Déli Hírlap, 1973. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1973-02-20 / 43. szám

PETŐFIRŐL SZÓLTAK „JO MINDEN ÜRÜGY S ALKALOM MAR, JÓ MINDEN EMLÉK S FORDULÓ, HOGY ÜNNEPELJENEK . . (ILLYÉS GYULA) Az utóbbi hetekben Petőfi-verseket hallgatok. Nem, nem­csak a tévében, rádióban — és nemcsak művészek előadásá­ban. Jó lenne megállapítani, hogy gyermekeink, hogy a ma­gyar ifjúság (általános és középiskolás, s dolgozó fiatal) is­meri és szereti Petőfit, hogy mindennapi kenyere a vers. Nem így van. Zászlóként többet lobogtatjuk Petőfit, mint­sem hogy alkalmunk lenne a költővel való meghitt együtt- létre. De itt van most a jubileum! A kényesek, szemérmesek mar sokallják a nagy „felhajtást”, a publikációk özönét, a versenyeket, üléseket, ünnepségeket. Én Illyésnek adok igazat: „Jó minden ürügy s alkalom...” Mert — hála a nagy „felhaj­tásnak” — mégiscsak előkerültek most a régi Petőfi-kötetek, mégiscsak megvásárolták most kiadóink szép új könyveit — a jubileumi kiadványokat; szinte mindennap (ha akarunk, ha nem) találkozunk Petőfivel. És nem lehet letagadni, hogy gazdagodunk vele és általa. Az utóbbi hetekben Petőfi-verseket hallgatok; diákok, munkásfiatalok szavalnak. Igen, többnyire még szavalnak — sokszor pátoszba fullad a gondolat. De hát már az is nagy dolog, hogy túl az iskolában kötelező verseken, új költemé­nyeket tanulnak, s igyekeznek azokat magukévá tenni. A versenyek, a díjak (külföldi utazások, hazai IBUSZ-prog- ramok, könyvek, színházbérietek) — vagy Petőfi tüzeli őket jobban? Oktalan kérdés, hisz’ Katona József is pályázatra küldte be a Bánk bánt. Arany János pályadíjat nyert a Toldi­val, sőt Petőfi sem becsülte le azokat az alkalmakat, melye­ken költők, írók művei mérkőznek egymással. (Mikor olyan idős volt, mint a mostani szavalok zöme, a pápai iskola ön­képzőkörében mérkőzött Jókaival és másokkal.) Egy biztos: soha nem volt még ennyi fiatal kezében Petőfi- kötet: nem indultak ennyien — díjak reményében vagy anélkül — felfedezni egy nagyon-nagyon gazdag ember vers­birodalmát. Minden versenyen több meglepetésnek lehettünk tanúi. A gyerekek kiderítették, hogy mennyire korszerű Petőfi, hogy milyen élvezetes a prózáját is mondani, hogy a szabad­ság nagy magyar költője évődő, játékos kedvű fiatalember volt. aki őszintén, igazán, s egyszerűen tudott szeretni; lányt, barátot — társat. Felfedezték, hogy a költő vérbeli színész és rendező volt. (Ettől szinte független, hogy a színpadon hogyan fungált.) Hisz’ se szeri, se száma azoknak a versei­nek, melyek egy-egy jellemző drámai szituációt teremtve exponálják a történetet, így bonyolítják, s jutnak el a vég­kifejlethez. Érdekes, hogy éppen ezek a drámai módon meg­jelenítő versek kaptak nagyobb hangsúlyt a versenyeken. S ezúttal nemcsak A király esküje. Bánk bán, A helység kalapácsa, vagy Az apostol jut eszünkbe, hanem A négyökrös szekér, a Csokonai, vagy .akár a Falu végén kurta kocsma . . . A sok szavaló között — de hát a szavalóknak is meg kel­lett tanulniuk a verseket! — csak néhány avatottabb vers­mondó akadt (vagy még nem rontották el, vagy már meg­tanították őket!), elégedetlenségre még sincs okunk. (Meg kell ugyan jegyezni, hogy iskoláinkban fokozottabb gondot kell fordítanunk a versek bemutatására, elemzésére, a költői életmű szerves részeként is ismerni kell azokat stb.) A mos­tani évforduló nemcsak ünneplésre, hanem tanulásra, szel­lemi, eszmei gyarapodásra is alkalmat adott; s ad továbbra is. (gyarmati) Kopernikusz-emlékiilés A Magyar Tudományos Akadémia dísztermében teg­nap az Akadémia és az Eöt­vös Loránd Fizikai Társulat ünnepi ülésén emlékeztek meg a nagy lengyel csilla­gász. Kopernikusz születésé­nek 500. évfordulójáról. Részt vett az emlékülésen Erdey- Gruz Tiborral,* 1 a Magyar Tudományos Akadémia el­nökével az élen tudományos életünk számos ismert sze­mélyisége, ott volt Tadeusz Hanuszek, a Lengyel Nép- köztársaság budapesti nagy­követe és dr. D. Solenski, a Lengyel Tudományos Akadé­mia alelnöke. Jánossy Jbajosnak, az Aka­démia alelnökének megnyitó szavai után Detre László akadémikus, a Magyar Tu­dományos Akadémia Csillag- vizsgáló Intézetének igazga­tója Kopernikusz és az égi mechanika címmel megtar­tott előadásában végigvezet­te a hallgatóságot azon az úton, amelynek tapasztalatai és a bolygók mozgásáról szó­ló ptolemaioszi magyarázat ellentmondásai megérlelték a a heliocentrikus világrend- szer elméletét. Kopernikusz nagy felfedezését. Maga Ko­pernikusz 36 évig dolgozott nagy művén, amelyben bebi­zonyította, hogy a Föld nem a világegyetem középpontja, hanem csak a Nap egyik bolygója, amely a Nap kö­rüli keringésen kívül saját tengelye körül is forog. Ez az elmélet alapjaiban vál­toztatta meg a csillagásza­tot és forradalmasította a tudományt, az egész emberi világképet. Mátrainé Zempléni Jolán, a fizikai tudományok dokto­ra, a Nemzetközi Koperni­kusz Bizottság tagja Koper­nikusz tanai magyarországi elterjedésének hosszú folya­matát ismertette. S. Pietrowski akadémikus, a Lengyel Tudományos Aka­démia Csillagászati Bizottsá­gának elnöke azt a tudomá­nyos légkört vázolta, amely­ben Kopernikusz elgondolása megszületett. Básti Lajos előadóestje Básti Lajos, Zolnay Zsu­zsa és Lelkes Péter korábbra meghirdetett (akkor közbejött akadályok miatt elmaradt) előadóestjét február 21-én, szerdán este 6 órai kezdettel rendezik meg a Molnár Bé­la Ifjúsági és Űttörőházban. Az apostol A Szóljatok szép szavak Petőfi Sándorról című vetél­kedő-sorozat területi döntő­jén első díjat nyert a Gár­donyi Géza Művelődési Ház Manézs Színháza Petőfi Az apostol című művének egyé­ni hangvételű bemutatójával. Akik akkor nem látták, azok február 22-én, csütörtökön este 7 órakor a .Kossuth Művelődési Házban tekinthe­tik meg az előadást. A jelenlevők nagy többsé­ge még első kiadásban olvas­ta a művet, s a kritika és a recenzensek annak idején el­végezték a méltatást. Akit a történelem, és főként a kö­zelmúlt történelme érdekel, és még nem ismeri, az úgy is kézbe veszi rövidesen. A teg­nap esti beszélgetés nem könyvismertetés volt. A Requiem egy hadseregért a múlt év májusában, nem sokkal a XIII. miskolci film- fesztivál előtt jelent meg. A fesztivál zsűrijének elnöké­vel, Nemeskürty Istvánnal együtt a zsúfolt programból „elloptunk” egy-két órát, hogy a szerzővel beszélget­hessünk. Annál is inkább, mert a megjelenés után köz­vetlenül (a világ legtermésze­tesebb dolga) őt is izgatta a közönség reagálása. Akkor jegyeztem meg egy monda­tot: a tényeket gyűjtöttem össze — mondta Nemeskürty —, és a tények nagyon ma­kacs dolgok. A tegnapi be­szélgetésből is ez derült ki, s azt hiszem, nem tévedek, hogy történetírói ars poeticá­jának ez a lényege. A mar­xista történetíró egzakt tudo­2^ Vázlatok Petőfiről Hiányossága feltétlenül- tisz­teletre méltó. Tiszteletre mél­tó az a szándék, hogy Ne­meskürty egyetlen történeti tanulmányában sem igyek­szik, hogy valami sosem-volt felfedezést tegyen. Könyveit mégis újdonságként üdvözöl­jük: vonzerejük abban van, hogy olyan történelmi téj nvekre. a magyar nép törté­netének olyan sorsfordulóira irányítják rá a figyelmet, amelyek eddig nem kaptak erős reflektorfényt, vagy ha kaptak is. nem így: Nemes­kürty látásmódjával, az egy­más mellé sorakoztatott té­nyek összességeként. Azzal a módszerrel, amely meggyőz bennünket; az író alkalmas rá, hogy kutatásai és követ- •k ezt e tése i eredményeként előttünk álljon a történetírás egyetlen értelme — a törté­neti igazság. Nemeskürtyt joggal izgat­ja a kérdés: hogyan fogadja könyvét a nagyközönség. A fiatalok, akik a második vi­lágháborút, a voronvezsi ka­tasztrófát. a második világ- háborús M«°var.ors7áf« törtó. nef 't-tanub -k: és hogyan fo- 1 gadja az a korosztály, amely Barczi Pál rajza a háborút átélte, sőt, közülük nem egy katonája volt a má­sodik magyar hadseregnek. A tegnapi beszélgetésből is ki­derült: az ember tiszteli a nagy tudású kutatót, és kü­lönösen tiszteli akkor, ha munkája alapvető emberi tu­lajdonságokra: az igazság vá­gyára. a kíváncsiságra és a tényekre épül. Hajlamosak vagyunk rá, hogy a minden­napok során is a tényeket keressük biztos fogódzóként. Az elmúlt eseményekben pe­dig csakis a tények és a ben­nük rejlő vaslogika igazíthat­nak el. M — KEDD Kossiuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika, — 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Reklám. — 12.35: Melódiá­koktól. — 14.09: A napkeleti vi­téz. Mesejáték. — 14.49: Knek.1 ö Ifjúság. — 15.00: Hírek. — 15.10: Rádióiskola. — 15.59: Hallgatóink figyelmébe! — 16.00: A világgaz­daság hírei. — 16.05: Petöfi-ka- lendárium. — 16.10: Arak és pénztárcák. — 16.30: Népdalgyüj- tóúton Bartók Béla nyomában. — 16.55: Reklám. — 17.00: Hírek. — 17.05: Fiatalok stúdiója. — 17.25: A Magyar Rádió és Televí­zió gyermekkórusa énekei. — 17.35: A bokrétáig nem nehéz. — 18.00: Könnyűzenei Híradó. — 18.36: A Szabó család. — 19.00: I sti krónika. — 19.25: Fjodor Sal­ja pin összes hangfelvételei. VII. rész. — 20.30: É'él óra sanzon. — 21.00: ' Hírek. — 21.03: Kilátó. A Rádió kulturális világhiradója. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Bemutatjuk új lemezünket. — 23.14: A XX. század zenéjé­ből. — 24.00: Hírek. — 0.10—0.25: Mikes Éva énekel. Petőfi rádió: 12.00: Zenekari muzsika. Közben 12.43: Törvény- könyv. — 13.45: Időjárás- es víz­állásjelentés. — 14.00: Kettőtől hatig ... A Petőfi rádió zenés délutánja. — 18.00: Hírek. — 18.10: Történelmi pantheon. — 18.35: Az Ifjúsági Rádió új zenei fel­vételeiből. — 18.55: Amelila Gal­li Curci* énekel. — 19.14: A szín- házlörténész mondja. — 19.29: A n.’pdalelöadás mesterei. — 19.49: Jo estét, gyerekek! — 20.00: Esti Krónika. II — 20.25: Új köny­vek. — 20.28: Megjelenés előtt. — 20.51: Vaclav Neckars felvé­teleiből. — 21.19: A Magyar Vo­nósnégyes hanglemezei. — x rész. — 22.10: A föllázadt Echo' — 22.22: Kodály Zoltánról, visz- szanezd szemmel. (Ism.) — 23.00: Hírek. — 23.15: Verbunkosok, nó­ták. — 24.00—0.10: Hírek. Miskolci rádió: Borsodban tor­tent. — Az idei vetőmagellátás- ról. — Bemutatom munka köz­ben. — A diáknapokra készülnek a középiskolások. — Miskolci ze­neművész a stúdióban. — Az el­mélet és gyakorlat kapcsolata. — Levelek, válaszok. — Zenekari muzsika. Televízió: 15.23: Műsorismerte­tés. — 15.25: Magyarország—Ro­mánia válogatott jégkorong-mér­kőzés. — 18.00: Telizsák. — 18.35: Mindenki közlekedik ... — 19.05: Reklámmüsor. — 19.10: Esti me­se. — 19.30: Tv-hírado. — 20.00: A megbilincseltek. Amerikai Jubileumi szobor Borsod megye első szocia­lista városa. Kazincbarcika, 1974-ben ünnepli várossá nyilvánításának 20. évfordu­lóját. Az elmúlt két évtized fejlődését örökíti meg az a képzőművészeti alkotás, ame­lyet a jubileum évében a vá­ros központi terén avatnak fel. Elkészítésére, illetve a pályamunkák kidolgozására a Képző- és Iparművészeti Lektorátus Kiss Nagy And­rás, Lesenyei Márta és Me- loccó Miklós szobrászművé­szeknek adott megbízást, A lektorátus 400 ezer forinttal járul hozzá az alkotás elké­szítéséhez. 4jándékműsor bányászoknak A perecesú művelődési ház ajándékműsorral kedveske­dik a Miskolci Bányaüzem dolgozóinak. ..Mindenki ked­vére” címmel vidám, zenés műsort állítottak össze, ame­lyet ma este a lyukóbánvai munkásszállón mutatnak be. Szerdán Var bóra utaznak, ahol a községből bejáró több száz bányász és család­tagjaik részére rendeznek előadást, a kultúrházban. A műsorban Csorba Ilona, Fe­hér Tibor Jászai-díjas és Mátyás Jenő. a Miskolci Nemzeti Színház művészei lépnek fel. közreműködik a bányász szalonzenekar. film. — 21.30: Zenés fűm. — Kb. 22.05: Tv-hiradó — 2. kiadás. Kratislavai televízió: 14.00: Is­kolásoknak. — 15.00: Öveges professzor kísérletei. — 16.20: A szurkolók iskolája. — 16.30: Hí­rek. — 16.35: Sport. — 17.05: Ko­ra esti találkozó. — 18.15: Tánc­zene. — 19.00: Híradó. — 19.30: A Kommunista Kiáltvány. — 19.55: Az Oka partjainál. —20.15; Olt voltunk mi is. — 21.35: Hír­adó. — 21.55: Az első lépes. Filmszínházak: Béke (14 ó.): A kis lovag I—II. (magyarul be­szelő színes lengyel, dupla heiy- árral!) — (8 ó.): Valter Szaraje­vót védi (magyarul beszélő szí­nes jugoszláv). — Kossuth (f3, 16 o.) : Lázadás a Bouniyn 1—II. (Színes amerikai kalandíilm, dupla hely árral!) — Filmklub (fő. ±'7 ó.): Az állatnak meg kell halnia (színes francia, 16 éven felülieknek!) — Fáklya (f5, í7 ó.): A rend gyilkosai (magyarul beszélő színes francia). — Petőfi (f7 o.): Utazás Jakabbal (szí­nes magyar). — Szikra (5 es 7 ó.): Belíagor a pokolból (színes olasz, 16 éven felülieknek!) — Táncsics (í'5. 17 o.): Nápolyi lat - ni es . . (színes magyar). — Ságvári (Ady Müv. Házban) 5 és 7 ó.: Férj válaszúton (színes francia). Kiállítások: Miskolci Galéria (11—19 óra között): Bálványos Huba grafikusművész és Gyür­esek Ferenc szobrászművész ki­állítása. — Miskolci Képtár (10— 18 óra között): Állandó kiállítás. — Libresszó (13—20 óra közöli): Neischel Lajos emlékkiállítása. SZERDA Kossuth rádió: 8.09: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15: Budapest és a' vidék kulturális programjából. — 8.20: Payer András és S. Nagy Lstván tánc­dalaiból. — 8.35: Cseh, szlovák és német népdalok, néptáncok. — 9.00: Indul a bakterház. V. rész, — 9.20-. 'Dózsa György. Részletek Erkel operájából. — 10.00: Hírek. — 10.05: .,Nyitnikék‘\ — 10.40: Zenekari muzsika. — 11.30: A Szabó család. (Ism.) Petőfi rádió: 8.00: Hírek. —* 8.05: Szimfonikus zene. — 9.00: Hírek. — 9.03: Kíváncsiak klubja. — 10.00: A zene hullámhosszán. — 11.15: Néhány perc tudomány­Televízió: 9.00—9.25: Iskolaté­vé. Orosz nyelv (középisk. Ili— IV. oszt.). — 9.30: Műsorismerte­tés. — 9.31: Delta (Ism.) — 9.55: Holtág. Tévéfilm (Ism.). — 11.13 —11.50: Az orángután bölcsessé­ge. Japán kisíilm. (Ism.) Fiatal házasok között Mintha csak véletlenül sétáltak volna erre, úgy léptek be a házba a fiatal párocskák: egy kicsit körülnézni bent, egy kicsit meg­melegedni. Pedig mindannyian tudták, hogy a fiatal házasok klubja várja őket a Gárdo­nyiban. Voltai: közöttük hejöcsabaiak és távolabb lakók is. akik a város másik végén laknak. Az egyik fiatalember (vagy ifjú férj?) Du­nántúlon dolgozik, másfél órával előbb ér­kezett Miskolcra, s nyomban a klubba jött... Egyre többen gyűltek össze, bolti eladók, gyári szakmunkások, technikusok; a végén hatvanan is lehettek. Huszonévesek voltak, néhányon először jártak itt, vonzotta őket a klub, a nevükre küldött meghívó, a plakátok, a röplapok. Mások már ismerték a helyet régebben, va­lamikor. tizenéves korukban törzsvendégek voltak a. művelődési házban, nőtlenül, ha- jadonként. Kíváncsiak lettek, vajon mit nyújt nekik, fiatal házasoknak ez a klub... Mert közeli életforma-változtatásukkal, há- zasodásukkal, munkába állásúkkal, lakás­gondokkal, a kezdeti nehézségekkel birkóz­va, elhalványultak régebbi baráti, ismerősi kapcsolataik, s újabbak még nem alakultak ki. Mit csináljanak szabad idejükben, miféle szórakozással töltsék a szombat estét? Mit tegyenek, ha nem tetszik a moziműsor, a színházban már látták az új darabokat? Ott­hon. a tévé előtt se jó állandóan ücsörög­ni. s vendéglőbe nincs l;edrü’; menni. Tizenéves koruk művelődési háza most visszahívja, odavár ja ölcet! Birtokukba vették a házat, amint, a fris­sen szerzett otthont szokásos: gonddal, vi­gyázva, szeretettel alakítgatva, a kedvük szerint. Mindezt a klubestéken mindig meg­tehetik. A folyosón biliárdort.ak. izgalmas meccse­ket vívtak az asztali labdarúgópályán. A klubteremben összetolták az asztalokat, be­szélgető társaságok és kártyapartik alakul­tak ki, arrébb zene szólt, táncoltak, s a büfében mindig volt üdítőital és feketekávé. A terem közepén kifeszített vásznon kitűnő filmösszeállítás kockái peregtek: rajzfilmek, majd Marcel Marceau pantomimművész műsorai, aztán a mai London hangulatos, színes képei villantak fel. S aki akarta, még a televízió műsorát is megnézhette. Az újon­nan érkezetteket régi ismerősként fogadták. Otthon érezték magukat. Elmondták azt is, hogy mit várnak a klubtól. Időnként egy- egy vetélkedőt, néha egy színész-művész házigazdát, műsoros esteket. Szombat este volt. s akik betértek a ház­ba. fiatal házasok, jól érezték magukat. Ta­lán a filmektől, talán a játéktól, a kellemes, hangulatos környezettől? Ki. tudja? Vagy talán csak attól, hogy együtt voltak, hogy találkoztak. S. J. A tények makacs dolgok \ endétrünk volt: Nemeskürty István Még nincs egy éve. hogy Nemeskürty István Requiem egy hadseregért című könyve megjelent, és a napokban napvilá­got látott a második kiadás is. Bizonyítva a szerző népsze­rűségét. és a második magyar hadsereg pusztulását, a törté­nelmi felelősség kérdését kutató, elemző tanulmánykötet ér­tékeit. Ezért volt hát a nagy érdeklődés, amelynek tegnap este a TIT Kazinczy-klubjában rendezett összejövetelen le­hettünk tanúi. Az olvasóknak a könyvével kapcsolatos kér­déseire Nemeskürty István válaszolt. ü I

Next

/
Oldalképek
Tartalom