Déli Hírlap, 1973. január (5. évfolyam, 1-26. szám)
1973-01-06 / 5. szám
Kirendeltség Moszkvában A gépgyár részvétele a KGST-lien Huszonnégy évvel ezelőtt, 1949 januárjában alakult meg a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa, az európai szocialista országok gazdasági együttműködésének szervezete. Hazánk kezdettől fogva részt vesz a KGST munkájában: műszaki és tudományos fejlődésünk — csakúgy, mint a többi tagországé — jórészt e kooperáció eredménye. A magyar ipar egyre intenzívebben vesz részt a gazdasági együttműködésben. Ma mar szinte minden nagyobb ipari létesítményünk érdekelt a KGST munkájában. így a Diósgyőri Gépgyár is. A gyárnak a KGST-ben betöltött szerepéről, az együttműködésen belüli export-elkötelezettségéről beszélgettünk Kuszmann Károly műszaki-kereskedelmi főosztályvezetővel, Sárosi Sándor KGST-megbizottal és Bőrőck Gyulával, a DIGÉP moszkvai KGST-képvieelőjé- vel. A7 idfti II raiHió rnbfl Elmondtak, hogy a gyár termékeire nagy szüksége van a baráti országok iparának. Úgyszintén a DIGÉP is igényt tart a „külső” segítségre. Az elmúlt évben a gyár 9.6 millió rübei értékű munkát végzett a KGST-n belüli kooperáció keretében. Az idén mintegy 11 millió rubel a tervezett termelés, ennek nagyobb része a Szovjetunió részére. Miután hazánk — és a többi tagország----legnagyobb felvevőpiaca a Szovjetunió. a DIGÉP létrehozott egy kihelyezett KGST-irodát. Ennek feladata a gépgyárral kapcsolatos valamennyi kooperációs tevékenységben való részvétel, a lehetőségekhez képest a megrendelések, illetve a piac orientálása. A tagországoknak ugyanis jogukban áll — az együttmű-’ ködösen belül — saját kereskedelem-politikai tevékenységet folytatni. Főleg kábelsépek A Szovjetunióba irányuló exportnak mintegy 90 százalékát a kábelgépek teszik ki. A konstrukciókat általában a podoLszki VNIIKP elnevezésű fejlesztési intézetben dolgozzák ki. aztán megrendelik az első darab legyártását. A konstrukció kidolgozásában Rekordforgalom a MÉKV-nél Összesítették az elmúlt évi forgalmazás számadatait a Miskolci Éle lm iszerk iskeres- kedelmi Vállalatnál. Mint ismeretes, év elején a vállalat vezetői forgalmazási tervüket 980 millió forintban jelölték meg. Év közben a vállalat dolgozói , jelentős erőfeszítéseket tettek azért, hogy a MÉKV történetében először elérjék a bűvös 1 milliárdos határt. Ez nemcsak hogy si. került, hanem túl is lépték. A vállalat a tervezettnél 28 millió forinttal több értékű árut adott el 1972-ben üzleteiben. természetesen részt vesznek a gyártó vállalat — ez esetben a DIGÉP — képviselői is. A prototípus elkészülte után megkezdődnek az üzemi próbák, s ezeken dől el, hogy a megrendelő igényt tart-e a termék sorozatgyártására, avagy sem. Hasonlóan történt ez a DKX—IC típusú szigetelógép esetében is. amelyből a próba járatás után azonnal 500 darabról szóló kereskedelmi szerződést kötöttek a gyár szakemberei a szovjet féllel. Ugyanezt: lehet elmondani a DIGÉP hűtőgépeiről is. amelyek szintén keresett és népszerű cikkek a KGST szinte valamennyi tagországában. Szakosítás Emlékek a rádiózás hőskorából ák Tomcsányi István Stúdió a bútorszállitó kocsiban Űj utakat nyitott az egyes tagországok ipari üzemeinek kooperációjában a gyártási tevékenység szakosítása. Hazánk nemrég jelentős megállapodást kötött a kábelgépgyártással kapcsolatosan az NDK-beli SKET-kombináttal. E munkában nagy szerepet. kapott a Diósgyőri Gépgyár, amely belföldön a legtöbb és típusban a legkülönbözőbb kábelgépeket gyártja. Rövidesen új tárgyalások kezdődnek a KGST-n belül: a gyár szakemberei szeretnék, ha a húzógépek gyártására is kiterjedne a szakosítás. A konténeres áruszállítás fejlesztése több alkalommal szerepelt már a KGST közgyűlésein. Ennek egyik alapvető íeltetele az emelő- és a szállító-berendezések megfelelő mennyiségben való gyártása. A DIGÉP elsősorban Bulgáriának szállít targoncákat. KEGLOVICH JANOS Régimódi, fehér falú parasztház. tenyérnyi kis ablakokkal. A magas vaskapu, a — kovácsremek — széles szárnyait ormótlan terméskövek támasztják. Az udvart felverte a fű és köröskörül nyíratlan bukszusbokrok zöldje sötét ük. Itt él Berzé- ken évtizedek óta Tomcsá- nyi István nyugdíjas gépészmérnök. a magyar rádiózás őskorának egyik jeles úttörője. • • Tomcsányi István friss diplomával a kezében egy életre eljegyezte magát a magyar rádiózással. Ott segédkezett a hírmondó első adásánál mint műszaki szakértő. A stúdió a kísérleti állomás udvarán állt: egy bútorszállitó kocsiban. — Csak később kaptunk egy üres szobát a Rákóczi úton. Amíg a terem üres volt, igen kellemetlen vissz- hangzást keltett. Ezért a falakat beléceztük és mert az egyik istálló gazdájával ió kapcsolataink voltak, hangelnyelőnek pokrócokat szögeztünk fel. Kár volna tagadni, hogy szegény szereplők, versmondók, vagy énekesek kénytelenek voltak elviselni adas közben a lószagot. Minden adásunk élőben ment, hiszen akkor még nem ismert a tudomány olyan eszközöket, amelyek segítségévei megőrizhettük volna bárki hangját is. • • — Kik voltak a hírmondó adásanak első művészei? — Az első énekes Marcsii János műszerész volt, aki később műszaki tisztviselő lett a telefon hírmondónál. A másik énekesünk Tangier Margit. az akkori rádiókoncesz- szió vezetőjének titkárnője volt. Személyében kell tisztelnünk a rádió egyik első prozódistáját, felolvasóját is. Később a titkárnő sajnos, rossz sorsra jutott... — Hogy-hogy? — Mert feleségül vettem és velem élt több mint 40 éven át. Akkoriban az alig 30 fős rádiós csoportot bekebelezte a telefonhírmondó, társaság, rendelet jelent meg arról, hogy a műsorsugárzás kizárólag az állam monopóliuma lehet. — Kik fordultak meg később a Rákóczi Hiti stúdióban ? — Nagyon érdekes, hogy a divatos, de nem jelentős művészek elkerülték a nyilvánosságnak ezt az új fórumát. Csak a haladó gondolkozásunk értették meg. hogy egy üres szobában ülve is tekintélyesebb közönségre számíthatnak, mint a legzsúfoltabb nézőtéren. Ekkoriban már ugyanis tízezer detektoros, vagy egylámpás rádió volt az országban. • • A 81 éves Tomcsányi István szívesen tallóz emlékei között. Felcsillanó szemmel beszél Dohnányi Ernőről, a Rádió főzeneigazgatójáról. Ódrv Árpádról, Megyásszay Vilmáról, Rosier Endréről, a híres operaénekesről, Kodály Zoltánról és Huszka Jenéről. — Amíg élek, őrzök magamban egy szívszorító emléket Bartók Béláról. ö egyébként mindig szívesen Maüt®ntéhet Jó hírrel kopogtatott be hozzám az ismerős fiatalasszony: megkapta a várva várt lakáskiutalást. Volt férje egy kényelmes, szép otthonban él válásuk óta — az új nsz- szonnyal —, ö viszont albérleti szobában szorongott az időközben kamasszá serdült gyerekkel. Ha valaki, akkor ö igazán értékelni tudja tehát a tanácsi papírt. ,4j öröm egyik napról a vtásikra megszépítette, visszafiatalította a törékeny kis asz- szonyt. s megoldotta a nyelvét. Korábbi találkozásunk alkalmával inkább csak fiáról beszélt, most — kissé szégyenlősen — magarái. saját jövőjéről is. Környékezték sokan, hiszen mindössze húszegynéhány éves volt, amikor elhagyta a férje, ö azonban egészen mostanáig hallani sem akart házasságról. Saját magának is bizonyítania kellett, hogy megáll a lábán egyedül, nincs rászorulva senkire. És meg akarta várni azt is, hogy fia gondolkodni, dönteni tudó emberré serdüljön. Ügy érezte, nélküle nem határozhat. Most már van jó szakmája, lesz lakása, egyenlő partnerként állhat választottja mellé. akit a gyerek, ha nem is apaként, de legalább jobarátként tisztel. szeret. Egyszerű, mondhatni hétköznapi történet kerekedne belőle, ha papírra vetném életéi. Házasság 16 évesen, a szülők tiltakozása ellenére, s aztán 9 év az érvényesüléshez kitünően értő. magas beosztású férj mellett. Kilenc év ..elnyomásban?” Nem! Kilenc év boldogságban. Azok közé a nők közé tartozik. akik igazán odaado feleségek, anyák tudnak lenni, s nem érzik terhesnek ezt a szerepet. Ám kilenc év után egyszerre ott állt a nagyvilágban a gyerekkel, a megélhetéshez édes-kevés gyermektartással, lakás és szakma nélkül. Választhatta volna azt az utat. amelyet helyében sokan választottak volna: hozzámegy az első „jó anyagiakkal rendelkező” kérőhöz — mert volt ilyen s folytatja addig megszokott életét. Ezen a ponton azonban már eltért pályája a szokványostól. S ha nem is regényesen. mindenesetre mai módón folytatódik. Ügyesen varrogatott mindig, s nem volt nehéz kuncsaftot találni. A régi barátnők humánus tettnek vélték, ha vele varratnak. A próbák alatt még sajnálkozni is lehetett szomorú sorsa fölött, meg lehetett ereszteni néhány célzást — csak úgy mellesleg — arról, milyen jól megy a volt férj sorsa, milyen elegáns, drága az új asszony bundája. Hallgatta, ameddig tudta a szánalomba csomagolt pletykákat, aztán egy napon beállított jelenlegi munkahelyére: „Szakmát szeretnék tanulni.” ■ Rövid idő alatt a legjobb varrónők sorába küzdötte fel magát. S egy új, addig sohasem érzett öröm részesévé vált: dicsérték a munkáját. • Persze, az sem volt közömbös számára, hogy a koszt, albérlet, gyerekruhák mellett arra is futotta már. hogy meglepje magat a régen kinézett cipővel, táskával. Érdeklődéssel hallgattam, beszélgetésünk mégis akkor vált igazán izgalmassá, amikor egy olyan kudarcot idézett, melynek én is tanú jármait am. Lehet (Spy éve mar, vagy talán több is, hog\J\kfet írtam arról a szövetkezetről, melytiefi/a fiatalasszony dolgozik. Nem éppen dicsérő hangú cikket, hiszen több millió forint értékű exportmunkájukat utasították vissza minőségi kifogások alapján. Én már régen elfelejtettem az egészet, ö viszont még mindig fájlalja. No. nem azt, hogy nyilvánosságra került a kollektív hiba, s még csak nem is azt, hogy több hónapon keresztül kevesebbet keresett — csakúgy. mint a többi varrónő... „Pedig' úgy igyekeztünk, szívesen vállaltuk a túlórákat is’ — mondta olyan őszinte elkeseredéssel, mintha tegnap történt volna. Elkeseredése értette meg velem igazán, mekkora utat tett meg az elmúlt évek alatt, míg a háztartás apró-cseprő gondjaitól eljutott a közösségi gondokig. BÉKÉS DEZSŐ jött, a mikrofonon keresztül is tisztelte a hallgatóságot, ugyanúgy, mint a legelőkelőbb koncertteremben. Többnyire kevésszavú voit, araikor megjelent, és alig vettük szavát a műsor után is. Egyszer telefonhoz hív ták. s a zenemű végén én mentém be szólni, hogy keresik. Sugárzó arccal jött, akkori em- berismereteink szerint — de ma is így érzem — talán jó hírt várt. Aztán elkomorult az arca. keserű mosollyal tette vissza a kagylót. Bartók Bélát akkor még nem ismerték. * Tomcsányi István a napokban ünnepelte 81. születés- ' napját. Egyedül él Berzéken. ősei elöregedett házában, soha nem múló fényű emlékeivel. NAGY JÓZSEF 360 milliós nyereség A tervezett 270 millió forintos nyereséggel szemben, az előzetes adatok szerint 360 millió forint nyereséget crt el az Ózdi Kohászati Üzemek. A tervezettet 2.4 százalékkal haladta meg a termelési érlék, s a termelés növekedését teljes egészében a termelékenység növelésé» el biztosították. Mintegy 800 ezer tonna kohóterméket, u- lamivel több, mint egymillió tonna acélt, mintegy 744 ezer tonna extern hengereltárut gyártottak, a tervezettnél minden esetben lényegesen többet. Túlteljesítette a vállalat exporttervét is. REFLEKTOR Ma Budapesten elbúcsüz- tatják a Vietnami Demokratikus Köztársaság több napon át itt tartózkodott hivatalos delegációját * Békéscsabán a Vízmű Technikum tanműhelyében nemzetközi galambkiállítás nyílik. 4» Keszthelyen a Vendeglalo- ipari Szakközépiskolába:; tanácskoznak a Kommunista Ifjúsági Szövetség falusi szervezeteinek vezetői. Szeghalmon a művelődési házoan a munkásmozgalmi hagyományok gyűjtésének módszertani kérdéseit vitatja meg Békés megye három járásának honismereti bi/ottsaga. Kép zés házon belül Az elmúlt évbe« szép eredményeket ért el az LKM és a DIGÉP a munkások továbbképzésével kapcsolatos kormányrendelet végrehajtásában. Az LKM-ben például kidolgozták a házon belüli képzés módját. Egy év alatt több mint kétezer dolgozó vett részt valamilyen továbbképzésben. Szakmai tudásuk gyarapítására több mint egymillió forintot áldozott a gyár. Az idén 50 szakember speciális képzés keretében sajátítja el a munka- és üzemszervezéssel kapcsolatos ismereteket. A továbbképzés költsége mintegy félmillió forint. Jelentős erőfeszítéseket tesznek a DIGÉP-ben is a munkások továbbképzésének megvalósítására. A gyárban legalább 800 embernek nincs meg a nyolc általános iskolai végzettsége, s ezért a tállá lat jelentős kedvezményeket ad az általános iskolai képzésbe bevont dolgozóknak. Nagy szerepe van a DIGÉP-ben a szakmasító tanfolyamoknak is. Tavaly több mint száz ilyen tanfolyamot rendeztek, hétszáz dolgozó kapott képesítést. Megindították a csoportvezetők és művezetők továbbképzését is. ll-án lesz az első Nem maradnak el a Centrum-héttők Hazánkban — külföldi példa nyomán — 1971-ben rendeztek először Centrunirhet- főket. Ezek a vásárlási akciók — mindenekelőtt az erre a napokra biztosított árkedvezmények miatt — hamar megnyerték a közönség tetszését. A Centrum Áruházak veztősege mégis azzal a gondolattal foglalkozott, hogy egy év. után beszünteti az akciót. Ám végül a vásárlók győztek: 1972-ben is minden héten volt Centrum-hétfő, itt, Miskolcon is. Most elterjedt a hír, hogy 1973-ban más akciókról gondoskodik a Centrum. • — Ez igaz is, nem is — válaszolta kérdésünkre Nagy György, a miskolci Centrum Áruház osztályvezetője. — Annyiban nem igaz, hogy ebben az évben is megrendezzük a Centrum-hétfőket, már január 8-tól kezdve. Annyiban viszont igaz. hogy űj akciókat is indítunk. Ez a Centrum Áruházak 25 éves'1 jubileumával függ ösz- sze. Az első ilyen akció mar megkezdődött: január 2. és 12. között 10 százalékos árengedménnyel árusítjuk a bébikelengyéhez tartozó árucikkeket. a női felső konfekcióruhákhoz ajándékot adunk és így tovább. Megtudtuk azt is, hogy ez az akció csak első a sorban, amelyet az év folyamán egymás után több is követ. A Világkiállításra készülnek itt Ebben az évben nagyszabású édesipari világkiállítást rendeznek a nyugat-németországi Kölnben. A kiállításon részt vesz a Magyar Édesipar is. Többek között bemutatják az 50 éves jubileumát ünneplő Szerencsi Csokoládégyár és annak diósgyőri gyáregysége ma már nemzetközi jjirü termekéit. A diósgyőri csokoladételepen mar javában készítik azokat az üreges csokoládéfigurákat (nyuszikat, télapókat, függelékeket), amelyek az elmúlt évben mintegy 10 tőkésország vásárlói körében arattak nagy sikert. Az „édes” szállítmányt camionnal juttatják el Kölnbe.