Déli Hírlap, 1972. december (4. évfolyam, 283-306. szám)

1972-12-28 / 304. szám

Játékok az óvodának A Diósgyőri Gépgyár fő­vállalkozási főosztályának KISZ-fiaTatjai és a főosztály Dózsa György szocialista bri­gádja szerződésben vállalták, hogv segítik a Vörösmarty utcai óvodát. Már a tavaszra gondolva, társadalmi munká­ban különböző szabadtéri já­tékokat készítettek, amelye­ket ma szállítanak el a gyár­ból az óvodába. Szűcsök számvetése Tegnap délután vezetőségi ülést tartottak a Miskolci Szűcsipari Ktsz-ben. A ktsz vezetői és a részlegvezetők értékelték az idei esztendő jó eredményeit, s megbeszélték az 1973. évi tervfeladatok teljesítésének feltételeit. ♦ Zúzmara I Mikrocenzus Ma „kis népszámlálás" kez­dődik; a lakosság számba­vétele ezúttal az ország né­pességének mindössze két százalékára terjed ki. A mik- rocenzus sorában az össze- írók a lakás- és a személyi adatokon kívül arról is ér­deklődnek, hogy a megkér­dezett foglalkozásában volt-e változás, illetve hogyan ala­kultak életkörülményei. Az összeírandók kiválasz­tása véletlenszerűen történik. A népszámlálás előkészülete­ként a Központi Statisztikai Hivatal ezer olyan — 5000 lélekszámúnál nagyobb — kis- és nagyközséget, illetve várost választott ki. ahol egy- egy foglalkozás jellemző a településre. Ezekben négyezer számlálőkörzetet alakítottak ki. A körzetekben — s ezért véletlenszerű a kiválasztás — minden ötödik házat keresik fel a népszámlálők. . A mikrocenzus időpontja 1972. december 31. és 1973. januar 1. közötti éjfél. Eszperanti^ták találkozója Ma este hat orakor a MÁV Miskolci Igazgatósága Vörös, marty Eszperantó szakköré­nek tagjai és családtagjaik találkoznak az SZMT klub­termében. A 22 tagú szak­kör tevékenységét Halasz József szakkörvezető értékeli. Hajrá és kapkodás nélkül a December A. Drótművekben A December 4. Drótművek huzalmű II. gyáregységének dolgozói — mint mondják — csak a hidegből érzik, hogy december van. Az év végi hajrá számukra ismeretlen fogalom; miként a gyár va­lamennyi dolgozójának. Egyenletes tempó — Ha valamikor volt is ilyen, nagyon régen lehetett — mondja Szegedi lAszló dróthúzó. — Én tizenöt éve dolgozom a vállalatnál, azóta még senki sem szólt nekem, hogy: gyerünk gyorsabban, mert december van. Ugyan­olyan tempóban megy a gép. mint az év bármelyik nap­ján. A gyáregység November 7. szocialista brigádjának veze­tője, Haluska György is a törzsgárda tagja. Év végi hajrára ö sem emlékszik. „Nem voltak közénk valók” — Nagyon kemény munka van amögötl. hogy mindezt ilyen nyugodtan ki merjük jelenteni — mondja. — A korábbi években kialakult nálunk egy stabil torzsgárda, amelynek tagjaira mindig számítani lehetett. Néhány éve. az országos meretü fluk­tuáció következtében ez a „gerinc" megbomlott, a kilé­pettek helyére új dolgozók kerültek, akiket nekünk kel­lett betanítani, hogy felve­hessék a versenyt az elődök­kel. Többé-kevésbé sikerült is. — Volt. aki kihullott, de ezek nem voltak közénk va­lók — veszi át a szót Szege­di Sándor dróthűzó. — Én magam korábban kerültem a vállalathoz, a bátyám hozott ide egyik testvéremmel és két sógorommal együtt. Elő­ször nekem sem volt köny- nyű; a kertészettől jöttem, a szabadtéri munka után nehéz volt megszokni a zárt helyi­séget. a zajt, a három mű­szakot. Az idén tízéves a munkaviszonyom. Hűségpénzt kaptam, meg jutalmat. Most már nem mennék vissza . . . Jankó Károly üzemvezető csak ennyivel toldja meg az elhangzottakat: — A terv teljesítésének feltételei adva voltak, s adva vannak most is. A folyama­tos munkához azonban nem­csak jó vezetők, hanem első­sorban jó dolgozók szüksége­sek. Ók közülük is a legjob­bak . . . A drotművek gazdasági ve­zetői az idei évet már befe­jezettnek tekintik, a gyár az éves tervét december 21-én teljesítette. S ez már a mó­dosított terv volt; az erede­tit ugyanis novemberben „megtoldottak” még mintegy 15 millió forinttal. — A terv idő előtt való teljesítésében nagy része van a'dolgozók kezdeményezesei- nek s vállalásainak — mond­ja Regenyet Dezső termelési főmérnök. — Az üzemben már hagyomány, hogy a va­ros felszabadulásának évfor­dulójára a szocialista brigá­dok versenyfelajánlást tesz­nek. Az idén a huzalmű II. gyáregység kollektívája pél­dául vállalta, hogy a novem­beri tervét 27-ig. az eveset pedig december 20-ig telje­síti. Állták a szavukat, a gyár többi brigádjával együtt. Felkészülés 73 ra A gyár vezetői e napokban már készítik az 1973. évi ter­vet. Ennek egyik alapvető ré­sze a lermelői kapacitások jobb kihasználását segítő fel­mérés, s az ezzel kapcsolatos intézkedések. — Kiderült ugyanis—foly­tatja a termelési főmérnök —, hogy a legtöbb gépálias váratlan hibákból, illetve munkaerőhiányból adódik. Célul tüztük ki. hogy a kar­bantartási tevékenység súly­pontját a váratlan hibák ki­javításáról a megelőzésre he­lyezzük át. A munkaerő-gaz­dálkodáson pedig megadtuk, hogy a következő évre terve­zett nyereség eléréséhez hány új munkáskézre van szükség. Ha a létszámot százzal sike­rül növelnünk, aligha okoz gondot a következő évben a terv teljesítés. Kilcncnapos előny Mw december 22-én befe­jezték idei vállalt feladataik teljesítését a Miskolci Vas­ipari Szövetkezet dolgozói. Előzetes adatok szerint mint­bítottak megrendelőikhez. A kilencnapos időnyereséget arra használják fel a szövet­kezetnél, hogy jól felkészül­jenek 1973-ra. amikor már Az egészséges emberért Kiváló orvosokat tüntettek Mint ahogy az idén sem okozott noha esetenként ko­moly gondok nehezítik a munkát. Az 1972-es gazdasá­gi év zárása a December 4. Drótművekben rrvár nem egyéb, mint statisztikai fel­adat. KEGLOVICH JANOS — A kor. amelyben az em­ber él, feladatokat kínál. 1945 óta vagyok párttag. Egy szin­te elpusztított országot kel­lett felépítenünk — és mássá kellett felépítenünk, mint amilyen volt. Ügy érzem, ez a hit vezetett el ahhoz, hogy az egészségügyi szervezéssel foglalkozzak, hogy második orvosi szakvizsgámat is ebből a tárgyból szerezzem meg. Mi volt a szervezés feladata? Felszámolni azt. ami a műit bűneiből maradt, es megte- ! remteni az egészségesebb tár­sadalom alapjait. Az egész­séget ezúttal szó szerint ér­tem. A bányász szenet ter­melt, a munkás a gyárakat élesztette újjá. Lényegében nekünk, orvosoknak sem volt más a feladatunk, se kisebb, se nagyobb. Legszívesebben azokra a fiatal orvosokra gondolok, akiknek az elindu­lását már a mi társadal­munkban láttam. Dr. Naményi László 1958- ban Érdemes orvos, 1965-ben a Munka Érdemrend ezüst fo­kozata kitüntetést kapott. Or­vosi szervező munkája mel­lett mindig maradt energiája arra. hogy a közügyek inté- zójeként tevékenykedjen. — Egy város változott a szemünk előtt. Mire is gon­dolhatnék most? Orvos va­gyok. A városban élő embe­rekre. akikért semennyi mun­ka nem lehet elég. s akikért minden munka emberi él­mény marad. REFLEKTOR Ma Budapesten Bondor Jó­zsef építésügyi es városfej­lesztési miniszter az építő­ipar jövő évi feladatairól tar­tott sajtótájékoztatót. ★ Deb­recenben a Csokonai Színház­ban ünnepséget tartanak a Szovjetunió megalakulása 50. évfordulója alkalmából, k Kaposszerdahely község klub­házában ma a tanács és a népfront együttműködését ér­tékeli a Somogy megyei Nép­frontbizottság. k Mezőtúron felavatták a Könnyűipari Al­katrészgyár Vállalat új gyár­egységét, k Salgótarjánban bélyegkiállítás nyílik a Ga- garinról elnevezett általános iskola aulájában, k Szom­bathelyen megkezdődött az egyetemi felvételire előkészí­tő tanfolyam 170 munkás­paraszt fiatal számára, k Veszprémben ma a városfej­lesztési tervekről tanácskozik a Hazafias Népfront városi elnökségének ülése, k Zala­egerszegen a honvédelmi ne­velőmunkáról tartanak meg­beszélést a helyőrségparancs­nokságon. Százéves vasutas egy 58 millió forint értékű terméket gyártottak es továb­A 44 órás munkahét bevezeté­sekor az ipari és építőipari vál­lalatok többsége a páros hétre eső szombatokat jelölte ki sza­badnapnak. Ezzel kapcsolatban év végi. év eleji probléma, hogy az év utolsó páros hetét két pá­ratlan hét — 1972 53. és 1973 első hote — követi, így a szabályok betartása esetén két szabad szombat között nem két, hanem három hét telik el, a páratlan héten szabad szombatot kiadó vállalatoknál pedig egymást kö­vetően kellene szabad szombatot tartani. Ennek elkerülésére a Munkaügyi Minisztérium állás- foglalást bocsátott ki, amelyben mintegy H4 millió forintos tervet kell teljesíteniük. javasolja, hogy ha egyéb körül­mények nem akadályozzák, úgy a vállalatok kéthetenként folya­matosan adják ki a szabad szombatot. Ahol tehát ez év 52. hetében, vagyis december 23-án volt szabad szombat, ott a leg­közelebbi szabad szombatot ja­nuár első hetében, vagyis janu­ár 6-án tartsák; az idei páros heti szabad szombatokat tehát jövőre páratlan hetick kövessék. Azoknál a vállalatoknál, ahol a szabad szombatok kiadási rend­jéről a kollektiv szerződés ren­delkezik. annak megváltoztatásá­hoz a kollektív szerződést is mó­dosítani kell. Érdemes és eredményes munkásságuk elismeréséül, nyugdíjba vonulásuk alkal­mából a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsa dr. Na­ményi Lászlónak, a megyei vezető korház igazgatóhelyet­tesének a Munka Érdemrend arany, dr. Bagothay íjásztá­nak, a megyei vezető kórház ideg- és elmeosztálva vezető­jének a Munka Érdemrend ezüst fokozatát adományozta. A kitüntetést ma délelőtt dr. Ladányi József, Borsod- Abaúj-Zemplén megye Ta­nácsának elnöke adta át. „ Ugyanezt tenném " — Hatvanhét éves vagyok, s negyven éve orvos — mond­ja tűnődve dr. Bagothay László. — Debrecenben kap­tam diplomát, az ottani kli­nikákon dolgoztam 1946-ig. Akkor kerültem osztályvezető főorvosként Miskolcra. Idős emberként mit mondhatnék? Az orvos, az ideggyógyász, az ember ugyanaz. Az orvos, aki mellől tanít­ványok sora indult el. akit kiváló szervezőként, vezető­ként is ismernek, ma is dol­gozik és holnap is dolgozni fog. Rendel, beteget fogad, tanácsokkal segíti a volt munkatársakat. 1953-ban Ér­demes orvos, 1969-ben Kiváló orvos kitüntetést kapott. Je­lenleg az Egészségügyi Tudo­mányos Tanács felkérésére szakvéleményeket ír. Számos tudományos dolgozata jelent meg magyar és külföldi szak­lapokban. Előadásokat tartott itthon és külföldön is. — Mire gondol az ember, amikor kitüntetést kap? Idős ember — az életére. 1946­ban. amikor Miskolcra kerül­tem, nem az egészségügy és semmiképpen sem az ideg- gyógyászat volt a dijntő ab­ban, hogy milyen lesz a ma. Mégis azt mondom, így utó­lag — mert ezt éreztem köz­ben is —, hogy a felszabadu­lástól számíthatom azt az időt, amióta az orvos és az ember törekvései, vágyai a társadalom törekvéseivel, el­várásaival, céljaival estek össze. Igv visszanézve nincs, amit másképpen csinálnék. Az orvos szükségszerűen szo­ciológus is. Orvosként a tu­domány forradalmát, ember­ként a világ változását éltem és segítettem. Hát ennyi az egész... Felszámolni a múlt bűneit Dr. Naményi László, a me­gyei vezető kórház igazgató- helyettes főorvosa 1907-ben született. A miskolci cukor­gyári munkás fiának kitérők­kel vezetett az útja az egye­temig. 1925-ben Magyaror­szágon nem jutott be az egye­temre, Olaszországban — Torinóban — végzett. Harcol­nia kellett itthon a diplomája elismertetéséért, az orvosi ál­lásért. Miskolcon kezdett dol­gozni az akkori Erzsébet Kórház bőr- és nemibeteg­osztályán. 1938-tól 1941-ig katona volt. 1943 októberében újra behív­ták. A nyilas hatalomátvé­telt követően megszökött a munkaszolgálatos századból, a felszabadulásig Miskolcon bujkált. A felszabadulás után az elsők Jcozott volt, akik megkezdték a rendelést. * A kitüntetés átadása után a megyei vezető kórház fő­orvosi kara ünnepélyesen bú­csúztatta a két idős orvost, akiknek tanácsaira, segítsé­gére ezután is bizton számí­tanak. B. G. Az ország legidősebb vasutasa, a Sopronban élő Magéi József tegnap ünnepelte 100. születés­napjai. 1808-ban lépett a vasút szolgálatába; Szombathelyen, Mu- rakeresztüron és Siófokon dolgo­zott. A századfordulón részt vett a mai szombathelyi pályaudvar építésében. 1033-ban ment nyug­díjba. Azóta egyik fiánál él, szel­lemileg teljesen friss, sokat ol­vas és nagyon kedveli a televí­ziót. Nem marad ki a páros heti szabad szombat

Next

/
Oldalképek
Tartalom