Déli Hírlap, 1973. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1973-01-03 / 2. szám

Űj kézilabdaszabályok, más bajnoki rendszer Mit m<n>nd a ssak felügyelő ? A sportcsarnok küzdőterén éppen a kanizsai lányok vív­lak ádáz csatát a győriekkel, »miikor Toros Károly szak- felügyelő mellé telepedtem azzal az elhatározással, hogy a kézilabdázás időszerű kér­déseiről interjút készítsek '’ele. De mielőtt feltehettem volna az első kérdést, Ká- roiv bácsi akaratlanul is a téma közepébe vágott. — Látod — mutatott a játéktérre —. ilyen eset az új szabályok bevezetése után már nem fordulhat elő! Most a vétlen csapat bűnhődött. A példát egy szaöélytalan csere szol eáltatta, melyet a győriek abban a pillanatban hajtottak végre, amikor a labdái éppen elvesztették. lenlös változásokra kerül sor. Mi tette ezt szükségessé? — Egy sportág erejét a nemzetközi porondon való helytállás határozza meg — adta az indoklást a szakfel­ügyelő — és túlzottan jó ered­ményekkel mi bizony évek óta nem dicsekedhetünk. Vá­logatott és klubcsapataink szereplésére erősen rányomta bélyegét a teremmérkőzések hiánya. A sportág vezető or­szágaiban minden jelentős kézilabdaesemény teremben zajlott le. a mi lehetőségeink viszont a szabadteret igé­nyelték. — E tekintetben most már nálunk is lényegesen válto­zott a helyzet. + Tőrös Károly Felgvomil a iálék — Április 15. után — foly­tatta Tőrös Károly — karfel­emeléssel kell jelezni az ilyen szabálytalanságot, de az ítél­kezés nem előzheti meg az akció befejezését. — A szabályok korszerű értelmezése alighanem más esetekben is döntő lesz. De valóban lényegesen gyorsul-e a játék? — De még mindig nem kellő mértékben! Ezért hatá­roztunk úgy — lehetőségein­ket felmérve —, hogy foko­zatosan átalakítjuk bajnoki rendszerünket, melyben a leglényegesebb a létszámmó­dosítás. az NB IIT. létrehozá­sa és a „harmadik” fordulót jelentő, de külön értékelésre kerülő terembajnokság foko­zatos bevezetése lesz. — Ha lehet, akkor ezt rész­letezzük. két alcsoportbajnok közül az egyik feltétlenül más megye­beli lesz? — Hűha ... Ez elkerülte a figyelmünket, pedig minden lehetőséget számba vet­tünk . . . De hát azért terve­zet a tervezet, hogy változ­tassunk rajta. Erre is talá­lunk majd megnyugtató meg­oldást. MONOSTORI GYULA Verseny vagy cirkusz? Az AFP francia hírügy­nökség az 1973-as esztendő kiemelkedően érdekes sport- eseményei közé sorolja azt a találkozót, amelyet február 19—20-án rendeznek Flori­dában, és amelynek mező­nyét olyan egykori és mai aktív profik alkotják,' mint a francia Jean Claude Killy háromszoros olimpiai síbaj­nok. az ameriKai Joe Frazier nehézsúlyú ökölvívó világbaj­nok, Cary Player dél-afri­kai golfozó. Rod Laver auszt­ráliai teniszező, Stan Mikita kanadai jégkorongozó. Johnny Unitas, az amerikai futball egyik nagysága. A szuper-összecsapás tétje nem kevesebb, mint 122 000 dollár. Érthető, hogy a felso­roltak — és a még nem em­lített indulók — nem ked­venc sportjukban mutatják be képességeiket, hanem 100 méteres gyorsuszásban, illet­ve vágtafutásban. három ki­lométeres kerékpárverse­nyen. asztali teniszezésben és súlyemelésben! A rendezők még további öt versenyszám beiktatásán törik a fejüket. A kikötés csupán az, hogy egyetlen induló választott sportágával se egyezzék. Az ötletből bizonyára ki­tűnő cirkuszi produkció szü­letik — csak éppen nem verseny ... Az első tétmérkőzés — Feltétlenül! Különösen az új partdobási mód élénkíti majd a sorok rendezését. Ez­zel akár a saját alapvonal mellől is helyzetbe hozható egy gyorsan induló játékos. Rövid idő múlva újabb „szabálymagyarázási” eset is adódott. A kanizsai kapus egy pontatlan győri indítást a félpályán túl csípett el, majd a labdát kicsit vezet­gette. s hirtelen az ellenfél kapuja felé dobta. — Ezt is tiltja az új sza­bály. A kapus sem védő, sem támadó szándékkal nem jö­het túl a félpályán. — S vajon mit tesznek a sportszerűbb légkör kialakí­tásáért? — A legjelentősebb válto­zás a „progresszív” kiállítá­sok bevezetése. Ismétlődő azonos szabálytalanság ese­ten növekszik a „pihenőidő”! Ez egy ideig bizonyára kétélű fegyver lesz, hiszen — elein­te — hazai játékos esetében a hevesebb, a szabályokat kevésbé ismerő szurkolók körében a „progresszivitás” biztosan ellenkező hatást vált majd ki... f Teremben i$... — Általános megelégedést keltett a hír, hogy a sportág tntjnoki rendszerében is je­Miért kell az NB III.? — Ez még csak tervezet, annak ellenére, hogy az MTS elvi hozzájárulását már meg­kaptuk. Tehát 1975-től az NB I. mezőnye 12-re csökken, hogy így jobban felkészül­hessenek a csapatok a nem­zetközi erőpróbákra és a te­rembajnokságra. A csapatok így is 55—60 mérkőzést ját­szanak majd évente!.. Az NB I. B az érlelő, összeková­csoló osztály: több játéklehe­tőséget kell tehát teremteni. Felemeljük a létszámot lé­re... Az NB II-ben nem lesz változás, marad a háromcso­portos. 12 csapatos létszám . . . Az NB III. felállítását egyre sürgetőbben követeli, hogy már évek óta valamennyi megyében van egy 3—4 csa­patból álló élmezőny, amely mögött meglehetősen nagyűr tátong. Ezért kell három­négy megye legjobb csapa­tait összehozni. Anyagilag sem kerül ez lényegesen töb­be, mint a megyei bajnokság, és megszűnik az igazságtalan osztályozó rendszer is. — És mi történik akkor, ha az NB 11-ből azonos me­gyebeli két csapat esik ki, hiszen a helyükre felkerülő A labdarúgó-bajnokság rajtjára még jócskán kell várnunk, de két borsodi együttes — az ország más harminc csapatával együtt — máris sokat gondol az év első tétmérkőzésére. Az MLSZ-ben ugyanis elkészült a Magyar Népköztársasági Kupa február 21-én sorra kerülő fordulójának sorsolá­sa, melyben már az NB I- es csapatok is pályára lép­nek. Borsodból a legjobb 32 A VIII. téli úttörő-olimpia terem baj n oksaga i n ak színhe­lye Orosháza lesz. Január 3—6. között ott lépnek küz­dőtérre azok a kis „olimpi­konok”, akik a megyei és ter rületi bajnokságok során asztaliteniszben, sakkban és birkózásban jogot szereztek a legmagasabb szintű úttörő­viadalon való indulásra. Me­gyénket ezúttal meglehető­sen kis létszámú gárda kép­viseli, de ez is képes a múlt évi, Karcagon megrendezett nagy seregszemlén elért si­kerek tnegismétlésére. Az erő­viszonyokat ugyan nem is­merjük. de az asztaliteni­szező Kriston és Széles, a sakkozó Kurucsai és Peter- csák, valamint az „egy szem” birkózó Molnár érmes helye­zésében bízhatunk. Kis „olimpikonjaink” teg­nap reggel keltek útra, s Budapesten csatlakoztak a többi megyék versenyzőit szállító különvonat utasai­hoz. Orosházára is rendben, együttes között az NB I-es DVTK-n kívül már csak az NB II-ben szereplő Kazinc­barcikai VSE küzd a tovább­jutásért. Megyénk két csapata ked­vezőnek látszó sorsolást ka­pott. A DVTK a megyei I. osztályban játszó Barcsi SC ellen lép pályára az alacso­nyabb osztályú együttes ott­honában, míg a KVSE az NB I-es Komlói Bányász csapatát fogadja. kényelmes utazás után ér­keztek meg, s ma már „po­rondra” is lépnek. A borsodi válogatott név­sora: Sakk-leánycsapat:, Pe- lercsák (Pálháza), Birinyi (Mezőkeresztes). Kurucsai (Felsőzsolca). Fiúk: Aranyosi (Vizsoly), Váradi (Szerencs), Toszeczkv (Mezőkeresztes). Asztalitenisz: Kriston (Mis­kolc, 40. sz. ált. iskola). Gu­lyás (Miskolc, 11. sz. ált. is­kola), Széles (Ózd). Birkó­zás: Molnár (Miskolc, 16. sz. ált. iskola). Miskolc leány sakkcsapata: Béres (34. sz. ált. isk.), Mezősi (4. sz. ált. isk.), Bagdi (16. sz. ált. isk.). Fiúk: Haraszti (6. sz. ált. isk.), Sándor (30. sz. ált. isk.), Lovász (35. sz. ált. isk.). A csapatban „veteránok” is akadnak, akik már harma­dik olimpiájukon szerepel­nek. A sakkozó Peteresák és az asztaliteniszező Kriston már két úttörőolimpián vett részt. M. Gy. Lerros«Iohiis VAS ÉS ACÉL Termelőeszköz Kereskedelmi Vállalat EREDMÉNYEKBEN ÉS SIKEREKBEN GAZDAG BOLDOG ÜJ ÉVET KÍVÁN MINDEN KEDVES VÁSÁRLÓJÁNAK Elutaztak a kis olimpikonok iMinden{é1e Nem sikerült a szökés Hiába minden — a „do­boz’’ nem jutott ki az épü­letből. Mégpedig az a doboz, amelynek nagysaga 70x45x50 centiméter és Hamburg egyik börtönének rabjai ké­szítik az egyik szállítási vál­lalat részére. Klaus Dailey, a 170 centi­méter magas, 68 kilós. 25 éves rab börtönmunkája közben arra a gondolatra ju­tott. hogy egy ilyen doboz­ban öt is kiszállíthatnák a dutyiból. Aztán a cég mit sem sejtve feladná valahová, ő pedig a távoli állomáson, az éj leple alatt, kimászna a dobozból. Mindent elő is készített gondosan, nagy nehezen be­le is bújt az egyik dobozba, csak arra nem számított, hogy teste kissé túlságosan ..dagadttá” teszi a dobozt és ez feltűnhet valakinek. Egy őr fel is nyittatta a gyanús dobozt, amelyből azután fé­lig megfulladva, sápadtan, kígyóemberhez hasonlóan összecsavarodva kiesett a peches szökevényjelölt. (máté) Japánban alig épül lakás Hivatalos adatok szerint 1968-ban csupán a három .legnagyobb japán városban 2 260 000 lakásra lett volna szükség. A második középí­tési tervek szerint (1971— 1975) az országban 9 500 000 új lakás felépítését tervez­ték, ebből azonban csak 644 450 fog elkészülni. Az említett adatok nem szólnak sem a szobák zsúfoltságá­ról. sem az építkezés minő­ségéről, ugyanakkor Japán­ban valósággal dühöng a te­lelés pekuláció. Mit árul el a száj? Egy külföldi lapban olvas­tuk: mit kell tudni a száj­ról. Talán igaz, talán nem. Tehát: Ha a száj szélessége fér­fiaknál meghaladja az 5,7 centimétert, nőknél pedig a 4.9 centimétert, erős „földi étvágyról”, a társasági élet szeretetéről, mohóságról be­szél. A kis száj (férfiaknál 5,3. nőknél 4,5 centiméternél ki­sebb) diszkréciót, szemér­mességet, aggodalmaskodást jelent. A vékony, száj a rosszmá­júság jele. A kis, előreugró ajak tu­lajdonosa szeretette vágyik. Az előreugró alsó ajak in­gerlékenységet, az előreugró felső ajak pedig szentimenta- lizmust jelez. A befelé ívelő száj erős jellemről és önuralommal rendelkező egyéniségről vall. Ha valaki a felső ajkának a közepét rágja, az szexuális kielégítetlenséget jelent. Az egyiptomiak megelőzték Kolumbuszt? Az antropológusok a múmiák beható vizsgálatából kíván­nak fényt deríteni a történelem előtti népvándorlásokra. Vizsgálataik során az antigének elemzésé­hez folyamodnak. Az antigének hatására ugyanis a szervezet­ben védőelemek, úgynevezett antites­tek alakulnak ki. Ezeknek a védő an­titesteknek igen nagy a jelentőségük, mert segítségükkel távo­lítható el a szerve­zetből mindennemű idegen szövet, ezen­kívül elősegítik a vér proteintermelé­sét, azonban nem tudjuk, hogyan mű­ködnek. Az első an­tigén felfedezése óta eltelt hét év alatt a tudósok 30 különbö­ző típusú antigént különböztettek meg egymástól. Ezekből az ember szerveze­tében általában négy­fajta található meg. Az antropológusok statisztikai felmérést készítettek arról, hogy a 30 antigén milyen gyakorisággal jelentkezik a külön­böző népeknél. A vizsgálatok kimutat­ták, bogy a külön­böző népekhez tarto­zó egyedek szerveze­tében más és más antigén található. Amikor összehason­lították az amerikai indiánok antigénjeit az egyiptomiak anti­génjeivel, kétséget kizáróan kimutathat« Iák, hogy a két nép ugyanahhoz a nép­törzshöz tartozik A texasi Peter Statsmy múmiák testszövetéből vesz mintákat. Ezzel a módszerrel vizsgált meg 35 (1000—?000 éves) perui múmiát és megtalálta anti­génjeiket. A továb­biakban ugyanilyen kísérletet óhajt foly­tatni egyiptomi mú­miákkal. így akar feleletet kapni arra a kérdésre, vajon az egyiptomiak valóban Kolumbuszt megelőz­ve hajóztak-e át ap Atlanti-óceánon, hogy megvessék lá­bukat Közép- és Észak-Amerikában? Kardos menyecske A londoni autószalonban kiállított Scimitar márkájú autómodell iránti érdeklődést van hivatva fokozni ez a „kar­dos” menyecske. A kard talán azt szimbolizálja, hogy a ko­csi kapható, de nála aztán kár a benzinért?

Next

/
Oldalképek
Tartalom