság ren­delkezésére. Egy pályázatra rajzolta ezt a képet Sárkány Zsolt. a Palóczy utcai általános is­kola hetedikes tanulója. Vajon milyen élményből született...? dikál ki. — Pesten csináltattuk — mondják nem kis büszkeség­gel. — Még tavaly, amikor vágighajtottunk vele a ..fo­rinton" (azaz a Széchenyi utcán), csak lestek a srácok. Ma már mindenki ilyet hord. ..Mindenki'’ alatt termé­szetesen azok a tizenévesek értendők, akiknek a szülei megengedhetik, hogy hat- hétszáz forintot adjanak egy ilven cipőért, amely biztosan hamarabb lesz divatjamúlt mint kopott. — És mi van a régi cipők­kel? Eldobjátok? — Dehogy. Meló közben azokat nyúzzuk. A Centrumnak tavaly mo­nopolcikke volt az ortopéd divatmodell, az olasz női ci­pő. — Vitték, mint a cukrot — bizonygatják az eladok. — Négyszázötvenért se volt drága. A nyolc centiméteres sar­kú. két centi vastag talpú cipő pehelykönnyű. A kü­lönleges ' eljárással készült lábbeli alsó része üreges. Csak egy hibája van: a talpa merev, nem hajlik, s a test teljes súlya a lábujjakra ne­hezedik. Tartós viselése ki­fejezetten káros. — Ez még mindig jobb, mint a hegyes orrú tüsarkú — tesz pontot a morfondro- zás végére egy termetes asz- szonyság, s úgy csapja le a 450 forintot a pultra, mintha a bankot ütné meg. — A lányának vette? — Ugyan! Magamnak. A fémmunkás Vállalat Építés-szerelési Üzeme Miskolc—Ózd— Salgótarján térségében végzendő munkáira állványozókat, minősített hegesztőket, acélszerkezeti lakatosokat és férfi segédmunkásokat Kérés Felvételkor felmerülő útiköltséget (MÁV sze­mély 2. osztály) munká­ba lépés után kifizetjük. Jelentkezés: Budapest. XIII., Vágó Béla u. 11. munkaügyi osztályon. Miskolcon még nincs Ábsztinensek klubja — Tetszik? \ — Hát... — Hanv ojvan cipője van, amelyikben ki mer menni az utcára? — Három pár — mondja Szepesi Ilona. — A háromból kettő ilyen — mutat a mé­regdrága olaszra. — Honnan volt rá pénzé? — Az öregemék adták. — A szülei mit szólnak hozzá, hogy ilyen drága, ex­kluzív holmiban jár? — Mit szólnának? Semmit. Egyszerű emberek. * Jól tájékozott körök sze­rint Miskolcon csak két kis­iparos tud igazán „menő'’ cipőt készíteni. Az egyiket fölk°restem. Tóth György szívesen fogadott, és készsé­gesen beavatott a mesterség titkaiba. — A jó suszter olyan, mint a szobrász. Sohasem részit két pár egyforma cipót. A kisipari munkának ára van. és sokan, nem sajnálna« hat- hétszáz forintot egv divatos cipőért. Tegnap is bejön egv kislány (hozzam kizárólag csak harmincon aluliak jár­nak) és egy divatlapból ki­vágott képet mutat. I1yen ci­pőt kérek! — mondta. Két hét múlva ugyanabban jar- hat. mint a párizsi maneke- nek. Mi a véleménye erről a c - pödivatról? — Hamar elmúlik, igaz. a második hullám még nem ért el hozzánk. Egy-két hónaoon belül a férfiak is magasított talpon járnak majd. — És a nők? — Emelkedik a sarok... Bár meg kell mondanom őszintén, hogy a női ortopéd cipő nálam már nem nagyon megy. Az olasz fazont én nem tudom kihozni hatszázon alul. Az üzletben olcsóbb. (brackó) Kopernihszrol Sajóbábonyban Kopernikusz születésének 500. évfordulója alkalmából február 26-án délután Koper- nikusz-emlékestet rendeznek a sajóbábonyi ifjúsági klub­ban. A klub fiataljai hama­rosan ellátogatnak a diós­győri csillagvizsgálóba is, ahol egy. Kopernikusz élet­művét. tevékenységét ismer­tető előadást hallgatnak meg. Óriási atomerőművek Az elkövetkezendő tíz év­ben felépítendő szovjet atomerőmüvek teljesítménye eléri a 30 millió kilowattot. A tervek szerint hatalmas, egymillió kilowatt teljesít­ményű reaktorokat helyez­nek működésbe. Az atomerő­műveket elsősorban a Szov­jetunió európai részein épí­tik, ahol hatalmas az ener­giaigény, a terület viszont elég szegény energiahordo­zókban. A jelenlegi atom­erőművekben szerzett tapasz­talatok azt bizonyítják, hogy az erőművek működése nem jár környezeti ártalmakkal. Az alkoholt világszerte egyre nagyobb mennyiség­ben állítják elő. s ezzel együtt növekszik a szeszfo­gyasztás mértéke is. Magyar- országon a húsz éven felüli lakosok mindegyikére 8,17 liter tömény szesznek meg­felelő mennyiség jutott 1970- ben: borból 39.4, sörből 54.4. égetett szeszből pedig 4,6 li­ter. A kereskedelem haszna óriási, de az italozásból szár­mazó balesetekből, megbete­gedésekből adódó termelés- kiesés mértékét még senki nem állapította meg. Nem beszélve a társadalom kárá­ról, aminek forintértékét le­hetetlen kifejezni. Gyoovullak őrjáratai Az alkohol elleni küzde­lem csak úgy lehet eredmé­nyes. ha nem alkalmi, „első- segély”-szerű, hanem folya­matos, céltudatos és kitartó. Mert az alkoholelvonó keze­lés nem olyan, mint a vak- bélmütét. ami után a kiope­rált szerv többé nem okoz­hat bajt. Sajnos, az alkoho­listák akaratgyengék és egy alkoholelvonó kezelés után a ..barátok” rábeszélésére elfo­gyasztott kis mennyiségű ital is jóvátehetetlen visszaesést okoz. Ezt felismerve jött létre az alkoholellenes klub­mozgalom. Először az Egyesült Álla­mokban alakult meg az „AA” (Alcoholics Anonymus = Névtelen Alkoholisták) szer­vezete 1935-ben, majd Auszt­ráliában, Hollandiában, Bel­giumban. Finnországban és Svédországban. Jugoszláviá­ban „Újjászületettek Társa­sága” néven indult a klub­mozgalom, amely később a Gyógyult Alkoholisták Klub­ja nevet vette fel. Hazánkban először Békés­csabán, 1958-ban alakult ilyen jellegű klub. Tagjai, .a gyógyult alkoholisták „őrjá­rataikkal” korábbi ivócimbo­ráikat igyekeztek kiragadni a kocsmák borgőzös légköré­ből. Ezt követően az Alko- holelieni Országos Bizottság támogatásával Budapesten, Miskolcon, Gyöngyösön és Kisvárdán hívták életre a klubot. A tabletta nem minden A gyógyult alkoholisták mozgalma elérte, hogy a klubtagok nem nyúlnak még egyszer szeszes italt tartal­mazó pohárhoz. Ez azért fontos, mert annak egy kor­tyot sem szabad innia, aki eltökélte magában, hogy meg akar szabadulni az alkohol­tól. Ahogy ők mondják: „A klub segít minket, mi a klu­bot.” Klubokra azért is szük­ség van. mert az alkoholiz­mus gyógyítása kizárólag gyógyszerek adásával nem oldható meg. A klubok munkáját segíti az 1962-es első, majd az 1966-os második alkoholtörr vény, melyek alapján létre­hozták az alkoholelvonó szak- rendeléseket. Lehetővé tették az alkoholista betegek kór­házi ápolását, és kijózanító állomásokat szerveztek, Miskolcon már 1960-ban megalakult az alkoholellenes társadalmi bizottság. A szó­ban levő klub is létrejött 1966-ban, de sajnos, két-há- rom évi jó munka után meg­szűnt. A városi tanács pedig még 1967-ben határozatot hozott helyiség biztosítására. (buzafalvi) Befejezés eleit a miskolci kenyérgyár Fiúnak ioen, lánynak nem? — Tetszik tudni, ha fiú lehetnek, akkor más lenne minden. Kedvetlen, tehetetlenséget jelző legyintés fejezte be a mondatot. A tízéves gverek- lany komolykodó gondja ked­ves és mosolyogtató is volt egyben. A vallomást követő óriási sóhaj viszont kíván­csivá tett: — Mi a baj. Klári? — Kikaptam, pedig ... * Klári nem haragszik a ki­kapásért, csak szomorú. Két fiútestvére van. ö a legki­sebb gyerek. A két fiúval van baj elég. Klári jól ta­nul, az iskolában szeretik. Az apját kérdezem: — Mi baj volt Klárival? — Beírtak az ellenőrzőjé­be. Rendetlenkedtek. Nem komoly, csak 1 idejében meg akarom fogni a gyereket. A két fiú számtalan törté­netét ismerem. Szerepelnek ezekben a történetekben be­tört ablakok, iskolai vereke­dések. szerepel közöttük min­den olyan, ami a nem minta­gyerekekkel naponta meg­esik. Mondtam a fiúk példáját és kicsit meglepett a válasz: — Nézd. én a fiaimat akár meg is verem, ha rossz je­gyet hoznak haza. A többi nem számít. — Klári jól tanul. — Az más. Ö lány. A fiú legyen rossz és okos. A lány tőlem lehet buta, de legyen engedelmes, szóíogadó. Ez a világ rendje. * — Mi szeretnél lenni, Klári, ha majd nagy leszel? — Tanár. A szülők mondjak: az egyik fiúból orvost, a másik­ból mérnököt nevelnek. Klá­riból? — Az majd elválik. A lanygyerek... * Értelmes, az elet más dol­gaiban felvilágosult szülök gyereke Klári. Nem harag­szik. hogy kikapott, csak szo­morú szemében látszik, hogy nem érti ezt a „mást”. Mit mondhattam volna neki? Le­írtam a történetét, hogy az írás végén neki adjak igazat. Nem a szülei, hanem egy ma már tűrhetetlen szemlélet el­len. Szomorúsága nem a ki­kapás, hanem az igazságta­lanság miatti bánat, hiszen nem ezt tanulja az iskolá­ban, mást mond körülöttünk a világ, és másképpen él majd7© is. Más normák sze­rint. * A kislány egy mulatságos, mégis elkedvetlenítő monda­tát idézem, mintegy üzenet­ként a vitatkozni nem akaró szülőknek: — Nekem, Gabi bácsi, csak kisfiam születik majd ... — És ha lány születik? — Az nem kell. — Miért? — Mert az más ... BARTHA GABOR Befejezéshez közeledik a Miskolci Sütőipari Vállalat új kenyérgyárának építése. A munkálatok menetét meg­gyorsította, hogy felgyógyult betegségéből a 4-es szánni jugoszláv sütőkemence szere­lését végző nyugatnémet szakember. A kenyérgyári vezetők arra számítanak, hogy április első leiében megkezdődhet a mintegy *0 —80 millió torintos beruhá­zás műszaki átvétele. Ez azt jelentené, hogy a próbaüzem­re már talán májusban sor kerülhet. Az új kenyérgyár csöppet sem hasonlít a régi, hagyo­mányos pékségekre. A liszt attól a pillanattól kezdve, hogy beérkezik, emberi kéz érintése nélkül halad végig a szállítószalagokon, gyártó­sorokon. hogy végül kész kenyérré sülve jelenjen meg a szakemberek szeme előtt. Ez a magas fokú automa­tizálás szinte másodpercnyi pontosságú programozást tesz lehetővé, ami rendkívüli mértékben javítja majd az új miskolci kenyér minősé­get. Varosunk sütőipari szak­emberei egyébként a nálunk beépített négy jugoszláv ke­mencét működés közben ta­nulmányozhattak Belgrád- ban. s csak a legnagyobb elismerés hangján beszélnek a látottakról. Az automatizált gépi berendezések és kemen­cék teljesen egyenletes mi­nőségű kenyér gyártását te­szik lehetővé. Miskolc ke­nyérigénye napi 600—850 má­zsa. Üj kenyérgyárunk egyetlen napi teljesítménye 640 mázsa lesz. A vasgyári főüzem tovább­ra is megmarad, így a ^.e- nyérgyár tartalékkapacitással is rendelkezik majd. Ez azt jelenti, hogy megszűnhet a hétvégi túlórázás, s a hétvé­geken. a hétkezdetkor Is friss kenyeret kaphatunk a bol­tokban. Néhány sütőüzem megszűnik. Ez a sors vár például a még ma is rendkí­vül közkedvelt Eszperantó téri sütőüzemre. Helyén az összekötő városrész épül to. vább. A sütőipari szakemberek szerint az új miskolci ke­nyer megjelenése nyárra várható. Ny. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom