Déli Hírlap, 1972. november (4. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-11 / 266. szám
SiA jubiláló szövetség gerince A napokban közöltük hogy jelenlegi szervezeti keretei közt öt esztendeje működik a Magyar Honvédelmi Szövetség, ám maga a szervezet — amely, ha korábban más-más nevek alatt is, de az MHSZ-ével azonos célok elérésén munkálkod- V«, fegyveres erőink mellett hazánk védelmi erejének a növelését szolgálta — jövőre ünnepli megalakulásának 25. évfordulóját. Kevésbé közismert, hogy a tartalékosok, alkotják a szövetség gerincét. Nem a számarányuk, hanem előképzettségük, felkészültségük alapján. Ezért is fontos, hogy a folyamatos honvédelmi kiképzésben minél több tartalékos tiszt és tiszthelyettes vegyen részt. A most lezárult kiképzési évben kifejtett tevékenységüket a szövetség megyei vezetösege nemrég értékelte. Megállapították, hogy a megyében működő több mint száz tartalékos klub — amelyeknek csaknem a fele Miskolcon található — jobban szervezte meg a volt katonák utóképzését, mint a korábbi években. Bar a tartalékos tisztek, valamint'tiszthelyettesek állományának az 52. illetve a 80 százaléka tagja a szövetségnek, az előbbiek 87. az utóbbiak 68 százaléka részesült kiképzésben, a honvédelmi versenyeken viszont a két állománynak már a 98 százaléka vett részt. Bőven lesz Az idén egész évben lehetett kapni citromot és időszakonként banánt is. Télére minden korábbinál jobb ellátást ígér a nagykereskedelmi vállalat, déligyümölcs- ból. Füge tavaly egyáltalán nem volt, most azonban egy vagonra valót tárolnak a miskolci raktárban és újabb szállítmányokat várnak. Meg karácsony előtt megjelennek az üzletekben az első dato- Ivacsomagok. Előreláthatólag narancsból is több jut majd a miskolci és a borsodi boltokba, mint tavaly. A füge Görögországból, a banán Equadorból érkezik. Az előbbiekből kitűnik: van még lehetőség arra. hogy a tartalékos tisztek és tiszthelyettesek soraiból növeljék a szövetség taglétszámát, amelynek egyébként együttesen nem egeszen az. egyharmadát teszik ki. Ehhez viszont — miként a megyei vezetőség rámutatott- — a továbbiakban úgy kell megszerveani a klubéletet és a kiképzés munkáját, hogy még jobban felkeltsék a tartalékosok érdeklődését. Ahogy eddig w tették, ezután is sokat segítenek ebben a fegyveres testületek tisztjei, tiszthelyettesei, akiknek százai — mint oktatók, előadók és a gyakorlatok ellenőrzői — az MHSZ legjobb aktíváinak számítanak. Több helyütt arra is szükség van. hogy a tartalékosok klubja önálló helyiséggel rendelkezzék, s technikai felszereltsége is gazdiagabb legyen. « ^ Tőkés valuta - hulladékért * Több felvásárlóíelepre, gépre tenne szükség A ha lladekan vágok hasznosítása olcsóbbá teszi az ipari termelést, pótolja azokat a nyersanyagokat, amelyekből egyre több és több kellene. Nemcsak nálunk tölt be fontos szerepet a másodlagos nyersanyag, hanem . például a Szovjetunióban és Bulgáriában is, ahol pontosan egy évvel ezelőtt kormányhatározat született a hasznosítható hulladékanyagok összegyűjtésére. De sorolhatnánk hasonló kezdeményezéseket, példákat az NDK-bói. Lengyelországból, Csehszlovákiából és számos tőkésországból. Tavaly a MÉH Tröszt vállalatai 330 ezer torma szén- acel, 22 ezer tonna színesfém, 85 ezer tonna papír- es 35 e®er tonna textilhulladékot gyűjtötték össze, s adtak at az iparnak. Ezek világpiaci ara 32 millió dollar. S amíg például egy ipari üzemben „kitermelt'1 dollár 50—70 forintba kerül a népgazdaságnak, a MÉH által megszerzett dollár csak 38 forintba A fejlődést lassítja, hogy kevés az átvevőhely, a szállító- és rakodöeszköz, s a gépesítettség is viszonylag alacsony fokon áll. Egy-példa ez utóbbi gond érzékel- tetesere: a MÉH évente 50 ezer vasúti kocsit köt le, mivel a gépesítettség alacsony foka miatt csak laza állapotban tudják szállítani a hulladékot. Korszérű présgépek alkalmazásával, a hulladék tömörítésével évente tízezer vasúti kocsit szabadíthatnának fel. Borsod megye nyersanyag- léldolgozo és hasznosító vállalata nyolc telephellyel és 88 atvévőheillyel dolgozik. A munkát háromszáz alkalmazott és hatszáz társadalmi megbízott végzi. Ök és a fiatalok tízezeréi az idén hatvanezer tonna hasznosítható hulladékanyagot adnak át a népgazdaságnak. Elkelnének új gépjármüvek. s ű.i feldolgozó gepek itt. A borsodi, kohászati üzemekben folyó nagyszabású rekonstrukciós munkák befejeztével Diósgyőrben és Ózdon a jelenleginél sokkal több hutladékanyagra lesz szükség. A megnövekedett igény pedig csak további fejlesztéssel, a begyűjtő- és feldolgozó munka korszerűsítésével elégíthető ki. NY. I. + Naponta ötszáz mázsa lisztet használnak fel a Miskolci Sütőipari Vállalat különböző telepein Aj István malom leégése óta a napi lisztigény nagyobb részét -j- mintegy 80 százalékát — vasúton szállítják a Szolnok megyei Törökszentmiklósról, ahol országos hírű malom üzemel. A kisebb részt a megye malmaiból — Szerencsről. Szikszóról stb. — kapja a vállalat. A meglehetősen rövid szavatossági idejű lisztet először a Vágóhíd utcai tranzitraktárba, onnan pedig a sütőipar telepeire szállítják. Erre a célra a vállalat két. egyenként hattonnás tehergépkocsit állított be, amelyek naponta öt-hat fordulót tesznek 'meg az állomás és rr tranzitraktár, illetve a raktár es a sütőipari telepek között. (Képünkön: megérkezik a felhasználási helyre az egyik szállítmány.) (Agotha Tibor felvétele) Gazdag szén mező A Feketevölgyi I-es aknánál nagy teljesítményű frontot nyitnak. Az új mező gazdagságát mi sem jelzi jobban, mint hogy a szénfal magassága két méter nyolcvan centiméter. Ezt a frontot is angol önjáró biztosáé berendezéssel látják el. a szén kitermelésére pedig az NSZK-bói vásároltak gépeket. • Csárda és Traiibi sorfa A szövetkezetek társat keresnek Hogy az emődi csárda mikor kerül tető alá. az most még nem tudható. Tény, hogy a három termelőiszövetkezet 1970 januárjában kötött szerződést egy vendéglátóhely létesítésére, ám amikor a triumvirátus ..gesztora’1 (a társulás anya-tsz-e) a szanálás sorsára jutott és kilépett a vállalkozásból, akkor a másik két tsz új társ után nézett. A választás a harsa* nyi mezőgazdasági üzemnél biztosabb anyagi alapokon nyugvó Utasellátó Vállalatra esett, s úgy tűnik, hogy az ismét háromtagúra bővülő vállalkozás előbb-útóbb csárdagazda lesz. bqyütí könnyebb A fenti példa abból az összefoglaló jelentésből való, amelyet „A szövetkezeti társulások működésének ellenőrzése" címmel csütörtöki ülésén vitatott meg a Borsod megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Erre a vizsgálatra a 10°|o engedménnyel kapható továbbra is / a favorit. Star, Record televízió a miskolci jr Centrum Áruházban O ? P’hitelakc Díjtalan házhoz szállítás és üzembe helyezés! ' K.NEB országos programjának kereteben került sor, s a célja annak megállapítása volt, hogy a szövetkezeti társulások az alapító okiratban foglaltaknak megfelelően tevékeny kednek-e, s hogyan használják ki a helyi erőforrások adta lehetőségeket. A .sok izgalmas, s nem egy esetben „rázós'’ ügyet felszínre hozó léma tárgyalása után a vizsgálat vezetőjével, dr. Mezőközy Andrással beszélgettünk aláhúzva a NEB-nek azt az állásfoglalását, hogy a társulások többsége a kölcsönös együttműködés elve alapján, a tagok és a népgazdaság erdekeit egyaránt szolgáló céllal jött létre, s fejti ki tevékenységét. lerv van, juh nincs Borsodban az ehViúlt négy évben több mint húsz társulás alakult, döntően a mezőgazdasági termelőszövetkezetekből. Ezek a meglehetősen laza szervezésű közös vállalkozások sokféle feladatra szövetkeztek. Tevékenységük már idézett csár- daalapításlól a juhtúró-fel- dolgozó es a sütőüzemen át a kavicstermelés együttes megszervezéséig terjed. Persze, a tsz-eknek ez az újmódi, de mindenképpen erőt sokszorozó vállalkozása nem mindig igazolta az eredeti eiKépzelésekel. A Gelej környéki mezőgazdasági üzemek például juhtenyésztésre vállalkoztak, a társulás kapott is negyedmillió forint állami támogatást, ám ebből még a debreceni Agrártudományi Egyetemen megrendelt 828 ezer forintos legelőgazdálkodási tervre sem .futotta. A tagok ugyanis nem járultak hozzá a közös költségek viseléséhez, így aztán terv van. közös juhnváj nincs. A sálviak na° V ábrán fi ja Hasonlóan kacskaringé* történet a sályiaké. A Bükk- alja Tsz mar ót évvel ezelőtt elhatározta, hogy „házon belül” hasznosítja és dolgozza fel a szőlőt, de nemcsak a sajátját, hanem a környék nagyüzemeinek termését is. Amikor a pénze elfogyott (a borkombinát háromnegyed részben készült el), megállapodott a tsz iz Eget-Gyön- gyösvidéki Állami Pincegazdasággal az építés befejezésére Hosszú húzavona után megindult a szőlőfeldolgozás. Most már bort palackoznak Sély községben, s tervezik a Traubisoda gyártási jogának megszerzését is. Ám a sályiak nagy ábrándja, a Bükkalja kialakulóban levő, kétezer holdas szőlővidékének egységbe tömörítése. s egy új. eredeti bükki bor piacra hozása csak akkor válhat valóra, ha a szomszédos községek termelőszövetkezetei hozzájuk társulnának. A bizalmatlanság és a tapasztalatlanság azonban még gátja ennek a mindenképpen ésszerű és célszer rű vállalkozásnak. A túlzott .óvatosság oka az lehet, hogy egy-két balul sikerült közös akció híre eleve kedvét szegi a kis pénzű, de nagy ambíciójú szövetkezeteknek. Nemcsak a jó, hanem a rossz példa is ragadós. Az encsi járási TÖVÁLL bukása (a még mindig tartó vizsgálat szerint a felelőtlen gazdálkodás többmilliós kárt okozott a társult és gyanútlan szövetkezeteknek) rossz propagan - dája volt az egyre nagyobb feladatokat vállaló közös vállalkozásoknak. (brackó) Végeztek a burgonyával Az utóbbi napok száraz időjárása kedvez az őszi mezőgazdasági munkáknak. Borsodban befejezték a burgonyaszedést, elvetették az őszi búza 96 százalékát. Raktárakba került a napraforgó is. és a kukoricaföldek 80 százalékáról már betakarították a termést. Hollóháza újdonságai Az idén előreláthatólag 55 millió forint értékű festett háztartási edényt és dtszmű- tárgyat készít a Hollóházi Porcelángyár. A mokkás-. szendvicses-készletekből 30 millió forint értékű, árut adnak a hazai és a külföldi piacra A negyedik negyedévben kezdik meg a komplett étkészletek készítését, melyek iránt már most nagy az érdeklődés. (Ezzél a termékkel a gyár a miskolci helyiipari kiállításon díj-at nyert.)
