Déli Hírlap, 1973. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1973-01-08 / 6. szám

Leltár miatt zárva! Miért nem alszik a boltvezető? — És ezt mind megszámol­* Az új borsodi sörgyárban jelentős felelősség hárul a. laboratóriumra. Itt vizsgálják a folyékony kenyér" minőségét, szénsavtnrtal mát, habtartósságát, színét, szeszfcicát stb (bal­oldali képünk.) A gyár főzöcsarnokában naponta. háromszor-négyszer is megtelnek a tartá­lyok. Az édeskés árpa és malátalé ellenőrzését folyamatosan végzik a mérnökök és a technikusoké Jobboldali képünk.) (Vadas Zsuzsa felvétele) Bocsi gondok Az építők még adósak a söriparnak jak? — kérdeztem gyanakod­va, egy halomnyi, tízfillér- nagyságú csavaralátétre mu­tatva. A válasz csak a hozzám hasonló laikust lepheti meg. — Persze, hogy megszá­moljuk. Háromszor is ... * A Borsodi Iparcikk Kis­kereskedelmi Vállalat 106. számú, Ady Endre utcai üzle­tének ajtajára egy héttel ez­előtt akasztották ki a vevők­nek állj'-t parancsoló táblát: Leltár miatt zárva! Olasz József, a bolt veze­tője azóta nem tud aludni. — Meddig szenved még „álmatlanságban"? — Január 10-én nyitunk. Nem is a hiánytól, vagy a többlettől félek én, hanem — tudja hogy van ez — egy egész esztendő munkája ke­rül most mérlegre. Nekünk, kereskedőknek nem szilvesz­ter éjjelén volt az év vége, hanem most lesz, a leltár és az egyeztetés után. A tava­lyi tervet még december 11-én teljesítettük, de igazán jól csak szerdától alszom majd. ★ Az üzlet képe a nagy fel­mérő, rendcsináló időszakban sem változott meg a szoká­soshoz képest. A leltározók alapelve, hogy árut nem mozgatnak. A portékát ott veszik számba, ahol találják A padlástól a pincéig végig­járnak minden helyet, s — a bolt dolgozóinak rendszerete- tét dicséri —, hogv a leltá­rozáskor egyetlen, év közben A Beton- és Vasbetonipari Művek alsózsolcai üzemében 1965-ben kezdték meg az UNIVÁZ szerkezet gyártását, amely széles körű variációs le­hetőséget biztosít a különbö­ző épülettípusok kialakításá­ra. Ezekből az előregyártott vasbeton elemekből a Merk- lin-játékhoz hasonlóan sze­relhetők össze az épületek vázai. Alkalmasak többszin­tes lakóházak, kórházak, szál­lodák, iskolák és óvódák gyors felépítésére. Ilyen vázszerkezetből ké­szült — többek között — Kecskemét új városközpont­ja, Szekszárd korszerű lakó­telepe. a balatonfüredi Anna- bella-szálló, a kaposvári és a pécsi iskola. Szerencsi rekord Fél évszázaddal ezelőtt Sze­rencsen ötven ember mind­össze 10 vagon édesárut gyár­tott, amelyből négy vagon­nyit értékesítettek nemzetkö­zi piacokon. Az elmúlt évben 2383 szerencsi dolgozó 1880 vagon édesárut termelt. Az öt világrész sok-sok országá­ba 108 vagon szerencsi cso­koládét, cukorkát s egyéb édesárut exportáltak. Külö­nösen nagy sikert arattak azok a díszdobozok, amelye­ket ma már az NDK-tól vá­sárolt rendkívül termékeny LEOSCH gépsoron készíte­nek. elkallódott hiánycikk sem ke­rült elő. A boltvezető 36 éves, a többiek alig vannak túl a hú­szon. Az átlagéletkor feltű­nően alacsony. A két hete nősült Babus István is alig nőtt még ki a teenager kor­ból. Széles, erős, kemény ke­ze van. Akár egy kohásznak. Nehéz szakma az övé. Napon­ta annyi vasat mozgat meg, amennyi becsületére válna egy súlyemelőnek is. — Hol voltak nászú ton? — Otthon voltunk. Majd ha vége lesz a leltárnak, fel­utazunk Pestre. * Az Ady-hídi üzletben ta­valy 220 ezer ember fordult meg. Csavarért, szegért még Zalából is ide zarándokoltak. A forgalom 20,5 millió fo­rint volt. A pénztáros, Nagy József- né kétezer forint körül keres. A Zrínyiben érettségizett, s jobb híján a gép mögé ült. — Nem bánta meg? Nem fizetett még rá? — Nem bántam meg, de egyszer már ráfizettem. Majdnem száz forintot. Egy nő váltig állította, hogy ide­adta a pénzt, hisztériázott, jelenetet rendezett, én pedig — noha sejtettem, hogy be akar csapni — ráhagytam. Az esti záráskor persze minden kiderült. Lám, egyetlen kellemetlen élmény is milyen maradandó tud lenni. És nemcsak a könnyen elúszott száz forint miatt... Tavaly egyébként egyetlen bejegyzést sem tettek a ve­vők a bolt panaszkönyvébo. (brockó) Az eddig érkezett rendelé­sek alapján az új esztendő­ben az elmúlt évinél huszon­öt százalékkal több, összesen háromszázhatvanezer négy­zetméter UNIVÁZ szerkeze­tet készítenek. Ez a mennyi­ség mintegy száz, 5—6 eme­letes lakóház felépítésére elegendő. A rendelések több mint tíz százaléka már fal­paneles vázszerkezetre vonat­kozik, amelynek üzemszerű gyártását néhány napja kezd­Magyar enzim­kísérletek A Központi Élelmiszeripari Kutató Intézetben új eljárást dolgoztak ki, különleges, úgynevezett pék tin bont o anyagok előállítására. Ezek­kel az enzimekkel a gyümöl­csök rostos anyagait fel le­het „lazítani”, s így a kon_- zerviparj feldolgozás során az eddiginél lényegesen na­gyobb mennyiségű gyümölcs­léhez juthatnak. A Phylaxia Állami Oltóanyagtermelő In­tézetben sikeres üzemi pró­bák után nagyobb mennyi­ségben állították elő a pek- tinbontó enzimet. A KÉKI munkatársai szá­mításokat végeztek arra vo­natkozóan, hogy ha országo­san bevezetnék az új anyag felhasználását, milyen gazda­sági eredményeket érnének el az üzemek. Amennyiben például egymillió mázsanyi borszőlőt kezelnének az en­zimekkel, öt százalékkal több, azaz 3500 hektoliter musthoz jutnának. Az almaié előállí­tásánál is jó szolgálatot tes? a gyümölcs rostjainak „fel­puhítása”: ezzel ae eljárással 24 000 tonnányi, egyébként erre alkalmatlan, almát le­hetne felhasználni gyümölcs­lékészítésre. A fekete ribizli- szörpök gyártását is korsze­rűsíteni lehetne ily módon, A kutatók most azt terve­zik, hogy szovjet tapasztala­tok nyomán a magas rosttar­talmú takarmányokhoz keve­rik az enzimet, és ezzel a ta­karmányban levő tápláló­anyag eddig nem értékesített részét is ..hozzáférhetővé” teszik az állatok számára. Az idén már minden hato­dik üveg sört Bőcsről kapja az ország. A Borsodi Sör- és Malátagyár január elsejétől 12 kirendeltséggel önálló gazdasági egységnek számít. Ahogy a gyár vezetői mond­ják: elszakadt a „köldökzsi­nór”, ami eddig a tröszt gyámkodását jelentette. Bor­sod, Hajdú, Szabolcs megye, valamint Szolnok megye nagy része ezután Bőcsről kapja a sört. Építők, sörösök Az új gyár udvarán még sokfelé csak ideiglenes uta­kon döcögnek a járművek, hatalmas csarnokok állnak \még üresen, ahol hosszú hó­napokig még az építők dol­goznak. A nem szakember látogatók szerint az a meg­lepő, hogy ilyen körülmények között viszonylag zavartala­nul dolgoznak a söri'őző szakemberek. A nagy üzem­csarnokokat sokhelyütt még provizórikus ajtók, deszka-és léckerítések választják el egymástól. A főzöcsarnok így is patika tisztaságú, de köz­vetlen a bejáratnál még épü- letanyag-halmokat kerülget­nek az itt doLgozók. Naponta háromszor, négyszer, jó eset­ben ötször is főznek, s egy- egy főzet 401) hektoliter sört jelent. A főként fiatalokból álló szakember gárda tagja­in, akik a gyártás közben szükséges vizsgálatokat vég­zik, igen sok múlik. A tech­nikus egy pillanat alatt 400 hektoliter sör minősége fö­lött dönt; érthető, hogy ez nagy felelősséggel jár. A szá­mítások alapján körülbelül 10 ezer forintot ér egv-egy főzet. {latszáz szakember A tizenkét kirendeltséggel együtt jelenleg hatszázan dolgoznak a Borsodi Sör- és Malátagyárban. Az idei év végére már 1200 dolgozót foglalkoztatnak. A szociális létesítmények közül is adós niég néhány­nval az építőipar-. Az irodát például az egyik munkásszál­lón rendezték be ideiglene­sen. Egyelőre mindössze egy kurblis telefon köti össze a bocsi óriásgyárat a megren­delőkkel. a kirendeltségek­kel, az alapanyag-szállítókkal stb. Ez persze nem a posta hibája, hiszen mindezeken kívül sok egyebet is kényte­len nélkülözni a még mindig épülő óriásüzem. Az emeleti részen a laboratórium is hét­ről hétre tud csak „elhódíta­ni” egy-egy termet az épí­tőktől. az átadás sorrendjé­ben. Zákány Ferenc labora­tóriumvezető szerint már rengeteget .lavult a sör mi­nősége és ők kérlelhetetlen ..ellenőrei” lesznek ezután is annak, hogy a szabványnak megfelelő legyen az ital sav­tartalma. szeszfoka: vizsgál­ják a habtartósságot, a sör színét stb. * A még meglevő sok gond ellenére a gyár folyamatosan termel, és clőrelnthatólan a hónap végére bekapcsolhat­ják már az első palackozó­automata sort is. A gyártás­hoz szükséges vizet a Mer­néd völgyében fúrt kút a’- za­vartalanul biztosítják, a 'ar­tos aszály egyáltalán nem érezteti hatását. NAGY JÓZSEF Kubai bélyegkiállítás az (‘öv cl cm ni Tizennégy evvei ezelőtt győzött Kubában a forrada­lom. A jubileumról Magyar- őrs zágszerte megemlékeztek. Az ünnepségsorozathoz csat­lakozik az a bélyegkiállítás, amelyet január 15—20. köpött rendez a miskolci Nehézipa­ri Műszaki Egyetem bánya­mérnöki karának földtan-te­leptani tanszéke. ' A nagy érdeklődéssel várt bélyegkiállítást január 15-én, 10 órakor az A'4 épület má­sodik emeleti kis üvegtermé­ben dr. Richter Richard, tan­székvezető esvetenv tanár nyitja meg. A kiállítást naponta 8—16 óra között tekinthetik meg az érdeklődők. ték meg. Minden családot ismertem itt... ^ Dr. Földesi József Nyugdíjba vonulása alkalmából a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa íredriiényes és hasznos munkássága el­ismeréseképpen a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntette ki nemré­gen dr. Földesi József főorvost, a diós­A főorvos búcsúin győrvasgyári kórház volt igazgatóját. Szombaton családias ünnepségre került sor a kórház könyvtárában. A kórház főorvosi kara, párt- és tömegszervezeti vezetői, a sebészeti osztály dolgozói kö­szöntötték az idős orvost, aki negyven­két éven át harcolt az emberek életé­ért, egészségéért, aki gazdag tapaszta­lataival orvosok elindulását segítette, élete egyértelmű példájával az orvosi hivatás szépségét tanította. Az ünnepélyen megjelent dr. Havasi Béla Miskolc város pártbizottságának első titkára. Ő mondotta: „Olyan alka­lom ez, ahová — úgy érzem — magán­emberként is el kellett jönnöm. 1937 óta Józsi bácsi élete millió szállal szövődött Diósgyőr, a gyár életéhez. Az ember elgondolkozik egy ilyen életút láttán. A kórház főorvosai mesélték. Józsi bácsi szigorú volt a betegekért, megértő mindig az emberért, következetes egy világért, amiben hitt. * Késő délután, az ünnepség után nyi­latkozatra kértem az idős sebészfőor­vost. A nyilatkozatból halk szavú be­szélgetés lett. A pályakezdésről beszél­tünk, arról az időről, amikor dr. Föl­desi József egyszerre volt sebész, ren­delőintézeti orvos és körzeti orvos is. Operált és szülést vezetett, és az- élet ezer dolgába« adott tanácsot. — Hiszek abban — mondta az idős orvos, hogy a mi mesterségünkhöz ezek a gyökerek is kellenek. Minden csalá­dot ismertem itt, mindenkiről tudtam, hogyan élnek. Sebészként láttam a há­ború iszonyatát, orvosként az újrakez­dést, idős emberként ma sétálgatok né­ha, nézem az új Diósgyőrt. Két háborút megélt korosztúlj' volt a miénk, de a nagyszerű újjászületést is megéltük. Mit mondhatnék? Érdekeset? Különö­set? Mint sebész emlékszem egy em­berre. Meglőtték a csendőrök. Nehéz műtét volt, de a műtét végéig sem ta­láltam meg a golyót. Aztán kiderült, hogy a gerincvelőben van. Életért har­colni! Nemrégen találkoztam ezzel az emberrel. Jár, él. Valahogy így volt gyönyörű az élet. És valahogy így lett példává egy élet. így lesz érthetővé a két munkaérdem­rend, az érdemes orvos kitüntetés és az a szeretet, amellyel róla a munkatársai szóltak. B. Béla Alsózsolcai UNIVÁZ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom