Déli Hírlap, 1973. január (5. évfolyam, 1-26. szám)
1973-01-26 / 22. szám
Valamit tenni keit! — De mit ? (H.) Változatok kapura Folytatjuk ..hozzászólásunkat"’ Barcs Sándornak, a Magyarország január 21-i számában megjelent cikkéhez. A cikkíró által 10 pontba foglalt szabálymódosító javaslatok legérdekesebbjének a következő ígérkezik: ® Onnan rúgják a izög- letét, ahol a labda elhagyta a játékteret. (A javaslat elemzésekor az idézett cikk írója felveti, hogy annak megtételekor nem gondoltak a kapu fölött kimenő labdával. Tehát azzal, hogy ilyen esetben honnan rúgják be a labdát a játéktérre. Véleményünk szerint nemcsak ez, hanem a kapufa mellett kiment labdák is problémát okoznak, hiszen ez a szabály szembekerülne az 5-ös terület kapust védő jellegével. Ez a módosítás tehát csak úgy lenne bevezethető, hogy érvényessége csupán a saroktól az 5-ös vonalig terjedjen, s egyebekben a régi szabály alkalmazandó oly módon, hogy a kapu fölött, illetve az 5-ös területen belül a kapu mellett kiment labdákat az alapvonal és az 5-ös vonal találkozási pontjáról lehessen belőni. Ez a módosítás sem szükséges azonban akkor, ha az általunk a B. pontban javasoltakat vesszük figyelembe.) O Rendeljék el a tilalmat a sorfal felállítására a szabadrúgásoknál. (Helyes az az okoskodás, hogy ennek a javaslatnak a bevezetése kiküszöbölne egy sereg sportszerűtlenséget, huzavonát, időhúzást. Csakhogy... Amíg a jelen helyzetben a játékvezetőnek egyetlen falba tömörült öt-hat játékossal kell most „küszködnie”, addig a „fal nélküli” rendszerben ezek a játékosok külön- külön. egymástól távol próbálnák meg ugyanazt tenni, amit most együtt tesznek. Játékvezető legyen a talpán, aki a „szétszórtan .szabálytalankodókat” rendre tudná utasítani. — Erre is található megoldás az alábbiakban.) Nagyobbítsuk meg a kapukat. (Ninos különösebb értelme a módosításnak, hiszen akkor a büntetőpont távolsága is kérd esesse válna. Szerintünk legfeljebb kerekítésről lehetne szó; 7,50x 2.50 méter legyen a kapu belső mérete.) A felsorolt és elemzett 10 pont számos olyan ötletet tartalmaz. amely valóban elősegítené a játék fejlődését. Az általunk kifogásolt problémák megoldására a következőket javasoljuk (lásd a mellékelt ábrát is). Szerintünk kétféle elképzelés is megvalósítható: „A” VARIÁCIÓ Szüntessék meg a 16-os vonalak által határolt területet. Szüntessék meg a sarokrúgás helyét jelző negyed- köríveket és a kezdő kört. Osszák a pályát 9 méteres sávokra. Minden 9 méteres sávot szaggatott vonal jelöljön, kivéve az alapvonaltól 18 méterre levő vonalakat, ami tulajdonképpen a másfél méterrel előretolt 16-os vonal meghosszabbítását jelentené. Ez a pályajelzési rendszer megoldaná a sorfalproblémát, hiszen az ..új szabály” szerint az egyes sávokban elkövetett szabálytalanságok esetén a vétkes csapat játékosai csak a következő sáv határán túl helyezkedhetnének el. s a labda előrevihető lenne az eset helyéről — az ellenfél kapuja felé '— a következő szaggatott vonalig. A „18-as” vonalon belül minden „közvetlen szabadrúgást” igénylő esetben 11-est kell rúgatni. Partdobás nincs. helyette partrúgást kell elvégezni Az alapvonalon kiment labdát onnan kell berúgni, ahol a pályát elhagyta, kivéve azokat az eseteket, ha a labda az 5-ös területén, vagy a kapu felett hagyta el a pályát. Ilyenkor a berúgás helye az 5-ös és az alapvonal találkozási pontja. A 18-as vonalakon belül nincs les, de van mindenütt a középpályán, azaz a két 18-as vonal között. „B” VARIÁCIÓ Ezt a variációt, a kapuk, illetve az alapvonal mögötti szaggatott vonalak jelzik. Azaz: az alapvonal mögötti 9 méteres sáv is a pálya része lenne, ott is lehetne játszani. s ebben az esetben nem okozna problémát az, hogy honnan kelljen berúgni a „hátsó” alapvonalról a labdát. Számtalan izgalmas helyzet kialakulása rejlik ebben a javaslatban, hiszen rendkívül érdekes jelenetek alakulhatnának ki például egy kapu fölött beívelt ,.sa- rokrúgás”-nál. Ez esetben természetesen gondoskodni kellene a kapuk hátsó rögzítéséről s esetleg az 5-ös terület kapu mögötti meghosszabbításáról . Meditációnkat azzal zárjuk. amivel kezdtük: az is lehet, hogy mégis igaza van Barcs Sándornak összegező mondatában, mely szerint: „A jó futball legfőbb titka a jó játékos!” HORVATH KALMAN A „tollas szurkoló” perc Belő Horizonte brazil város bírája előtt megjelent egy papagáj, gazdája kíséretében. A vád az volt a madár ellen, hogy minden éjszaka fülsértő hangon ezt rikoltja: góóóóól... A szomszédok kezdetben szép szóval megpróbálták rábírni a papagáj gazdáját arra, hogy fékezze a „tollas szurkoló” fut- ball-indulatait. Ám amikor látták, hogy semmi sem történik. a bírósághoz fordultak, és követelték, hogy éjszakai csendhá borit ás címén indítsanak pert a „gazdi”, senor Adolfo Gulztein ellen. A bíró helytadott a szomszédok kérelmének és kimondta az ítéletet: a gazda vagy eltávolítja a „lelkes” madarat, vagy havonta 400 cruseirót (kb. 2100 forint) fizet büntetésként. Az ítélet ellen senor Gulztein fellebbezett, ám ugyanakkor kijelentette: ha újból elmarasztalják, inkább megfizeti minden hónapban a pénzbírságot, de nem válik meg kedvenc madarától. A DH tippjei A totó 4. számú szelvénye új csemegét ígér a tippelőknek: rajtol az A osztály mezőnye. A „tavaszi” első forduló érdekessége az, hogy a legtöbb mérkőzés a vendégcsapat sikerét ígéri! Mindenesetre biztosnak látszik, hogy ezúttal igen kevés lesz az l-es! A DH ÍGY LATJA: 1. Atalanta—Cagliari x 2. Fiorentina—Sampdoria 1 3. Internazionale—Lazio l 4. Juventus—Bologna 1 5. Lancrossi—Torino Palermo—Milan 2 7. Róma—Verona 1 8. Ternana—Napoli 1 9. Maceratese—Spezia x 10. Massese—Aquila 2 11. Ravenna—Lucchese 2 12. Rimini—Viareggio 2 13. Sambenedettese—Modena 2 Pótmérkőzések: 14. Alessandria—Venezia 1 lő. Padova— Legnano x 16. Trento—Savona i Nemcsak a MEMTE érdekeiről van szó! Megírtak egy levelet... Monte-Carlóban bábmúzeum nyílik, összesen 400 bábut, 87 automata bábut és 2000 különféle tárgyat állítanak ki, amelyek a XVIII. századi és a XIX. század eleji mindennapi életet, szokásokat és * ruhákat ábrázolják. A látogató előtt, miniatűr formában, a kor szokásait ábrázoló „zsánerképek” bontakoznak ki. Számos kiállítási tárgy mozog, a bennük elrejtett szerkezet segítségével: például egy ügyvéd heves taglejtések kíséretében védőbeszédet mond, egy zenész clavecinen játszik, s bohócok és zsonglőrök mutatják be számaikat. Amikor még féltek a pápaszemtől Az emberiség talán egyik legáldásosabb találmányát, a szemüveget a tizenharmadik században Cszak-ltáliában találták fel. A velencei tanács már 1301-ben rendeletileg szabályozta a szemüveg készítéséi. A tizenötödik század második felében a könyv- nyomtatás feltalálása adott nagy lendületet elterjedésének. A Duna tájára — a történészek szerint — a tizennegyedik század közepe táján került a szemüveg, amikor az Anjou uralkodók alatt megerősödött az északitáliai kapcsolat. Közvetítői az akkor Magyarországon már 38 kolostorral rendelkező, tudományt művelő domonkos rendi szerzetesek lehettek. A tizenötödik század végéig — amint a korabeli festmények is megörökítették — általában a szegecselt „pápaszem” volt használatos, övön függő tokkal. A bőrkeretü szemüveg a tizenötödik század végén tűnt fel. A pápa- szemekről és , a szemüvegkerclek készítéséről szóló legrégibb hazai írásos emlékeket a Nádas- dy család leveles- és számadáskönyve) őrzik. Különösen érdekesek a budai várban talált tizenhetedik századbeli szemüvegkészítő műhely — vagy kereskedés — régészeti leletei, amelyek közül kiemelkedik az ezüstkeretes, kristálylen- esés, csuklós szemüveg. Érdekes azonban, hogy még a tizenhatodik században is idegenkedtek a szemüveg használatától. Az egyik püspök így írt erről: „Szeretnék a szembajomon segíteni, ha nem kellene félnem, hogy az orvosságban több veszély rejlik, mint magában a bántalomban”. A tizennyolcadik század közepére azonban jobban megismerték a szem anatómiáját, és a szemüveg látásjavító hatását. Először az oktatás, majd az egészség- ügyi felvilágosító irodalom segítségével üzentek hazánkban is hadat a korábbi maradi felfogásnak. Fagyálló halak A sarki tengerekben eiő halak nem fagynak meg abban a vízben, amelyben sok más halfajta fagy halált szenvedne. Mégpedig azért, mert szervezetükben van egy természetes „fagyálló” anyag: olyan mennyiségű proteint halmoznak fel, ami megakadályozza — egészen mínusz 2 fokig — a jég'képződést. Tavaszra sem csírázik ki A Budapesti Központi Élelmiszeripari Kutató Intézetben a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség támogatásával több mint tíz éve kísérleteznek az atomenergia élelmiszeripari felhasználásával. Többek között megvizsgálták, hogy a különböző mikroorganizmusok hogyan reagálnak a sugárzásra. A kutatók tapasztalatai szerint a legnagyobb gyakorlati sikere a sugárzásos bur- gonyatartósításnak lesz. Így elérhetik, hogy még a tavasz végére sem csírázik ni az étkezési gumó. megtartja friss, tömör állapotát. Egyben ezzel az eljárással 15—20 százalékos burgonyaveszteség takarítható meg. kidolgoztak egy olyan módszert is, amely- lyel a leszedett gyümölcsök tartósítási idejét hosszabbítják meg, egy másik eljárás a különböző vetőmagvak kihajtását gyorsítja, egy további pedig egy-egy növény tenyészidejét rövidíti le. Meglékelték a koponyáját? Január l«-i számunkban „Kiadták — nem adták” címmel foglalkoztunk a kedvezményes átigazolások által kavart „népvándorlási” hullámokkal. Többek között megírtuk, hogy erélyes intézkedésekkel véget kellene már vetni a fővárosi egyesületek egészségtelen vonzási hatásának, különösen akkor, ha az nem a sport-, hanem a személyi érdekekhez kapcsolódik. Írtunk azon intézkedés szükségességéről is, mely arra irányulna, hogy ne lehessen olyan vidéki szakosztályokat szétszedni, melyek egy egész város sportját képviselik a legmagasabb osztályban. Akkor Molnár Annára gondoltunk, s joggal tartottunk attól, ami most bekövetkezett. A MÉMTE válogatott versenyzője levélben jelentette be klubjánál és a MOATSZ- nál. hogy a jövőben nem kíván miskolci színekben szerepelni! Dargai István, a MÉMTE elnöke a „Molnár-üggyel” kapcsolatban a következőket nyilatkozta: — Január 13-án öttagú elnökség foglalkozott Molnár Anna átigazolási kérelmével. Ügy döntött, hogy a játékost nem adja ki, de ugyanakkor el kell vele beszélgetni, s mindent megpróbálni, hogy problémái megoldódjanak, mert a cél a válogatott aportoló versenyzési feltételeinek mindenképpeni biztosítása. A döntés eiőtt az elnökség tagjai megvizsgálták és megvitatták a tíz éve Munkás-színekben nevelkedett fiatal érdekeit, s azokat megpróbálta összeegyeztetni a klub és nem utolsósorban a város sportérdekeivel. Lényegében azt tartottuk szem előtt, hogy Molnár Anna sportteljesítményével, mely ugyan egyéni jellegű, ne csak saját magának, hanem a MÉMTE-nek és Miskolcnak is dicsőséget, elismerést hozzon a továbbiakban, és sok örömet okozzon e sportág minden kedvelőjének. A döntés előtt vállalatunk párt- és gazdasági vezetőivel, valamint a megyei és városi pártbizottságok illetékeseivel is beszéltünk e problémáról, tehát a végleges határozatot sokoldalú vizsgálódás és tárgyalás előzte meg. Mi ezt Molnár Annának is elmondtuk, s ő ennek ellenére azt válaszolta, hogy így sem látja biztosítottnak itt a továbbfejlődését: mindenképpen Budapestre akar távozni! Ugyanakkor az elnökségi ülés előtt néhány héttel még határozottan nem nyilatkozott ilyen irányú szándékáról, sőt, egy ízben a sajtóban is olyan nyilatkozatot tett, mely szerint: „Ha nem adnak ki, akkor sem állok le!” Mi erre is építettünk. Nem csoda* ha villámcsapásként ért bennünket az írásbeli nyilatkozat, hiszen ezzel a klubhűséget, a városhoz való ragaszkodást adta fel. Elhatározása ilyen formában azt tükrözi, hogy csupán egyéni érdekeit igyekszik érvényre juttatni, jóllehet számításait nálunk is legalább annyira megtalálja, mint Budapesten. Sajnos, a főváros vonzása nála is érvényesül. és inkább feladja az átigazolás időtartamára — legalább egy évre — a válogatottban vagy más nyilvános mérkőzéseken történő szereplésének lehetőségeit, csakhogy Miskolcról elkerülhessen! Sportnevelése a MÉMTE- nek ez alatt a tíz év alatt -több mint százezer forintjába került — edzői munkaórák. versenyeztetés, utaztatás, felszerelések stb. —, mi mégsem az anyagiakat sajnáljuk, hiszen a magyar női asztaliteniszsportnak ilyen áldozatok árán is adtunk egy kitűnő játékost. Féltjük azonban a klub és a város sportérdekeit. mert Molnár Anna nélkül nálunk e sportág még azelőtt elsorvad, mielőtt a mostani fiatalok beérnének. Igaz, a 31. sz. Építők sportköre Ruzsinszkyt és Ro- sánszkyt felajánlotta Molnárért cserébe, de mit érünk mi olyanokkal, akik jelenlegi csapatukba kiegészítő játékosként sem tudtak ez ideig bekerülni? És ezt a cserét is csak január 11-én ajánlották, amikor már ütőképesebb játékosok után nézni sem volt időnk. Sajnos amitől féltünk, most bekövetkezett. Molnár Anna leállt, elmegy tőlünk, de ezzel Miskolc asztalite- niszsportja is szegényebb lesz egy kitűnő képességű játékossal. egy igazi vezér- egyéniséggel ! (Az ügyre a továbbiakban még visszatérünk.) MONOSTORI GYULA Az abruzzói hegyekben folytatott ásatások során a régészek 2,10 méter hosszú női csontvázra bukkantak. A halál okát nem tudták kideríteni : a koponya szét volt fűrészelve, a koponyafedél a csontváz mellett feküdt; a vasrudat szorító két kéz a mellkason összekulcsolva. Valószínűleg ősi szertartás vagy pedig régi koponyaléke- lési technika nyomairól van szó. r Újévi bárányok + A balmazújvárosi Vörös Csillag Tsz-ben 300 bárány szüle. tett az új évben. Ha elérik a 30 kg-os súlyt, peesenyebár»s nyokként exportálják őket. A bábu védőbeszédet tart
