Déli Hírlap, 1972. december (4. évfolyam, 283-306. szám)

1972-12-11 / 291. szám

Váratlan pontszerzés Tatabányán Tatabánya—DVTK 0:0 * Rossz előjelekkel készülődött a DVTK utolsó idegenbeli idei NB I-es mérkőzésére, hiszen Salamon után Tamás is a sérültek sorába lepett; gyakorlatilag tehát teljesen meg­változott védelemmel kezdte a játékot a diósgyőri gárda. A hátvédsorban Oláh, Gál, Hajas és Kolláth volt az össze­állítás. A védelem problémáit tovább fokozta az a körül­mény, hogy Gál 23 percnyi játék után — a combja kifor­dult —, sérülés miatt kénytelen volt lejönni, helyére Hor­váth állt be. A csapat további része a következő összeál­lításban lépett pályára: Udvarev, Vass, Kiss, Földesi és Fekete alkotta a támadósort. Kendi pedig a közvetlen vé­delem előtt játszott, speciális feladattal, a kaput Veréb védte. A Tatabánya összeállítása a következő volt: Cse- pecz — Horváth, Kovács I„ Nyíró, Szabó, Nagy, Földi, Ta­kács, Kőműves, Göröcs, Tóth K. ... 8 ponttal is a mélység felett... A DVTK váratlan tatabányai pontszerzése ugyan növelte az együttes pontjai­nak számát, de ezzel sem tu­dott elkerülni az utolsó hely­ről. Tavasszal talán ettől is jobban kell „kapaszkodnia” a bentmaradás érdekében. Jármay György rajza A mérkőzés hazai roha­mokkal kezdődött. Már az el­ső percben Földi beadását fejelte ki Kendi az ötös vo­nalról. öt perccel később vezethette volna az első tá­madást a DVTK, de Kiss a felezővonalnál történt kiug­rásakor Kovácsba lőtte a „magas szöktetést”. Tovább folytatódtak a ha- *ai rohamok, s ezek egyiké­nek végén Kőműves a 10. percben kapásból a jobb ka­pufát találta el. Az első ne­gyedóra eltelte után valamit enyhült a bányászok fölénye. Az első DVTK-lövést a 17. percben láttuk, amikor Kol­láth teljesen egyedül állva, 10 méterről fölé durrantotí. Két perccel később Földesi helyezett kapura, ő is kissé elhamarkodva, mintegy 20 méterről Csepecz kezébe. Az ellentámadásnál Hajas és Kolláth egyszerre rajtolt, a labdára, de az a sarkukról pontosan Kőműves elé pat­tant. Az abszolút gólhelyzet­ben levő csatár lövését Ve­réb lábbal hárította! A 22. percben egy beadás révén Csepecz 25 méterre kifutva mentett az előrerobogó Vass elől. Az előrerúgott labdával Tóth Kálmán elfutott, lövé- vét Veréb nagy vetődéssel hárította. A 23. percben történt Gál már említett sérülése, helyére Hor­váth állt be. Hajas húzódott hátra, Horváth pedig középpá­lyásként, elsősorban Takácsra vigyázott. A 29. percben Oláh sárga lapot kapott Tóth Kálmán ielvágásáért. A 32. percben szabadrú­gást lőhetett a DVTK. Ennek Horváth állt neki, de 24 mé­terről leadott, sarok felé szálló, pörgetett lövését a tatabányai kapus viszonylag könnyen hárította. A 36. perc hozott újabb hazai támadást, amikor Földi betört a jobb oldalon. Fantasztikus kava­rodás történt a diósgyőri ötös környékén! A Bányász­csatárok a felső kapufát, majd Oláh orrát is eltalál­ták, a végén mellélövéssel fejeződött be a hazai tűzijá­ték. Oláht egy ideig ápolták. Az öltözőben Preiner Kálmán edző arra biztatta a játékoso­kat, hogy ismét az első negyed­órában figyeljenek különösen, mert várható, hogy az ellenfél újult erővel fog támadni, és megpróbálja fölényét gólokra váltani. Már az első perc hazai lö­véssel kezdődött, ami azon­ban fölé szállt. A következő percekben még néhány eh­hez hasonlót láthattunk. A vártnál hamarabb, mintegy 10 perc eltelte után enyhült a hazai fölény, és kiegyen­lítetté vált a játék. A DV­TK azonban az így adódott lehetőséget sem tudta ki­használni, hiszen csatárai, az előretolt néhány ember — Vass és Udvarev — rendkí­vül félénken és gyámoltala­nul nyúltak a labdához. En­nek a következménye termé­szetesen újabb hazai, de meddő támadássorozat lett. Az első igazi diósgyőri hely­zetet a második félidő 13. percében láttuk, amikor Fe­kete jobbról beívelt, és Kiss feje elől csak az utolsó pil­lanatban hárítottak szöglet­re a Bányász-fiúk az ötös területén belül. Ezután ella­posodott a játék. A Tatabá­nya két cserét is végrehaj­tott, Nagy és Földi helyére Hernádi és Arany állt be, ez sem segített azonban az egyre csökkenő színvonal­nak. Az utolsó percekről kü­lönösebb, feljegyzésre mél­tó esemény nem maradt, csupán annyi, hogy a kö­zönség is megelégelte csa­pata gyámoltalankodását, gyenge, erőtlen játékát, és kifütyülte azt. A 0:0-ás vég­eredmény azonban mégis a diósgyőriek számára hízelgő, hiszen a tatabányaiak leg­alább 4—5 alkalommal meg­szerezhették volna a veze­tést, illetve a győzelmet je­lentő gólt. HORVATH KALMAN A játék mást mutatott BKV Előre-mC 3:0 (12 9, 5} A már biztos kiesőnek számító zöld-fehér röplabdás lányok az esélytelenek nyu­galmával léptek háló mellé a bronzérem-várományos fő­városiakkal szemben. Megle­petést ugyan nem okozhat­tak volna a látottak alapján, ám a játék képe mégsem tükrözi hűen az eredményt. Különösen az első két játsz­mában volt meglepően ma­gabiztos és erőteljes a mis­kolciak játéka, s itt akár fordított is lehetett volna az eredmény! Igaz, az elején alaposan elhúztak a vendé­gek, ám a fokozatosan játék­ba lendülő, és meglepően jól ütő MVSC-s lányok a hajrára felzárkóztak. Ha nem ijednek meg a siker le­hetőségétől, akár meg is nyerhették volna ezt a játsz­mát. A következő játékrészben tovább folytatódott a miskol­ciak lendülete, s előnyt is szereztek. Aztán bosszantó hibákat vétettek a mezőny­ben, s ezt a tapasztaltabb el­lenfél kihasználta. A befeje­ző játszmában az erősen fel­javult fővárosiak biztosan nyertek. Az MVSC-ből Jávorkúti és Orosz nyújtott átlagon felüli teljesítményt. Toíóeredmények 1. Ü. Dózsa—Bp. Honvéd 4:0 1 2. FTC—Vasas 0:0 X 3. SZEOL—Egyetértés 1:1 x 4. Komló—Rába ETO 1:0 1 5. ZTE—Videoton 0:0 x 6. SBTC—Pécs 0:0 X 7. Tatabánya—DVTK 0:0 x 8. Cagliari—Milan 0:1 2 9. Palermo—Juventus 0:1 2 10. Sampdoria—Gazio Oá) x 11. Verona—Bologna 0:0 x 12. Ascoli—AS Reggina 2:0 1 13. Perugia—Foggia 1:0 1 Pótmérkőzések: 14. Lecco—Catania 0:0 x 15. Varese—Genoa 0:0 x 16. Catanzaro—Mantova 3:0 1 111. nemzetközi kézilabda Avas Kupa Nyitán y bon yodalmakkal ... Ez bizony átlövés a javából!... Bárdos, az Ózdi Ko­hász fiatal játékosa nagyszerű ütemben „engedi ki” kezéből a labdát, s az Egyetértés-játékosok már nem tudnak közbe­avatkozni. Takarva: Marosi figyeli az akciót. 4 (Szabó István felv.) Alig több, mint egy hónap telt el azóta, hogy elhangzott a bajnoki év utolsó mérkőzésének befejezését jelző hármas sípszó, s tegnap már ismét küzdőtérre léptek kézilabdá­zóink, hogy tizenegy játéknapon keresztül — a holt idényt hasznossá téve — bajnoki felkészüléseiket szolgálva, és egyúttal a sportág hívei számára is szórakozási, vaiamint szurkolási lehetőséget nyújtva, megküzdjenek a hagyomá­nyossá vált trófeáért: a III. nemzetközi kézilabda Avas Kupa vándorserlegéért. Az első forduló — mely a csehszlovák csapatok kény­szerű, ideiglenes távol mara­dása miatt tulajdonképpen a harmadik volt — erősen magán viselte a nyitány jel­legét. A rendezők feladatát nehezítette az is, hogy az MGM férfi, valamint a BV- SC és KVSE női csapata tá­vol maradt, így mérkőzéseik maradtak el. Az FTC-s fiúk is késve érkeztek, s ennek következtében is más páro­sításban kellett a játékot rendezni. Egyébként a leg­több együttesnél a csapatke­resés dominált, s a most vé­get ért pihenő is erősen éreztette negatív hatását. A technikai és taktikai hibá­kat azonban a játékosok nagy akarása — az Újpesti Dózsa kivételével — feled­ül asztaliteni«zezők országos vidéki 1 ízek Bajnokságának győztesei Molnár és Bele&nay Szombaton és vasárnap a Borsod megyei Asztalitenisz Szövetség a MÉMTE népkerti tornacsarnokában rendezte meg az országos vidéki fel­nőtt női és férfi asztaliteni­szezők tízek bajnokságát. A kétnapos versenyt körmérkő­zéses formában ezúttal elő­ször játszották három nyert játszmára. A sportág legjobb vidéki képviselői ezúttal is színvo­nalas versenyt vívtak. A ki­egyensúlyozott közel egyfor­ma játékerőt képviselő me­zőnyből csak a MÉMTE két válogatottja Molnár és Be- leznay emelkedett ki. Győ­zelmük egy pillanatig sem volt vitás, veretlenül bizto­san szerezték meg a bajnoki címet. Hatalmas küzdelem folyt viszont mind a női, mind a férfi mezőnyben a további helyezésekért. A nőknél Pat- riknak (Eger) hat győzelem is elég volt az ezüstéremhez, míg a 3.. 4. és az 5. helyet öt nyert mérkőzéssel is megle­hetett szerezni. A hazaiak közül mélyen a várakozás alatt szerepelt Brilla, aki jó kezdés után nagyon vissza­esett és mindössze négy győ­zelmet tudott elérni és ez csak a 6. helyhez volt ele­gendő. A másik MÉMTE versenyző Kolos dr. sem tud­ta túlszárnyalni klubtársát Brillát, négy ©’őzeimével egymás elleni eredményük alapján a hetedik lett. A férfiaknál a vitathatat­lan első Beleznay mögött Péter (Kaposvár) 7 győze­lemmel biztosan jutott az ezüstérem birtokába. Érde­kesen alakult az 5., 6. és 7. hely sorsa. Réti dr. (Cegléd) Séra (Kaposvár) és Tósa (MÉMTE) egyaránt négy győ­zelmet ért él, de közöttük körbeverés miatt csak a játsz­maarány döntött. Tósa így is a várakozáson felül helytállt és kis szerencsével akár a negyedik helyet is könnyen megszerezhette volna. Klub­társa Dubéczi a szombati gyenge szereplés utón va­sárnapi két győzelmével csak a 9. lett. Az óramű pontossággal ki­válóan lebonyolított verseny végén a négv első helyezett­nek az ÉSZÁKTERV, a Mis­kolci Tervező V., a Szerencsi Csokoládégyár. a Miskolci Vendéglátóipari V., az Észak­magyarországi Vegyiművek, a Miskolci Élelmiszer Kiske­reskedelmi V., az ÓKÜ. a DIGÉP és az Állami Bizto­sító által felajánlott tisztelet- díjakat adták át. Az 1972. évi országos vidéki asztalitenisz felnőtt Tízek Baj­nokságának végeredménye: nők: 1. Molnár (MÉMTE) 9 gy., 2. Patrik (Eger) 6 gy., 3. Boldizsár (Kaposvár) 5 gy., 4. Nagy (Sa­vária) 5 gy., 5. Dobos (Kapos­vár) 5 gy., 6. Brilla (MÉMTE) 4 gy., 7. Kolos dr. (MÉMTE) 4 gy., 8. Gáspár (Saváira) 3 gy., 9. Ivörmendiné (Savária) 3 gy., 10. Nagy őszi (Bakony Vegyész) 1 gy. Férfiak: l. Beleznay (MÉM­TE) 9 gy., 2. Péter (Kaposvár) 7 gy.. 3. Balázs (Pécs) 6 gy., 4. Horváth dr. (Pécs) 5 gy., 5. Réthi dr. (Cegléd) 4 gy., 6. Séra (Kaposvár) 4 gy., 7. Tósa (MÉM­TE) 4 gy., 8. Szállinger (Kapos­vár) 2 gy., 9. Dubéczi (MÉMTE) 2 gy., 10. Gara (DVSC) 2 gy. tette, s a meglepően kis szá­mú nézősereg — alig 600 néző ült a lelátókon — él­vezte a játékot. A „hajtós” mérkőzések azt bizonyítot­ták, hogy komoly rangja van már az Avas Kupának, s egyik csapat számára sem közömbös a helyezések vég­ső alakulása. S ez annyit je­lent, hogy a továbbiakban is nagy küzdelmekre, izgalmas összecsapásokra számítha­tunk. A nyitó mérkőzés ügy in­dult, hogy az újdonsült NB I. B-s Meteor „lelépi'’ haj­dani nagy riválisát, ötletes zárások, jó átlövések után 10 gólos előnyt is szereztek, aztán — elfogyott az erő. A gyenge nyíregyházi csapat­tal szemben így is biztosan ayertek, ha nem is nagy gólkülönbséggel. A női csapatok bemutat­kozásán sokáig macska-egér- harc folyt, s az ózdi lányok valóban csak játszadoztak két osztállyal alacsonyabb szinten mozgó ellenfelükkel. Látványos akciók után tet­szés szerint lőtték góljaikat. A védekezésre viszont igen kevés gondot fordítottak, s a tanárképzősök a végére egészen feljöttek. Miskolci Vörös Meteor — Nyíregyházi Petőfi 19:15 (13:7). Ld.: Simonyi, Varga E., Kosárkó (4—4), illetve Marton, Fekete (5—5). Ózdi Kohász — Nyíregy­házi Tanárképzó' 16:11 (9:3). Ld.: Kolcza (5), Szókéné (4), illetve Alexa (5). ÓZDI KOHÁSZ— VM EGYETÉRTÉS 22 U9 (14:5) Az. XB I-ből kiesett Egyetér­tés láthatóan ú.1 csapatát keres­te, a Kohász pedig a jól bevált gépezetet igyekezett alaposan „olajozni” — egy félidőn át. Mindkét csapat hatos falat vé­dekezett. s egy beállással igye­kezett rést nyitni az ellenfél „reteszén”. A technikailag kép­zettebb ózdiak taktikából is jobban vizsgáztak ellenfelüknél, mert a játék ritmusát tetszés szerint változlatták. Néhány hú­zás után „ziccerhelyzetet” te­remtettek. gyakran indítottak, s bár lövéseik eléggé pontatlanok voltak, a gyakori cserékig így is tetsző'. szerint lőtték góljai­kat. Szünet után csak a győze­lemre ügyeltek. Ld.: Marosi (9). Benkő (5), il­letve Koch (8) BP. VASAS—ÚJPESTI DÓZSA 34:12 (17:6) Igen nagy volt a különbség a két fővárosi együttes között. A Vasas megerősített csapata külö­nösen ’ ’ v ‘k^^ ’ rrűha feliii ellenfelét, de hatos védő­fala is jobban „blokkolt”, mint a Dózsáé. A piros-kék szélsők jól indultak, belsőik pedig nagy­szerű érzékkel törtek be a vé­dőfalba. s akkor lőttek gólt, amikor akartak. A Dózsában csalt a felfutó átlövök jelentet­tek némi veszélyt a Vasas ka­pujára. A nagy gólkülönbség megfelel a játék képének! Ld.: Kenyeres (7), Magyar, Csík (6—6), illetve Mihályi, Mó­zes (4—4), Nagy harcot hozott a dél­utáni műsort bevezető női összecsapás. A diósgyőri lá­nyok, annak ellenére, hogy „szétlőtték” a kapufát, és sorozatban hagyták ki a büntetőket, 9:9-ig fej-fej mellett haladtak. Aztán há­rom góllal elhúzott a Ta­nárképző, de a DVTK-nak volt ereje újítani, és sikerült az egyik pontot itthon tar­tani. DVTK — Nyíregyházi Ta­nárképző 14:14 (6:(5). Ld.: Tóth I. (6), Kiss (5), illetve Alexa (6). DEBRECENI DÓZSA—ÚJPESTI DÓZSA 24:10 (14:3) A nap legalacsonyabb szín vo­nalú Összecsapását hozta a két Dózsa együttes találkozója. Az újpestiek egyszerűen elfelejtet­tek védekezni — a támadások­nál sem erőltették magukat — a debreceniek pedig csak félerő­vel játszadoztak. Az igen gyen­gén védő Dózsa-kapusnak — a jó formában levő Hamza J. ve­zérletével — félpályáról dobál­ták a gólokat. Szünet után ugyan volt egy 5 perces fellán­golása a fővárosi csapatnak, ám ez kevés volt az eredmény szo­rosabbá tételéhez. Ld.: Hamza J. (12). Ferencz (4) , illetve Ricsovics (4). ÓZDI KOHÁSZ—FTC 22:17 (11:10) Az ózdi fiúk egy mérkőzéssel a hátuk mögött álltak ki az újabb találkozóra, s ez különö­sen az első félidőben meg is látszott játékukon. Mindkét e^vüttes elsősorban a véűck- - zésre összoontosítntt. s a biz­tonsági játék szünetig fej-fej melletti küzdelmet hozott úgy. hogy az 1 gólos Kohász-vezetés kapusuk ragyogó védéssoroz''- taiuak lett "■az eredménye. Szv­itet után 13:13-ig még „együ t volt” a két csapat, aztán az e!- lenállhatatlan Marosi vezérlet - vei sorozatban 6 gólt dobtak az ózdi fiúk. Ebben a játékrészben sokat indítottak, és nagyon biz­tosan nyerték a találkozót. Ld.: Marosi (8), Závodszfcy (5) , illetve Skoumál (5). A nap zárómérkőzésén két borsodi együttes találkozott egymással. Az NB I. B-től búcsút vett Miskolci Bá­nyásznak egy félidő is elég volt a biztos győzelem meg­szerzéséhez megyei szinten játszó ellenfelével szemben. Igaz, 13:13 után kissé „ki­engedtek”, k majdnem meg­lepetést okozott a lelkes Vegyész-együttes. Miskolci Bányász — KV­SE 17:15 (11:4). Ld.: Pál A. (4), Borbély (3). illetve Pál L. (6), Fodor (4). MONOSTORI GYULA Kriston egy arany, egy ezüst A szovjetunióbeli Mogiljovban az elmúlt héten nemzetközi ifjú­sági és serdülő asztalitenisz ver­senyt rendeztek. A magyar vá­logatott tagja volt Kriston Zsolt, a MÉMTE versenyzője és sikeres szereplés után egy arany- és e^y ezüstéremmel tért haza. A csapatversenyben veretlenül végeztek az első helyen, legyőz­ték Moszkva, Leningrád és Bul­gária válogatottját. Kriston a csapatmérkőzések során minden ellenfelét legyőzte. Az egyéni versenyen, amit korcsoporton­ként rendeztek meg az 1961—62- ben születettek között a döntőbe került, de itt a szovjet Minke- vicstől vereséget szenvedett, és az előkelő második helyen vég­zett.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom