Déli Hírlap, 1973. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1973-01-02 / 1. szám

Korszerű feltételek Gépek, otthon # Hazánkban gyors győzel­met arattak a házigépek. Napjainkban száz családból 98-ban használnak villany­vasalót, 76-ban rádiót, 58- ban tv*t, s több. mint öt- venben mosógépet. S hogy a * Ma már egyre kevesebb hölgy költi pénzét méregdrága estélyi ruhára. A házi szilvesz­terre ugyan kitűnően megfelel esetleg egy kord-farmernadrág is, de már például az Avas­szálló szilveszteri rendezvényén csak estélyi kosztümben lehet megjelenni. Barna Tünde a. legegyszerűbb módszert választja, az év utolsó napjára egy nylonjersey kiskosztümöt köl­csönöz a Jelmezkölcsönző Vállalat miskolci fiókjából. (Képünkön: balra.) A Centrum két farsangi modellje. (Képünkön: jobbra.) (Ágotha Tibor és Vadas Zsuzsa felvétele) , 4z anyagi biztonság érzésével élünk Buzáék számvetése nenként számolva nem nagy összegről van szó; egy jól kereső szakmunkás béréhez viszonyítva szinte semmiség­nek tűnik az a támogatás, amelyet a nyugdíjas lakbér- különbözetként megkaphat. Ám összességében jelentős anyagi áldozat, s az sem kö­zömbös, hogy az új lakásba költöző Jani bácsik és Maris­ka nénik nem kényszerülnek arra. hogy „áttervezzék” az amúgy is fillérre „kicenti- zett” családi költségvetést. Említettük, hogy nem nagy összegről van szó. De ez a kedvezmény lehetővé teszi, hogy Jani bácsinak ne kell­jen lemondani a napi tíz ci­garettáról és a heti üveg borról, s Mariska néni sem áldozza fel a hébe-hóba el­fogyasztott habos süteményt. jfc Fésiilködés változás mértékéről képet alkossunk, soroljuk el: ezer lakosra 45 mosógép jutott 1960-ban. most 164: tv-ből 10. ma 188; porszívóból 11, jelenleg 111; hűtőszekrényből 4, most 126. A televízió képi eszközei­vel forradalmasítja a szem­léltető oktatást, a hűtőszek­rény módosítja a táplálko­zási szokásokat, a gépi mo­sás újfajta porok, szerek gyártását, forgalomba hoza­talát követelte meg. A tíz év alatt négyszeresére növekvő gázbojler-termelés, a hatvan- ezerről 157 ezerre bővülő gáztűzhely-előállítás a tisz­tálkodási, főzési lehetőségek korszerűsödését bizonyítja. felvétele) Búza Tibor előbb zavarba jön, aztán felajánlja, hogy átszól a feleségéért a „házi telefonon”. Csak a falat kell megkopogtatni, hogy a szom­szédból hazaérkezzen az asz- szony. — Pénzügyminiszter nél­kül nem . boldogulnánk — mondja Búza Tibor — és látott már maga olyan csa­ládot, ahol nem az asszony a pénzügyminiszter? Ml AZ, AMI MEGVALÓSULT? Hármasban leszünk szám­adást: mi az, ami megvaló­sult az 1972-es esztendőben, mi az, ami elmaradt, mi az, amit szeretnének. Búza Ti­bor a Miskolci Vízműinek szerelője. Tizennyolc éve dolgozik a vállalatnál. — A feleségem is dolgozik. Ketten ötezer-ötezerkétszáz forintot keresünk. Még 1971- ben kaptuk ezt a lakást. Másfél szobás. Akkor meg­vettük a bútort. Egy nvolc- éves kislányom van. Jobban élünk tehát, mint sok mun­káscsalád. — Azért a pénzt, azt meg kell fogni. A legszüksége­sebb dolgokon túl vagyunk. 1972-ben befejeztük a gép­vásárlást. (Ebben a „legszükségeseb­ben” benne van minden, ami egy korszerűnek ismert ház­tartást jellemez: mosógép, centrifuga, porszívó, jégszek­rény.) — Hogyan osztja be az öt­ezer forintot? — Csak négyezer, mert ezer forintot havonta KST- be teszünk. Nagyobb vásár­lás másképpen elképzelhe­tetlen. A négyezerből 600 a lakás rezsije, lakás, fűtés, vi­lágítás, gáz. Ehhez még jön­nek apróságok: televízió- és rádióelőfizetési díj. bérletek újságpénz. Ez kétszáz forint. A gyerek és a férjem ebédje 520 forint. — S ami marad" „FELNÖTTES” GYEREKHOLMIK — A legállandóbb kiadás a gyerekruha, cipő, iskolai költségek, könyv, ajándék, játék. Legkevesebb hatszáz forint. Es már panaszkodom is: a kislányom lába 35-ös. Most egy 240 forintos csiz­mát vettem neki, ugyanolvat. mint amilyen egy kolléga­nőmnek is van. A nvolcéves gyereknek nem is való ilyen, de nincs más. Egy lakkcipőt is vennem kellett. Negyven forint a különbség a 34-es és a 35-ös cipő között. Az árak­kal — állítólag — a felnőtt vásárlók ellen védekeznek. De akkor a fazon miért fei- nőttes? Ezen segíteni kellene, mert én nem örülök a lá­nyom magasított sarkú cipő­jének. — Még több mint kétezer forint marad. — Elmegy a kosztra — mondja az asszony — Szá­moljon: a reggeli sajt vagy felvágott, kávé vagy tea, ke­nyér, vaj, esetleg tojás. Ha csak tizenöt forintot számo­lok, akkor is négyszázötven. És tízórait is adni keli. A vacsora — ilyenkor van együtt a család — legalább húsz forint. A konzerv ké­nyelmes lenne, de az drága, a hideg vacsora még drá­gább. Négy-öt vasárnapi vagy ünnepi ebédet is számítok. Egy szombati bevásárlást megúszni száz forintnál ke­vesebből lehetetlen. A reg­geli és a vacsora költségve­tésében nem volt benne az. hogy hét közben is összeüt az ember egy süteményt a gye­rek miatt, hogy megvesszük azt a narancsot. Mi marad? Annyi, hogy a cigarettánk, kávénk, napi kiadásunk ki­teljen még. Havi száz forint a könyvrészlet. Színházba nem, vagy nagyon ritkán já­runk, moziba is csak néha jutunk el, de hát itt a tele­vízió ... CSAK EGY GYEREK — Mire gyűjtenek? — Tizenötezer forintba ke­rült 1972-ben a garázs. 1975- ig kocsit cseretnénk. A jég­szekrény is így lett, a félre­tett pénzből. Számolgatás közben kide­rül, hogy a család jövedel­me 1972-ben kiegészült még 8300 forint nyereségrészese­déssel és <650 forint év köz­ben kapott jutalommal. ­— Nézze, úgy élünk, aho­gyan a hozzánk hasonlóak. Tudom, hogy az én fizetésem magasabb, mint általában a nálunk dolgozó vízvezeték­szerelőké. Tizennyolc éve dolgozom a vállalatnál. A fe­leségem is 2000 forint fölött keres. Csak egy gyerek van, nem kell lakásra gyűjtenünk. Ha lakásra gvűjtenénk. az a bútor árát vitte volna el. ha több gyerekünk lenne, akkor nem álmodoznánk gépkocsi­ról. Nem is mondhatom más­ként: csendes jómódban, az anyagi biztonság érzésével élünk. fgy ' vártuk már 1972-t és így várjuk 1973-at is. BARTHA GÁBOR Pályát választ a család „ . . . Mióta világ a világ, a ma­gunk sorsából jósolunk jövendőt gyermekeinknek” — írja Gulyás Mihály Szélfúvás című regényé­ben. Mint annyiszor bebizonyo­sodott a történelem folyamán — mi szülők nem vagyunk min­dig csalhatatlan jósok. A pálya- választásnál mégis igen sok eset­ben a szülők elképzelése, vagy — nemegyszer — határozott aka­rata érvényesül. Viszonylag ha­mar levonhatja az ember a kon­zekvenciákat, ha a gyerek „ter­mészete” ellenáll a kijelölt hi­vatásnak. És ha nem? Ismerek villanyszerelőt, aki mindannyiszor szorongva kö­zein az áramhoz, pedagó­gust, akit már a gyerekek jelenléte is idegesít, orvost, akinek még rendelőjében is állandóan szól a klasszikus muzsika, s két foghúzás kö­zött Bach prelúdiumairól be­szél egy zenetörténészt meg­szégyenítő szakértelemmel, s ismerek mindenféle foglalko­zású embereket, akiknek egyetlen örömük a színját­szás. Ök valamennyien becsü­lettel végzik munkájukat — csak éppen nem sok kedv­vel. Lehet, hogy alkalmuk, lehet, hogy erejük nem volt képességüket a nekik tetsző szakmában kamatoztatni. Azért beszélünk most erről, mert ha megkezdődik a máso­dik félév, szinte azonnal ki kell tölteni a nyolcadikosoknak a to­vábbtanuláshoz szükséges jelent­kezési lapokat. Miskolcon 3300 gyerek választ pályát. Természe­tesen szülői segítséggel, s a le­hetőségek szerint. Ilyenkor vá­lik el, hogy a szülök és a pe­dagógusok mennvire ismerik a gyerekeket. . . Gyakran (elme­rül. hogy nálunk túl korán — még nem pályaéretten — kell foglalkozást választani. Egy 14 esztendős gyerek tényleg keve­set tud tsokszor még a felnőt­tek is) egv-egy foglalkozásról. De hát szükség van-e végleges döntésre? Akik gimnáziumba men­nek — tehát diplomát akar­nak szerezni —, azoknak még van négyesztendei gon­dolkodási idejük. Még azok sem kötelezik el feltétlenül magukat, akik tagozatos osz­tályba iratkoznak. Hogy egy- egy tárggyal intenzívebben foglalkoznak középiskolai éveik alatt, az persze külön haszon. (Igaz. külön munka is.) És a szakközépiskolások? A gepjárműtechnikai szak­középiskolásból persze nehe­zen lehet orvos vagy bioló­gus, de hát az alapvető fo­gékonyságot talán már most meg lehet ítélni. Viszont négy esztendő után — az érettségivel együtt — szak­munkás lesz belőle, és sem­mi akadálya sincs annak, hogy mérnök legyen. A szakmunkásképzőbe iratkozó tanulók pedig — végbizonyít­ványuk megszerzése után — két év alatt érettségizhetnek, s utána akár egyetemre is mehetnek. Iskolarendszerünk lehetőséget ad arra, hogy ki-ki sajátos (nem okvetlenül egyenes) utat válasz- szón magának. Ennek ellenére he kell valla­ni, hogy a pályaválasztás min­dig kockázattal jár. Kiderülhet, hogy a gyerek által annyira megfelelőnek hitt szakma — ta­nulás közben — csalódást okoz. Általában van lehetőség irány- változtatásra, de jó, ha előre- látóak vagyunk. A szellemi, fizikai adottságo­kat ma már szakemberek mérik fel nálunk is. Nagyon jó, ha a szülő felkeresi kétségei esetén a pályaválasztási tanácsadót! Ter­mészetes. hogy a színvak nem tehet villanyszerelő, bokasüllye­déssel nem ajánlatos pincérnek szerződni. Manuális készség nél­kül kár erőltetni a fogtechni- kusságot és sorolhatnánk to­vább . . . (Bizonyos szakmákban egyébként kötelező a szakorvosi alkalmassági vizsgálat.) * A miskolciak szerencsés helyzetben vannak. A gim­náziumokban 15—20 tagoza­tos osztály (a Zrínyiben már rajztagozat is) működik. Még óvónőket is képezünk középfokon. Kitűnő szakisko­láink vannak, s várják a gyerekeket az egyre jobban felszerelt szakmunkásképző intézetek. Ennek ellenére nem teljesülhet mindenkinek a vágya. Legalábbis most. Emiatt főleg a család szokott keseregni. 3 igyekeznek min­den összeköttetést felhasznál­ni a gyerek érdekében. Pe­dig nem tragédia, ha vala­kit például nem vesznek fel közgazdasági szakközépisko­lába (ide háromszoros a je­lentkezés), mert pénzügyi szakember lehet érettségi után is. sőt lehet, hogy ép- nen akkor kap kedvet az egyetemhez. A szülőnek ezekre a lehe­tőségekre is fel kell készíteni a pályaválasztó gyereket (gyarmati) A fájdalomcsillapítók mellékhatása Jó hír a nyugdíjasoknak: módosították a múlt évben kiadott lakbérrendeletet. A napilapok már ismertették a módosításokat, de nem árt elismételni annak néhány passzusát. Eszerint azok a nyugdíja­sok. illetőleg rendszeres el­látásban részesülő csökkent munkaképességűek, vagy ke­resőképtelenek, akiknek a lakásbérleti jogviszonya — szanálás és egyéb hasonló okok miatt — hatósági hatá­rozat alapján szűnt meg, a régi helyett kapott másik állami lakás lakbérére ked­vezményt kérhetnek. A ké­relmet az ingatlankezelő vál­lalathoz kell beadni. Termé­szetesen az engedmény csak legfeljebb a régi és az új la­kás lakbérének különbözetéig terjedhet. Megjegyzendő, hogy a kedvezmény megszűnik ak­kor ha a nyugdíjas bérlő munkába áll, s így keresővé válik, vagy a lakásba olyan kereső költözik, aki a nyug­díjas bérlő halála esetén jo­gosult lenne a lakásbérleti jogviszony folytatására. * A lakbérrendelet módosí­tása 1973. január 1-től lép érvénybe. Jelentőségét s tár­sadalmunknak az idősek iránt megnyilvánuló megbecsülését aligha kell külön bizonygat­ni, hiszen a nyugdíjas csak a nyugdíjból él. Ez az ösz- szea adott, s minden forint­nak megvan a hetyr. xiyy*­Világjelenség, hogy évről évre növekszik a gyógyszer- fogyasztás, s ez sok veszélyt is rejt magában. A fájda­lomcsillapítók korlátlan sze­dése például súlyos hemato­lógiai elváltozásokhoz vezet­het — jelentette ki Jean Bemard professzor. Előfor­dulhat, hogy a vörösvértestek kóros csökkenése következté­ben vérszegénység lép fel, de felléphet fehérvérsejt-csök­kenés és trombocita-csökke- nes is. A vérszegénység fá­radtságot, legvengülést idéz­het elő, a trombociták csök­kenése pedig vérzékenység­hez vezethet. Senki sem gon­dolna például, milyen veszé­lyeket rejthetenek magukban a piramidon alapanyagból készült gyógyszerek. Nem szükséges, hogy túlzott ada­gokat fogyasszon belőle va­laki, s máris kpmoly elvál­tozás észlelhető a vér össze­tételében. Közöljük kedves megrendelőinkkel, hogy a DÉLI HÍRLAP egyes hirdetési díjtételeit 1973. JANUAR 1-TÖL mérsékeljük Felvilágosítást vállalatunk hirdetési ügyintézői és hirdetöirodánk adnak. Hirdessen olcsóbban! Hirdessen a DÉLI HÍRLAPBAN! Lakbérkedyezmény nyugdíjasoknak

Next

/
Oldalképek
Tartalom