Déli Hírlap, 1972. december (4. évfolyam, 283-306. szám)

1972-12-13 / 293. szám

A tervezeti ar­es bérintézkedésekről Tímár Mátyás nyilatkozata a DH munkatársának Dr. Tímár Mátyással, a kormány elnökhelyettesével fővá­rosi képviselők társaságában találkoztam az egyik szünetben. A folyosói beszélgetés tárgya ezúttal is az államháztartás jövő évi költségvetésének és a népgazdaság 1973. évi tervé­nek törvényjavaslata volt. A képviselők Pullai Árpádnak, az MSZMP Központi Bizottsága titkárának rendkívül érdekes felszólalása után éppen a lakosságot legérzékenyebben érintő részletekről, a várható ár- és bérintézkedésekről beszélget­tek Tímár elvtárssal, aki a témához kapcsolódó kérdéseimre a következőket válaszolta: (Folytatás az 1. oldalról) — Gondolom, mire beszél­getésünk nyilvánosságra ke­rül. a Déli Hírlap olvasói bi­zonyara fellapozzák a Nép­szabadság tudósítását is. Ér­demes elolvasni: abból rész­letesen megismerhetik Pullai elvtárs hozzászólását, amely­ben egyértelműen megfogal­mazta. miért érdeke minden- atnek a tej- és tejtermékek »oanaik rendezese. HU tejre van szükség A tervezett áremelés nél­kül semmi sem ösztönözné a termelőket arra, hogy több tejet szállítsanak a piacra. S hiába vásárolnánk fel drá­gábban. hogy érdemes legyen több tejet termelni: a felvá­sárlási árak egyedüli növelé­sével azt érnék el, hogy a ter­melők a boltokban olcsóbban vásárolnák vissza azt a tejet, vagy tejterméket, amit előző­leg drágábban adtak el az ál­lamnak. Ez súlyos zavarokat okozna az ellátásban Ehelyett — mondotta Tí­már elvtárs — inkább a fel- vásárlási és fogyasztói árak együttes emelese mellett emeljük a családi pótlékokat, a gyermekgondozási segélye­ket. s — több más szociális kedvezmény biztosítása mel­lett — a nyugdíjakat is. Minderre azért van szükség, hogy azok az alacsonyabb jö­vedelmű és sokgyermekes családok, amelyekben a tej- fogyasztásnak különös súlya es jelentősége van, ne kerül­jenek a jelenleginél hátrá­nyosabb helyzetbe. Több mint négymillió ál­lampolgárt érintenek ezek a szociálpolitikai kérdések és e* az államnak lényegesen többe kerül, mint amennyivel a tiej és tejtermékek árának nenöeaeee önmagéban javítja ast allaim bevételeit. A kormány elnökhelyettese a «sesK és dohányárak küszö­bön Mio rendezéséről szólva elmondta, hogy ezeknek a ejtséteknek-az •aremelese .tavit ugyan az állam költségvetési bevételein, de koránt sem annyit, mint amennyit az iparban dolgozó munkások bérének 1973. március 1-től esedékes rendezésére fordít az állam. A tervezett bérintézkedé­sekkel elsősorban a nagy­üzemi munkásság jövedelmi viszonyait kívánják fokozot­tabb mértékben javítani. S ez a miskolciakat — mint az ország második iparcentru­mának lakóit — talán a bu­dapestieknél is közvetleneb­bül érinti. B nehéz fizikai munka megbecsülése A társadalom érintett ré­tegei számára átlagosan nyolcszázalékos béremelést terveznek. Az új bérintézke­dés végrehajtása során az eddigi bérszabályozásban nem várhatok alapvető vál­toztatások. de egyes ipar- agakban. mint például a szén- bányászatban és a villamos- energiaiparban — bár egye­lőre csak kísérleti jelleggel — olyan bérezést kívánnak bevezetni, hogy a bérek nö­vekedése független legyen a vállalati nyereség alakulásá­tól. — A cél az, hogy a jövő­ben az eddigieknél nagyobb anyagi megbecsülésben ré­szesítsük a nehéz fizikai munkát végző dolgozókat. Ehhez azonban — hangsú­lyozta Tímár elvtárs — el­engedhetetlenül szükséges az is. hogy a népgazdaság ed­digi egészséges irányú dina­mikus fejlődését továbbra is megtartsuk, s hogy lehetőleg minimálisra csökkentsük a gazdaságtalan termékek gyártását és a termelőmun­ka minden területén javít­sunk az üzemszervezés szín­vonalán. Csak így biztosít­ható, hogy a jövőben több gondot fordítsunk a lakosság életszínvonalának hatéko- konyabb javítására, mint az elmúlt években. — Ez a törekvés tükröző­dik a jövő évi költségvetés most előterjesztett törvény- javaslatában is, amelyre bi­zalommal szavazhat minden képviselő, mert minden te- kintetber* megfelel a Köz­ponti Bizottság legutóbbi ha­tározatának — zárta nyilat­kozatát Tímár Mátvás. L P. Miskolci tervezők sikere Szolnok egyik legforgal­masabb csomópontján, az Eötvös téren óránként négy­ezer jármű halad át. mivel a 4-es számú főútvonal több alsórendű, de nagy forgalmú úttal is találkozik. Ezért döntöttek úgy Szolnok város vezetői, hogy országos terv­pályázatot írnak ki a közle­kedési csomópont átépítésére. A pályázatra harmincegy terv érkezett. Az első díjat és az ezzel járó hetvenezer forint pénzjutalmat dr. Pá- pay Zsolt és Meggyest Ta­más budapesti tervezők nyer­ték el. A második és har­madik díjat Lombár István es Lombár Istvánná buda­pesti tervezők, valamint Dri- ridházy Páter és ifjú StfVi István miskolci tervezők kapták meg. i Gömörire érkezik a dcliqyümölcs Alaposan megsokasodott a miskolci Gömöri pálvaurvar állomás főn ökségén dolgozók munkája. Az őszi-téli csúcs- forgalom feladatain kívül naponta négy-öt vagon déli­gyümölcs és nyölc-kilenc va­gon kakaóbab kirakodását is el kell végezni. Ezek az áruk egyenesen a tenger­partról érkeznek, nemzetközi vagonokban, amelyeknek vá- rakoz tatása sokba kerülne a MÁV-nak. Gyarapszik a Sztár család REFLEKTOR Ma Budapesten a Dél-viet­nami Nemzeti Felszabadítási Front megalakulása 12. év­fordulója alkalmából a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsa baráti találkozót ren­dez azoknak, akik részt vei­tek a vietnami és laoszi se­besültek gondozásában. * Békéscsabán a Szovjetunió megalakulásának 5C. évfor­dulója alkalmából hat me­gye fiataljainak részvételé­vel kétnapos ifjúsági szemi­nárium kezdődött. Eger­ből elutazott az a Heves me­gyei párt- és tanácsi dele­gáció, amely a Csuvas SZSZK fővárosában tesz látogatást. >fc Tatabányán a megyei ta­nács székházéban megkezdő­dött a Komárom megyei népművelési felügyelők ta­nácskozása. + Veszprémben a Kisfaludy Művelődési Ház­ban ülésezik a Veszprém me­gyei katolikus békebizottság. Az üdítő és alkoholtartal­mú italok gyártásának ez évi mérlegéről tartott sajtótájé­koztatót Kelemen György, a Szeszipari Vállalatok Tröszt­jének vezérigazgatóhelyettese a Mezőgazdasagi és Élelme­zésük Minisztérium Váci utcai bemutatótermében. Mint elmondotta, 12 százalékkal emelkedett a termelés tavaly óta. Különösen a Coca-Cola mennyisége jelentős, több mint 60 millió palackkal töl­tőitek meg idén a közkedvelt frissítőből. kétszer többet, mini az elmúlt évben. A má­sik üdítő, a Sztár család (to­nic, narancs, citrom) újabb taggal gazdagodott, a hazai alapanyagból előállított szén­savas fekete ribiszkével. Ha a közönség megkedveli, jövőre többet készítenek belőle. Az. üthtőitaJ-gyártás mellett idén a szeszes italok előállí­tása is fokozódott; az italok több mint felét exportálják, örvendetes — mondotta a vezérigazgató-helyettes —, hogy egyre inkább növekszik a kereslet az alacsony alko­holtartalmú áruk, például a vermutfélék iránt. A szeszes italokra előirányzott 15 szá­zalékos áremelkedéssel szem­ben ezeknek az ára előrelát­hatólag csak néhány száza­lékkal jog növekedni. A kedvelt, ajándékozási cé­lokat szolgáló miniatűr pa­lackokból már húszfélét gyár­tanak az idén. Az ünnepi italvásár egyik meglepetése a 30-as években divatossá vált üvegkancsóban pultra kerülő Hubertus lesz. Idén az élesztőellátás zök­kenői is megszűntek. 1200 va- gonn.vi volt a termelés. Ar. ecetellátás is a keresletnek megfelelő. k A párt és a kormány, il­letve a IV. ötéves terv cél­kitűzéseit messzemenőkig fi­gyelembe véve. évről évre nő a lakossági szolgáltatások aránya a VIMELUX Miskol­ci Finommechanikai Javító Vállalat tevékenységében. A tavalyi esztendő első tíz hó­napjában például hétmillió forint értékű lakossági szol­gáltatást végeztek, az idei év azonos időszakában kilenc­millió értéküt. A különböző, s a város több pontján mű­ködő szervizek közül évente ezrek és ezrek keresik tel a bulgárföldi háztartásigép-, a belvárosi óra- és a Kilian- déli tv-szervizt. (Kóbor Pál felv.) esen is I Ha kiszámolnánk — s egyáltalán merhető volna értékben —, mennyi időt es energiai pazafiunk el fölösleges és hosz- szadalmas értekezletekkel, meghökkentő számot kapnánk vég­eredményül. Természetesen óhatatlan, sőt szükséges, hogy tanácskozzunk a munkahelyi problémákról; hasznos kövei- keztetések születhetnek a tapasztalatok kicseréléséből: a kü­lönböző munkaterületek vezetői — bár áttételesen, de — össz­képét kaphatnak az irányításuk alá tartozó egység tevékeny­ségéről: javaslatok, ötletek indulhatnak el kamatozó útjukra. Kétséget kizáróan alkalmasak a tanácskozások a feladatok elosztására, koordinálására, s megfelelnek a számonkérés mód­jának is. Szóval, különösen manapság, amikor a gazdasági fejlődés egyik sarkalatos pontja az üzem- és munkaszervezés, senki sem tagadhatja a hasznos tanácskozások létjogosultságát. Va­lahol és valamikor beszélni kell arról, amit terni akarunk. Csakhogy, ha túlságosan sokszor beszélünk róla, jut-e idő a lényegre, vagyis a cselekvésre? Nem elegendő megszervezni a munkát; legalább ennyire fontos — s ezt külön hangsú­lyozta a KB novemberi ülése — a végrehajtás ellenőrzése. No de, ha a munkahelyi vezetők többet értekeznek a kelle­ténél, mikor szakítanak rá időt, hogy a helyszínen, személye­sen meggyőződjenek róla: vajon úgy mennek-e a dolgok, ahogy azt az értekezleten — de melyiken is? — meghatá­rozták. Sok az értekezlet. Sok és olykor indokolatlanul hosszú. Mi már — hogy a magunk tapasztalatait említsem — úgy va­gyunk vele: akkor lepődünk meg, ha telefonhívásunkra az a válasz: — Máris kapcsolom! Legtöbbször azonban a vonal másik vegén mentegetőző a hang: — Sajnos, nem tudom adni, értekezlet van. De még csak hagyján. ha a vezető beosztású dolgozó a sa­ját munkahelyének tanácskozásait üli végig. Hívják azonban — és elvárják — ide is, oda is. Nem elmenni — illetlenség. Olykor két-három, azonos időben tartandó értekezletre szóló meghívó érkezik egyszerre. Most aztán melyiket válasszam? Nyomasztóak a gyakori megbeszélések. És nem biztos, hogy hasznosak, ha közben nem jut rá idő, hogy az a vezető ese­tenként személyesen találkozzék azokkal, akiken a végrehaj­tás múlik; megállva egy-egy gép mellett, benyitva egy-egy irodába, műhelybe, beszélgetve néhány percet a dolgozókkal, s ily módon szerezve közvetlen élményeket — semmi sem pótolhatja ezt a vezetési módszert. Lehet, hogy az értekezle­ten a legkörültekintőbb döntések születnek; lehet, hogy az áttételes ellenőrzés — például egy tanácskozáson történő be­számoltatás — révén tökéletesen megbízható a kapott infor­máció. Ám sohasem a bizalmatlanságot jelenti, ha a vezetők személyesen és közvetlenül is informálódnak. Ilyként mód adó­dik az apróbb részletek korrekciójára is. Az átfogó intézke­dések a végrehajtás során ezernyi apró részre bomlanak. A részek pontos egymás mellettisége, zárt beilleszkedése az egészbe — ez jelenti a hibátlan munkát. Ennek azonban nem csupán műszaki, szervezési, anyagellátási stb. feltételei van­nak. Emberi feltételei is. S ez a feltétel nagyon komplikált; éppen ezért ismerni annyi, mint meggyőződni arról a plusz­ról, amit az értekezleteken szóvá tehetnek ugyan, de nem adhat olyap mély benyomást, mint a saját élmény. Még egyszer le kell írni: szükségesek az értekezletek! Eze­ket a tanácskozásokat — ha olyan jellegűek — a munka­helyi szervezés részeként említhetjük. A vezetők azonban ne csak a mások munkáját szervezzék meg. A magukét is. S eb­ben nem lényegtelen az okos időbeosztás, hogy jusson idő erre is, arra is. Sőt, nem hinném, hogy képtelenséget mon­dok, úgy vélem: nem lehet rossz vezető az, aki egy-egy fél órára behúzódik a szobájába, s nem csinál semmit. „Csak'’ elmélyülten gondolkodik, önmagával tanácskozik, töpreng a jobb érdekében, ráncba szedi futkározó gondolatait. Még pon­tosabban: koncentrál. Azokra a tennivalókra, amik éppen a legfontosabbak. így is születhetnek okos gondolatok, amik megoszthatok a közösséggel — a közösségért CSALA LÁSZLÓ /

Next

/
Oldalképek
Tartalom