Déli Hírlap, 1973. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1973-01-04 / 3. szám

A névjegynek izgalmas olvasmány Lakásra Tárva Et*y délelőtt a földszint 3-ban A névsort december 31-én függesztették ki. Aki felkerült ró, szurkol, hogy rajta is maradjon. Aki nem találja a nevét, az bosz- szankodik, vagy tovább reménykedik, vagy rekla­mál. A tanács első kerü­leti hivatalánál idén első ízben tegnap fogadták a lakásgondokkal kopogta­tó ügyfeleket. Az 1973. évi ideiglenes lakáskiutalási névjegyzékre 893-an ke­rültek fel. A csaknem 11 ezer miskolci igénylő kö­zül az idén 544-en kap­nak tanácsi értékesítési], 349-en pedig bérlakást. ötpercenként nyüik-csu- kódík a földszinti 3-as szá­mú szoba ajtaja. A parányi előszoba zsúfolásig tele, aki később jött, az a folyosón cigarettázik. A sorukra vá­ró ügyfelek gyanakvóak, szótlamok. Előkészítik az igazoló papírokat és várnak. Félórát, egv órát. Bent, a három íróasztalos szobában érdeklődéssé .szelí­dülnek a kinti indulatok. Előkerülnek a régi akták, el­hangzanak a már sokszor el­hangzott par,aszok. Sz.-né, az egyik főelőadó hat éve „la­kásügyes'’. Most éppen egy indulatos férfival ül szem­ben. aki októberben adta be igénylését, és most már tü­relmetlen. Sz.-né szerencsére nem az, talán az ad neki erőt a finomnak egyáltalán nem mondható szózuhatag elviseléséhez, hogv egy fia­tal házaspár — az asszony­ka cuppanós csókot nyomott a nem kevésbé boldog férj arcára örömében — az imént csak azért jött be, hogy megköszönje a lakást. * Fekete, göndör hajú férfi huppan a székre. Kertelés nélkül bejelenti: azért jött, hogy az asztalt verje. öt gyereke van, de ő tart­ja el a húga két porontyát is. A sógor, akinek a Szé­chenyi utcai lakás a nevén van. elcsavargott valahová. Most tízen laknak a szoba­konyhában. A férfi szeretné saját nevére íratni a lakást, hogy nagyobbra cserélhesse. — Van bent kérvényem is, de abban nem nagyon bí­zom. Majd én elintézem, csak írják a nevemre. Tu­dom, hogy sok olyan ma­gamfajta kap lakást, aki rögtön eladja és visszaköltö­zik a putriba. Higgyék el, én komoly ember vagyok. Harmincéves lehet, nagy indulatú, hirtelen haragú. De egyszer sem csap az asztal­ra. ★ S. M., a másik főelőadó nincs „szolgálatban”. A múlt év végén mintegy ötszáz lakásígénylővel beszélt. Szil­veszter után „csak” húszán keresték meg, hogy boldog új évet! kívánjanak. Sokan ismerik, sok embert ismer ö is. Jó néhány törzsvendége van, köztük az a nénike is. aki — miután elvált — meg van róla győződve hogy volt férje mesterkedései hiúsítják meg. hogy lakáshoz jusson. Az -ideiglenes névjegyzék január 31-ig marad köz­szemlén. A végleges márci­usban készül el. miután a mostanit korrigálják a jogos és felülvizsgált kifogásokkal, továbbá figyelembe veszik a gépi feldolgozás módosítása miatt kialakuló új rangsort is. * Szerdán és pénteken a földszint 3. a panaszosok Mekkája. Tizenegyezer igény­lő között nehéz igazságot tenni. Ebben a hónapban legalább • másfélezren keresik fel a lakáshivatalt, és sokan bizony csak az ígéret remé­nyével távozhatnak. Mint például az a bajszos fiatal­ember is, aki összeveszett az anyósával, s hazaköltözött a szüleihez, a Zöldfa utcaiba. Amíg nem kap iakawt. ad­dig nem megy vissza az asz- szonyhoz és a nehéz termé­szetű anyóshoz. — Az idő a szeretem pró­bája — mondja némi ön­gúnnyal, de szeme sertaáőól még mindig a kapu alatt ki­függesztett névsort lesi. hát­ha ott találja az ő nevét, címét is. BRACItó WTVAN Ország járó diákok Sopronban A KISZ Központi Bizottsá­ga, valamint a KISZ Győr- Sopron megyei és Sopron vá­rosi Bizottsága rendezéseben az idén negyedik alkalom­mal kerül sor Sopronban az országjáró diákok országos találkozójára. Győr-Sopron, Vas. Zala és Komárom me­gye középiskoláinak és szak­munkásképző intézeteinek száz küldötte tegnap érkezett a városba, ahol elsőként Pe­tőfi Sándor emléktábláját ko- szorúzták meg. Ma a Lövérekbe kirándul­tak a fiatalok, majd a sop­roni ifjúsági házban és a vá­ros sportlétesítményeiben ve­télkedőkön vesznek részt. REFLEKTOR Ma Budapesten ülést tart a Minisztertanács. * Beremen- den ünnepi tanácsülést tart a tanács abból az alkalomból, hogy a település megkapta a nagyközségi rangot. * Be­rettyóújfaluban ma nemzeti­ségi napot tartanak. Ka­posvár északnyugati város­részében megkezdődött a be­költözés az új lakásokba, tfc Keszthelyen a helyi Vendég­látóipari Szakközépiskolában tanácskoznak a falusi KISZ- vezetök. ét Pópán ma dél­után a textilgyári művelődé­si házban Petőfi-emléküm- nepségre kerül sor. 4c Pé­csett az ország egyik legna­gyobb keKetóüzemében ma kelnek ki az else idei napos­csibék. f Miadenliidó sférmn Szovjet tudások a megelő­zés terén új fejezetet nyitot­tak a parvuhn nevű szérum- kombinatum kísérleteivel. Ez a szérum 12 betegség ellen nyújt védőoltást, s ugyan­akkor a saervezet fejlődésére is serkentő hatással van. A vakcinát Csemüsov és Piv- cserfkova kutatók egész se­reg majmon próbálták ki — bámulatos eredménnyel. Rö­videsen megkezdik a kísérle­tet embereken is. A legkényelmesebb hónap így alakították ki a szokások: a legkenyelmesebb hónap a január. Csak úgy „tedd ide — tedd oda" kell dolgozni; a leg­szorgosabb a december, a hajrá! — amikor is nem ritka a majdnem dupla műszak. Az ipar értékesítése 1971 januárjában több mint 20 mil­liárd forinttal volt kisebb az 1971. decemberinél. Ez 100 ezer munkás egyhónapi termelési értékének felel meg. Tehát ugyanaz a technikai és emberi kapacitás adott 20 milliárddal többet decemberben. Mit ..csinált” ez a kapacitás januárban? Aztán mit ..csinált” ugyanez a kapacitás 1972 júliusában? Ugyanis tavaly júniusról júliusra az ipari termelés 108 szá­zalékról 94-re csúszott vissza. Az ipar a tervet 1972-ben is teljesítette. Úgy tűnhet tehát, hogy a januári és júliusi hullámvölgyet sikerüli ellen­súlyozni. Hol itt akkor a veszteség? Hiszen a negyedévi, év végi hajrákkal azt „hozták vissza”, ami elveszett! Csakhogy nem így van ez! Nem azt a 10—20 milliárdot, hanem egy másik 10—20 milliárdot. erővel, plusz idővel. Ez ugyan lény­leges termelés, egy most már többe fél nem használható, ki­használatlanul maradt kapacitás melléit. Ha egy perc a maga hasznát nem hozza meg, úgy szalad el, hogy áll a gép. az ember akkor az a perc haszontalan marad már véglegesen. Ez a lényege a dolognak! A többi közt ezért nem lehet ki­békülni a túlórával sem. Elsősorban nem azért rossz a túlóra, mert nem vesz részt benne mindenki — csak a szűk kapacitású helyeken dolgo­zók —, viszont az egész kollektíva béralapját érinti. Még csak azért sem olyan nagy baj a túlóra, mert elfarasztja az em­bert. hanem sokkal inkább azért, mert — a termelés ilyen egyenetlensége mellett — a legtöbb helyen és esetben nem is hoz új értéket. Egyszerűen január helyett decemberben készül el a munka. eg.V műszak helyett másfélben. Ha egész évben ütemes a termékkibocsátás, és decemberben — túl­órával — még pluszt adnak valamelyik gyárban, mert ki­derül. hogy arra szükség van a fogyasztásban — akkor az még jó is. Csak a januári, júliusi leállások helyettesitesére nem jó. Az külön megfontolandó, hogv- az időszakos hajrák milyen egyéb veszteségek okozói. A kapkodás rontja a minőséget, a fegyelmet, növeli az anyag- és segédanyag-felhasznalást es így tovább. Nem könnyű úrrá lenni az egyenetlenségen. Van ebben megszokás is. így a főkönyvek zárásához való igazodás: december 31-ig ki kell „seperni” a gyárat, aztán januárban erőt gyűjtünk, az már nem látszik a mérlegben. A számvitel valóban megkívánja a munka szakaszos össze­gezését. de ettől még nem kellene kifosztani a nyersanyag­es félkészáru-raktárt. Azaz, ugyanúgy lehetne gondoskodni a fel töltésükről decemberben is, mint októberben. Akkor ja­nuárban simán kezdődhetne a munka. — Ha tartalékokat képezhetnénk! — sóhajtotta a sazda- sagi igazgató, amikor a témáról beszélgettünk, arról, mi mú­lt« a gyáron, es mi nem. az ütemesebb munka megszerve- zeseben A készletek azonban. — az indokoltak, a jogosak is n-5h?Ü;k a nyarakat. A Központi Bizottság novemberi allasioglalasa ezert nem véletlenül írja elő az eszközlekötési járulék rendszerének felülvizsgálatát... Az eszközlekötési járulék megszuntetéseig vagy módosításáig azonban még egv. két ev eltelik. Ez természetes is. Viszont itt van 1973. január A legkenyelmesebb hónap. Ha nem figyelünk oda most is kényelmes lesz. s ezzel elindul a lavina, végig az éven: dagad a hátralék, míg decemberben majd, erőfeszítéssel, túlórákkal újból mindent „rendezünk” ... Az egészségügy statisztikája Az Egészségügyi Míniszéri- umban tájékoztatást adtak arról, hogyan alakult az el­Ugyanigy ás m&skáppan is A taxisofőrnek is igaza van Hangdobozok tengerenfúlra A székesfehérvári Videoton gyár 1973-ban az előző évi­hez képiest mintegy hét szá­zalékkal növeli híradástech­nikai gyártmányainak meny- nyiségét. Az új évben össze­sen 215 ezer televízió, 203 000 rádió és 134 000 hangdoboz készül Székesfehérváron. A televíziók közül elsősor­ban a nagy sikert aratott Electron-család tagjait és a Minivizort. a rádiók közül a Siriust, a Zsiguli kooperáció keretében készülő autórádiót és a Kapios sztereo készülé­keket gyártják. 1973-ban tovább fokozódik a Videoton híradástechnika exp>ortja. A tervezett 1.6 mil­liárd forint értékű termelés nagy része külföldön talál gazdára, 1973-ban a szocialis­ta országokon kívül Európa csaknem valamennyi államá­ba és Észak-Amerikába is szállít televíziókat, rádiókat es hangdobozokat a Videoton gyár. II. A világot a befejezetlenseg érzése viszi mindig előre. Egy nappal korábban egy riport végére írtam: a témát foly­tatni ke;l. folytatni fogjuk. Es tegnaptól máig már javíta­nám a mondatomat: a gondo­latot folytatni kell, a témát folytatni fogjuk. Azt. hogy mi a különbség a kettő között, egy tehertaxi vezetőjétől ta­nultam meg. — Nézze, nekem valame­lyik nap bedobtak a postalá­dámba egy statisztikai össze­állítást. A hivatal udvariassá­ga ez. Számokat közöl arról, ahogyan élünk. Ha én a ki­mutatás szerint élnék, akkor megnézhetném magam. A munkából származó általános jövedelem 16 135 forint. Eh­hez jönnek a társadalmi jut­tatások: egyéb forrásból származó jövedelmek, a ter­mészetbeni társadalmi jutta­tások. Az összes jövedelem majdnem huszonháromezer forint. Én Diósgyőrből járok be. Csak a közlekedésre el­költők ezerkétszáz forintot. (A statisztika se mond mást!) A koszt? Menjen az asszo­nyok közé, tőlük kérdezze meg. Olvastam maguknál egy számadást abban az volt, hogy egy háromtagú család reggelije kijön tizenöt torint- ból. Nem jön ki. Ha a csa­ládból egy ember fizikai munkát végez, akkor már nem jöhet ki. És nézze meg az árakat! Ez van az embe­rekben. amikor arról panasz­kodnak. hogy a vállalatnál nem megy valami, hogy rosz- szul gazdálkodnak. Mert nem élünk mi rosszul, de ha egy­szer megszoktuk a jót, akkor azt várnánk, hogy ma sokkal jobb legyen, mint tegnap. • • Kerülgettük a kerékpároso­kat. a gyalogosokat es nekem a tegnapi riport folytatása volt a fejemben. Szándéko­san kerestem jó vállalatot. A Dél-borsodi Termelőszövetke­zetek Építő-Beruházó Közös Vállalkozása ilyen. Balogh István kőműves brigád vezető mondta: — Igen. jártak itt a festők, még az ajtókat is legittelték. Hogy miért mentek el, azt nem tudom, de én régi epitő- munkás vagyok. Dolgoztam nagyobb vállalatnál. Igaza van. a tisztességes melost dü­híti,-ha-áll a~ gép, ha all a másik, ha várni kell az anyagra. Viszont az is termé­szetes, hogy a munkás nem lát mindent. A borítékot lát­juk. az a fontos, hogy a pén­zünk ne legyen kevesebb. — Csak ez a fontos? — Nem, de gondoljon atya, hogy mi történik akkor, ha mindenki beleszólna a ter /e zésbe, a szervezésbe? Nálunk nincs baj a borítékkal. Ha az ember a kis hibák miatt bosz- szankodik, akkor már meg­közelíti azt, amivé lennünk kell. Ez a festő-történet anya­giakban nem jelentős. Amíg idejöttek, elmentek, az mun­kabérben sok. a mi fizetésünk nem múlik ezen. Ha bosszant, az csak azért van, mert jól érezzük magunkat... • • — De menjen el egy na­gyobb vállalatnál dolgozó munkásokhoz. Hasonló példát számtalant talál. Ma délutánra egv nagy épí­tő vállalat munkásszálójában beszéltem meg találkozót. A taxisofőr számadását viszem magammal és a már megírt példát, hogy megtaláljam a közöst az otthoni és a mun­kahelyi számadásokban. B. G. múlt esztendőben az ország lakosságának egészségi álla­pota. Kedvező jelenség, hogy to­vább csökkent a tbc-halandó- ság. valamint az újonnan nyilvántartásba vett tüdőbe­tegek száma. Kevesebb volt az egyéb fertőző betegség is, és tovább mérséklődött a rosszindulatú daganatok, a központi idegrendszerre ható érsérülések, a tüdőgyulladá­sos megbetegedések száma. Ugyanez vonatkozik a foglal­kozási megbetegedésekre is. Kevesebb volt a vérhas, a gyermekbénulás, a bárány- himlő, a tetanusz a fertőző kötőhártya-gyulladás is. Vál­tozatlanul alacsony a para- tífusz, a diftéria. a szamár­köhögés előfordulási aránya. Az 1972-es adatokból az is kitűnik, hogy némileg emel­kedett az élve születések szá­ma. kedvezően alakult a cse­csemőhalandóság (32 ezrelék). Csökkent az összes vetélések, ezen belül a művi vetélések száma is. Ugyanakkor kedvezőtlen jelenségekre is rámutatnak a tavalyi statisztikai adatok. Ezek közé tartozik a halálozá­sok számának tovább emel­kedése, amit elsősorban a szívbetegség, és a magas vér­nyomás miatt meghaltak l nagy száma idézett elő. Ez összefügg az 1971-ről áthúzó­dott influenzajárvánnyal is. Feltűnően sok ételmérgezés történt: fél év alatt 2420-an betegedtek meg emiatt. Ezen belül a gombamérgezettek száma háromszorosa volt az 1971 első félévinek. Emekedett az orvosi körze­tek járóbeteg-forgalma. A szakrendelői orvosi hálózat tagjai 30 millió kezelest vé­geztek. a fekvőbeteg gyógyin­tézetekben pedig 900 000 be­utaltat kezeltek fél év alatt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom