Déli Hírlap, 1972. december (4. évfolyam, 283-306. szám)
1972-12-13 / 293. szám
A tervezeti ares bérintézkedésekről Tímár Mátyás nyilatkozata a DH munkatársának Dr. Tímár Mátyással, a kormány elnökhelyettesével fővárosi képviselők társaságában találkoztam az egyik szünetben. A folyosói beszélgetés tárgya ezúttal is az államháztartás jövő évi költségvetésének és a népgazdaság 1973. évi tervének törvényjavaslata volt. A képviselők Pullai Árpádnak, az MSZMP Központi Bizottsága titkárának rendkívül érdekes felszólalása után éppen a lakosságot legérzékenyebben érintő részletekről, a várható ár- és bérintézkedésekről beszélgettek Tímár elvtárssal, aki a témához kapcsolódó kérdéseimre a következőket válaszolta: (Folytatás az 1. oldalról) — Gondolom, mire beszélgetésünk nyilvánosságra kerül. a Déli Hírlap olvasói bizonyara fellapozzák a Népszabadság tudósítását is. Érdemes elolvasni: abból részletesen megismerhetik Pullai elvtárs hozzászólását, amelyben egyértelműen megfogalmazta. miért érdeke minden- atnek a tej- és tejtermékek »oanaik rendezese. HU tejre van szükség A tervezett áremelés nélkül semmi sem ösztönözné a termelőket arra, hogy több tejet szállítsanak a piacra. S hiába vásárolnánk fel drágábban. hogy érdemes legyen több tejet termelni: a felvásárlási árak egyedüli növelésével azt érnék el, hogy a termelők a boltokban olcsóbban vásárolnák vissza azt a tejet, vagy tejterméket, amit előzőleg drágábban adtak el az államnak. Ez súlyos zavarokat okozna az ellátásban Ehelyett — mondotta Tímár elvtárs — inkább a fel- vásárlási és fogyasztói árak együttes emelese mellett emeljük a családi pótlékokat, a gyermekgondozási segélyeket. s — több más szociális kedvezmény biztosítása mellett — a nyugdíjakat is. Minderre azért van szükség, hogy azok az alacsonyabb jövedelmű és sokgyermekes családok, amelyekben a tej- fogyasztásnak különös súlya es jelentősége van, ne kerüljenek a jelenleginél hátrányosabb helyzetbe. Több mint négymillió állampolgárt érintenek ezek a szociálpolitikai kérdések és e* az államnak lényegesen többe kerül, mint amennyivel a tiej és tejtermékek árának nenöeaeee önmagéban javítja ast allaim bevételeit. A kormány elnökhelyettese a «sesK és dohányárak küszöbön Mio rendezéséről szólva elmondta, hogy ezeknek a ejtséteknek-az •aremelese .tavit ugyan az állam költségvetési bevételein, de koránt sem annyit, mint amennyit az iparban dolgozó munkások bérének 1973. március 1-től esedékes rendezésére fordít az állam. A tervezett bérintézkedésekkel elsősorban a nagyüzemi munkásság jövedelmi viszonyait kívánják fokozottabb mértékben javítani. S ez a miskolciakat — mint az ország második iparcentrumának lakóit — talán a budapestieknél is közvetlenebbül érinti. B nehéz fizikai munka megbecsülése A társadalom érintett rétegei számára átlagosan nyolcszázalékos béremelést terveznek. Az új bérintézkedés végrehajtása során az eddigi bérszabályozásban nem várhatok alapvető változtatások. de egyes ipar- agakban. mint például a szén- bányászatban és a villamos- energiaiparban — bár egyelőre csak kísérleti jelleggel — olyan bérezést kívánnak bevezetni, hogy a bérek növekedése független legyen a vállalati nyereség alakulásától. — A cél az, hogy a jövőben az eddigieknél nagyobb anyagi megbecsülésben részesítsük a nehéz fizikai munkát végző dolgozókat. Ehhez azonban — hangsúlyozta Tímár elvtárs — elengedhetetlenül szükséges az is. hogy a népgazdaság eddigi egészséges irányú dinamikus fejlődését továbbra is megtartsuk, s hogy lehetőleg minimálisra csökkentsük a gazdaságtalan termékek gyártását és a termelőmunka minden területén javítsunk az üzemszervezés színvonalán. Csak így biztosítható, hogy a jövőben több gondot fordítsunk a lakosság életszínvonalának hatéko- konyabb javítására, mint az elmúlt években. — Ez a törekvés tükröződik a jövő évi költségvetés most előterjesztett törvény- javaslatában is, amelyre bizalommal szavazhat minden képviselő, mert minden te- kintetber* megfelel a Központi Bizottság legutóbbi határozatának — zárta nyilatkozatát Tímár Mátvás. L P. Miskolci tervezők sikere Szolnok egyik legforgalmasabb csomópontján, az Eötvös téren óránként négyezer jármű halad át. mivel a 4-es számú főútvonal több alsórendű, de nagy forgalmú úttal is találkozik. Ezért döntöttek úgy Szolnok város vezetői, hogy országos tervpályázatot írnak ki a közlekedési csomópont átépítésére. A pályázatra harmincegy terv érkezett. Az első díjat és az ezzel járó hetvenezer forint pénzjutalmat dr. Pá- pay Zsolt és Meggyest Tamás budapesti tervezők nyerték el. A második és harmadik díjat Lombár István es Lombár Istvánná budapesti tervezők, valamint Dri- ridházy Páter és ifjú StfVi István miskolci tervezők kapták meg. i Gömörire érkezik a dcliqyümölcs Alaposan megsokasodott a miskolci Gömöri pálvaurvar állomás főn ökségén dolgozók munkája. Az őszi-téli csúcs- forgalom feladatain kívül naponta négy-öt vagon déligyümölcs és nyölc-kilenc vagon kakaóbab kirakodását is el kell végezni. Ezek az áruk egyenesen a tengerpartról érkeznek, nemzetközi vagonokban, amelyeknek vá- rakoz tatása sokba kerülne a MÁV-nak. Gyarapszik a Sztár család REFLEKTOR Ma Budapesten a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front megalakulása 12. évfordulója alkalmából a Hazafias Népfront Országos Tanácsa baráti találkozót rendez azoknak, akik részt veitek a vietnami és laoszi sebesültek gondozásában. * Békéscsabán a Szovjetunió megalakulásának 5C. évfordulója alkalmából hat megye fiataljainak részvételével kétnapos ifjúsági szeminárium kezdődött. Egerből elutazott az a Heves megyei párt- és tanácsi delegáció, amely a Csuvas SZSZK fővárosában tesz látogatást. >fc Tatabányán a megyei tanács székházéban megkezdődött a Komárom megyei népművelési felügyelők tanácskozása. + Veszprémben a Kisfaludy Művelődési Házban ülésezik a Veszprém megyei katolikus békebizottság. Az üdítő és alkoholtartalmú italok gyártásának ez évi mérlegéről tartott sajtótájékoztatót Kelemen György, a Szeszipari Vállalatok Trösztjének vezérigazgatóhelyettese a Mezőgazdasagi és Élelmezésük Minisztérium Váci utcai bemutatótermében. Mint elmondotta, 12 százalékkal emelkedett a termelés tavaly óta. Különösen a Coca-Cola mennyisége jelentős, több mint 60 millió palackkal töltőitek meg idén a közkedvelt frissítőből. kétszer többet, mini az elmúlt évben. A másik üdítő, a Sztár család (tonic, narancs, citrom) újabb taggal gazdagodott, a hazai alapanyagból előállított szénsavas fekete ribiszkével. Ha a közönség megkedveli, jövőre többet készítenek belőle. Az. üthtőitaJ-gyártás mellett idén a szeszes italok előállítása is fokozódott; az italok több mint felét exportálják, örvendetes — mondotta a vezérigazgató-helyettes —, hogy egyre inkább növekszik a kereslet az alacsony alkoholtartalmú áruk, például a vermutfélék iránt. A szeszes italokra előirányzott 15 százalékos áremelkedéssel szemben ezeknek az ára előreláthatólag csak néhány százalékkal jog növekedni. A kedvelt, ajándékozási célokat szolgáló miniatűr palackokból már húszfélét gyártanak az idén. Az ünnepi italvásár egyik meglepetése a 30-as években divatossá vált üvegkancsóban pultra kerülő Hubertus lesz. Idén az élesztőellátás zökkenői is megszűntek. 1200 va- gonn.vi volt a termelés. Ar. ecetellátás is a keresletnek megfelelő. k A párt és a kormány, illetve a IV. ötéves terv célkitűzéseit messzemenőkig figyelembe véve. évről évre nő a lakossági szolgáltatások aránya a VIMELUX Miskolci Finommechanikai Javító Vállalat tevékenységében. A tavalyi esztendő első tíz hónapjában például hétmillió forint értékű lakossági szolgáltatást végeztek, az idei év azonos időszakában kilencmillió értéküt. A különböző, s a város több pontján működő szervizek közül évente ezrek és ezrek keresik tel a bulgárföldi háztartásigép-, a belvárosi óra- és a Kilian- déli tv-szervizt. (Kóbor Pál felv.) esen is I Ha kiszámolnánk — s egyáltalán merhető volna értékben —, mennyi időt es energiai pazafiunk el fölösleges és hosz- szadalmas értekezletekkel, meghökkentő számot kapnánk végeredményül. Természetesen óhatatlan, sőt szükséges, hogy tanácskozzunk a munkahelyi problémákról; hasznos kövei- keztetések születhetnek a tapasztalatok kicseréléséből: a különböző munkaterületek vezetői — bár áttételesen, de — összképét kaphatnak az irányításuk alá tartozó egység tevékenységéről: javaslatok, ötletek indulhatnak el kamatozó útjukra. Kétséget kizáróan alkalmasak a tanácskozások a feladatok elosztására, koordinálására, s megfelelnek a számonkérés módjának is. Szóval, különösen manapság, amikor a gazdasági fejlődés egyik sarkalatos pontja az üzem- és munkaszervezés, senki sem tagadhatja a hasznos tanácskozások létjogosultságát. Valahol és valamikor beszélni kell arról, amit terni akarunk. Csakhogy, ha túlságosan sokszor beszélünk róla, jut-e idő a lényegre, vagyis a cselekvésre? Nem elegendő megszervezni a munkát; legalább ennyire fontos — s ezt külön hangsúlyozta a KB novemberi ülése — a végrehajtás ellenőrzése. No de, ha a munkahelyi vezetők többet értekeznek a kelleténél, mikor szakítanak rá időt, hogy a helyszínen, személyesen meggyőződjenek róla: vajon úgy mennek-e a dolgok, ahogy azt az értekezleten — de melyiken is? — meghatározták. Sok az értekezlet. Sok és olykor indokolatlanul hosszú. Mi már — hogy a magunk tapasztalatait említsem — úgy vagyunk vele: akkor lepődünk meg, ha telefonhívásunkra az a válasz: — Máris kapcsolom! Legtöbbször azonban a vonal másik vegén mentegetőző a hang: — Sajnos, nem tudom adni, értekezlet van. De még csak hagyján. ha a vezető beosztású dolgozó a saját munkahelyének tanácskozásait üli végig. Hívják azonban — és elvárják — ide is, oda is. Nem elmenni — illetlenség. Olykor két-három, azonos időben tartandó értekezletre szóló meghívó érkezik egyszerre. Most aztán melyiket válasszam? Nyomasztóak a gyakori megbeszélések. És nem biztos, hogy hasznosak, ha közben nem jut rá idő, hogy az a vezető esetenként személyesen találkozzék azokkal, akiken a végrehajtás múlik; megállva egy-egy gép mellett, benyitva egy-egy irodába, műhelybe, beszélgetve néhány percet a dolgozókkal, s ily módon szerezve közvetlen élményeket — semmi sem pótolhatja ezt a vezetési módszert. Lehet, hogy az értekezleten a legkörültekintőbb döntések születnek; lehet, hogy az áttételes ellenőrzés — például egy tanácskozáson történő beszámoltatás — révén tökéletesen megbízható a kapott információ. Ám sohasem a bizalmatlanságot jelenti, ha a vezetők személyesen és közvetlenül is informálódnak. Ilyként mód adódik az apróbb részletek korrekciójára is. Az átfogó intézkedések a végrehajtás során ezernyi apró részre bomlanak. A részek pontos egymás mellettisége, zárt beilleszkedése az egészbe — ez jelenti a hibátlan munkát. Ennek azonban nem csupán műszaki, szervezési, anyagellátási stb. feltételei vannak. Emberi feltételei is. S ez a feltétel nagyon komplikált; éppen ezért ismerni annyi, mint meggyőződni arról a pluszról, amit az értekezleteken szóvá tehetnek ugyan, de nem adhat olyap mély benyomást, mint a saját élmény. Még egyszer le kell írni: szükségesek az értekezletek! Ezeket a tanácskozásokat — ha olyan jellegűek — a munkahelyi szervezés részeként említhetjük. A vezetők azonban ne csak a mások munkáját szervezzék meg. A magukét is. S ebben nem lényegtelen az okos időbeosztás, hogy jusson idő erre is, arra is. Sőt, nem hinném, hogy képtelenséget mondok, úgy vélem: nem lehet rossz vezető az, aki egy-egy fél órára behúzódik a szobájába, s nem csinál semmit. „Csak'’ elmélyülten gondolkodik, önmagával tanácskozik, töpreng a jobb érdekében, ráncba szedi futkározó gondolatait. Még pontosabban: koncentrál. Azokra a tennivalókra, amik éppen a legfontosabbak. így is születhetnek okos gondolatok, amik megoszthatok a közösséggel — a közösségért CSALA LÁSZLÓ /
