Déli Hírlap, 1972. november (4. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-25 / 278. szám
„Köhögjön! Nyeljen!” Támadás a hörgők ellen Bgy fiatalasszony ■ fekszik a műtőasztalon. Körülötte orvosok, ápolónők. Az altató hata.sa gyengül, lassan magához tér a narkózisból. Megszűnik az izombénulás, légzése spontánná válik. Dr. Barzó Pál, a megyei vezető tüdőgyógyintézet főorvosa tőmondatokban adja ki utasításait: Oxigént lel Garatszivást kérek! A beteg ébredezik, de a bronhoszkóp csövét addig bent tartják, amíg a köhögés fel nem erősödik. A következő köhögés már erőteljesebb. Most már jó. Szaporáznak a betegnek címzett, keresek: Nyissa ki a szemét! Köhögjön! Nyeljen egy nagyot! Köhögjön! Mondja a nevét! Smojjkalaszlróla c Ilyen előzmények után ülünk le beszélgetni Barzó főorvossal, aki megemlíti, hogy amíg a tbc-s betegségek lassan visszaszorulnak, addig a nem tbc-s jellegű legzoszervi megbetegedések szama világszerte emelkedik. •Ennek égjük előidézője a levegőszennyeződés fokozódása. Miskolcra évente 500— 000 tonna por hullik le négyzetkilométerenként. (Megengedett. értéke lakóterületen 50, ipartelepen 200 tonna lenne!) A porártalom magában is ártalmas, de a levegőt cseppfolyós és gáznemű anyagok is szenn.vezik. (Tálán emlékeznek még a Vörös sivatag című film sárga kén- teknőjében lehulló madarakra.) Áz is gyakran előfordul, hogy légmozgás hiányában a város légszennye nem tud eltávozni semerre, hanem megül fölötte. Londonban a füstköd (a smog) 1952-ben. december 5. és 9. között 4703 ember halálát okozta. Hidcgfrnves műszerek A megyei vezető tüdőgyógyintézet az első az országban, ahol jelentős erőket tudnak átcsoportosítani a nem tbc-s legzoszervi megbetegeclesek gyógyításá- ra. Arra törekednek, hogy minél alaposabban, precízebben vizsgálhassák meg a betegeket. Ezért a hagyományos megvilágítású műszereiket fokozatosan ki kellene cserélni hidegíénj'esre. amelyek üvegszálból sodort káVédőoltás járványos gyermekbénulás ellen A három oltásból álló gyermekbénulás elleni oltássorozat első oltásara 1972. november 27- töi december 2-ig kerül sor. Oltásra kerülnek azok a gyermekek, akik 1969. október 1— 197?. szeptember :J0. napja közötti időben születtek. Az oltandók hozzátartozóit az oltókörök az oltás helyéről és idejéről külön meghívóval értesítik, és a védőnők útján is tájékoztatják. Az oltást sabin-cseppeknck teában szájon át történő beadásával végzik, ezért a szülők, illetve hozzátartozók kávéskanalat vigyenek magukkal. Amennyiben a kötelező oltásra ' kijelölt korú gyermekek hozzátartozói átköltözés vagy egyéb ok mialt az oltási értesítést nem Vonnák meg, úgy a lakás szerint Illetékes gyermekkörzeti rendemben kapnak tájékoztatást. Miskolc m. városi Állami Közegészségügyi Járványügyi Felügyelőség beleken keresztül egy külső generátoron át kapják a fényt. Egyszerre több betegei is kezelhetnek az ultrahangos aerosol készülékükkel, sajnos, ez már lassan tönkremegj' a nagy igénybevétel miatt. A légzésfunkciós laboratóriumban számszerűen is le tudják mérni a betegek legzoszervi károsodásait. Az intézet orvosai segítettek az LKM-ben üzembe állítani azt az elektroaerosol készüléket, amelyből mindössze még egy van az országban. Ezzel végzik a poros munkahelyen dolgozók „hörgő-toalettjét”. Már Széchenyi is... Az utókezeléseknél persze fontosabb a megelőzés. Szerencsésebb lenne, ha a közegészségügyi és járványügyi szakemberek véleményét is kikérnék egy-egy üzemtelepítésnél. Meg a gyárak is felszerelhetnék a különféle szűrő- és véd őkészü le keket. A fásítás is sokat segítene. (Széchenyi István mér 1837- ben A pesti por és sér című dolgozatában arra szólította fel a város lakóit, hogy törekedjenek zöldövezetek kialakítására.) Debrecenben ügyel- nek erre; megvédik, sőt, gondozzák a kiültetett facsemetéket, s jobban élnék a törvény adta lehetőségekkel is. Miskolcon a kertészeti vállalat a „zöldövezet-gazda". Szelektálják azokat a növényeket, amelyek elbírják a város levegőjének klímáját. Megállapították, hogj’ először a tűlevelűek pusztulnak el. legtovább a juharfa bírja. Ki a szabadba — ezt a rousseau-i tanítást tanácsolja dr. Barzó Pál a városlakóknak. A dohányosoknak meg azt, ha már lemondani' nem tudnak káros szenvedélyükről, legalább csökkentsek a „méregadagot". BUZAFALVI GYŐZŐ * yg . - x -Jgv ÄÄIfvIf:' ?'?' z í • > ' V >:v ' ^ . -m ■ ^ Nőbizotlsági (7 értekezlet a TVK-ban Kibővített nőbizottsági értekezletet tartottak tegnap a Tiszai Vegyikombinátban. Az értekezleten a Vegj'ipari Dolgozók Szakszervezetének nőbizottsági tagjain kívül jelen volt Kelemen Mihályné, a VDSZ titkára és Veres Lajos, a VDSZ Borsod megj'ei területi szervező titkára. Beái Gyula, a TVK szb-titkára a vállalati szakszervezeti munkáról, Kenéz Ferencné, az szb munkatársa pedig a nők helyzetéről tájékoztatta a vendégeket,' akik ezt követően filmvetítésen, majd gyárlátogatáson vettek részt. % Ar acélgyártás fontos „kelléke" az adalékanyag. Képünkön: frissítő ércet dob a martinász a több száz fokos hőt árasztó kemencébe Űzdon. (Agotha fele.) Városi tanácstagok beszámolói Értesítjük a 2. sz. választókerület lakóit, hogy Tok Miklós városi tanácselnök- helyettes — városi tanácstag — november hó 27-én 17 órától tartja beszámolóját az 1 4. sz. pártalapszervezet Széchenyi u. Í05. sz. alatti helyiségében. A 3. sz. választókerület lakói részére dr. Illés Béla városi tanácstag • tart beszámolót november 27-én 18 órától az I 6. sz. parlalap- szervezet Tanacsház tér 2. sz. alatti helyiségében. Hová íoröuljak? Minden hónap utolsó szerdáján jogi tanácsadást tartanak a Bartók Béla Művelődési Központban. Dr. Tímár László, a Megj’ei Bíróság elnökhelyettese válaszol a kérdésekre: Hová forduljak iigyes-bajos dolgaimmal? A jogi információs szolgálatot legközelebb november 29-én, szerdán délután 5-től este 7 óráig vehetik igénybe az érdeklődők. Kereskedjen a kereskedelem! Van építőanyag, de a minőség... Tavasszal hiánycikk volt a tégla, nyáron a Tüzép-telepeken hónapokon át hiaba kerestünk cementet és falicsempét, a megyében sok helyen akadozott a parkettaellátás, s ritkán lehetett hozzájutni a keresett ajtókhoz, ablakokhoz. Azóta nagyot fordult a kocka: van áru bőven. s most éppen az egj're nagyobb mennyiségben halmozódó, eladatlan építőanyagok miatt panaszkodnak a Tüzép-telepek. i tüzép legyen a vásár lókért De panaszkodnak a vásárlók is. Mint a megj'ei kereskedelmi felügyelőség legutóbbi vizsgálata bizonyította, nem is alaptalanul: amióta a beruházásokat korlátozó rendelkezések életbe léptek, és megemelték az építőanyagok árait is, hiába van több áru; sok építő- anj’ag minősége változatlanul gyenge, és a kereskedelem meg ebben a kritikus helyzetben sem tanulta meg, hogy nem a vásárlók vannak erte, hanem éppen fordítva. A 29 Tüzép-, öt építőanyagipari telepen és hét vállalati, szövetkezeti központban megtartott ellenőrzés tapasztalatai mindenesetre arra engednek következtetni, hogy az érintett cégek — ésszerű gazdálkodás és kereskedés helyett — még mindig a megszokott elosztóhatóság szerepében tetszelegve kezelik ügyfeleiket. A szikszói Tüzép-telepen például olyan hibás fedéllemezeket adtak el első osztályú áron, amelynek leértékelését a szállító cég is szükségesnek látta. Az ebből eredő csaknem háromezer forintos árdrágítás és más visszaélések miatt 2500 forint pénzbírsággal sújtották az ellenőrök a telep vezetőjét. Encsep több építőanyagot a hivatalos áron alul, másokat pedig a megengedettnél drágábban adtak el. s talán ennél is jellemzőbb az encsi Tüzép-telep dolgozóinak szemléletére, hogy még a leselejtezett és megsemmiA pingvinek országában EGY JANUÁRI HAJNALON szállt fel a mirniji repülőtérről az az IL—14-es repülőgép, amellyel antarktiszi tartózkodásom „leg- sarkvidékibb” kirándulását tettem meg. A 17. szovjet Antarktisz-expedíció vezetőségének külön engedélyével a zsebemben én voltam az egyetlen utas. A szárazföld belsejében, 1500 kilométerre Mirnijtől és alig több mint ezer kilométerre a Déli-sarktól, 3488 méterre a tengerszint felett, az Antarktiszt borító hatalmas jégkupolának majdnem a tetején működik, épp a geomágneses pólusra telepítve Vosztok. a szárazföld „legnehezebb” szovjet kutatóállomása. Az út Vosztokig általában öt, öt és fél órát vesz igénybe. A körülbelül százkilométeres, még , tagolt, töredezett tengerparti útszakaszt elhagyva, már csak egyetlen látnivaló marad, az Antarktisz jégkupolájanak végtelenbe nyúló sík felszíne, amely a tengerparttól fo-' kozatosan emelkedik, mígnem a szárazföld belsejében néhol a négy kilométeres magasságot is eléri. Ezer kilométereken keresztül sehol egj’etlen kiemelkedés, változatosságot csak a hó több méteres túrzásai jelentenek, mutatva a felszínen csaknem 6 A Föld hidegpólusán állandóan viharos szel uralkodó irányát. Gépünk 150— 200 méterrel a felszín fejelt, annak emelkedését követve haladt célja felé. FŰTÉS CSAK a pilótafülkében volt, hátul egyre hidegebb lett. A Vosztokra szánt sarki öltözékem újabb és újabb darabjait húztam magamra. Félúton voltunk, amikor ezen a vidéken ritka jelenség nehezítette haladásunkát: sűrű felhőtakaró borította előttünk a jégfelszint. 4700 méter magasra kényszerültünk, és a mind ritkább levegőben olyan gyorsan kellett szednem a lélegzetet, mintha legalább ezer métert futottam volna. Mínusz 10 fok alá süllyedt a hőmérséklet a gépben. Már több mint hat órája repültünk, és ekkor a hideghez és a magassági betegséghez egy nagyon kellemetlen érzés párosult: a félelem. Észrevettem, hogy a Nap hol jobbról, hol balról tűnik fel. Tehát eltévedtünk, és körözünk. Felettünk a valószerűtlenül kék ég. alattunk a tejfeliér felhőtakaró. A gép személj’zete egyre sűrűbben járt ki hozzám. Mosolygásukat, nyugtató szavaikat erőlletettnek éreztem. Lelki szemeim előtt feltűnt az érdes jég hátán, kényszer- leszállás közben összetört gépünk. Több mint kétórás bolyongás után hirtelen felszakadt alattunk a felhőzet. Néhány perc múlva feltűnt az évente egyszer a Vosztokra vonuló traktorkaraván nyoma a jégen. Ez a két nyílegyenes, párhuzamos csík és a négy-öt kilométerenként útjelzőnek lérakott fekete benzineshordók vezettek bennünket a célba. Kis idő múlva az IL—14-es sítalpai havat és jeget értek a vosztoki repülőtéren. VOSZTOK. mint már említettem, a Déli-sark vidék legnehezebb állomása. A Föld hidegpólusának is nevezik ezt a helyet, mivel itt mérték eddig a legalacsonj'abb hőmérsékletet planétánkon: mínusz 91.4 C fokot. Az állomás évi középhőmérséklete (!) mínusz 80 fok. Amikor én odaértem, az antarktiszi nyár kellős közepén • „csak" mínusz 39 fok volt. Annak a húsz-harminc embernek, aki égj' teljes esztendőt — tíz hónapon át teljesen elzárva a külvilágtól — tölt itt, a rendkívüli hideg mellett a ritka levegő okozta nehézségekkel is meg kell küzdenie. Az akk- limatizációs idő lejárta után, az alapos előzetes orvosi vizsgalat ellenére is előfordul, hogy egy-egy kutatónak vissza kell térnie Vosztokról egy alacsonyabban fekvő állomásra. Mindehhez hozzájárulnak a rendkívüli körülményekből fakadó pszichikai problémák is. Nem véletlen, hogy ebben az esztendőben a szovjet űrhajózási központ egyik orvos-pszichológus kutatócsoportja Voszto- kot választotta munkája színhelyéül. Az ember viselkedését vizsgálják a rendkívüli körülmények, a teljes elszigeteltség, egymásrautaltság viszonyai között. BOLYONGÁSUNK és késésünk miatt sajnos csak rövid félóra maradt az állomással való ismerkedésre. Néhány kézszorítás, rövid beszélgetés a hajóról már jól ismert kutatókkal, és indult is vissza gépünk Mirnij felé. Még aznap hajóra szálltam, és rövidesen már a trópusi nap perzselt bennünket a fedélzeten. öt hét múlva azonban ismét jég között jártunk. Ez azonban már a Finn-öböl jege volt: a Kijev jégtörő vágta nekünk az utat Leningrad felé. Hazaérkeztünk. VISSY KAROLY sitésre ítélt vasbeton gerendákat is eladták. Nem sokkal kedvezőbb tapasztalatokat hozott a vizsgálat az áfész-telepeken sem: Mezőkeresztesen például még a nem létező fenyő-gömbru- dakat is „eladták”. Legalábbis 21 ezer forinttal nagyobb bevételre tettek szert, mint amennyi a raktári nyilvántartásban szereplő gömbru- dak után a telepet megillette volna. Túllépték a hatósági- leg maximált bitumenárakat is. A nekézsenyi áfész-telep dolgozói pedig 22 ezer forintot kasszíroztak be jogtalanul — ugyancsak árdrágítással. Elszomorítóak az ellenőröknek azok a megállapításai is. ameij'eket az építőanyagok gondatlan tárolásáról jegyzókönj'veztek az állami es szövetkezeti Tüzép- telepeken. A vizsgálat a legtöbb helj'en nagy mennyiségű esőtől ázott, elszínező- dött. meggombásodott fűrészárut. gerendát és gömbrudat talált. A Sajó-parti és a bocsi telepeken a szabad ég alatt tárolták az ajtók, ablakok nagy részét, a szendrői telepen pedig — hasonló okok miatt — jelentős meny- nyiségű redönytok rongálódott meg. Ilozsdás kapuk Több állami és szövetkezeti telepen megrozsdásodott vaskapukat és kerítéselemeket árusítottak, és igen sok helyen hiányoztak a kötelező árjelzések is. A hazai gyártmányú téglák, minőségéről pedig jobb nem is beszélni: jelentős részük még a nyári szállítást és tárolást sem bírja; törik, repedezik, porlad. A kereskedelmi felügyeló- seg megállapítása szerint enyhén szólva különös az iparnak és a kereskedelemnek ez a sajátos üzletszemlélete. S a legérthetetlenebb az, hogy éppen akkor követnek el ilyen visszaéléseket, mulasztásokat és hanyagságokat, amikor értékesítési gondjaik vannak és halom- számra hever telepeiken az eladatlan áru. Amikor sokkal inkább arra kellene törekedniük. hogy a vásárlók kedvébe járjanak. LAHUCSKY PETER Választások Amerikában Mátra y Mihály operatőr Választások Amerikában címmel november 29-én este hat órakor tart előadást a Rónai Sándor Művelődési Központban. I
