Déli Hírlap, 1972. november (4. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-23 / 276. szám

Szálloda panelből, utazó könyvtár Műszaki újdonságok a BAEV-nál A Központi Bizottság ha­tározata jelentős feladatokat ró a magyar építő- es épí­tőanyag! parra. Simor János. a7. EVM miniszterhelyettese néhány nappal ezelőtti mis­kolci tartózkodása során kü­lön felhívta a figyelmet a borsodi építőipari vállalatok, köztük a BÁÉV megmöve- kedett feladataira. A terve­zett lakások, szociális intéz­mények létrehozása csak a termelékenység növelésével, ezen belül a műszaki fejlesz­tés ' színvonalainak emelésé­vel valósítható meg. Deák Bélával, a BAEV fejlesztési osztályvezetőjével, a műszaki fejlesztés eredményeiről, s a tervekről beszélgettünk. Panelvázas isk(»ia Kazincbarcikán Az idén először készült a BAÉV-nel részletes műszaki fejlesztési terv, mely 95 fel­adatot tartalmaz. Egy részük maris megvalósult, a többit pedig most készítik elő. A terv nek külön érdeme, hogy az elméleti felelősök mellett név szerint megjelöli a kivi­telezőt. a gyakorlati szakem­bert is, így rendszeresen konzultálná tudnak egymás­sal. A legjelentősebb fejlesztési téma kétségkívül az ESZAK- TERV-el együtt kidolgozott borsodi vazpanel-rendszer, röviden a BVPR. Lényege: a házgyári technológiát — az országban elsőként — alkal­massá tettek középületek, is­kolák. óvodák. bölcsődék építésére is. így most már komplett lakótelepek létesül­hetnek házgyári elemekből. A sablontervek most készültek el. a gyártás jövőre kezdő­dik. Az első konkrét munka a vázpaneles kazincbarcikai 12 tantermes általános isko­la felépítése. A közeljövő célkitűzése: városi szállodák, turista- és munkásszállások, diákotthonok építése házgyá­ri panelből. A már elkészült szál lódat tan ulmány terv nagy visszhangot váltott ki a szakemberek és a beruhá­zók körében. Az első panel- szálloda előreláthatólag a jö­vő év végen vagy az azt kö­vető es elején épül fel Mis­kolcon. Termék kaíaló« us Az idei esztendő jelentős műszaki feladata a házgyári termékek katalogizálása is. A helyzet ugyanis az, hogy bár kívülről valamennyi ház­gyári lakás egyformáinak lát­szik. tulajdonképpen nincs közöttük kettő teljesen azo­nos. Bz az anyagrendezést, a tervezést nehezíti, idejét hosszabbítja. Most az összes házgyári termékek katailo­REFLEKTOR Ma Budapesten aláírták a magyar és a jugoszláv író- szövetség egyezményét, tje Csongrádon a városi tanács végrehajtó bizottsága az új szakközépiskolai és kollégiu­mi beruházási javaslatot tár­gyalta. Dunaújvárosban a városi tanács székházának dísztermében megnyitják a dunaújvárosi zenei napokat, * Győrött a Technika Há­zában megnyitják a díjnyer­tes amatőrfilmek nemzetközi fesztiválját, tje Halmajugrán (Heves megye) magyar—cseh­szlovák baráti találkozó lesz a'községi művelődési házban. ★ Szegeden a megyei tanács székházéban négy dél-alföldi megye vöröskeresztes aktí­váinak részvételével ahya-, csecsemő- és nővédelmi an- kétot rendeznek. gusba kerülnek, s ez ma meg talán nem is érzékelhető módon megkönnyíti majd a szakemberek munkáját. Az idén megvalósult mű­szaki újdonságok közé sorol- hátó a termeiekenvseget ugyancsak növelő föderrvma- gasítás. A födémpanel ed­dig 12 centiméter vastagság­ban készült, s az építkezés helyszínén került rá még hat centiméter vastag burkolat, majd erre a parketta. Űjab- ban a házgyárban 16.5 centi­méter vastag födémpanelek készülnek, s erre rakják a tekercsburkolatot, a szőnyeg­vagy pvc-padlót. A sző- nvegpadlót újabban nyugat­német ticenc alapján gyárt­ják Sopronban, többféle vál­tozatban. Az egész szobát beborítja, szép és hangula­tos. könnyen tisztítható, a tartósságáról pedig csak anv- nyit, hogy a nyugatnémetek 15 éves garanciát vallatnak. Jón a mdegbetonos rendszer A házgyári technológiának egy-két éven belül odáig kell fejlődnie, hogy egy lakás 800—1000 óra alatt elkészül­hessen, Ettől ma még sajnos, messze vagyunk. De köze­lebb visz majd bennünket a célhoz például a melagbeton- technologia alkalmazása. Je­lenleg a sablonba bedolgo­zott betont gőzzel érlelik, az új technológia szerint a sab­lonba már élévé meleg betont helyeznek. Ezzel a panelek érlelésá ideje mintegy felére csökkenthető. A távolabbi célkitűzések közé tartozik az is, hogy — a fürdőszobákhoz es a WC- hez hasonlóan — a házgyár­ban teljesen kész liftakná­kat, szemé tledobókat és konyhákat állítsanak elő. Vagy egy másik példa: je­lenleg a lakásokban kétcsö­ves fűtési rendszert alkal­maznak. A törekvés az, hogy egy cső is elegendő legyen, ez gyorsabb szerelést jelent, gazdaságosabb. Előirányoz­tak azt is. hogy az elektro­mos vezetéket már a ház­gyárban beszereljék a pane­lekbe. NYIKES IMRE rje A hirtelen lehűlés miatt Borsod egyes útszakaszai sí­kossá váltak. A csúszós uta­kon csak fokozott óvatosság­gal lehet veretni. Mégis sok autós megfeledkezett erről, így a megye területen tegnap öt súlyosabb baleset volt. de sok összekoccanásos is, mert a vezetést még a sűrű köd is nehezítette. Este Miskolcon egy halálos kimenetelű bal­eset is történt, (Vadas Zsuzsa felvétele) Áruházakat exportálunk Tizennyolc, teljesen felsze­relt ABC-áruházal szállít jö­vőre a Szovjetunióba a Transelektro külkereskedel­mi vállalat. Bar Leningrád- ban es Moszkvában mar mű­ködik két, magyai- berende­zésekkel felszerelt áruház, a mostani üzletkötés újdonsá­ga, hogy először adunk el a Szovjetuniónak a Tyler-li- cenc alapján hazánkban ké­szített hűtőpultokat. A Jász­berényi Hűtőgépgyár új, jászárokszállási üzemeben készült korszerű es esztéti­kus élelmiszerpultokból 30— 30 kerül a 18 új szovjet ABC-be. A hűtőgépeket, amelyeknek nagy' előnyük, hogy dominószevüen összeil- leszthetők és így bármilyen alakú és nagyságú üzlet be­rendezhető velük, a kis bol­toktól egészen a szupermar­ketig, a szovjet vasárló. a Promashimport kívánságára némileg megváltoztatták. Így alkalmassá váltak a speciá­lis szovjet tészta- és ke­nyérfajták tárolására is. A Transelektro hűtőpulto­kon kívül az áruházak teljes berendezésének exportját is vállalta. így mindegyik üz­letbe 60 méternyi hűtetlen pultot a gyümölcs, zöldség és hús tárolásához szükséges hűtőkamrákat, s öt pénztár­gépét is a magyar cég szál­lítja. Az „érdekelt közvélemény A tömegkommunikációval foglalkozó szakemberek a köz­véleményen belül megkülönböztetik az ..érdekelt közvéle­ményt-’. Mi tartozik ebbe a kategóriába? Tulajdonképpen benne van az elnevezésben is: azoknak a véleménye, pél­dául egy új rendelkezésről, akiket ez a rendelkezés közvet­lenül érint. A minap a Rádió reggeli műsorában, a ..Van kérdése?” sorozatban egy ózdi kohász arra kért választ a minisztérium­tól, miért alacsonyabbak a bérek, rosszabbak a munkakö­rülmények náluk, mint más kohászati üzemekben. Nos. a minisztérium válaszából az derült ki, hogy nem teljesen in­dokolt a kérdés, nincs lényegesebb különbség az ózdi és más kohászati üzemekben uralkodó bér- és szociális viszo­nyok között. Ám ha ez esetben nem is volt teljesen igaza a munkásnak, az bizonyos, hogy vállalat és vállalat között nagy különbség lehet, például a keresetet illetően. Ezért is olvastuk örömmel az MSZMP Központi Bizottsága határo­zatában. hogy a munka szerinti elosztás, az anyagi érde­keltség szocialista elvének megfelelően, ki kell dolgozni a szakmai bérek országos táblázatát. Ily módon is érvényt kell szerezni annak, hogy: „.. az egyes szakmák azonos gya­korlattal rendelkező, azonos teljesítményt nyújtó munkásai ugyanazon skálájú alapbért kapjanak az egész országban, függetlenül attól, hogy melyik iparágban, nagy- vagy kis­üzemben. az állami, a szövetkezeti, vagy a magánszektorban dolgoznak." Mintha közvetlenül az ózdi kohász kérdésére fogalmazott válasz lenne ez. Természetesen nem véletlen ha úgy érez­zük. hogy a Központi Bizottság egész határozata válasz mindarra, amit a munkások kérdeztek egymástól, párt-, vagy gazdasági vezetőiktől, az utóbbi években. Nem vélet­len. hiszen a határozat e kérdések, elismerő vagy kritikus megjegyzések figyelembevételével született. így az is ter­mészetes, hogy találkozott a közvéleménnyel. Az „érdekelt közvéleménnyel”? Igen, azzal, hiszen az ózdi kohászat meg­nyugtató válaszban, illetve a várható intézkedésekben mind­annyian érdekeltek vagyunk. Ha az ózdi kohász nagyobb kedvvel, jobban dolgozik, akkor a népgazdaság erősödik, több lesz a közös kasszában, melyből én is, te is, ö is. mind­annyian megkapjuk a részünket. Azzal is gazdagodunk, ha a kiegyensúlyozottabb bérgazdálkodás eredményeképpen, megszűnik, vagy legalábbis csökken a most még mérhetetlen károkat okozó munkaerő-vándorlás. Hiba lenne, ha egy rendelkezéstől, vagy akár a parthatá­rozat után várható összes rendelkezéstől is csodát várnánk. A rendelkezések csak annyit érnek, amennyit megvalósí­tunk belőlük, másképpen fogalmazva: amilyen színvonalon gyakorlattá válik majd az elvi útmutatás. Ez pedig mar mindannyiunk: ügye. kötelessége, hiszen társadalmunk jövő­jéről s életszínvonalunkról van szó. BÉKÉS DEZSŐ Automatizálás n (Folytatás as 1. oldalról) Alig három héttel az első kísérleti hivatalok megnyi­tása után már készül a tata­banyai önkiszolgáló postahi­vatal terve. A napokban or­szágos pályázatot írtak ki olyan könnyűszerkezetes pos- lapavilonok tervezésére, ame­lyeket a nagy forgalmú, ideny­iellegü üdülőcentrumokban hasonló automata berendezé­sekkel felszerelve kívánnak felállítani, es már tárgyalnak egy székesfehérvári és egy miskolci új, önkiszolgáló pos­tahivatal létesítéséről is. A posta automatizálási programjának másik, kevés­bé látványos, de legalább Miskolci ismerősök Benes Feri bácsi Bencs Ferenc tízéves korában hege­dűt kapott ajándékba. Tizennégy éves korában már egy jónevü kalonazene- karban volt trombitás: a régi-régi aján- dékhegedüt egyre ritkábban igazította álla alá a hazulról elkerült fiatalem­ber. Tizenévesen ismerkedett meg a miskolci szimfonikus zenekar tagjaként Ábrányi Emillel, az Operaház Éurópa- hírű igazgató-karnagyával. Az egyik szünetben odament hozzá Ábrányi és megkérdezte: — Fiam, te mikor is végeztél a fő­iskolán? A fiatalember nem tudott válaszolni a kérdésre, és a hires karnagy meg­értette a hallgatást. Nagyra tartotta a miskolci szimfonikus zenekar klariné­tosát, aki nem sokkal később újabb hangszerre váltott át, a fuvolára. Vala­hogy ez állt hozzá a legközelebb. Erre a különösen lágyszavú hangszerre nem írtak virtuóz szólókat, csak egyet. Er­kel Ferenc zsenije szülte ezt a külö­nös zenei érzékenységet, nagy technikai képzettséget követelő szólót. Bencs Ferenc szálfaalakját minden régi miskolci ismeri. 1937-től tagja a MÁV-zenekarnak. s 1960 óta vezető karnagya. Az első térzenék alkalmával munkás-overállban álltak ki a Szabad­ság térre. — Ma sem tudom, miért, de igazá­ból most is ott játszunk a legszíveseb­ben. Azóta gazdagodott a város: hol a Szentpéteri kapuban, hol a Kilián lakó­telepen, Tapolcán — legújabban pedig a Győri kapui lakótelepen is — adtunk térzenét. A mi közönségünk alkalmi közönség, nem szervezi senki, a szívük hozza ide őket egy kis zenét hallgatni. Szép misszióra vállalkozott a zenekar azzal, hogy a munkásemberek ezreit megismertesse a muzsikával. Izlésfor- máló tevékenységüket jutalmazták 1968- ban. a fúvószenekarok országos talál­kozóján az Ezüst lant díjjal. Később, 1972-ben elnyerték az Arany lant díjat és diplomát is. A zenekarnak negyvenkét tagja van. Ennyi emberben sokféle törekvést, el­gondolást kell közős nevezőre hozni, míg végül is kiállhalnak a közönség elé. A közös nyelvet az együtt zenélés öröme jelenti számukra. Á legidősebb tag Dobos Józsi bácsi, az egyik kürtös — hetvenegy éves. A legfiatalabb a 17 éves Kovács Miklós: már három éve tagja a zenekarnak. Az újak mind ze­neiskolát végeztek, jó kottaértők. És fáradhatatlan társadalmi munkások mindahányan. Bencs Ferenc tavaly április óta a MÁV Vörösmarty Művelődési Házának igazgatója. Azóta nagyon sokat fára­dozott azért, hogy a környéken lakó munkás-vasulasgyerekek otthont talál­janak a művelődési ház falai között. Kórusokat, irodalmi színpadot szerve­zett, balettiskolát a legkisebbek szá­mára. Nincs hagyományos karmesteri pál­cája. Nemrégiben kapott egy érdekes „teleszkópos” töltőtollat, ami az autó­antennákhoz hasonlóan meghosszabbít­ható ; ezzel vezényel. Az ősz halántékú, markáns arcú kar­nagy ezzel búcsúzik: — Voltak súlyos napok az életem­ben. De ha megszólalt a zene, mindent elfelejtettem, s csak egy volt a fon­tos: muzsikálni, együtt a többiekkel. Minél emberibben, hogy minél többek­hez szóljon. NAGY JÓZSEF ilyen fontos részé a külde­mények leldoigozasanak auto­matizálása, amely a szab- ványméretú borítékok koráb­bi rendszeresítésével vette kezdetét és most, az irányító­számrendszer bevezetésével érkezett a megvalósítás újabb szakaszához. A levelek feldolgozása je­lenleg az országban a posta csaknem tizenötezer dolgozó­ját foglalkoztatja. A postá­sok száma azonban egyre csökken. Elsősorban ezzel magyarázható, hogy egy-egv jelentősebb névnap — egy Erzsébet, Mária, vagy Kata­lin nap — alkalmával több százezer dísztávirat, levél és üdvözlőlap miarad kézbesített lenül a postahivatalokban. — Bár kis ország vagyunk, a munkaerőhiánnyal küzdő posta a naponta feladott két és fél millió küldeménynek mindössze 83 százalékát ké­pes egy napon .belül eljuttatni a címzettekhez. Az irányítószámok rendsze­resítése nélkül viszont rövi­desen már ezt a „gyorsa­ságot” sem tudnák biztosíta­ni. De — mint sajtótájékoz­tatóján a posta vezetői el­mondták — ha az irányító­szám-rendszer beválik és a küldemények kétharmad ré­szét egy-két éven belül hasz­nálható irányítószámokkal látjuk el, már érdemes meg­vásárolni az egyébként rend­kívül drága levélfeldolgozó automatákat is. Ez pedig egyet jelent az­zal, amit valamennyien sze­retnénk: hogy meggyorsuljon a levelek kézbesítése és ke­vesebb legyen az eltévedt küldemény. A posta ennek érdekében csupán azt kéri, hogy január elseje után — saját küldeményein — lehe­tőleg igyekezzen mindenki pontosan és szabályosan fel­tüntetni a szükséges irányító­számokat. WHUCSKY PETEÄ

Next

/
Oldalképek
Tartalom