Déli Hírlap, 1972. december (4. évfolyam, 283-306. szám)

1972-12-14 / 294. szám

a miskolciaké a szó Zsúfolt járat Több mint fél éve, hogy a Volán megszüntette a Hal- maj—Rásonysápberencs út­vonalon a 0.15 órakor érke­ző munkásvonathoz a jára­tot. A forgalmat a Halmaj— Felsőgagy között közlekedő autóbusz bonyolítja le. A fent: jelzett járat kiesése oly nagy torlódást és zsúfoltsá­got okoz, hogy az mindennek nevezhető. csak kulturált közlekedésnek nem. Az ezen a vonalon utazó, a munkából fáradtan haza­térő dolgozók kelését tolmá­csolom. amikor azt kérem a Volán Vállalattól, hogy állít­sa vissza a rásonysápberencsi járatot. Faragó Sándor Rásonysápberencs. Rákóczi u. 30. Köszönet a gyógyítóknak A magam és a Vasgyári Kórház sebészeti osztályát gyógyultan elhagyott társa­im. valamint az ott maradt betegek nevében hálás kö- szönetemet fejezem ki dr. Lukács Szilveszternek, az osztály főorvosának. Mind­annyian tapasztaltuk: legna­gyobb öröme azz, ha a mar nem remélt életet visszaad­hatja a betegeinek. Fárad­ságos és felelősségteljes mun­kája közben pihenőjét is a betegek ágya mellett tölti, s biztató szavaival, kedves gesztusaival megerősíti ben­nük a gyógyulásukba vetett hitüket. Köszöneíünket fejezzük ki a 3-as és a 8-as kórterem nő­véreinek is. akik tanácsadó­juk útmutatásai szerint oda­adom telejesitik életmentő feladatukat. Ráö.f.írw... az EABV dolgozója Ajándékozás erőn felül — Latos! Nem volna egyszerűbb a gyerekei átköltöztetni a játékboltba? (Jarmay György rajza) Veszélyben a park épsége A Gyftri kapui déli 12 lépcső' há/as és a körülötte levő bér- házak lakói jóleső érzéssel szemlélhették a Miskolci Kerté­szeti Vállalat igen gondos mun­káiét. amivel részükre parkot, valamint játszóteret alakíttatott ki. A vátlaiat dolgozói ezekben a napokban ültetik el a parkíro­záshoz szükséges növényeke«. Szeretnénk, ha ezek kifejlődné­nek és megmaradnának. Töb­bünk véleménye szerint azonban a növények épsége ^ tér köze­pén. veszélyeztetve- van. . Az -ortt- elhelyezett pingpongasztal köz­Hol legyen a sportuszoda? A fedett uszodáról decem­ber 6-áo közölt cikkünkre lapunk egyik — magát meg nem nevező — olvasója vá­laszolt, s kifogásolja, hogy miért az Egyetemvárosban szándékoznák azt megépíteni. Hiszen az úszóoktatást nem segiti elő. ha a város külön­böző területeiről utaztatják majd a viszonylag legki esőbb Tapolcára a 6—10 éves gye­rekeket. Olvasónk véleménye sze­rint az Augusztus 20. fürdőt kellene uszodával bővíteni, ami mellett szól az a körül­mény is, hogy ott már van melegvíz, s a közeljövőben alkalmas terület is rendelke­zésre fog álini. Megjegyzi a levélíró azt is. hogy sportuszoda létesítése helyett előbb a város egyet­len és elavult tisztasági für­dőjét kellene rendbehozni. Mint írja: ..A város külön­böző pontjairól jobban meg­közelíthető és már bizonyos adottságokkal rendelkező he­Horpadt kukák Városszerte horpadt oldalú, görbült fedelű szeméttároló edé­nyeket látni. Ennek egyik oka a korrózió, a tüzes salak és a huligánkodás. Megfigyelésem szerint azonban a legfőbb ok a kuka-kocsi sze- métürítő berendezésének hibája é* a berendezés kezelése. Több­ször láttam, hogy teljesen új «'dén.v is horpadtan kerül le a kocsiról, ürítés közben ugyanis az. edény oldala nekivágódik egv éles kiképzésű lemeznek, s a kezglő az ürítés teljessége vé­gett nagy erővel többször is felvá­gatja az edényt. A fedelek gör­bülése is a szerkezet hibájából ered. Szerintem a hornadást egysze­rű módosítással el lehetne ke­rülni. Mindössze egy széles fe­lületű lemezt kellene felszerelni, hogy az. edény arra csapódjék. A fedelek görbülésének megaka­dályozása egészségi szempontból is fontos lenne, mert hiába van kiírva minden lépcsöházban, hogy a kukákat le kell zárni, ha ez a görbe felületek miatt lehetetlen. Balogh Janos lm, ouigárföld lyem (igv elképzelhető, hogy olcsóbban is!) kellene a tisz­tasági fürdővel együtt fel­építeni az uszodát, amelyet az anyagi fedezet tulajdon­képpeni biztosítója, a város lakossága is látogathatna." A fenti észrevételeket a szerkesztőség az illetékesek figyelmébe ajánlja. vétlen környéke eddig is ügy festett, mint egy csatatér. Az asztaliteniszczők mindent legá­zolnak, s tönkre fogják tenni a szép növényzetet is. tJgy’ gondoljuk, az asztal má­sutt is elhelyezhető lenne (pél­dául a garázssor mögötti nagy játszótéren, ahol már van is ilyen). Sokkal hasznosabb lenne, ha a pmgpongasztal helyére egy­kéi pad kerülne. Annál is inr kább. mert egy nagy homokozó van itt a kisgyerekeknek, s a rájuk vigyázó felnőtteknek, nagypapáknak, nagymamáknak pad hiányában álldogálniuk kell. Reméljük, az oly dicséretes munkát végző kertészeti válla­lat egyetért velünk, s e szerint intézkedik. Varga Ján-'s Rovatvezető: MOLNÁR SÁN. DORNÉ. Telefonszámok: 36-132. 35-380 (291-es mellék). Munkavédelmi szemlék Javahan tartanak a mun­kavédelmi szemlék a Miskol­ci Házépítő Kombinát üzem- vezetőségeinél. A kombinát vezetői már ellenőrizték a téliesités helyzetet Kazinc­barcikán, tegnap pedig a diósgyőri városközpontban. Holnap a leninvárosi üzem. vezetőség kerül sorra. Beváltott ígéret A tavaly „A kohászati j&sitik éves vállalásukat. A ágazat kiváló brigádja'’ cím­mel kitüntetett íinomhenger- dei Fazola Henrik brigád már többszörösen túlteljesí­tette idei esztendei feladata­it. Az LKM szocialista bri- gadvezetőinek tanácskozá­sán Szilágyi Miklós brigád­vezető társai nevében arra tett ígéretet, hogy ezer tonna anyag hengerlésével túltel. brigád ígéretét már decem­ber 12-én, a délelőteti órák­ban teljesítette. Az év hátra­levő részében még további ötszáz tonna anyagot henge­relnek. A Fazola Henrik brigád nagyszerű sikereihez gratuláltak az LKM vezetői is. Régi babona — új „csodaszer” 4 japán karkötő — Négyszáz forinlcrl vettem egy patentrugós, fém kar­kötőt. „Aimanté” Magnetic Health Band. Ez a neve. Made ín Japán. Azt mondják: szinte csodát miivel a reumásokkal, a magas vérnyomással, vagy keringési rendellenességgel kiisz- ködőkkel. Persze csak akkor, ha állandóan viseli a beteg. Szeretuém megtudni, hogy vajon van-e valami tudományos alapja annak a ..regének'’, amivel körítetté az, akitől vettem — telefonált szerkesztőségünkbe egyik kedves olvasónk. Az utóbbi időben többfelé lehelen hallani Miskolcon a -gyógyhatású” japán karkö­tőkről. A mese, aminek se­gítségével az élelmes eladók csomagban érkezett vagy külföldről hozott portékáju­kat árusítják, a következő: a mágneses lapocskák, ame­lyekből hat-nyolc van egy- egv karkötőben, a bőrből pá­rolgó zsírsavak segítségévei elektromosságot fejlesztenek, s ezzel befolyásolják, szab«, bályózzák az emberi sejtek­ben levő bioáramot. A sza­bályozott bioáram űzd el a reumatikus fájdalmakat — mondják. A másik változat szerint valamifajta sugárzó anyaggal ötvözött a karkötő férnie, s az állandó gyenge sugárzás gyógyítja meg a beteget. De ilyenfajta „rek­lámot” is hajlottunk: a ta vol-kelet.i orvostudomány ál­tal a vén'- és nvirokkerineés mellett harmadikként „felfe­dezett” nedvkeringési befo­lyásolja a karkötő gyógyító hatással. m az igazság? Országos hírii szakembere­ket kerestünk meg telefo­non. kérve: mondjanak véle­ményt a csodás erejű karkö­tőről, amely márkavédelem alatt áll, s 12 tekintélyes nyugati ország gyártja. Tud­nak-e róla tudományos kö­rökben, s elképzelhető-e, hogy a néhány fémlap vise­lése talpra állítja a reumás beteget? A Budapesti Orvostudomá­nyi Egyetem könyvtárának igazgatója, dr. Réti Endre eddig még nem hallotta hírét a japán karkötőnek. — Gondolom, a régi babo­na inspirálta a gyártókat: évszázados ugyanis a hiede­lem. hogy például a réztárgy viselése gyógyítja a reumái. Nyilván ennek a babonának a divatja lángolt fel a kar­kötőt gyártó országokban, is. Olyasmi időszakos hóbort le­het ez mint a Szent Antal- iánc: ha továbbítasz kilenc helyre, kilenc azonos szöve­gű lev elet. megütöd a főnye­reményt. Ha megszakítod a levelezést láncot, megüt a guta . . „Nem létezik olyan ötvözet...” Az Egészségügyi Tudomá­nyos Tanacs főosztályvezető- helyettese, dr. Mosolygó De­nes: — Nem létezik, hogy egv karkötő bárkit is bármilyen „JEgyszer még visszamegyek... 22 Marika emlékezetes utazása (Mar második napja, hogy végtelennek tűnő tájakon rohant velük a vonat. Más­nap hajnalban kellett meg­érkezniük Szimferopolba. .4 gyerekek álmosak voltak és fáradtak, elcsendesedett a hálókocsi, amikor valaki a folyosón kiabálni kezdett: Nézzétek! Ég az ép...) — Emlékszel? — Lehet azt elfelejteni? Az idegenvezető. Márta néni magyarázta, hogy Kiroljov mellett megyünk el. a távoli tűz a kohók fénye. Onnan kapja a vasércet Dunaújvá­ros is... (1971. nyarán 26. a Magyar Rádió úttörők számára ren­dezett vetélkedőjén kiemel­kedő teljesítményt nyújtó pajtás utazott a Krim-fél- szigetre. Ar ország legjobb­jai között Tálas Mária, a 14-es számii iskola tanulója.) — Külföldön se voltam soha addig. Az első napon el se mozdultunk az ablak mellől. Mintha köszönni akarnának minden hegynek, pataknak, fának.) (A gurzufi nemzetközi if­júsági tábor volt az úticél. A tenger.) — A Dnyeperről azt hit­tük. hogy az már a tenger. Pedig Kijevben /is láttuk, de ití hatalmasra nőtt. Máig sem értem. de mindent olyan óriásinak éreztünk, mint a távolságot. Barátaim, iskolatarsaint többször kértek már. hogy meséljem el az utunkat. Hát lehet azt? A tájakat, a tengert, az embe­reket. (A-: akkor éppen „hatnyel­vű” táborban a mieink vol­tak a legfiatalabbak. Egy moszkvai orvostanhallgató és egy leningrádi mérnök. Vo- logya. és Szergei az első nap­tól a gyerekeink között vol­tak. Szergej magyarul tanult, Vologya horgászni vitte a fiúkat. Az utolsó nap hajna­lán ők segítettek bepakolni a buszba és a gyerekek nem a tengert, hanem őket sirat­ták.) — Tálán Vologvának is köze van ahhoz, hogy egész­ségügyi szakiskolába iárok. Műtősnő szeretnék lenni. — Artyekre emlékszel? — Az űrhajósok házára. Olyan műszerek, forgószékek voltak ott, amiket az űrha­jósok maguk is használtak. Beleült az ember a székbe, behunyta a szemét és az volt az érzése, hogy fejjel előre bukfencezik, pedig mi láttuk, hogy alig mozdul a szék. De nem is ez volt a legjobb, hanem az. hogy egy velünk egykorú fiú magyarázott el mindent, ő kezelte a műsze­reket is. . . — Levelezel valakivel? — Sajnos nem. Nem megy annyira az orosz, de egyszer még vissza szeretnék menni. Turistaként, ha majd dolgo­zom. vagy bárhogyan. Néha lehunyom a szemem és olyankor emlékszem. Az ar- tveki gyerekek meg'«tógái­tok minket egyszer. Úgy el­húzódott a jelvény- és cím­cserebere. hogy elkéstek. Gyalog jöttek a hegyen át — hat kilométer lehet —. és mi az üdülő teraszáról cso­dálkozva néztünk utánuk. Futva indultak ... Igen, azt, a futást nem felejtem el. pedig csak most értem, hogv idősebb lettem azóta. És ha mesélek, akkor mindig el­mondom ezt is Egy hatal­mas országból láttunk egy keveset: és az emberek ma. ■•»-’•iák felejthetetlenek. (Mari most is verset mon­dani készül. Szépén ejti a szót: ember.) • • — Néha szidom is ma­gam . . . 7 —, Közepesen tanulok. Biz­tosan lehetnék jobb. ha ugyanúgy természetesnek ereznem, hogy futni kell, ha kestem. ha.. . Nem is tu­dom megmagyarázni. Kijev­ben éreztem először ezl, ami­kor mutatták a háborúban teljesen elpusztult „vizen túli” részt. Hatalmas ifjúsági park van ott most. A hábo­rúra semmi sem utal. (Mari elhallgat. Nehéz is ezt kimondani: csak úgy le- i hét. csak úgy sikerülhetett, azzal a fegyelemmel és hit­tel. ahogy az úttörők futva indultak haza. ahogy a há­ború sebeit gyógyítottak, ahogy a tizennégy éves kísérő az űrhajózás tudományáról beszélt.) • • —• Azóta persze mindent elolvasok, amit csak lehet, ha arról a tájról, azokról az emberekről szól. Visszafelé, amikor megláttuk a kohó­kat. már azt mondtuk, hogv nincs is az tőlünk olvan messze. Ugve nincs is? Egy­szer meg visszamegyek . . — Ezt mesélted el itthon? — Néha, ha kérdezik . . . (Mindent, amit meséim tudna, nem irtain le, nem is írhattam, de a barátoknak, ismerősöknek, diáktársaknak elmondhatom: kár lenne hagyni, hogy megkopjanak Tálas Mari emlékéi!) B G. betegségből kigyógyítson. El­képzelhetetlen, hogy olyan ötvözetet találjon valaki: ha volna ilyen a világon, reuma- tológusaink már régen ..rá­vetették” volna magukat... Dr. Szántó László, az Or­szágos Reuma- és Fürdőügyi Intézet igazgatóhelyettese: — Igaz, régóta alkalma­zunk különböző fémkezelése­ket a reumás betegeknél. Ko­rábbam rézkészítményekkel, újabbam aranyat tartalma­zókkal is kezelünk betegeket. De ezeket injekció formájá­ban juttatjuk a szervezetbe. Mert bőrön keresztül semmi­féle fém nem szívódhat fel. A sugárzó anyag meséje leg­alább ennyire naiv. Ha igaz lenne, a japán karkötőnek urániumot kellene tartalmaz­nia. Márpedig az rádiumos sugárzást fejleszt, aminek viszont a szakszerűtlen hasz­nálat következtében rákkeltő hatása lehel. Tudományos szempontból hasonlóan ne­vetséges a bioárammal kap­csolatos magyarázat is. Hippokratész elmélete után A Budapesti Orvostudoma- nyi Egyetem élettani intéze­tének adjunktusa, dr. For­gács Iván, a „titokzatos” nedvkeringési elmélet törté­nelmi forrásáról szólt: — A távol-keleti orvostu­domány teoretikusai évszáza­dokkal korábban feltételez­ték. hogy az emberi szerve­zetben a vér- és a nyirok­nedv keringése mellett har­madik nedv — az epe — is kering. Elméletükkel a hip- pokratészi tanokat követték. Bár Hippokratész négyféle nedvkeringésről beszél, az előző háromhoz a fekete epet is említi. (A fekete epe az epehólyagban levő koncent­rált epe). Ez utóbbit az indiai, arab és kínai orvostudo­mány nem választotta külön a májcpétől. A japán karkö­tők gyártói és árusai nyil­ván ehhez az ókorban, kö­zépkorban kialakult elmélet­hez nyúltak vissza, éppen mert ez kellően misztifikálja az áltudományos magyaráza­tukat. Csakhogy a reumának sem a bioáramhoz, sem a nedvkeringéshez nincs semmi köze. A reuma az emberi szervezet rendszerbetegsége, amely millió változatban je­lenik meg. Ma már hatásos fizikoterápiás eljárásai van­nak a gyógyításának. De ezek között sehol a világon nem szerepel az orvostudo­mány gyakorlatában a japán karkötő. Ha valóban ilyen üagy gyógyhatása lenne, mint ahogy híresztelik. valami­fajta tudományos közlemény­ben is hírt adtak volna róla. S mint ahogy nem késleke­dett a gyógyító tudomány a keleti növényből előállítani a Rauszedylt. amikor ki­derült. milyen hatásos gyógyszert tartalmaz, nem késlekedne a karkötő töme­ges előállításáról sem gon­doskodni, s az egész világon receptre lehetne kapni. * bommazva a véleménye­ket: a japán karkötő jól fi­zető ' humbug. Akinek van rá négyszáz kidobni való fo­rintja —, ám hordja. Ártani nem használ! (radvonyi)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom