Déli Hírlap, 1972. november (4. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-25 / 278. szám

„Kiskarácsony, nagykarácsony...” A Hámori-tó fölötti hegy­oldalakat még csak foltok­ban tarkítja a hó, de itt. kö­rülbelül 600 méterrel a ten- gerszint fölött, már igazai tél van Igaz, napról napra kopik, topped a múlt szom­baton hullott hó, ám még mindig borfiáig ér s harsá­nyan roppain a hajnali fagy­ban rárakódott jégpáncél. Hmáedződtek — A gumicsizma jól véd. a lábunk nem fázik, de a fe­nyőgallyakról ránk csapódó hó délutánra teljesen átned­vesíti a ruhát — panaszol­jak a karácsonyfát vágó asz- szonyok. — Annyi idő pedig nincs, hogy a kis tűzrakások mellett meg is szári tkozzunik Nem köinnyű munka ez. a nedves gönctől eltekintve sem. Először baltával odasu- h in faira a tövére, aztán kézi- fűréssze] egyenesre vágni a törzset, sorbe rakni, kötegel­ni. majd végül az út mellé hordani a fenyőfákat. Inkább férfinak való mesterség — az én szememmel nézve —, am az itt dolgozó asszonyok többnyire az erdőgazdaság­ban dolgozó favágók felesé­gei. lányai, s valahányan kör­nyékbeliek. Hozzá edződhet­tek már a bükki télhez s a szerszám nyéléhez. Évről év­re nagyjából azonos társa­ság, körülbelül két-három­száz nő vágja a karácsony­fát. Szezonmunka, s az érte kapott bérből futja a kará­csonyi különkiadásokra. disznótorra, ajándékozásra. A métcrpsf keresik Attal a ban így novem ber Ví-e tájától csattognak a bal - iák. s az ünnepig 200 ezer fenyőfát küld az erdőgazda­ság Borsod. Hajdú-BiJhar. Szabolcs- Szatma r és Békés megye kereskedelmének. Az igény évről évre növekszik, csak körültekintő gazdálko­dássá! tud lépést tartani ve­le az erdészet. Ahol most vágnák, ott tavasszal mar ültetnek, mert egy fenyőcse­mete hat-het év alatt növek­szik méteresre. Különben ez az a magasság, amit leginkább kedvelnek a vásárlók, ekko­ra fenyő i'BBk legjobban a mai lakások szerény merete­hez. Szarvasérapatet riaszt meg a vágásban a GAZ motorja. Csemegéztek: nekik deli ka- tesz a kis fenyők csúcshaj­tásé. Sok kart tesznek az ál­lományban a négylábú ven­dégek, am legalább ennyit azok. akik kirándulónak ál­cázva magukat, .sokszor egy gépkocsira való fenyőfával térnek vissza. Az idén mai őrizteti a gazdasag a lüctele- peket, de minden fácske mellé nem lehet őrt áMíteni. Mindenki karácsonyfái Jó üzlet-e az ei dógazda ragnak a karácsonyfa-neve­lés? A kérdésre nem kap­Tisztelettel értesítjük Kedves Vevőinket, hogy a miskolci telepünk 1972. december 18-tól 1973. január 5-ig ai éves vagyonmegállapító leltárát tartja A leltáridőszak alatt a kiemelt tartós fogyasztási cikkek kivételével mindennemű árukiadás szünetel. A kiemelt tartós fogyasztási cikkeket december 30-ig is kiszolgáljuk. \ Kérjük T. Vevőinket, hogy a szükséges áruféleségek beszerzéséről idejében gondoskodjanak, hogy a fogyasztói ellátásban fennakadás ne forduljon elő. FÉMVILL KÉR. VÁLLALAT miskolci telepe (Vadas Zsuzsa feltétele) tewn határozott válását az er- dógiazdasag szakembereitől: abban maradtunk. hogy a lakosság igényűi, ezert fel keli nevelni, s ka kell va.gmi minden evben a szükséges kvantumot. Azt viszont el­árultok, hogy az egészen ki­csi és a nagy: két-három. vagy enné! is több méteres fák kivagaea nem gazdasá­gos. A kicsik eseten érthető, de mi magyarázza az utób­bit? Az, hogy a nagy fák törzse faanyagként eladva, többet érne. Ráadásul a ne­héz hegyi utakon a szállítás is gondot okoe. Három éven keresztül a Bükkiből vitték a Parlament orias fenyőjét. Megtisztelő volt eleget tenni e rendelés­nek, de míg kiszemeltek, csörlőkikel óvatosan kidön- tötték, majd körülpámázva alata mogarva elszállították Pestre az óriásíenyőt, bizony meggyűlt vele a bajuk. Az idén a soproni erdészet vál­lalta az „ország karácsonyfá­jának'’ szállításét. A bükki erdészek viszont kiválasztot­ták már azokat a nem sok­kjai kisebb fenyőket, amelyek Miskolc tereit ékesítik majd az ünnep alatt. BÉKÉS DEZ-Ö REFLEKTOR Ma Budapesten a Csepeli Munkásotthonban a vidéken váltott gépkocsi-nyeremény- betétkönyvek tulajdonosai között 316 személyautót sor­soltak ki. >jc Békéscsabán az Ifjúsági Házban a fogászati hónap alkalmából megyei ifjúsági vetélkedőt rendez­tek. ijc Debrecenben a zene­művészeti szakközépiskolá­ban megnyitják a Kodály Zoltán-emléknapokat. * Kisterenyén a művelődési házban nagygyűlésen emlé­keznek meg az 55 évvel ez­előtti munkastüntetésről. * Mezőhegyesen a község fenn­állásának 100. évfordulóján ünnepi tanácsülésen tüntet­ték ki a legjobb társadalmi munkásokat és tanácstago­kat. ★ Pécsett a Zsolnai Mű­velődési Hazban Idegenfor­galom a Szovjetunióban cím­mel kiállítást nyitottak meg. Hamarabb lesz jogosítvány Újabb oktatói munkakö­zösségek alakulnak meg me­gyerikben. A gépkocsivezetést tanító kollektívák a KPM Autóközlekedési Tanintézet égisze alatt működnek. Mis­kolcon és Ózdom mar né­hány hónappal ezelőtt meg­szerveztek a munkaközössé­geket:, Sárospatakon pedig most szövetkeznek az okta­tok. Ennek köszönhető, hogy a gépkocsivezetői tanfolya­mokon megszűnt a sorban állás: a jelentkezőit legké­sőb kél hónapon belül meg­kezdhetik a tanulást. Megkezdték az aszú feldolgozását A tokaj-hegyaljai borvidé­kén tegnap megkezdték az idén szüretelt aszúszemek feldolgozását. Az idén az „évszázad termését’’ szedték le. s több mint 20 000 mázsa aszút dolgoznak fel. A Szőlészeti és Borászati Intézet tarcali állomásán 120 holdról több mint 150 mázsa aszúszemet gyűjtöttek. A fel­dolgozás során ebből „aszú­tésztát” készítenek, majd ab­ból jó minőségű borral „áz­tatják ki” az illat-íz- es zá­rná tanyagokat. A termelő- és szakszövet­kezetek, valamint a kister­melők termeset felvásárló Tokaj-Hegyaljai Állami Gaz­dasági borkombinátnál négy helyen: Tolcsván, Mádon, Sátoraljaújhelyen és Herceg- kúton dolgozzák fel az aszú­szemeket. Az aszúborokat a nemes penésszel bevont falú érlelőpincékben „iskoláz­zák” három, illetve öt évig. Következetes munkáspolitika Hosszú időre megszabja a feladatokat az MSZMP Köz­ponti Bizottságának legutóbbi állásfoglalása, amely a X. pártkongresszuson hozott határozatok immár kétéves ta­pasztalatait elemezte, értékelte. A mélyenszántó politikai ál­lásfoglalást, az intézkedések és tennivalók szerteágazó sorát szerves egésszé ötvözi az egységes szemlélet, a következetes politika, az elvi alap. amelynek gyökerei a több mint 15 évvel ezelőtti, az ellenforradalom leverését közvetlenül kö­vető időszakra nyúlnak vissza. Szervesen ebből következtek a X. pártkongresszus nagy jelentőségű állásfoglalásai is. Nincs és nem lehet szó tehat a X. pártkongresszuson jóvá­hagyott politika korrekciójáról. A kiigazítások csak a gya­korlat, a végrehajtás néhol tapasztalt hibáira vonatkoznak. . A Központi Bizottság mostani állásfoglalásából ismét fél­reérthetetlenül kicsendül: a part politikája következetes munkáspolitika. A munkásosztály a társadalmi fejlődés fo ereje, a töretlen haladás biztosítéka. „A munkásosztály ma­gatartása, munkája, fegyelme, szemlélete, a szocialista mun­kaverseny és a brigádmozgalom példája kihat az egész társadalomra, városban és falun egyaránt” — olvashatjuk a Központi Bizottság állásfoglalásában. Társadalmunk e leg- öntudatosabb része elévülhetetlen érdemeket szerzett a ha­talom megszerzéséért és megszilárdításáért folyó küzdelmek­ben és sok áldozatot hozott a szocialista társadalom gaz­dasági létalapjainak megteremtéséért, fejlesztéséért. Termé­szetes tehát az is, hogy a Központi Bizottság november 14—15-i ülésén behatóan foglalkoztak az állami nagyüzemek munkásainak gondjaival, helyzetük javításával. E munkásrétegeket közvetlenül érinti a határozat, amikor felszólítja a gazdasági irányító szerveket, hogy „külön vizs­gálják meg és kísérjék figyelemmel az ország ipari terme­lésének jelentős részét előállító legnagyobb 40—50 állami vállalat tevékenységét, és amelyiknél ez szükséges, külön intézkedéssel biztosítsák a megfelelő munkához szükséges feltételeket. Az általánostól eltérő, megoldást kell kidolgozni és alkalmazni annak a több ezer dolgozót foglalkoztató 3—10 nagyvállalatnak a korszerűsítésére, amelyeknél a termelési struktúra szükséges átalakításához saját erőből nem bizto­síthatók az anyagi eszközök.” Az intézkedések, a további elemzesre váró feladatok egész sorát említi a határozat. Közöttük szerepel a fejlődést leg­inkább szolgaló üzemek munkaerőgondjainak megoldása, a letszammegtakaritasra ösztönző berlömeggazdalkodassal kap­csolatos kísérletek bátorítása, a szakmai bérek országos táb­lázatának kidolgozása a nagy- és kisüzemek, valamint az állami, a szövetkezeti es a magánszektor közötti bérfeszült­ségek felszámolása. Végül, de nem utolsósorban az intéz­kedések közt szerepel az állami ipar munkásainak es mű­vezetőinek kiemelt, központi béremelése. Természetes, hogy első hallásra az aremelesek akadtak fenn az emlékezet hálóján. Jóllehet nehez. sőt lehetetlen megérteni néhány tucatnyi nyomtatott sort az egészből ki­tagadva. A tejtermékekre például az állam tarthatatlanul sokat ráfizet: a 3,60-as tejre 3,60-at, az 5 forintos vajra pedig 6 forintot. S az is könnyen feledésbe merül, hogy az ár­emelésekre legérzékenyebben reagáló rétegeknél, annak ha­tását szociálpolitikai intézkedésekkel ellensúlyozzák. A bejelentett áremelések annak a felelősségteljes politi­kának a részét képezik, amely több mint 15 év óta a nép javát, az életszínvonal emelését, a társadalmi közérzet javí­tását célozza. Végeredményben bármilyen paradox módón is hangzik, a megdolgozott forintok értékállóságát, a ki­egyensúlyozott áruellátást szolgálja a cigaretta és az égetett szesz árának emelése azzal, hogy pénzügyi fedezetet teremt az 1973. évi költségvetés rendkívüli bér- és szociális ki­adásaihoz. Azok a megújuló erőfeszítések, amelyek a KB ülésé nyo­mán a hatékonyság emelésére, a termelés korszerűsítésére, szerkezetének javítására, költségeinek csökkentésére irá­nyulnak — beérlelík majd gyümölcsüket, s hozzájárulnak a zavartalan áruellátáshoz, az árszínvonal stabilizálásához, sőt esetenkénti csökkentéséhez. E feladatok megoldásának fő bázisa az ipar, legfőbb társadalmi ereje pedig a munkás- osztály. A munkásosztály élenjáró kezdeményezései, fegyel­mezett, öntudatos napi munkája a népgazdaság fejlődését, az egész nép, a parasztság, az értelmiség javát is szolgálja. Földünk kincsei önálló kiállítást rendez Földünk kincsei címmel a Magyarhoni Földtani Társu­lat ásvanygyűjtők klubja de­V Toldi nem talált legyőzőre Az idén januárban egy bu­dapesti BM-kiállitáson nagy feltűnést keltett a Sátoralja­újhelyi Vasipari ütsz alig egy méter magas páncélszek­rénye. Mi történt azóta a Toldival? — kérdeztük Lupis József műszaki vezetőhelyet­test. — A szövetkezet a BM és a BRFK Bűnügyi Tanácsadó Szolgálatának javaslatára kezdte meg a sorozatgyártást 1971 második felében. Ezt azonban még hihetetlenül nehéz próbatétel előzte meg. A Toldi reggeltől késő dél­utánig állta a legrafináltabb ..szakemberek” finom- és durva-nyitási próbálkozásait. Az egyik betörő, aki szinte zsenije a szakmának, szög­mérővel, műszerekkel dolgo­zott — eredménytelenül.' Egy másik erős fiú hatalmas ka­lapáccsal. feszítővasakkal lá­tott munkához, de néhány órai elkeseredett próbálkozás után ő is feladta a hiábavaló küzdelmet. Bebizonyosodott, hogy a hét zárnyelves főzár­ral, ellenzárral és trezorzár­ral ellátott, Wertheim-Arn- heim rendszerű páncélszek­rény abszolút biztonságot nyújt. Működésére ötéves garanciát adnak. A Toldit — amelyből ed­dig mintegy kétszáz készült el — a MÜÁRT hozza for­galomba; eddig körülbelül százötven darabot adtak el szerte az országban. Többek között —, hogy csak egy pél­dát említsünk — a miskolci Herman Ottó Múzeumnak. A jövő esztendőre is már mint­egy 150 darab gyártására ka­pott megrendelést a szövet­kezet. A Toldinak már nemzet­közi híre van. Egyetlen szo­cialista országban sem gyár­tanak hasonló biztonságú páncélszekrényt. A piacku­tatás, az üzleti tárgyalások folyamatban vannak, s köny- nyen lehet, hogy az összes KGST-országot az újhelyi szövetkezet látja el páncél- szekrénnyel. NV. I. eember 9-én Miskolcon, a MTESZ kiállítótermében. Meghívták az ország szá­mottevő ásványgyűjtőit, akik bemutatják ásvány-, csiszolt féldrágakő-, korall- és csiga - gyűjteményeiket. A Tokaji­hegységben tömegével előfor­duló féldrágaköveket — kvarc, opál, jáspis, mohaac- hát — fölcsiszolt állapotban, ékszerként mutatják be. A kiállítók között lesz dr. Vár­helyi Győző, akinek több tíz­ezres gyűjteménye van. And­riska Viktor főleg romániai achátot állít ki. A Gyöngyös- orosziba való Kun Béla is el­hozza gyűjteménye egy ré­szét. A borsodiak közül a mádi Benke Tamás, a kazincbar­cikai Kriston Béla, a miskol­ci F. Tóth Géza és Mészáros Károly szerepel a kiállításon. A miskolci Csontos Péter ék is kiállítják az országban egyedülálló korall- és csiga­gyűjteményük legszebb da­rabjait. A december 9-én megnyíló kiállításon összesen nyolcszázezer darab ásványt, mutatnak b«.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom