Déli Hírlap, 1973. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1973-02-20 / 43. szám

Segítik fr I ff a szőlő­termelőket Tokaj-Hegyalja szőlőterü­letének mintegy felét még napjainkban is kistermelők művelik meg. A borvidék 82 ezer lakosa közül 13 400-nak van sajat szőlője. A Tokaj- hegyaljai Rekonstrukciós Bi­zottság úgy döntött, hogy a kistermelők birtokában levő területekre a továbbiakban is számítani kell. A nagyüze­meket arra kérték, hogy szakmai tanácsadással, nö­vényvédő szerekkel, kisgépek­kel segítsék a szőlősgazdákat. Javasolták az OTP-hitelfelté- telek megváltoztatását is. + Hazafelé döcög a lován kocsi a: Avas alján. Az öreg szekér bakján almos ember ül, mö­götte batyuk, dobozok. Lehet, hogy egyenesen az ócskapiacról poroszkál hazafelé, s ott vette ezt a felemás kerekű szekeret is? (Vadas Zsuzsa felvétele) l alamennyi jó9 de: Túlságosan is egyformák Tele viziónézöben A Széchenyi utcai tv-sza- lon raktárának falán egy, grafitceruzával vastagon alá­húzott es bekeretezett dátum olvasható: 1971. IV. hó 3. Ekkor adták el az üzletben az első színes televíziót. A szovjet készülékét, 17 ezer fo­rintért, egy műszerész vásá­rolta meg. Eddig mindössze három színes tv talalt gazdára u sza­lonban. Legutóbb. néhány hettel ezelőtt a vízügyi igaz­gatóság vett egy V1DECO- LOR-t, 32 ezerért. Az üzlet­vezető csaknem megsiratta a méregdrága, de ragyogóan szuperálö masinát: egyrészt azért, mert nagyon meg­szokta már, másrészt pedig azért, mert ezzel ki is me­rült a bolt színestévé-kész- lete. Tarn színes vau Miskolcon' Színesből egyelőre nem is ígérkezik utánpótlás. A hírek szerint az Orionnak is elké­szült már három típusa, de ezeket a készülékeket csak kiállításokon mutogatják. Szó van a szovjet Elektron beho­zataláról is. de ezt csak a budapesti üzletek árusítják majd, mivel a javítás-kar­bantartás csak a főváros környékén oldható meg. Mis­kolcon egyébként mintegy tízre tehető a színesek szá­ma. Pontos adat nem áll ren­delkezésre, mert külön a posta sem tartja nyilván eze­ket a készülékeket, hiszen az előfizetési díj — minden el­lenkező híresztelés ellenére — havi ötven forint. Persze, a vásárlók döntő többségét inkább a fekete- fehér készülékek kínálata és ara érdekli inkább. Messze vagyunk még attól, hogy a színes mindennapos fogyasz­tási cikk legyen. Az Orion 60 a legújabb A Nagyító című lap feb­ruári száma az üzletekben jelenleg kapható televíziókat vette vizsgálat alá. A Keres­kedelmi Minőségellenőrző In­tézet szakemberei a két gyár 14 típusának 28 változatát tesztelték. (Figyelemre méltó, s a tv-piac gyors divatválto- zasat jellemzi, hogy a három évvel ezelőtti' hasonló felmé­résből mindössze egyetlen egy készülék, a Minivizor maradt, azaz három esztendő aiatt a teljes kínaiat-lista ki­cserélődött.) Televíziós készülékekből jelenleg az ellátás jó. a minőség megüti a nemzetközi színvonalat. Az előbbi tételt igazolja, hogy valamennyi típus részletre is kapható (még a napokban megjelent, s éppen ezért a Nagyítóban nem szereplő, mindentudó Orion 60 is). Ami a minősé­get illeti, a fogyasztók lapjá­nak két ellenvetése is van a tv-ügyben általában túlságo­san pozitívan értékelő köz­felfogás ellen. A cikk szerzői ugyanis ezt írják a „Mi vál­tozott 1970 óta?” kérdésre válaszolva: ,.Az alapvető jel­lemzőkön. mini a kép minő­sége. a megbízhatóság, az élettartam, nem történt jelen­tősebb előrehaladás, ugyan­akkor pedig tranzisztorizált- ságban nagy az elmaradá­sunk a világszínvonaltól.” A tévé-specialisták azt is kifo­gásként róják fel, hogy mind­két televíziógyárunk csak­nem azonos alkatrészekből szereli össze a mindenféle jellemző tekintetében azonos készülékeit, így az árban sincs meg a kívánatos diffe­rencia. Más kérdés, hogy a tévék átlagos ára az 1968-as árleszállítás óta körülbelül hatszáz forinttal emelkedett. Ezen belül a kisképernyős , készülékek 820 forinttal, a nagyképernyősök 450 forint­tal lettek drágábbak. Súlyos a hordozható A Nagyító értékelése sze­rint kiváló minősítést az Elektron 20 és 24 kapott, a többi típus osztályzata egy­ségesen magas: jó. Ez a minősítés a többségben levő azonosságokon belül néhány különbséget is takar. A ha­zai közönség számára merész vonalúnak számító Vénusz például négy kilogrammal könnyebb, mint . a hasonló képméretű Inter Favorit. A hordozhatónak mondott Mi­nivizor kilenc kilogrammos súlya viszont elképesztően nagy a hasonló teljesítményű külföldi típusokéhoz képest. A legolcsóbb — figyelembe véve megbízhatóságát, élet­tartamát — a német Stass- furt. A szakemberek is gazdaságos készüléknek tart­ják, hiszen az ára az azo­nos magyar készülékekéhez mérve mintegy ezer forinttal alacsonyabb. (brackó) fért adtak a gépgyári munkásőrök A Diósgyőri Gépgyár mun­kásőrei között is visszhangra talált az „Oprendek Sándor” zászlóalj felhívása: a mun­kásőrök véradással segítsék a vietnami népet. Tegnap délelőtt a DIGÉP két mun- kásörszázadaból százharmin­cán összesen 40 liter vért ad­tak. A véradó munkásőrök között ott voltak a parancs­nokok. a kiváló munkásőrök, a kiváló szakaszok és rajok vezetői és tagjai. Barlaniík ulatók klubestje A karszt- és barlangkuta­tók ma délután 3 órakor a MTESZ miskolci székházában vezetőségi ülést tartanak. Szó lesz. az egyesület idei ter­veiről, programjáról. Az ülést klubest követi, ahol a tagokkal is megbeszélik el­képzeléseiket. Felelősség nélkül? Az eset, amit most elmondunk, sajnos jól érzékelteti azt az észrevételt, amit lapunkban nemrégiben magunk is szóvá tettünk: a fogyasztó olykor áldozata lesz a szolgáltatónak. S ez sehogy sincs rendjén! Kiss Katalin miskolci lakos ballagási ajándékként 250 fo­rintot kapott az egyik rokonától. Megtoldotta még harminc forinttal és tavaly május 9-én vásárolt egy terlyster nadrágot. Néhányszor vette csak fel — hiszen nyár következett —. ám a nadrág valahogy pecsétes lett. No. ezen lehet segíteni! Augusztus 10-én tisztítás végett beadta a Patyolat Búza téri fiókjába. És mivel most már a nadrágviselés ideje: ősz kö­vetkezett. többször is érdeklődött, de mindig azt a választ kapta: még nincs készen. Novemberben végre kiderült a ké­sedelmes munka rejtélye is: elveszett a nadrág. A munka- vállalók úgy nyilatkoztak, hajlandók fizetni 150 forint kár­térítést. ..Ha azonban megvárja az év végi leltárt, s akkor sem kerül elő a nadrág, esetleg többet is kaphat.” A nadrág azonban nem került elő. 1973. január végén így nyilatkoztak: fizetnek a kárért 200 forintot. „Ha azonban be­mutatja a vásárlási blokkot. 75-től 100 százalékig terjedhető kártérítést is kaphat.” A fiatal lánynak szerencséje volt: megtalálta a májusi vásárlást igazoló cédulát. Örömmel vitte a reklamációs osztályra. A válasz azonban lelohasztotta a kedvét: „Magának pechje van, így is csak 200 forintot fize­tünk." Ennyi a történet. Aki bosszankodott már ilyen és hasonló szolgáltatói „nagyvonalúság” miatt, az akár ne is olvassa tovább a kommentárt. Hiszen összegező véleményünk talál­kozik. Néhány megjegyzés azonban — a szokásostól eltérően — ide kívánkozik. A Patyolat által adott igazoló cédula mindkét oldalán olyan „regulák” olvashatók, amelyek az ügyfélre vonatkoznak. A vállalatot terhelő felelősség túlsá­gosan szolidan fogalmazott. Például .,... a 8 hónapon belül ki nem váltott tételeket a 47 1952. M. T. sz. rendelet értel­mében a Bizományi Áruháznak adjuk át értékesítésre.” Ezek szerint Kiss Katalin nadrágja a jövő hónapban már mehet a Bizományiba? Mert nem váltotta ki. Nem az ő hibájából! Továbbá: „Az elkészítéstől számított 2 hónap után ki nem váltott ruhákért tételenként, naptári félhavonként 2 Ft táro­lási díj fizetendő!” mármost az volna az igazság, ha ugyan­ezt az összeget az ügyfél kapná meg, s ily módon hova­tovább kiegészülne a vállalat által felkínált összeg és a vé­telár különbözete. (Persze, ha még ugyanannyi az ára ugyan­olyan nadrágnak.) És végül: az „észrevételek” rovatban ott a félreérthetetlen megjegyzés: felelősség nélkül. Hát ez az, amiben keresendő a legfőbb baj forrása. Kizárólag akkor lesz „egyenjogúság” a fogyasztó és a szolgáltató között, ha nem csupán az előbbi kötelezettségei határoztatnak meg, hanem az utóbbi is fele­lősséggel. tartgzik^S ráadásul olykent. hogjj^^öz^en nem.vfszi igénybe ügyfélének idejét és türelfríét. Bár bosszantó, de végeredményben nem tragédia, ha vala­mely oknál fogva eltűnik egy, a Patyolathoz beadott ruha­darab. Hiszen köztudott, milyen mostoha körülmények között dolgozik a vállalat. S ha most szót emeltünk az ügyben, azt nem egyetlen nadrág miatt tettük. A huzavonás ügyintézés, a hercehurcával járó kellemetlenség ellen próbálunk hada­kozni. Mert van ilyen is, olyan is. És nemcsak a Patyolat-, nál. Éppen ezért — mivel bizonyos értelemben egy sajnála­tos jelenséggel állunk szemben — kell kimondanunk, ha úgy szükséges, ezerszer is: helytelen, tehát változtassunk rajta! Mit szól hozzá, hogy... ... a férfifodrászok is beadták a dere­kukat az új frizuradivatnak? — Nálam ez már sajnos csak elvi kérdés, mert mióta a békéscsabai fel­találó csodaszere csődött mondott, min­den esélyem megszűnt a vállra omló hajzatra. — En sem azért említem, mintha szándékomban állna versenyre kelni Szörényi Leventével, de érdekesnek tartom ezt a pálfordulást. — Végül is milyen pálfordulásról van szó? — A figarók sokáig méla utálattal viseltettek ifjaink lányos frizurája iránt, ám végül is győzedelmeskedett az üzleti érdek. — Most már vállalnak hajsütést, dauert ? — Mindent, amit csak kell. Elhatá­roztatott a szakmai berkekben, hogy el­tanulják a női fodrászok fortélyait. — Másképp csődbe megy a bolt. igaz? — Ügy bizony. A; utóbbi egy-kél év­ben rohamosan csökkent a férfifodrász- üzletek forgalma. Mivel a professzio­nista borbélyoktól nem kaptak meg. amit kívántak, a hosszú hajú urak há­zilag készíttettek maguknak leánycsalo­gató tincseket. — Bevallom, en nem is értem egeszen világosan, hogyan viszonyulunk mi a hosszú hajhoz. Unokaöcsém panaszolja, hogy’ ezernyi sértést szenvedett már el munkahelyén vállig érő haja miatt. Ugyanakkor a televízióban azt látja, hogy neves színészek, énekesek, művé­sze., alig tudnak kikukucskálni a fejü­ket teljesen beborító szőrzet mögül. — Éppen ez az. Én is láttam a múlt-, kor egy műsort, melyben ifjúmunkásai: vitatkoztak bérezésről, demokráciáról, egyéb fontos kérdésekről. Szépen, oko­san. Ám egyik-másiknak olyan frizurája volt. amilyenre sokan még manapság is irtózottal, megvetéssel tekintenek. Sőt. adott esetben hangosan meg is fogal­mazzák ítéletüket. — Nem sokra mennek az ítélkezéssel Én azt tapasztalom, hogy a záporként hulló elmarasztalás úgy hat az ifjak szőrzetére, mint tavaszi eső a gabonára. — A fodrászok már beadták a dere­kukat. Ez pedig azt jelzi, hogy lassan elcsitul az ellenkezés. — Azért sem értem, hogy miért há- borognak ennyire egyes felnőttek, mert ez az egyetlen olyan divat sok-sok év óta, mely nem növeli, inkább csökkenti a családi költségvetést. — Bizony, több forintot emésztő ..há­zasaik” is voltak már a férfidivat dik­tátorainak. Gondoljon csak a nadrág- hajtókára. Először volt a bő. aztán jött a szűk, az úgynevezett csönadrág. Ez a változás még csak elment, mert a lo­bogó szárú pantallókból viszonylag könnyen lehetett szűkét szabalni. Ám most ismét a bő, pontosabban a trom- bitaszerüen bővülő a divat. Olyan szabó pedig még nem született, aki kályha- csőből trombitát tudna csinálni. — És a zakó fazonja? Az is keskeny volt az utóbbi időben, mint a madzag, most meg már olyan széleset kezdenek hordani, hogy ki sem látszik alóla az ember. Ez kerül sokba barátocskám, nem a hosszú ha.i! — Szerintem már csak egyben re­ménykedhetnek a szülök: legalább ad­dig tartson a tiltakozás, amíg az ifjak — csak azért is! — akkorára növesztik a hajukat, bajszukat, szakállukat, míg be nem takarja őket derékig. Ez eset­ben teljesen mindegy, hogy milyen a nyakkendő, az ing, a zakó. Lehet hor­dani a régit, a divatjamúltat is. — Csodálatos ötlet, de ne mondja ilyen hangosan! Még kifüleli valamelyik ifjú. mit forróinak a '’ének és kátyúba esik a szép terv. Holnapra olyan ko­paszra nyiratják magukat, mint a biliárdgolyó. — Akkor aztan kezdhetnek mindent elölről a fodrászok. (békés) A Miskolci Beruházási Vállalat értesíti Miskolc lakóit, valamint az érintett vállalatokat, hogy a Besenyői u. felújítási munkálatai 1973. MARCIUS 1 -ÉN elkezdődnek. Az előkészületek miatt 1973. február 27-én reggel 7 órától a Besenyői út—Kruspér u. közötti szakaszt a BM közlekedési osztálya előírásainak megfelelően a forgalom elöl G elzárja. A forgalomterelés útvonala: József A. utca—Vásártéri u.—Vágóhíd u.— Besenyői út. Kéri a közlekedés résztvevőit, hogy a jelzőtáblák figyelembevételével közlekedjenek az építés időtartama alatt. Az útfelújítás befejezése: 1973. III. negyedévében várható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom