Déli Hírlap, 1972. november (4. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-22 / 275. szám

i Megbeszélték a ,,101-esben” Milyen lesz a korszerű iskola? Pusztán méreteit tekintve is igen jelentős oktatási intéz­ménye Borsod megyének és Miskolcnak a 101. sz. Ipari Szak­munkásképző Intézet. Tanulólétszáma: 2124 fő. 49 tanár és félszaz szakoktató dolgozik itt; a növendékek 19 szakmában szerezhetnek végbizonyítványt. És az sem hallgatható el, hogy a ..101-esnek’’ a megyeben még négy fiókiskolája mű­ködik. Ennélfogva a . tegnap tar­tott nevelőtestületi értekez­let. melyen az MSZMP Köz­ponti Bizottsága júniusi ha­la roza tónak végrehaj t ásá va! kapcsolatos feladatokat vi­tatták meg, igen sok szakem­bert érint; különösen nagy jelentőségű. Arról — az úgy hiszem, köztudott tényről — nem is beszélve, hogy a Köz­ponti Bizottság az általános iskolák után nyomban a szakmunkásképző intézeteket jelölte meg, mint oktatásunk legsürgősebben fejlesztendő bázisait. Mindezt örömmel vehetjük tudomásul, hiszen nem kisebb dologról van szó, mint a magyar munkásosz­tály létszámának, politikai és szakmai színvonalának fejlesztéséről. (Így hát bizo­nyosak lehetünk abban, hogy erre 'a tantestületi értekez­letre nem csupán azért jöt­tek el az érintett vállalatok képviselői is, mert évek óta termékeny kapcsolatot tarta­nak fenn az iskolával...) Alkotó embereket név étiünk A több mint száz jelenle­vő Debnár Gyula igazgató személyében olyan szakem­bertől hallhatta a téma na­gyon alapos és sokrétű elem­zését, aki már több országos fórumon lehetett részese az állami oktatásunk fejleszté­sével kapcsolatos vitáknak. A jelenlevő tanárok, szakokta­tók és üzemi oktatási fele­lősök így különösen sok in­formációt kaphattak. A felszabadulás óta 754 ezer szakmunkást képeztünk; e téren is elérkeztünk a minőségi változtatásokhoz. Szokmuntkásképzésünk jobba, eredményesebbé tétele fontos társadalmi feladat. Alapve­tő célkitűzésünk, hogy alkotó embereket neveljünk, s eb­ből a munkából az üzemek­nek, vállalatoknak. ezek párt- és ifjúsági szervezetei­nek éppen úgy ki kell ven­niük a részüket, mint az is­koláknak. Az intézet belső életének demokratizmusa, a tanulók túlterheltségének csökkentése természetesen ezen az érte­kezleten is felmerült. A refe­rátum és a hozzászólások azonban a szakmunkásképzés specifikumaival is foglalkoz­tak. Szóba került a szakmun­kásképzők és a szakközépis­kolák közötti munkamegosz­tás kérdése, illetve a két kép­zési forma feladatainak ösz- szehatiigolása. Nem szabad megfeledkeznünk , róla, hogy alapvetően mindkét típusú iskola a szakmunkás-után­pótlást szolgálja. Igen fontos szakmunkásaink továbbkép­zése is. A jövőben okvetle­nül növelnünk kell azok tár­sadalmi megbecsülését, akik munkájuk mellett a tovább­tanulással járó terheket\ is vállalják. / A szakmunkásképzők a kö­vetkező tanévtől kezdve a ta­JSagy lemezek, híres énekesek A Rónai Sándor Megyei Művelődési Központ egyik hagyományos rendezvénye a Nagylemezek — hires éneke­sek sorozat. A legközelebb: előadás ma este 6 órakor lesz. A műsor szerkesztője, Var­sányi Zsuzsa ezúttal Ella F; tzaerald legszebb lemezeit mutatja be. nulmányi , felügyelet szem­pontjából a megyei tanácsok­hoz tartoznak. A megválto­zott tantervi követelmények . is indokoljak ezt tößbek kö­zött, hiszen a szakmai tanul­mányi felügyelők közelebb­ről. közvetlenebb segítséget tudnak adni. I\em az érdemjegyért Természetesen az oktatás korszerűsítésének „hogyan"- jára fordították a 101.-es ér­tekezletén is a legtöbb időt. Nem írhatjuk, hogy ez a fel­adat váltotta ki a legnagyobb vitát, mert a szakemberek — bár ki-ki vérmérséklete sze­rint kisebb vagy nagyobb in­dulattal szólt a témához — t ulajdonképpen egyetértettek. Többen hangoztatták, hogy csak a nevelők és tanulók együtt munkálkodó közössége teremthet megfelelő talajt az eredményes munkához. Sok múlilr azon, hogy lesz-e elég kezdeményezőkészség, bátor­ság a nevelőkben, oktatók­ban. A túlterhelést nem csu­pán a tananyagcsökkentéssel enyhíthetjük (természetesen erre is szükség van), hanem az iskolai, illetve üzemi el­foglaltság helyes koordinálá­sával is. A gyakorlott nevelők tudják, hogy a korszerű isko­lának teljesitöképes tudást kell nyújtania. Éppen ezért növelnie kell az oktatás ha­tékonyságát; nem kevesebbet kell tanulni, legfeljebb ke­vesebb tananyagot! A lényeg, hogy az eddigieknél alapo­sabban. És nem az érdemje­gyért (osztályozás, értékelés), hanem a tudásért. E tekintet­ben — tananyagcsökkentés, új módszerek stb. — nagy fel­adat vár az intézet szakmai munkaközösségeire. A tantes­tület sokat hangoztatott al­kotó önállóságára most na­gyobb szükség van, mint va­laha. S ha nyíltabbá tesszük az iskolát, akkor ebben a munkában sok segítőjük lesz a pedagógusoknak ... 1 (gyarmati) Beugró Barinkay Tegnap este a miskolci kö­zönség Johann Strauss nagyoperettjének, a Cigány­bárónak előadásán ,,új Ba- nn.kayval” találkozott. A pa­rádés címszerepet . éneklő Rózsa Sándor váratlan re­kedtsége miatt tegnap déloen fél tizenkettőkor kénytelen volt lemondani az előadást és a színház vezetői valóban az utolsó pillanatban kérték fel Tarnay Gyulát, a Magyar Állami Operaház énekesét a beugrásra. A művész — akit a vonat indulása előtt 30 perccel értek el az Opera klubjában — szívesen és di­cséretre méltó kollegialitás­sal vállalta az esti fellépést. Ma és holnap este még Tar­nay Gyula énekli a Cigány­bárót, de szombaton és va­sárnap már valószínűleg Ro­zsa Sándornak tapsolhat a közönség. sk Az angol történelem egyik legjobban ismert korszaka a XVI. század első fele. Vili. Henrik uralkodásának ideje. A véres kezű király, a sokszoros feleséggyilkos tetteit számta­lan irodalmi alkotás és film feldolgozta már; ezúttal szí­nes, szinkronizált angol fil­men láthatja a közönség. Az Anna ezer napját Charles Jarrott rendezte (többszörös Oscar-díjas a film). Nem tér ki Henrik király legendás házasságaira, csak a legemlé­kezetesebbet, a Boleyű An­nával eltöltött tíz évet eleve­níti meg. A látványos törté­nelmi filmet megjelenésének évében, 1969-ben és azóta is eltérő véleményekkel fogad­ták a kritikusok. Tagadhatat­lan értékének látszik azon­ban, hogy felidézi a korabeli Angliát és kiváló színészek elevenítik meg az angol tör­ténelem néhány legismertebb alakját. VIII. Henriket ’ Ri­chard Burton játssza. Boleyn Anna Genevieve Bujold Aragóniái Katalin szerepé­ben pedig Irene Papast lát­hatjuk. A filmet holnaptól a Kossuth mozi vetiti. A környezet és az ember A Magyar Építőművészek Szövetsége észak-magyaror­szági csoportjának lesz ósz- szejövetele ma délután fél 5- kor a miskolci Művészklub­b»n. Programjukban Kenzo Tange A környezet és az em­ber című művének megvita­tása szerepel. A vitát He- ckenast Péter építész vezeti. Petőfi-évíordulóra készülnek Petőfi Sándor születésének 150. évfordulója tiszteletére szellemi vetélkedőt, szavaló­versenyt és rajzpályázatot hirdetnek az általános és kö­zépiskolák, a szakmunkás- képző intézetek tanulói és a dolgozó fiatalok számára. Az általános iskolák 5., 6., illetve 7., 8. osztályos tanu­lóinak 1973. január 20-án és 21-én délután 4 órakor a Molnár Béla Ifjúsági Házban rendeznek szavalóversenyt. A szakmunkásképző intéze­tek és a középiskolák első, második osztályos, illetve harmadik, negyedik- osztá­lyos tanulóinak szavalóverse­nyét február 3-án és 4-ón délután négy órakor a Jó­zsef Attila Klubkönyvtárban tartják meg. A 16—30 éves dolgozó fiatalok jzavalóver- senyére február 17-én dél­után öt órakor kerül sor, a Molnár Béla Ifjúsági Ház­ban. A jelentkezési határidő de­cember 15., illetve 1973. ja­nuár 5. Addig az intézmé­nyek házi szavalóversenyén válogatják ki a legjobbakat. A versenyzők Petőfi bárme­lyik művét vagy bármelyik mii részletét elmondhatják. Az általános iskolások szavaló- yersenyének első helyezettjei tíz napot a balatonmáriaíürdöi tá­borban tölthetnek. A második helyezettek kelszemélyes belépői vehetnek át. amely a Molnár Béla Ifjúsági és Üttöröház 1973.’ évi összes rendezvényére érvé­nyes. A harmadik helyezettek az 1973—74-es színházi évad ifjúsági előadássorozatára kapnak bérle­tet. A szakmunkásképző intézetek és középiskolák szavaloverse- nyének első helyezettjei három­hetes lengyelországi üdülésen vehetnek részt. A második he­lyezettek kétszemélyes állandó belépőt kapnak a Miskolci Ga­léria. a Miskolci Képtár és a Diósgyőri Vármúzeum 1973. évi rendezvényeire. A harmadik he- • lyezettek kétszemélyes állandó belépőt nyernek a XIV. miskolci filmfesztivál rendezvényeire. A dolgozó fiatalok legjobbját egyhetes NDK-beli úttal jutal­mazzák meg. A második helye­zett egyszemélyes IBUSZ-úttal elutazhat a Szegedi Szabadtéri Játékokra. A harmadik helye­zett értékes könyvjutalmat kap. Ki tud többet Petőfiről? címmel csoportos vetélkedőt rendeznek az általános isko­lák ötödik osztályos tanulói­nak és a miskolci középis­kolák, valamint a szakmun­kásképző intézetek diákjai­nak. Az 1973. január 13-i, il­letve január 20-i, a Gárdo­nyi Géza Művelődési Ház­ban tartandó döntőt selejte­zők előzik meg. A jelentke­zési határidő november 30. Az általános iskolások első he­lyezett csapata tíznapos balaton- maria fürdői üdülésben részesül. A második helyezett bérletet kap az 1973—74-es színházi évad ifjú­sági előadássorozatára. A har­madik helyezettnek értékes könyvjutalmak járnak. A középiskolák, a szakmunkás­képző intézetek legjobb csapatai ugyancsak tíznapos balatonmá- riafüt’döi üdülésen vehetnek részt. A második helyezettek ál­landó belépőt kapnak a Gárdo­nyi Géza Művelődési Ház 1973. évi rendezvényeire. A harmadik helyezett csapat tagjai színház­bérleteket kapnak az 1973—74-es évadra a Miskolci Nemzeti Szín­házba. A tói szereplő csapatok és versenyzők között ezenkívül barmikor bevallható színházje­gyeket osztanak ki. De nem fe­ledkeznek meg a csapatokat, a Versenyzőket felkészítő nevelők­ről sem: a győztesek tanarait ugyancsak értékes jutalmakkal tüntetik ki. A gyermekrajz-pályázatra 6—14 éves tanulók jelentkez­hetnek december 15-ig. Csak 1972-ben készült, eredeti, ön­álló, kiállításon még nem szerepelt műveket küldhet­nek be, amelyek egy vagy több Petőfi-művet illusztrál­nak. A zsűri bármilyen tech­nikával készült festményt vagy grafikát elfogad. A dí­jazottképeket a Kossuth Mű­velődési Házban 1973. január 13-án délután négy órakor megnyíló kiállításon mutat­ják be. A/. első és a második helye­zett egy- miskolci képzőművész alkotása vagy egy háromhetes lengyelországi ülülés között vá­laszthat. A harmadik díj tízna­pos üdülés Balatonmária fürdőn. A jól szereplőket színház- es tárlatjegyekkel. képzőművészeti albumokkal jutalmazzák meg. A rendezvénysorozat de- cember közepétől jövő év március közepéig tart. A vá­rosi tanács művelődésügyi osztálya, a KISZ városi bi­zottsága. a városi könyvtár, a Művészeti és Propaganda Iroda, a Gárdopyi Géza Mű­velődési Ház, valamint a Molnár Béla Ifjúsági Ház közösen szervezi meg a több ezer fiatalt mozgósító prog­ramokat. (simányi) „Én teliesen az irodalomnak szentelem az életemet” ADY LEVELE 1877. november 22-én, 95 esztendővel ezelőtt született Ady Endre. Az évforduló alkalmából a költő egyik fiatalkori levelét közöl­jük, mely híven érzékelteti elhivatottságát, szándékait. Kedves Jo Anyám! Idejét látom, hogy életem legutóbbi eseményeiről beszá­moljak, Huszonegy éves vagyok, élni akarok, az életre ter­veimnek is kell lenni. Nem tudom, miért, már gyermek­koromban másképp ítéltem az emberekről, dolgokról, mint többi hasonló korú barátaim. Sose elégített ki az a remény, hogy mint jámbor törvényszéki bíró vagy főszolgabíró bé­kés, nyugodt életet éljek, ó, nekem izgalom, hír, dicsőség kellett, amiket nálam most sem pótol semmi. Szerettem, szeretem most is édesanyámat, szeretem na­gyon, és ezért a szerétéiért léptem felsőbb, határozott pá­lyára, Most már férfi vagyok, tudok, bírok gondolkozni. Én teljesen az irodalomnak szentelem az életemet. Mellékesen azonban el akarom végezni a jogot. Hogy komolyan meg­kezdhessem terveimet, nemsokára egy fővárosi laphoz me­gyek újságírónak. — Talán majd a halálos ágyamon meg fogom ezt bánni, de addig nem, mert én akartam, hogy így legyen — komolyan és megfontolva. — Nagyon sokan tettek így . . . Éheztek talán, de hírök volt, büszkeségük és nyu­galmuk volt. —- Édesanyám is -r- tudom — bele fog törődni. Talán egy pár év, és büszke lesz a fiára. Legyen nyugodt édes jó anyám, i ..aha áldani fogja, hogy így lett: de meg hát én akartam így. l'il'UU SZERDA Kossuth rádió: 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Reklám. — 12.36: Tánczenei koktél. — 13.2U Nyári Károly népi zenekara játszik. — 13.50: Válaszolunk hallgatóink­nak! — 14.05: Barati kör. —14.20: Fúvószene laneritmusban. — 14.30: Kamarazene. — 15.10: Har- san a kürtszó! (Ism.) — 15.45: Bikíalvy Julia népdalokat éne­kel. — ltí.OO: A világgazdaság hírei. — 16.05: Hidas Frigyes— Csoóri Sándor: Szigorú korban elünk. Kantáta. — 16.11: Charity, te edes! Részletek Coleman ze­nes játékából. — 16.39: Olvassunk együtt Ady-verseket. III. rész. — 17.0ö: Külpolitikai figyelő. — 17.20: Bemutatjuk az MRT Szim­fonikus Zenekarának uj felvéte­leit. — 17.52: Visszaszámlálás. — 18.07: Két ballada zongorára. — 18.18: Népzenei Magazin. — 19.25: Mikrofonközeiben: Johnny Hal­ly day. — 19.56: Gondolat. A Rá­dió irodalmi lapja. — 20.43: Mu­szorgszkij : Hovanscsina. ötfelvo- násos opera. — 0.10: A Latinos­együttes felvételeiből. Petőfi rádió: 12.00: Zenekari muzsika. — 14.00: Kettőtől hatig. — Közben 16.54: Ötórai tea. — 18.05: Külpolitikai i figyelő. (Ism.) — 18.20: Fiatalok hullámhosszán. — 19.54: Jo estét, gyerekek! — 20.25: Kis magyar néprajz. — 20.30: Új könyvek. — 20.33: Az MR népzenei fesztiválja. (Ism.) — 21.24: Emlékezzünk régiekről! — 21.44: Toldy Mária és a Ju­ventus együttes műsorából. — 22.20: Vidróczki. Részletek Farkas Ferenc daljátékából. — 23.15: Könnyűzene éjfélig. Miskolci rádió: A megye életé­ből. — A fiatalók és a munka. — Filmzene. — A nők életéből. — önkormányzat az Iskolában. — Sport. — Előadó: a szerző. Televízió: 13.10: Iskolatévé. Ma­gyar irodalom. (Ism.) — 17.00: Irány az egyetem! — 17.45: Hí­rek. — 17.50: Corina Chiriac. A Román Televízió könnyűzenei műsora, felvételről. — 18.05: Me­lyiket az ötezerből? Pályaválasz­tási műsor 16—18 éveseknek. — 18.35: Reklám. — 18.40: Régi pest- budai séták. Dokumentumfilm. — 19.05: Reklám. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv-hirado. — 20.00: Bmdelmann kollega. NSZK-tevé- lilm. — 21.10: Esti muzsika. — 21.55: Tv-hiradó. Bratislava! televízió: 17.20: Mi­iek. — 17.25: A kelet-szlovakiai építőipar problémáiról. — 17.50: Barbara pókja. Ifjúsági tévé­játék. — 19.00: Tv-hirado. — 19.40: Dalok. — 20.00: Jqroslav Kiima; Aki másnak vermet as. Tévéjá­ték. — 21.30: Tv-híradó. — 21.50: Szovjet filmhíradó. — 22.00: Za- char Bolsakov. Szovjet film. Filmszínházak: Santa Vittoria titka (színes amerikai) 3, i'6, 8. Béke. — in vivo (színes magyar, 50 százalékos helyárral) tő; Ka­paszkodj a fellegekbe! I—II. rész (színes magyar—szovjet, dupla helyárral!) i'ö. í7. Kossuth. — Lány az országúiról (színes an­gol. 16 éven -felülieknek!) fő. f7. Filmklub. — a Zeppelin (színes angol) 5. 7. Ságvári. A vetítés helye: Ady Művelődési Ház, Diósgyőr. Miskolci Nemzeti Színház (f5): Cigánybáró (Radnóti ifjúsági bérlet). Kiállítások: Miskolci Galéria (11—19 óra között) : Lukovszky László gyűjteményes kiállítása. — Miskolci Képtár (10—18 óra között) : Új szerzemények. — Szőnyi István Terem (9.30—18 óra között): Bőd Éva kerámiái. CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 8.18: Csárdás- királynő. Operettrészletek. — 9.00: Radióegyetem. Az emberiség egészségéért. — 9.23: Bo­ross Lajos népi zenekara játszik. — 10.05: .Iskolarádió. A könyv es olvasója. — 10.20: Rossini: Al­kalom szüli a tolvajt. Egylelvo- násos vígopera. — ti.20: Olvas­sunk együtt Ady-verseket. IV. rész. — 11.40: Bach—Weiner: C- dúr toccata, adagio ős fúga. Petőfi rádió: 8.05: Emesi Au* sermet vezényel. — 9.30: A 04. 05. 07 jelenti . . . Balesetek, tüzese­tek. bűnügyek. — 10.00: A zene hullámhosszán. — Kb. 10.30: Né­hány szó. zene közben. — U.50: Nemzedékváltás, nehézségekkel. Televízió: fl.Oü- Iskolatévé. Ól- vasas. — 11.05: Magyar nyelvtan — 11.55: Filmesztétika.

Next

/
Oldalképek
Tartalom