Déli Hírlap, 1972. november (4. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-13 / 267. szám

Gázolás a zebrán A gyalogátkelőhelyen gázolta el egy személyautó az 53 éves budapesti Kozák Antalnét — kaptuk ma reggel a hírt. Am e baleset nem úgy zajlott le, ahogy az egymondatos összefoglaló alapján elképzelhető. A szóban forgó gépkocsi ugyanis megadta az elsőséget az idős nőnek, azaz megállt a zebra előtt. Nem állt azonban meg a mögötte közeledő jár­mű, belerohant a veszteglő gépkocsiba, s rálökte a gyalog- alt élőhelyre. A hír olvastán az emberben óhatatlanul felmerül a gon­dolat; lám, egy gépkocsivezető udvarias, elővigyázatos akart lenni, de nem hagyták. Nem hagyta az a türelmetlen társa, aki nyilván most sem szándékozott lefékezni az átkelőhely előtt. Hossz beidegződése, türelmetlensége, udvariatlansága balesetet idézett elő. Mert a felelősség nyilván őt terheli, akkor is, ha az idős asszonyt a zebrára taszított másik gép­kocsi gázolta el. Budapesten történt ez a baleset, de történhetett volna hasonló a minap Miskolcon is. Az Ady-hídi villamosmegálló­ban a kora reggeli órákban mindig csúcsforgalom van, hiszen itt szállnak le a szerelvényekről a piacra igyekvők. Köztük nagyon sok idős asszony, nagymama, akik a család bevásár­lásait intézik. Kicsit gyámoltalanok, lassú mozgásúak, és mindig meg vannak rakódva szatyrokkal, kosarakkal is. Nem lehet csodálni tehát, hogy tétovaságukban, no, meg a tüle­kedésben — mert felszálló is van itt éppen elég — lelépnek a ..szigetről" az úttestre. Jómagam is Itt szállók villamosra reggelente, s számtalan esetben megfigyelhettem, hogy a gépkocsik — különösen a személykocsik! — nem hajlandók lassítani. Nemegyszer né­hány keresetlen szóval oktatják ,ki az elővigyázatosságról azokat, akik alig tudnak félreugrani előlük. S ha netalán egy jobb érzésű gépkocsivezető mégis lassítana, mögötte azonnal felharsan a türelmetlen tülkölés. Az első három negyedév országos statisztikája szerint a közlekedési balesetek száma 12 százalékkal csökkent az előző év hasonló időszakához viszonyítva. A nehéz hónapok azon­ban még hátravannak; most következnek a fagyos, havas napok. Nehezebb lesz majd az utolsó pillanatban lestoppolni az Ady-hídi villamosmegállónál és másutt is. Több türelmet, udvariasságot várunk tehát a gépkocsivezetőktől, annál is inkább, mert a jelenlegi módszer ellenkezik a közlekedési szabályokkal. B, D. Oroszlánkölykökért csimpánz Új lakó költözött a debre­ceni nagyerdei állatkert téli majomházába. A hazánkban vendégszereplö NDK-beli Probst Cirkusz és a debrece­ni állatkcrt vezetői meg­egyeztek abban, hogy az ál­latkertben született három oroszlánkölykökért cserébe hagyják az ötéves, Robi név­re hallgató csimpánzt. A 40 kilós csimpánz a cirkusz leg­utolsó állomáshelyéről, Sár- bogárdról érkezett „lakhelyé­re”. Régi dobósok baráti köre Névadója halálának 400. évfordulójára emlékezett teg­nap Egerben a Dobó István Gimnázium és Erdészeti Szakközépiskola, amely 50 éve viseli az egri vár védő­jének nevét. A találkozón több öreg diák számolt be if­júkori élményeiről. Vermes Béla nyugalmazott MÁV tő­iéi ügyelő a Tanácsköztársa­ságra emlékezett. Schél Gyu­la, a Magyar Rádió és Te­levízió New York-i tudósító­ja magnószalagra rögzítve küldte el üzenetét az alma materhez. Az iskola volt nö­vendékei elhatározták: meg­alakítják a „Régi dobosok baráti körét”. Alapítvány létrehozásáról is döntöttek, amivel az isko­la mai tanulóinak a tudomá­nyok iránti fokozott érdek­lődését jutalmazzák és előse­gítik a külföldi és hazai uta­zásaikat. Az egri öreg diá­kok ezután megkoszorúzták azt az emléktáblát, amely — Kemény Ferenc igazgatónak, a Nemzetközi Olimpiai Bi­zottság első magyar tagjá­nak, Bertalan Józsefnek az 1919-es iskolai direktórium elnökének, valamint Weber- mann (Láng) Sándornak, az iskola volt diákjának, aki a spanyol nép szabadságáért vívott • harcban vesztette éle­tét — emlékét hirdeti. $zerzódésh ötcs Szerencsen Csokifigurák exportra Ma Szerencsen a Magyar Édesipar Szerencsi Csokolá­dégyára, annak diósgyőri gyáregysége és a nyugatné­met Hltschler-cég vezetői szerződést írnak alá. Ennek értelmében 1973-ban 15 va­gon húsvéti üreges csokolá­défigura utazik Miskolcról az NSZK-ba. Kovács György­től, a diósgyőri gyáregység vezetőjétől kértünk tájékoz­tatást a mai szerződéskötés előzményeiről, s a jövő ki­látásairól. Diósgyőrben az idén ün­nepelték a gyáregység fenn­állásának tizedik évforduló­ját. 1962-060 két vagon, az idén már száznegyven vagon (a tervezettnél tíz vagonnal több) üreges csokoládéfigura készült, illetve készül a Szinva-parton. A diósgyőri gyáregység 196.3 óta profil­gazda, ami azt jelenti, hogy itt készül az országban gyár­tott üreges csokoládéfigurák 95 százaléka. (A további öt százalék Győrben.) A tíz év során Diósgyőr­ben nagyszerű szakgárda ne­velődött ki. amit legjobban termékeik osztatlan nemzet­közi sikere igazol. De sokat mond az is, hogy gyakran megfordulnak Diósgyőrben a KGST-oi-szácok szakemberei, s az idei tavaszi kölni é’°’- miszeripari vasáron is elis- me-éri arattak. A Szinva-nartról 1963-ban indult e' az első k-=é-'eti exportszállítmány az NSZK­ba, Hitschlerékhez. A világ több mint hatvan országával kereskedő nagy cég azóta évről évre többet rendel. A ma aláírt szerződésben lekö­tött tizenöt vagon húsvéti csokifigura az idei esztendei teljes - exporttétel fele (a többi Hollandiába, Ausztri­ába, Franciaországba, Svéd­országba, Kanadába, az USA-ba, Dániába, Angliába és Norvégiába kerül. A Hitschlerókkel való tízéves kapcsolat eredménye, hogy a diósgyőriek négy modem feldolgozó gépsort kaptak az ugyancsak nyugatnémet Col- m an-régtől. A hagyományos fémnyomásos technológiával egy mázsa árut 180 óra alatt készítettek el, a holland szisztémával ehhez mindösz- sze 35 óra szükséges. Az elfogadott távlati terv szerint a diósgyőri gyáregy­ség termelése 1980-ig évi kétszáz vagon fölé nő. Leg­főbb feladatuk a hazai piac teljes ellátása, ahol évről év­re új termékekkel is meg kell jelenni. (1972 slágere a húsz- és harminedekás csiz­ma és a tíz- és húszdekás M'kulás-bakancs. Csak a ha­zai igénvek kielégítése után következhet az export, pedig a külföldiek évről évre foko­zott . érdeklődéssel keresik a leafe'iettebb tc'césomzágok- ban is verseny-képes dióssvő- ri üreges csokoládéfigurákat. (nyikes) Falovacskák, rönkvárak A gyerekek örömére újfaj­ta és rendkívül praktikus, fá­ból készült játékok jelentek meg az utóbbi napokban egyik-másik miskolci játszó­téren. A Martintelepen, a Rácz Ádám utcában es a Szentpéteri kapui hegyoldal nagy játszóterén azóta élve­zettel nyüzsögnek az aprósá­gok a rönkfából készült lo­vak körül. A Győri kapui la­kótelep déli oldalán levő ját­szótéren pedig a múlt héten egy betonba állított kéregte- len mászóka körül hancúroz- . tak élvezettel a gyerekek. A felnőttek közül sokan az új játékok láttán némi nosz­talgiával gondolnak gyerek­korukra, amikor még csak rongylabdával szórakozhat­tak. Mások viszont érthetet­len ellenszenvvel beszélnek játszótereink új berendezé- . seiröl, mondván, hogy az új játékok, különösen a három méter magas, gallyaitól és kérgétől megfosztott mászó- kák veszélyesek. A szakem­berek véleménye szerint azon­ban ezek a játékok kiválóan fejlesztik az apróságok ügyes­ségét, és csak örömmel lehet szólni a városi tanácsnak ar­ról a kezdeményezéséről, hogy az utóbbi időben egyre nagyobb gondot tordít a kor­szerű játszóterek kialakítá­sára. Ezek az új játékok csak az elsők azok között, amelyek­kel az elkövetkezendő hetek­ben, hónapokban gyarapod­nak játszótereink. A városi tanács megrendelésére a Mát- ravidéki Erdőgazdaság szil­vásvárad! barkácsüzemében már készülnek a legújabb, fából készült mászóhálótartók, rönkvárak és a hasított fából összeállított apró, alacsony ülőpadok. Kár, hogy az új játékok egy részét csak a tél beállta előtt állítják fel. Mint hallot­tuk, azért, mert a városi ta­nács tavasz eleji megrende- lésének»csak most tudtak ele­get tenni a játszóterek fel­szerelésében nagy szerepet vállalt üzemi, vállalati KISZ- szervezetek. Kóporbányábó! bortároló Hét termelőszövetkezet kö­zös vállalkozásban Vinicoop néven szőlőfeldolgozó és bor­tároló épült Aszófön. a volt kőporbánya „gyomrában”. A Befejezték a vetést Borsodban befejezték az őszi gabonák vetését. Mint­egy 80 000 hektáron került földbe az őszi búza, az árpa, a rozs és a trilikálé. Jól ha­lad a tavasziak vetésterüle­téinek előkészítése is. Az őszi munkák közül a kukorica- szedést és a cukorrépabeta- karítást még nem fejezték we. Utána napfényesebb az ablak A középkorú, törékeny al­katú nő leteszi a parkettke­fét. Feláll, lábujjhegyen át­lépdel a még fénytelen koc­kákon. Két kezét mosottas kék köpenye elejébe törli, s bemutatkozik: — Sára vagyok. Így ismerik, neve a „szak­mában” így lett — talán nem túlzás — fogalom. „Sára, le­gyen szíves ...”, „Sára, se­gítek arrébb tolni a nagy­szekrényt..„Sára. pihen­jen egy kicsit..„Sára, ha meg nem sérteném, ebédel­jen velünk ...” és így to­vább. Horváth Sarolta a Miskolci Köztisztasági Válla­lat lakástakarítónője. • • — Naponta más-más la­kásban dolgozom, de csak ritkán idegeneknél. Nem is tudnám megmondani, hány olyan család van, akik rend­szeresen engem kérnek. — Mit gondol, miért? ' — Nem tudom .'.. Talán, mert szeretnek . . . (Dr. Zsédenyi Győzöné, a takarítórészleg vezetője: — Sára nem mai dolgozó a vál­lalatnál, munkájába panasz még nem érkezett. Rendkí­vül szorgalmas, megbízható. Egyetlen takarítónőnk, aki Kiváló dolgozó kitüntetési kapott.) Az emberek általában fel­nek a tavasztól meg az osz­lói. a nagytakarítások idő­szakától. Horváth Saroltá­nak az a munka ad kenye­ret, ami elől sokan mene­külnek. — Az is — igazit ki. — És még mi? — Gyakran, hívnak ben­nünket újonnan átadott la­kások, hivatalházak takarí- ' tásához. A Kilián-déii posta 45 ablakát is én tisztítottam meg. Legutóbb a nyékládhá- zi panelgyár tetőablakait pu­coltam. tíz méter magasban. De legjobban a lakástakarí­tást szeretem. 1960 ,óta csi­nálom, megszerethettem már ,.. • • Mindig azt a munkát sze­rette, amit éppen csinált. Már kislány korában nap­számba járt, később a vas­útépítőknél hatkilós kram- páccsal tömörítetté naphosz­szat a töltést. Az építőipar­ban maltert kevert és hor­dott. Ez a harmadik munka­helye. — Elégedett? Elgondolkodik. — Tálán vihettem volna többre is ... — Mire a legbüszkébb? — Arra, hogy takarítónő vagyok és nem „egy cigány". Nekem kétszeresen is nehéz volt. elismertetni a munká­mat; nő vagyok, es ugye, a bőröm színe ... Sokan bizal­matlankor! tak. „Állandó megrendelőinek" szabadságot sem kell kiven­niük; nyugodtan rábízhatják a lakást. Mire hazajönnek, még a nap is fényesebben süt be az ablakon. — Magamról tudom: a fá­radt ember is felfrissül, ha tiszta, gondozott otthonba tér meg munka után. Elégedett vagyok, ha ezzel j.s köny- nyebbé, gondtalanabbá tehe­tem azok pihenését, akiknél takarítok, • • — Mit lát a lakásokban? — Azt, hogy nagyon jól él­nek az emberek. Szép. tágas szobák, gyönyörű bútorok. És szinte mindenütt sok-sok könyv. Letörölgetem őket, aztán megyek tovább. Mert hát mindig sietni kell. — Nem szeretne beleol­vasni egybe se? — Szeretnék én — mond­ja nagyon csendesen —, de ha egyszer nem tudok ol­vasni. Mi heten voltunk testvérek; akkor még nem segítették a cigányokat, ott rúgtak belénk, ahol tudtak. Napszámból éltünk; iskola helyett is dolgozni kellett. Nekem a könyv — sajnos — ugyanolyan tárgy, mint a hamutartó vagy a virágváza. Le kell törölgetnem, és kész. A kiváló dolgozó takarító­nő természetesen „civilben” sem tudja megtagadni ön­magát. Ha otthon már rend van. elmegy a gyerekeihez, s ott kezdi elölről: takarí­tás, mosás, vasalás. A csa­ládban ezért nem jár kü­lön jutalom vagy kitüntetés. Viszont az unokák hálája mindig kijár a nagymamá­nak; ez pedig neki minden­nél többet ér. KEGIOVICH JANOS 25 mázsa szőlő feldolgozásá­ra alkalmas üzem és a hozza kapcsolódó 18 000 hektolite­res tárolótér valójában a jö­vő évi szüret idejére készül el teljesen. Az építési mun­kák előrehaladása és a fon­tosabb berendezések felsze­relése azonban lehetővé tet­te, hogy az idén már részle­gesen üzemeltessék a pincé­szetet. Ifjú Figarók A fodrász-szakmunkásta­nulók országos versenyét tegnap a Magyar Hajó- és Darugyár Váci úti művelődé­si termében rendezte meg a KIOSZ. Az esemény slágere a barcelonai fodrász-világ­bajnokságra és a bécsi fod­rászversenyre készített frizu­rák bemutatása volt. Körutazás Élményt nyújtó előadással kalauzolja el az érdeklődő­ket az amerikai földrész legnagyobb országába Vas­pört/ Aurél november 15-en este 6 órakor a Rónai Sán­dor Művelődési Központ színháztermében. A diavetí­téssel kísért rendezvény ci­me: - Körutazás az Egyesült Államokban. A programra az ország—világjárók baráti körében kerül sor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom