Déli Hírlap, 1973. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1973-01-22 / 18. szám

Déli 12 óíakor még csak szállingóznak. Először a dél­előtti tanítást legkorábban befejező Bartók Béla Zene- művészeti Szakközépiskola diákjai. Egy óra körül már nagyobb a forgalom, és a tanítás végeztével, fél kettő után öt perccel az ügyeletes tanárok naponta megújuló őszinte rémületére nekiló­dulnak az ebédlő ajtajának a szomszédos 2. sz. Szakközép- iskola fiai, lányai. Utánuk ro­hannak a ..közgazdaságisok” (a, Közgazdasági Szakközép­iskola ipari tagozatának gye­rekei járnak ide), a zrínyis- ták. Két órára 10—15 méte­res a sor a kapuig. Három óra, mire az ügyeletesek át­adják a kitakarított termet, befejezi a mosogatást és megtapogatja fájós lábát a konyhaszemélyzet és kiszel­lőztetnek. Négyszázharminc kollégista, nggyszázhúsz men-, zás, ötven extemista diák, és az idejáró felnőttek; össze­sen 1150 ember megebédelt a Központi Leánykollégium menzáján. A munka reggel 5-kor kez­dődik az akkor még csendes épületben. Készül a kollégis­ták reggelije. Horkay Irma konyhafőnök hétkor érkezik, kinyílnak a raktárak, a soros szakácsnő átveszi a napi nyersanyagot. Egy hétközna­pi ebéd a sok közül: tarho­nyaleves. zöldbabfőzelék, vagdalthús. A hozzávaló — 95 kiló sertéshús, egy kiló paprika, 15 deka bors, négy kiló íüstöltszalonna, 18 kiló liszt, két üveg ecet, 140 kiló zöldbab, 50 liter tej, 25 liter tejfel, 120 tojás, 30 kiló zsír és 350 darab zsemle — egy­két óra alatt a 200 literes üstökbe, nagy lábasokba, tep­sikbe kerül. Tizenkét óra előtt öt-tíz perccel tálalnak. A konyha húszfőnyi sze­mélyzete három műszakban dolgozik; a reggeli- és va­csorakészítés pihenésszámba megy. De szeretik a vasár­napot is. amikor „csak” a 430 kollégistának főznek. Vakít az asszonyok és lányok fsh=r köpenye: a KÖJÁL jegyző­könyveiben elmarasztaló be­jegyzés egy fordult elő évek­kel ezelőtt: a kézmosó csa­pokról hiányzott egy köröm­kefe. Nem véletlen az órák és a percek pontcs jelzése. Itt a pontosság az egyik létszük­séglet, a minőség, a mennyi­ség a másik. Órákban, per­cekben, de főként forintérték­ben,. súly- és ármértékben gondolkodnak. Ez a megra­kott tálcák feltétele. Hoyv is mondta Horkay Irma? Üres kamrának bolond a gazda- asszonya. Itt ilyen gond ed­dig sem igen volt. most kü- 1 lönös.n nincs. Mindig tele ^ a kamra (folyamatosan töltik . fel a raktárakat; Miskolc va- ^ iamennyi élelmiszeripari vál­Ezer ebéd Könnyű a többéi megszokni lalatához sokéves, jó kapcso­lat fűzi őket), és most már jóval t®bb a pénz is. Először csak óvatosan növelték az adagokat, apránként változ­tattak az étlapon, három hét elteltével már merészebbek. Könnyű a többet megszokni. SS m 1973. január elsejével lé­pett életbe a pénzügyminisz­ternek — a művelődési, egészségügyi, munkaügyi mi­niszterrel és a SZOT-tal kö­zösen született határozata eredményeként — a 8/1972. (PK. 25.) PM számú utasítá­sa. Eddig 13 forint volt az az összeg, amiből egy kollégis­tának a napi háromszori, ét­keztetését biztosítani kellett, most 17 forint. A menzások- ra (akik csak ebédet kap­nak) az eddig 5,60 helyett most' 7 forint ;jüt. Horváth Józ&efné; a'Központi Leány.» .■kollégium gazdasági - vezető-* je a számok embere, bizto­san eligazodik a kimutatáso­kon. De ahogy az összege­ket összehasonlítja, gyorsan megértem én is. — Az egyszerűség kedvé­ért a kollégium adatait mon­dom. A ház fenntartásának összköltsége 1972. évben 4 637 000 forint volt. Ebből 1 912 000 forintba került az élelmezés. A 430 kollégista kollégiumi díj címén (ebben az étkeztetés is benne van) 1 400 000 forintot fizetett. Át­lag havi háromszázat. De ha­vonta 1000 „forintban van” egy gyerek, és még az is alig fizeti ki csak az élel­mezésre költött 510 forintot,- akinek szociális helyzete in­dokolja a legmagasabb hoz­zájárulást. B to Nemigen kell a kommen­tár. A 15 éve, 1957 óta válto­zatlan étkeztetési norma megemelése indokolt volt, örömmel élnek a lehetősé­gekkel; többet főznek és job­ban. Várják a legilletékeseb- i belt,- *á irg'yedÍKékT' Hózz aszód# 'sátf iési addtgvdännaaamta; efcő 'követik a szakácsnők a, sok­éves, visszatérő „szabályta­lanságot”: kérés nélkül Is újra megrakják a tálcát. Miért ne, ha van miből ? Hadd egyen a gyerek. , , (makai) | 1991. szeptember elsején a rikkancsok új lapot nyomnak a Széchenyi utcán vizes- nyoicasokat rajzoigató kereskedősegédek markába. Megjelent városunk első politikai napilapja, a ÜSKOLOZI NAPLÓ wímikáj :\\u*u.ap v' r'"ririTrrx^v«;- ><-”TT^ i.., . . y'-.v V<•>:’‘.V:>.v• •:' j .' A színházzal szemben levő Lloyd kávéházban összedug­ják a fejüket a szivarozó vendégek. Ilyen még nem volt Miskolcon! Látja, tisz­telt uram: napilap! Nem másod-, meg harmadnapi, mint a Borsodmegyei Érte­sítő, vagy a Borsod-Miskolci Lapok! És nézzék a híreit1 A pesti újságra még estig kellene várnunk, s ebből máris látom, hogy olcsóbb lett a zab és drágább a bá­nyák értékpapírja. Hát nem tudta, kedves, uram! Tudósí­tói vannak Pesten, Kassán. Munkácson. Ungváron és Moszkvában! Nekem nagyon tetszik a formája. Unalmas volt már a két hasábra szedett, egyforma betűs, se színe, sé szaga, se formája újság, ami­nek már a külleme is Mucsát juttatta eszembe. Pedig ed- digelé jólesett azért, tisztelt uram. ha általuk „tudtára adatott, hogy az ügy ad acta tétetett, mígnem egy újabb ülés előhoz.sndja maid a na­pirendre tétendő...” A Separszálló kis termé­ben (a mai Kossuth-szálló helyén) a hivatalnokok, a Roráriusz cukrászdában az asszonyok, a Polgári Egylet­ben az értelmiségiek, a szín­ház árkádja alatt a járóke­lők erről beszélnek. Ezt ol­vassák az iparos körökben, a munkásegyletekben, a ta­nári szobákban és a konyha sarkában. * Miskolc kitapintotta az or- -szág vérkeringésének pulzu­sát. s itthon érezteti a dob­banásokat. Milyen volt hát ez a lap? Választékos nyom­datechnikával készült, ‘ laza, levegős sorközökkkel. sokhá- sábosan, mint egy igazi bul­várlap. Cikkei vitákat váltanak' •' ki, sók- minden nem tetszik: a maradi szemlélet nem könnyen adja meg magát. De a lap főszerkesztője, dr. Ko­vács' József, akit származása a nép szószólájává, tudása, műveltsége pedig kultúrhar- cossá avatott, nem hátrál meg. Belpolitikai rovatvezető­je, Húberth János szemlélete még demokratikusabb: „a munkás dolgozik, követelheti hát részét az emberi' jogok­ból” —i írja, s e felfogásáért nanonta síkra száll cikkei­ben a munkaadókkal szem­ek Lányarcok tükörben. Mándy Iván írásaiból Bán Róbert rendezte az új színes magyar filmet, amely két le­ány, Borilca és Vera életébe enged bepillantást. A fősze­repeket Bodnár Erika és Eg­ri Márta játssza, mellettük felvillan még Kállai Ilona, Márkus László, Benkő Gyu­la, Békés Rita, Sinkovits Im­re és még sok más ismert művész alakja. / Szolnoki Téli Tárlat A Magyar Képzőművészek Szövetsége közép-magyaror- -szági területi szervezete és a Damjanich János Múzeum rendezésében tegnap Szolno­kon á városi galériában ün­nepélyesen megnyitották a megye képzőművészeinek ha­gyományos téli tárlatát. A • szolnoki, a/ kisújszállási és a ' jászsági lestők, szobrászok, grafikusok az elmúlt év gaz­dag művészi produkcióit: olajfestményeket, grafikákat, ♦szobrokat iédjattaí, be.|Ez- 'úttal került/ £/:Mg|^fzMsésf. elé az a gazdag művészi anyag is, amelyet a megyei tanács „Ember és a munka” című képzőművészeti . pályá­zatára küldtek be a szerzők és ott díját nyertek. ben a munkásak érdekeiért. Nagyváradnak, a Holnap városának hangja szólal a szépirodalmi rovatban. Ady 16 versének korai változata, több elbeszélése, Krúdy Gyu­la, Thury Zoltán, Juhász | Gyula és a szocialista, ki­tűnő tollú, alig ismert Nagy Mihály írásai közvetítik a „megváltó gondolatot.” És a nőírók! A tanárnő Kaffka Margit, Reichard Pi­roska, Kiss Olga és a szí­nésznő Miklóssy Ilona ver­sei és elbeszélései korszakos jelentőségűek a magyar iro­dalom e vonulatában. Fáragó József és Serédy Jenő színházi bírálatai ön­álló kis esztétikai tanulmá­nyok, mérfölddel túllépve a korábbi kritikák „nagyon tetszett” és „jól adta” kate­góriáit. Vagy említsem meg a moszkvai tudósító Pintér Ákost, aki Gorkijjal együtt fordítja oroszra Az ember tragédiáját 1904. december 2-án bekövetkező haláláig. Az elsők között értesíti szü­lővárosát a készülődő orosz forradalom eseményeiről. * 1906-ban dr. Kovács Jó­zsef lemond. A lap színvo­nala esik, mígnem 1919. jú­nius 26-tól július 27-ig szo­cialista szellemű lappá ne­mesedik, s alapítói célját nemcsak eléri, de túlnő an­nak polgári korlátain. Ké­sőbb jelentéktelen tartalmú politikai lapként vegetál, s 1923. november 7-én a Sze- lényi—Klein—Ludvig-nyom­dával együtt összeomlik. - Be­zár a Hunyadi utca 1. sz. alatti szerkesztőség, amely 28 évével tisztességes em­léket hagvott maga után. GYÁRFÁS ÁGNES A macska nem oroszlán Gyerekekről még csak ké­szítünk filmet (mozijaink mű­során utoljára az 1971-ben forgatott Hahó, a tenger cí­mű Palásthy-film szerepelt), gyermekeknek azonban alig. Ezért minden próbálkozás­nak kétszeresen örülünk, mely arra irányul, hogy a legfogékonyabb közönségnek élményt nyújtson. Gyermekkörökben — mint a családban és ismerőseim között tapasztalom — igen népszerű Az öreg bánya cí­mű tévéfilm-sorozat, melynek III. részét szombaton láthat­tuk. Berkes Péter története, melynek főszereplői gyere1 kék, egy határmenti kis bá­nyatelepülésen játszódik. A helyszín rendkívül alkalmas a romantikus kalandokra, Lacónak és barátainak visel­kedését figyelve sok mindent megtudhatunk egy mai gyer­mekközösségről, mely éppen „banda-korszakát” éli. A ren­dező — Fejér Tamás — igye­kezett megfelelő típusokat találni a szerepekre. Ügy látom, a gyerekek ön­feledten ülnek a képernyő előtt, leköti őket a fordulatos mese. S ez jó dolog, mert végtére is nekik készült a film. A felnőtt azonban job­ban figyel a játékra, szöveg­re, ' szituációkra s elborzad. Tudjuk, hogy a gyerekek szinte minden műfajban „csodákra” képesek, ha , nem zabolázzuk meg játékos ked­vüket. Ami a színjátszást il­leti, maguk fogalmazta sze­rep-játékaikban hamis hely­zetek s hamis hangsúlyok-so- ha nem fordulnak elő. Nem így van, ha kötött szöveg sze­rint kell nekik színészkedni. Ilyenkor rendszerint hami­sak, modorosak. Az öreg bá­nya gyermekszereplőinek „idomítása” bizonyára sok gondot okozott, az eredmény azonban hem sok örömre, ad okot. Egyedül Kovács Krisz­tián igazán hiteles. S ez nem csupán filmes gyakorlatánák köszönhető ... Miért olyan lehangolok ezek a gyerekek? Mert csaknem mindannyian pöszögnek, sely­pítenek, elnyelik a véghang­zókat, S ki tudná felsorolni artikulációs hibáikat. Ami a hangsúlyt, hanglejtést illeti, arról jobb nem is beszélni ... Igaz, nincs könnyű dolguk a szöveggel sem. Szókincsük, mondatfűzésük, szerkeszté­sük, humoruk mind-mind egy felnőtt sajátja, aki nem ismeri eléggé a gyerekeket. Azaz úgy hiszi, hogy apró növésű felnőttek. „Az orosz­lán is csak egy macska, csak egy kicsit nagyobbacska” —- olvashatjuk, nagyapáink, dédapáink könyvében, a Hár­mas Kis-Tükröben. A hajdani szerzőknek elnézzük, hogy nem vették figyelembe a mi­nőségi különbségeket. De a mostani írókkal szemben már szigorúbbaknak kell len­nünk. A macska sem orosz­lán! Gy — * Kossuth rádió: 12.00: »éli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Reklám. — 12.35: Tánczenei koktél. — 12.30: Reklám. — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.20: Vörös Kálmán népi zenekara látszik, Horváth István énekel — 13.50: Válaszolunk hallgatóinknak. — 14.03: Édes anyanyelvűnk. — 14.10: Anna Pál dalaiból. — 14.20: Friedrich Schorr Wagner A nürnbergi mesterdalnok című operájából énekel. — 14.40: Bella István két írása. — 15.00: Hírek. 15.10: Iskolarádió. — 15.50: Indu­lók. — 15.59: Hallgatóink figyel­mébe! — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Zenekari muzsi­ka. — 16.48: Bemutatjuk új fel­vételünket. — 17.00: Hírek. — 17.05: Külpolitikai figyelő. — 17.20: A hét rádióhallgatója. Portré sok muzsikával. — 17.40: Infarktus után... — 17.55: Saj­tókonferencia az Anyag- és Ár­hivatalban. — 18.58: Hallgatóink figyelmébe! — 19.00: Esti kró­nika. — 19.30: „Hozz rá víg esz­tendőt. . ” — 19.47: A Rádió Dalszínházának bemutatója. A Fruska. — 21.30: Mikrolánc. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthí­rek. — 22.20: Stefan Askenase zongorázik, — 23.13: Nótacsokor. — 24.00: Hírek. — 0.19—o.25: a granzdai éli sr-v--. Két részlet Kreutzer operájából. Petőfi rádó: 12.00: Bolgár nép­dalok és néptáncok. — 1?.20: Me- fisitofele. Részlegek Foito operá­jából. — 13.00: Hírek. — 13.03: Kisfiúk és masyfiúk. — 13.20: Szimfonikus zene. — 13.45: Időjá­rás- és vízállásjelentés. — 14.00: Kettőtől hatig. A Rádió kíván­ságműsora. — 18.20: Közkívá­natra! — 19.25: Reklám. 19.30: •Tó estét, gyerekek! — 19.35: A Magyar Állami, Hangversenyze­nekar hangversenye. Közben 90.20—?n,40: Esti Krónika II. — 21.40: Üj könyvek. — 9.1.43: Játék a viharban. Rádiódráma. — 9.2.39: Verbunkos muzsika. — 23.90: Hírét-. — 23.15: A hét zene­műve. — 23 45: Seh 11 ma nn -kópás- művek. — 24.00—0.10: Hírek. Miskolci rádió: Hétkezdő kró­nika. — Fredmények a DTHRr»- ben. — A mtr-mozgalom Qreömé- nyei az ÖKÜ-ben. — Kómsmn- zsikn. — a z-irszónadás. — Slá­gerkoktél. — Sport. Bratislava! televízió: 16.10: Hí­rek. — 16.15: Pedagógusoknak. — 17.15- lakodalmi 'szokások. — 17.45: Területi híradó. — 18.10: A 7 Ostrava' rádió szórakozlgsó műsora — 19.09- Híradó. — 19.30: Az ..TV* evoedfeió. — 29.00: A vörösbor. Tévéjáték. 9 rész. — 01 -40 • 'Híradó. — 91,40: Csajkovsz­kij: VI. szimfónia. Filmszínházak: Menekülés T—TT. 'mag varul beszélő színes szök­tet. másfélszeres bulvárral!! f4. — Tdő a magánélet ™ cczir^s trancial 7. Féka. — Nászéiszaka a börtönben isTfn^s obsz. 16 éven felülieknek!) f3, f5, f7. Kos­i sutit, ■— Fotográfia (magyar) fő, 17. Filmklub. — Jó esiet nyár, jó estét, szerelem! I—II. (ma­gyar, másfélszeres hely árral!) í5. Fáklya. — Fiatalok (magyarul beszélő színes szovjet) 15, í7. Pe­tőfi — A fekete város I—II. (szí­nes magyar, dupla helyárral!) í5. Táncsics. — Felszabadítás. IV—V. (színes szovjet másfélszeres hely­árral!) 5. Szikra. Miskolci Nemzeti Színház (f8): Hangverseny. KEDD Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05 : Műsorismertetés. — 8.15: Bu­dapest és a vidék kulturális programjából — 8.20: KedVelt régi melódiák. — 9.00: Harsan a kürtszó! — 9.35: A Magyar Rádió és Televízió énekkarának felvé­teleiből. — 10.00: Hírek. — 10.05: Iskolsrádió. — 10.30: Kenessey Jenő: Az arany meg az asz- szony. Egyfelvonásos opera — 11.41.: Starker János gordonká- zik Sebők György zongorázik. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Fúvószene táncritmusban. — 8.13: Hallgassuk együtt! — 9.00: Hírek. — 9.03: Félbemaradt ezermester. Hegyi Füstös István népdaljátéka. — 9.46: Pcthű Zsolt szerzeményeiből. — 10.00: A ze­ne hullámhosszán. — 11.33: Köny­, vek, tájak, emberek. Televízió: 8.05—10.20: Iskolatévé. — 8.05—8.25: Élővilág (ált. isk. 8. oszt.) — 9.00—9.25 Olvasás (ált. isk. 4. oszt.) — 9.55—10.20: Fizika (ált. isk, 6. oszt.). Bratislava! televízió: 9.00: Az ..R” expedíció. Ism. — 9.30: A vörösbor Tsm. — 10.45: Híradó. Állást kínál A Miskolci üveggyár felvételre keres villanyszerelőt, autóvilla­mossági szerelőt és kompresz- szorkezelőt. Jelentkezés a mun­kaügyi osztályon. A Beton- és Vasbetonipari Mü­vek alsózsoleai gj'ára férfi se­gédmunkásokat felvesz betaní­tott munkás munkakörbe. Jelent­kezés a gyár munkaügyi csoport­jánál. Februárban nyíló önkiszolgáló boltunk részére keresünk méter-, kötött- vagy darabáru szakban járatos, férfi vagy női kereske­delmi dolgozót boltigazgató-he- lyettesi beosztás betöltéséhez. Je­lentkezés: Bizományi Áruház, Miskolc, Hunyadi u.

Next

/
Oldalképek
Tartalom